Népszabadság, 1961. július (19. évfolyam, 155-180. szám)

1961-07-01 / 155. szám

2 A Kínai Népköztársaság a né­p szabad, független állama Hosszú harcok, nehéz megpró­báltatások és súlyos véráldozatok után egész Kína fölött diadalma­san lengett a kommunista párt vörös zászlaja, s 1949. október 1-én e zászló alatt megalakult a hatalmas kínai nép független és szabad állama, a Kínai Népköz­­társaság. A feudalizmus felszá­molása után a Kínai Kommunis­ta Párt a szocialista forradalom célkitűzését állította a nép elé. Gyors ütemben fejlődnek a ter­melőerők, gyorsan fellendül az ipar és a mezőgazdaság. 10 ezer új ipari és bányászati objektumot építettek, sokat közülük a Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségével. Kína iparosodásához erejükhöz mérten hozzájárultak a többi kö­zött Csepel dolgozói is, akik egy teljes csőgyárat építettek kínai testvéreinknek. A Kínai­ Kommu­nista Párt, a parasztok sok száz­milliós tömegeivel együtt, hozzá­látott a mezőgazdaság szocialista átalakításához, s a szocialista for­radalom a mezőgazdaságban iró győzelmet aratott. Kállai elvtárs ezután méltatta Kína ipari és kulturális haladá­sát, majd így folytatta: Kína nemzetközi tekintélye napról napra nő. A Kínai Népköztársa­ságnak fontos szerepe volt a ban­­dungi értekezleten, amely elősegí­tette az együttműködés megte­remtését az ázsiai és afrikai or­szágok között. A kínai kormány ezzel is ki­fejezésre juttatta, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének politikáját kí­vánja folytatni. A Kínai Népköztársaság az egész szocialista táborral együtt harcol a háborús veszély megszüntetésé­ért, a tömegpusztító fegyverek el­tiltásáért, a leszerelésért és a nemzetközi helyzet megoldásra érett kérdéseinek tárgyalások út­ján történő rendezéséért. Az im­perialista hatalmak hiába próbál­ják homokba dugni a fejüket, hiába próbálnak úgy tenni, mint­ha a Kínai Népköztársaság nem létezne. Egészen természetes, hogy a 650 milliós kínai nép vélemé­nyét nem lehet számításon kívül hagyni a nemzetközi problémák megoldásánál. Ezt már a nyugati hatalmak is kezdik felismerni. Jellemző erre, hogy a laoszi kér­dés rendezésével foglalkozó genfi értekezlet tanácskozásain részt vesz annak a Kínai Népköztársa­ságnak a képviselője is, amelyet az Egyesült Államok kormánya nem akar elismerni. Országainkat sokoldalú egy­ütt­működés kapcsolja össze Kállai Gyula ezután hazánk és a Kínai Népköztársaság baráti kapcsolatainak alakulásáról be­szélt. Ez a barátság — mon­dotta — nem mai keletű. A magyar munkásmozgalom leg­jobbjai, a Horthy-fasizmus sötét évtizedei alatt erőt és bátorítást merítettek a hatalmas Szovjetunió létéből és fejlődéséből, de erőt és bátorítást nyertek a kínai kom­munisták hősi harcaiból is. Ma mindkét országban győzött a szo­cialista rendszer. Közös az a vi­lágszemlélet, amelynek alapján kommunista pártjaink működnek, országaink fejlődnek. Közösek külpolitikai céljaink: pártjaink és kormányaink a nagy nemzetközi kérdések megítélésében az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkoza­tok alapján tevékenykednek. A két ország kormánya között sokoldalú együttműködés van po­litikai, gazdasági és kulturális té­ren. Kállai elvtárs méltatta a kínai forradalom győzelmének tapasz­talatait, majd így fejezte be ünne­pi beszédét: Kínai testvérpártunk meg­alakulásának 40. évfordulóján hő­si küzdelmekről, nagy sikerekről emlékezünk. A Kínai Kommunis­ta Párt történelmi küldetésének megfelelve, ma egy szabaddá lett hatalmas ország, egy szorgalmas és tehetséges nép pártja, amely a forradalom harcaiban megedződ­ve vezeti új eredmények, új ma­gaslatok felé a Kínai Népköztár­saságot. Kállai Gyula elvtárs ünnepi be­széde után a nagygyűlés rész­vevőit ünnepi műsorral köszön­tötte a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének ének­kara és a KISZ Központi Művész­­együttesének tánckara. Az ENSZ nem felelhet meg hivatásának a népi Kína részvétele nélkül Tarthatatlan helyzet, hogy a nagy kínai népnek nincsenek kép­viselői az ENSZ-ben, amely arra hivatott, hogy a legszélesebb kép­viseletű nemzetközi fórum legyen. A közgyűlés 15. ülésszakának vi­tája megmutatta: egyre több ország jut arra a következtetésre, hogy az ENSZ nem felelhet meg hivatásának, amíg hiányzik onnan a Kínai Népköztársaság képviselője. A magyar nép határozott állás­­foglalása — folytatta Kállai elv­társ —, hogy az ENSZ nem old­hatja meg a nagy nemzetközi problémákat a Kínai Népköztár­saság részvétele nélkül. Feltétle­ Megjelent a Béke és Szocializmus új száma A Béke és Szocializmus új szá­ma A kommunizmus és a világűr című vezércikkében összefoglalja Gagarin űrrepülésének jelentősé­gét. A folyóirat közli Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának A mezőgazdaság szocialista átszervezése Magyar­­országon című cikkét. Leon Bohr A kommunista pár­tok nemzeti tényezők című cikke leleplezi a burzsoá propagandá­nak azt a rágalmát, hogy a kom­munista pártok nem nemzeti pár­tok, s igazolja, hogy a társadalom átalakításáért harcoló marxista- leninista pártok összekapcsolják a következetes nemzetköziséget a hazafisággal, a népiek legjobb ha­gyományai iránti hűséggel. A jelenkori kapitalizmus prob­lémáit két cikk elemzi: Henri Claude és Jacques Denis, a fran­cia imperializmusról, Jaime Fuchs pedig az argentin államkapitaliz­musról írt cikket. Az olvasó érdekes adatokat ta­lál Alvaro Cunhalnak, a Portugál Kommunista Párt titkárának Por­tugália a történelem fordulópont­ján című cikkében. D. Gyegtyar és A. Kucenkov a szocialista államok és a gazda­ságilag elmaradt országok közötti gazdasági együttműködést elemzi. V. Zaglagyin Az ellenforradalom exportőrjeinek csődje címmel a Kuba ellen elkövetett amerikai agresszió tanulságait összegezi. A történelem lapjairól rovatban Jiri Hendrych cikke a Csehszlo­vák Kommunista Párt megalaku­lásának 40. évfordulójával foglal­kozik. Az Eszmecsere rovatban to­vább folyik a vita a munkásosz­tály struktúrájában végbemenő változásokról. NÉPSZABADSÁG Nagygyűlés a Csepeli Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról.) Bebizonyosodott, hogy egy olyan hadsereget, amely alig több mint egy év alatt „saját lábával mért le’’ csaknem 14 ezer kilométert, megvívott na­ponta átlagban egy csatát, ke­resztülszelt 11 tartományt, át­kelt 24 folyón és 18 hegycsú­cson — nem lehet megsemmi­síteni. A kínai nép a kommunista párt vezetésével nyolc éven át folytat­ta a nemzeti felszabadító háborút a betolakodott japán imperialis­ták ellen, míg végül 1945 őszén — a szovjet hadsereg Japán felett aratott nagy győzelmére támasz­kodva, a szovjet egységek segítsé­gével — egyszer s mindenkorra el­kergette hazája földjéről a japán agresszorokat. A japán militarizmus szétzúzá­sa után azonban a szabadsághoz vezető úton újabb akadályok tor­nyosultak. Az áruló Kuomintang­­klikk az amerikai imperialisták segítségével, amerikai pénzen, amerikai fegyverrel újból polgár­­háborút robbantott ki. Az amerikai imperializmus azonban hiába fordította a dollárok milliárdjait a nép­ellenes Csang Kaj-sek-rend­­szer támogatására, mindez ke­vésnek bizonyult a szabad­ságért harcoló, a Kínai Kom­munista Párt által vezetett 650 milliós nagy nép ellen. Mál szükségesnek tartjuk, hogy a népi Kína elfoglalhassa az ENSZ- ben az őt megillető helyet. Kína hosszú évtizedeken át harcolt, míg végleg lerázta magáról a gyarmati rendszer minden nyo­morúságát. Területének egy része — Tajvan szigete — azonban még mindig az Egyesült Államok el­lenőrzése alatt áll. A világ ha­ladó közvéleményével együtt, a magyar nép is azt vallja, hogy a Kínai Népköztársaságnak elidege­níthetetlen joga van erre a terü­letre. Svéd képviselőcsoport érkezett hazánkba Eric Carlsson felsőházi képvise­lő vezetésével péntek délután svéd képviselők öttagú csoportja érkezett Budapestre. A csoport tagjai: Artur Svedberg, Knut Se­­nander, Ferdinand Spangbert és Bror Elmwall. A képviselőket — akik az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vendégei­ként 8 napot töltenek hazánkban — a Ferihegyi repülőtéren Bozsó­­ki Ferenc, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának alelnö­­ke, Jakus Jenő, a csoport titkára, Galló Ernő és Huber Lajos, az országgyűlés jegyzői fogadták. A svéd vendégeket Bozsóki Fe­renc üdvözölte, szavaira Eric Carlsson válaszolt. (MTI) Épül Sztálinváros délkeleti kerülete Sztálinváros most kialakuló dél­keleti városrészében, a szalma­­cellulózgyári lakótelepen tavaly tavasszal kezdődött meg az épít­kezés. Huszonnégy nagy lakóháza közül húsz új módszerrel épül. A legelső negyvennyolc lakásos, modern vonalú lakóház építkezé­sével már elkészültek, és az új lakások műszaki átadását a na­pokban megkezdik. A lakónegyedben most készült el a szalmacellulózgyár korszerű munkásszállója is, amelyet szin­tén a napokban adnak át műsza­kilag. A 108 személyes munkás­­szállóban kétágyas szobák van­nak, a szobák előterében beépített szekrényekkel és külön mosdó­fülkével. Emeletenként külön kis konyhát is berendeznek. (MTI) 1961. július 1. szombat Új típusú hajót bocsátottak vízre A MAHART népszigeti hajójavítóüzemében pénteken egy új típusú hajót bocsátottak vízre. A 200 lóerős, Maros nevű vontató nem a szokásos lekerekített idomokból készült, a hajóformát éles vonalakból alakították ki. Nem használtak hozzá domborított le­mezeket, hajlított merevítőelemeket, ez gyorsabbá és olcsóbbá tette a gyártást. A hajó terve — Wiant Ferenc főkonstruktőr és Bárd István tervezőmérnök munkája — első díjat nyert a Gép­ipari Tudományos Egyesület hajótervpályázatán. Ebben az évben és 1962-ben további 3—3 ilyen hajó készül, amely egyaránt hasz­nálható kikötői, rendezői és vontatószolgálatra. (Wormser Antal felvétele.) Meghosszabbították a magyar-finn árucsere­forgalmi megállapodást Június 30-án Helsinkiben levél­váltás útján további egy évre meghosszabbították a magyar— finn árucsereforgalmi megállapo­dást. A levélváltás értelmében a múlt évi megállapodás és az ah­hoz csatolt árulisták 1961. július 1-től 1962. június 30-ig változat­lan formában érvényben marad­nak. (MTI) Budapestre érkezett a mongol közlekedési miniszterhelyettes A szocialista országok vasú­­­ügyi minisztereinek VI., budapes­ti miniszteri értekezletére péntek délben a Ferihegyi repülőtérre megérkezett Szer-Od Mjadarzsa­­vin mongol közlekedésügyi mi­niszterhelyettes, a mongol delegá­ció vezetője. A vendéget Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter, a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium több vezető munkatársa és a mongol nagykö­vetség tagjai fogadták. (MTI) Bezárult a tanév a pártfőiskolán Az MSZMP Pártfőiskoláján pénteken délelőtt tartották a tan­évzáró ünnepséget, amelyen részt vett Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Matherer Jolán, a párt- és tömegszervezeti osztály helyettes vezetője, valamint Óvári Miklós, az agitációs és propagan­daosztály helyettes vezetője. Az ünnepség részvevőit Fencsik László, a pártfőiskola igazgató­­helyettese köszöntötte, majd a Központi Bizottság nevében Szir­mai István üdvözölte a tanári kart, a hallgatókat, s a kommunisták, a pártmunkások hivatásának fon­­tosságáról beszélt. (MTI) Zalaegerszegen tanácskozott a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma A Belkereskedelmi Miniszté­rium kollégiuma Tausz János bel­kereskedelmi miniszter elnöklé­sével pénteken Zalaegerszegen tartotta ülését. A kollégium meg­állapította, hogy a helyi kereske­delmi szervek általában jó mun­kát végeznek, az átlagosnál na­gyobb mértékben emelkedik a megyében az áruforgalom. A ki­rakatok azonban nem tükrözik eléggé az egyre javuló áruellátást, s az üzlethálózat fejlesztése nem tart lépést az áruforgalom növel­kedésével. A kollégium — amelyen felszó-­­lalt dr. Tatár Kiss Lajos, a SZÖ­­VOSZ elnöke és Darabos Iván, a megyei pártbizottság első titkára is — feladatként jelölte meg a megye kereskedelmi szervei szá­mára a kiskereskedelmi és a ven­­déglátóipari hálózat bővítését, az értékesítési munka fokozását és az ellenőrzés színvonalának fej­lesztését. (MTI) Az IMEKO 1961 eseményei pénteken A II. nemzetközi mérés- és mű­szertechnikai konferencia pénte­ken folytatta munkáját a Techni­ka Házában. A konferencia utol­só előtti napján hat szekcióban 46 előadás hangzott el, amelyeket magyar szakembereken kívül szovjet, lengyel, csehszlovák, ro­mán, bolgár, keletnémet, kínai, angol, arab, francia, svájci, svéd, izraeli, dán, osztrák és olasz tu­dósok tartottak. Az előadások közül különösen három keltett nagy érdeklődést. T. Dauphinee kanadai tudós két műszert ismertetett, amelyekkel az óceánok mélységét és vizének hőmérsékletét lehet mérni. Kis Barnabás igen kis fénymennyisé­gek mérésére alkalmas új mérés­technikai módszert ismertetett, amely a vegyészeinek ad segítsé­get. J. Beattie angol tudós az át­tetsző anyagok hőmérsékletének mérésével foglalkozott előadásá­ban. A pénteki előadásokkal a kon­ferencia tudományos programja* a szekcióülések sorozata véget ért* Szombaton az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában tartják­ a plenáris záróülést, amelyen ösz­­szefoglalják az egyhetes konfe­rencia eredményeit. Ugyancsak pénteken 40 külföldi professzor és 20 docens megláto­gatta a Budapesti Műszaki Egye­temet. A tudósok dr. Csűrös Zol­tán rektor vezetésével négy tan­széket látogattak meg és tájéko­zódtak a magyar felsőfokú oktatás egyes kérdéseiről. (MTI)

Next