Népszabadság, 1961. szeptember (19. évfolyam, 208-233. szám)
1961-09-01 / 208. szám
1961. szeptember 1. péntek NÉPSZABADSÁG Magyar—Román Barátság-brigád alakult a Dunai Vasműben A Dunai Vasmű központi anyagátvételének dolgozói húsztagú komplexbrigádot alakítottak azzal a céllal, hogy megszerzik a szocialista címet. Legfontosabb feladatuknak tartják az anyagszállítás gazdaságosabb megszervezését. Évente legalább félmillió forintot akarnak megtakarítani. A brigád csütörtökön a Magyar— Román Barátság nevet vette fel. Tagjai közül többen beszélik vagy értik a román nyelvet, s néhányan közülük a közelmúltban Romániában is jártak. Tóth Lajos brigádvezető kijelentette, hogy a brigád többi tagjával is meg akarják ismertetni a testvéri román nép életét, és ehhez a sztálinvárosi népfrontbizottság román baráti csoportjának segítségét kérik. A nyomvonal egyharmadáig jutottak a munkával a Barátság kőolajvezeték építői A Szovjetunióból kiinduló nemzetközi Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése a tervezett ütemben halad. A Drégelypalánk—Rétság térségében két hónapja megkezdett munkával augusztus végéig egyes részleteiben egészen Őrszentmiklósig jutottak a kőolajvezeték vállalat dolgozói. Ez az építési vonal az egész nyomvonalnak körülbelül egyharmada. Ezen a szakaszon 37 kilométer hosszan már összeillesztve lefektették a csöveket a vonalra, 34,5 kilométer hosszan össze is hegesztették. Tíz kilométernyi árkot ástak ki, 8,4 kilométeren lesüllyesztették a szigetelt csöveket az árokba, 7 kilométeres távon pedig be is takarták. Őrszentmiklósig az összes vasúti és hídkeresztezések alatt áthúzták a védőcsövet, amelybe majd az olajvezetékcsövet fektetik. A munkatempó megfelel a dolgozók vállalásának: naponta megépítenek egy kilométer vezetéket. A 10 kilométer kiásott árok ugyan aránylag kevés, ez azonban csak látszólagos elmaradás, mert az árok hossza arányban van az öszszehegesztett cső hosszával. Az árokásás különben a következő hetekben lényegesen meggyorsul, mert a jelenleg üzemben levő három kanalas árokásó géphez hamarosan még három gép csatlakozik. (MTI) Hazánk minden lakosára évente átlag két mázsa acél jut A KGST ajánlására megkétszerezik a diósgyőri finomhengersor termelését A feldolgozóipar egyre több nyersanyagot vár a vaskohászati üzemektől, ezért a KGM Vaskohászati Igazgatóságán nagyszabású tervek készülnek a termelőberendezések jobb kihasználására, a leginkább keresett kohászati cikkek gyártásának fokozására. Az utóbbi években már jelentős eredményeket értek el, jelenleg 285 százalékkal több nyersvas, 200 százalékkal több acél és 225 százalékkal több hengerelt áru készül, mint a felszabadulás előtt. Az idén az ország egy-egy lakosára átlag két mázsa acél jut, háromszor annyi, mint 1938-ban. Az iparág különböző ágazatainak termelőképessége azonban nem egyenletes. Durva- és középhengerdeink a szükségletnél jóval nagyobb termelésre is alkalmasak, és a számítások szerint kisebb rekonstrukciókkal még húsz év múlva is ki tudják elégíteni az igényeket. Ezzel szemben a finomhengerkék termelése rendkívül korlátozott, jelentős mennyiségű huzal, szalag és egyéb finomlemezből készülő termék behozatalára szorulunk. Ezért a következő években elsősorban a finomhengerdék kapacitásának növelését szorgalmazzák. A KGST vaskohászati állandó bizottságának egyik brigádja értékes tanulmányt készített a magyar finomhengerművek fejlesztéséről és kimutatta, hogy megfelelő módszerekkel a diósgyőri finomsor termelését megkétszerezhetik, az ózdi finomhengerdóét pedig 30 százalékkal növelhetik öt év alatt. A kohászati üzemek dolgozói további ötletekkel bővítették a KGST bizottságának javaslatait, és így jelentősebb beruházások nélkül országos átlagban 58,6 százalékkal növelhetik a következő években a finomhengerművek termelését. Már az idén lényegesen, mintegy 16 százalékkal növekszik a hengerelt áruk gyártása, ehhez megfelelő mennyiségű acél áll rendelkezésre. Az acélellátás ütemességében az ózdi rekonstrukció miatt az elmúlt hónapokban némi zavarok voltak, a nehezén azonban már túljutottak. Ózdon már üzembe helyezték az első négy új acélolvasztó kemencét, s a többi építése is meggyorsult Szeptember 30-án az ötödik, a jövő év májusa helyett pedig előreláthatólag már márciusban mind a nyolc új kemencét a termelés szolgálatába állítják. Az acél minőségének további javítására is hatékony intézkedések történtek. Külföldről úgynevezett kvantométereket, vagyis gyorselemző berendezéseket vásároltak, amelyeket még az idén felszerelnek Diósgyőrött és Csepelen. Az új berendezés a színképelemzés elve alapján 3 perc alatt kimutatja az acél pontos összetételét, és így az esetleges hibákat azonnal megszüntethetik. (MTI) A pécsi bányászok teljesítették évi vállalásukat A pécsi bányáik dolgozói csütörtökig 28 000 tonnára növelték az esedékes évi tervükön felül bányászott szén mennyiségét, ezzel négy hónappal a határidő előtt teljesítették egész évi vállalásukat. Az utóbbi időben javult a szén minősége is. Pécsbányán például 3,5 százalékkal csökkentették a szén hamutartalmát. A pécsi bányászok szorgalmának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a műszakonként egy dolgozóra jutó kitermelt szén 30 kilóval több, mint amennyit a tervük előír. A komlói üzemek dolgozói is példásan helytállnak s az év nyolc hónapjára előirányzott szénmenynyiséget 28 700 tonnával tetézték meg. (MTI) Ülést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága csütörtökön együttes ülést tartott Grősz József kalocsai érsek, az Opus Pacis intéző bizottságának elnöke nyitotta meg az ülést, majd dr. Beresztóczy Miklós, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára tartott beszámolót az elmúlt év papi békemunkájáról és tájékoztatta a jelenlevőket az időszerű politikai kérdésekről. Mag Béla, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója ismertette a következő fél év papi békemozgalmi feladatait. Az ülés Grősz József érsek zárószavával ért véget. (MTI) 3 Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, 1901. november 8- án született Birlad városban, munkáscsalád gyermeke. Tizennegy éves korában kezdett dolgozni, mint villanyszerelő, 18 éves korától részt vett a munkásmozgalomban. 1930-ban belépett a Román Kommunista Pártba — amely akkoriban illegalitásban működött —, és hamarosan a párt egyik vezető személyisége lett. 1932 márciusában a román vasutasok országos értekezletén Gheorghiu-Dej elvtársat megválasztották a vasutasok központi akcióbizottságának titkárává. Az akcióbizottság a kommunista párt vezetésével 1933 január-februárjában nagyszabású sztrájkharcokat szervezett a dolgozók létfontosságú jogait tipró kapitalisták és az ország fasizálása ellen. A hadbíróság 12 évi börtönbüntetésre ítélte, amelyet a moftanai börtönben és a Tirgu- Jiu-i koncentrációs táborban töltött. Elítélése után hamarosan megválasztották a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává. Gheorghe Gheorghiu-Dej a börtönben és a koncentrációs táborban is fáradhatatlanul dolgozott a párt kádereinek felkészítéséért, neveléséért és forradalmi öntudatuk erősítéséért. Börtönbüntetése idején is szoros kapcsolatban volt szabadlábon levő elvtársaival. 1943-ban az ő vezetésével dolgozták ki a fasiszta katonai diktatúra megdöntésének tervét és kezdtek hozzá a terv megvalósításához. 1944. augusztus 9- ről 10-re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghiu-Dej elvtárs szökését a Tirgu-Jiu-i koncentrációs táborból. A felszabadító szovjet hadseregnek a hitlerista Németország felett aratott győzelmei nyomán Románia népi antifasiszta erői a Román Kommunista Párt vezetésével fegyveres felkelést indítottak, és megdöntötték Antonescu kormányát. A román hadsereg a hitlerista betolakodók ellen fordította fegyvereit. Románia felszabadítása után a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága — Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal az élen — irányította a néptömegek küzdelmét az ország demokratizálásáért. 1945 októberében, a Román Kommunista Párt országos értekezletén Gheorghiu-Dej tartotta meg a központi bizottság politikai beszámolóját, amelyben vázolta az ország újjáépítésének és fejlesztésének programját. Az értekezleten megválasztották a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. A Román Népköztársaság 1947 decemberében történt kikiáltása után a minisztertanács elnökének első helyettesévé nevezték ki, 1952-től 1955-ig pedig a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöki tisztségét töltötte be. 1948 februárjában, a Román Munkáspárt I. kongresszusán — amelyen a kommunista és a szociáldemokrata párt a munkásosztály egységes marxista— leninista pártjává egyesült — Gheorghiu-Dej tartotta a központi bizottság beszámolóját a szocializmus építésére való áttérés feladatairól. A kongresszuson megválasztották a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkárává. A Román Munkáspárt II. kongresszusán, 1955 decemberében és III. kongresszusán, 1960 júniusában Gheorghe Gheorghiu-Dejt a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárává választották. A párt III. kongresszusán megtartotta a központi bizottság beszámolóját, amely a pártnak és a népnek a szocialista építés kibontakoztatásáért folytatott harcához adott programot. 1961 márciusában, a nagy nemzetgyűlés ülésszakán megválasztották a Román Népköztársaság Államtanácsának elnökévé. Gheorghe Gheorghiu- Dej sok fontos cikkben és beszédében foglalkozott a marxizmus-leninizmus gyakorlati alkalmazásával, a szocializmus építéséért folyó harccal, a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országai közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésével és további megszilárdításával, valamint a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom törhetetlen egységének megszilárdításával kapcsolatos feladatokkal. Sok évtizedes, eredményekben gazdag forradalmi munkásságáért, valamint a szocializmus építésében és a népi demokratikus állam létrehozásában és megszilárdításában végzett kiváló szolgálataiért Gheorghiu-Dej elvtársat a szocialista munka hőse címmel, valamint a Román Népköztársaság sok érdemrendjével tüntették ki. Ion Gheorghe Maurer elvtárs Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a minisztertanács elnöke 1902. szeptember 23-án született Bukarestben, értelmiségi családból. A bukaresti egyetemen 1923-ban fejezte be a jogi fakultást, majd jogásziként dolgozott. I. G. Maurer elvtárs mint a nép érdekeit szem előtt tartó, haladó értelmiség képviselője, már közéleti tevékenységének kezdetén állást foglalt a burzsoá földesúri rendszer ellen. 1936- ban belépett a Román Kommunista Pártba. Tevékenyen részt vett abban a küzdelemben, amelyet a Román Kommunista Párt szervezett és irányított Románia fasizálása ellen, s amelynek az volt a célja, hogy megakadályozza Románia bevonását a szovjetellenes háborúba. A búr-,zsoá-földesúri hatóságok letartóztatták és koncentrációs táborba hurcolták. A fasiszta katonai diktatúra megdöntése és az ország felszabadítása után I. G. Maurer elvtárs fontos munkát végzett az ország népgazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. 1944- től 1946-ig a közlekedésügyi miniszter helyettese volt, 1946-tól 1947-ig pedig a népgazdasági miniszter helyettese. A Román Kommunista Párt országos értekezletén 1945 októberében a párt központi bizottságának tagjává választották. A monarchia megdöntése és a Román Népköztársaság kikiáltása után I. G. Maurer elvtárs párt- és állami vonalon egyaránt felelősségteljes munkát végzett. 1948-ban a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttévé választották. A Román Munkáspárt I. kongresszusán megválasztották a párt központi bizottságának tagjává. Felelősségteljes közéleti szereplésével egyidejűleg — mint a Román Tudományos Akadémia Jogtudományi Kutató Intézetének igazgatója — jelentős tudományos tevékenységet fejtett ki. Maurer elvtárs a jogtudományok doktora, s 1956-ban a Román Népköztársaság Tudományos Akadémiájának tagja lett. 1957 júliusában kinevezték a Román Népköztársaság külügyminiszterévé, 1958 januárjában pedig megválasztották a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnökévé. A Román Munkáspárt III. kongreszszusán ismét beválasztották a párt központi bizottságába és politikai bizottságába, 1961 márciusától a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke és a minisztertanács elnöke. I. G. Maurer elvtársat a szocializmus építéséért végzett kiváló szolgálataiért a Román Népköztársaság több érdemrendjével tüntették ki.