Népszabadság, 1961. október (19. évfolyam, 234-259. szám)
1961-10-20 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1961. október 20. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XIX. évfolyam, 250. szám TANÁCSKOZIK A KOMMUNIZMUS ÉPÍTŐINEK KONGRESSZUSAMegkezdődött az első három napirendi pont vitája Csou En-laj, Gomulka és Thorez elvtárs felszólalása a kongresszuson Tudósítóink jelentik Moszkvából. A XXII. kongresszuson csütörtök délelőtt megkezdődött a vita. Már a csütörtök délelőtt elhangzott hat felszólalás is arról tanúskodik, hogy a kongresszus küldöttei forrón helyeslik a beszámolókban elhangzott megállapításokat. A délelőtti ülésen Gyemicsev elvtárs, a moszkvai pártbizottság első titkára, Podgornij elvtárs, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára, Szpiridonov elvtárs. a leningrádi területi pártbizottság első titkára, Mazurov elvtárs. a Belorusz Kommunista Párt KB első, titkára, Rasidov elvtárs. az üzbég Kommunista Párt KB első titkára és Kunajev elvtárs, Kazahsztán Kommunista Pártja KB első titkára szólalt fel. Mindannyian tényekkel bizonyították a XX. pártkongresszus határozatainak és az azóta megtett útnak a helyességét; beszámoltak a pártmunka, az ipar, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről és üdvözölték a kommunizmus felépítésének programját, amely — mint Gyemicsev elvtárs mondotta — megtestesíti a szovjet nép törekvéseit és legszebb reményeit. Kivétel nélkül valamennyi felszólaló élesen megbélyegezte a sztálini személyi kultusz idején elkövetett hibájást és a pártellenes csoportot, amely a XX. kongresszus után összeesküdött, hogy megállítsa a pártot a hibák kijavításának útján. A felszólalók hangoztatták, hogy a pártellenes csoport főkolomposai attól tartottak, teljesen lelepleződik a saját szerepük, amelyet a törvénytelenségek idején betöltöttek és végül is felelniük kell a párt előtt mindazért, amit a párt és a szovjet nép ellen elkövettek. A csütörtöki ülés szónokai a kongresszus elé tárták azokat a felháborító intrikákat és törvénysértéseket, amelyeket Kaganovics és Malenkov követett el az 1935— 39, majd az 1947—49-es években, s amelyekért a párt súlyos árat fizetett. Podgornij elvtárs elmondta, hogy Kaganovics az ukrajnai pártszervezet legkiválóbbjai ellen indított intrikahadjáratot; sok elvtársat megrágalmazott, letartóztattatott. Kaganovics az akkor Ukrajnában dolgozó Hruscsov elvtársat akarta kompromittálni. Hruscsov elvtárs kemény harcot vívott a párt hűséges, megbízható tagjainak megmentéséért. Ha például Makszim Rilszkij Lenin-díjas ukrán költő ma itt ülhet a XXII. kongresszuson, úgy ezt és sok más elvtárs életét a párt személyesen Hruscsov elvtársnak köszönheti. Malenkov vezette 1935—1936-ban Belorussziában a párttagsági könyvek felülvizsgálását. Ennek során állítólagos szovjetellenes összeesküvést vélt felfedezni, amelynek vezetőit csodálatos módon éppen a köztársaság párt- és állami vezetői között kereste. A tagrevízió során a köztársaság párttagságának felét, mintegy 25 ezer elvtársat kizártak a pártból. Amikor felelős emberek kételkedtek ezen intézkedések helyességében, Malenkov Minszkbe utazott „rendet csinálni”. Sok ártatlan elvtársat letartóztattatott, köztük a Belorusz Kommunista Párt több vezetőjét. Sokat közülük csak haláluk után lehetett rehabilitálni.Szpiridonov elvtárs pedig az 1947—1949-es úgynevezett „leningrádi ügyet” tárta a kongresszus elé, amelynek során Malenkov intézkedései szétverték a leningrádi pártszervezetet és kommunisták ezreit sújtották. Szpiridonov elvtárs emlékeztetett a leningrádi dolgozók 1957 júniusi nagy tüntetésére, amely során a hős város szilárdan állást foglalt a pártellenes csoport ellen, a központi bizottság helyes lenini politikája mellett. „A XX. pártkongresszussal friss szél árasztotta el az országot, amely felébresztette az alkotó gondolatokat, a tömegek aktivitását és kezdeményezését” — mondotta Mazurov elvtárs. S bármilyen eleven erővel is törjön fel a harag a leleplezett pártellenes csoporttal szemben, a kongresszus fő témája elsősorban ennek a friss szélnek — és annak a nagy politikai és gazdasági fellendülésnek, amely a nyomában keletkezett — az értékelése és továbbfejlesztése, a kommunista építés nagy céljai jegyében. Erről szólt Gyemicsev elvtárs, amikor beszámolt a moszkvai takásépítkezések példátlan méreteiről; erről beszélt Podgornij elvtárs, amikor bejelentette, hogy az idén Ukrajna történelmének leggazdagabb gabonatermését aratta le s hogy 1961-ben hektáronként 8 mázsával több gabonát takarítottak be, mint 1953-ban; erről a friss szélről tanúskodik a Barátság-olajvezeték első szakaszának elkészülte is, amelyet a kongreszszus oly forrón megtapsolt. Ez a friss szél új, modernebb ipartervezést, új iparágak fejlődését, az ipari vezetés újjászervezését és a szovjet mezőgazdaság példátlan fellendülését hozta. Rasidov és Kunajev elvtársak | beszédeiből p. kongresszus tájékozódhatott Üzbegisztánnak és | Kazahsztánnak az utóbbi években | elért nagy fejlődéséről. A XX. kongresszus óta Üzbegisztán népi gazdasága nagyobb beruházásokat kapott, mint a szovjethatalom ös-szes megelőző esztendejében együttvéve. Megkezdődött az Éhség-sztyepp öntözéses művelése, amelynek eredményeként ez a vidék már ma sok ezer tonna gyapotot és más terméket ad. A kazah szűzföldek feltörésének eredményeként (amit annak idején a pártellenes csoport minden eszközzel akadályozott) az utóbbi nyolc évben 834 új, teljesen gépesített szovhoz csaknem 5 milliárd pad gabonát adott az államnak. Az jellemezte az említett felszólalásokat, hogy az örvendetes sikerek felsorolásán kívül, nagy figyelmet fordítottak a hiányosságokra is. Szpiridonov elvtárs például kemény bírálatot mondott az (Folytatás a 2. oldalon.) N. Golovatszkij, az „Október 40 esztendeje” kolhoz elnöke a kukoricaföldjükről készült felvételeket mutatja meg a kongresszus küldötteinek. Ülésezik a kongresszus. (TASZSZ Fotokrónika — Rádió képtávirónkon érkezett.)