Népszabadság, 1961. december (19. évfolyam, 285-309. szám)
1961-12-28 / 306. szám
1961. december 28. csütörtök NÉPSZABADSÁG Akik már terven felül dolgoznak... A Kőbányai Gyógyszeráru gyár dolgozói már hetekkel ezelőtt befejezték éves tervüket, s az év végéig 150 millió forintos túlteljesítésre számítanak. Képünkön: Az új növényüzem finomfeldolgozó részlegében befejezéshez közeledik a próbaüzemeltetés. Ez az új üzemrész is hozzájárulhat majd a jövő évi terv túlteljesítéséhez. December 21-én teljesítette éves tervét a Másolópapírgyár. Képünkön: A nyomdai üzemrészben Tárnoki Istvánné a tasakokra nyomja a feliratokat. labab. A gépesítéssel csak félig vagyunk. Ami nincs, az már nem is lesz, mert a bevételünk mindig kevesebb. Szeretnénk a földet eladni, de a népnek nincs pénze, Így nagyon kevés farm cserél gazdát. Az üzemköltség, a gépek ára túl magas. Nagyon sok farmer már az 1962-es termésből él... És ha az adót három éven át nem fizeti, akkor árverés. Ami marad, azt nekiadják, kezdhet új életet. A legtöbb ezekből a farmerekből segélyre szorul, mert Kanadában, ha valaki 40 éven felül van, az sétálhat munka után. Mivel itt közeleg az egymillió felé a munkanélküliek száma, örömmel tölt el, hogy otthon nincs munkanélküliség.’* Mit lehet ehhez szólni? Mintha a hajdani magyar parasztsorsról olvasna az ember: drága gépek, alacsony terményárak, előre felélt termés, az árverés réme , és vé- gül a semmi, a munkanélküliség. Kiolvasható a levelekből, hogy az élet nap mint nap a kapitalizmus és a szocializmus összehasonlítására kényszeríti a józanabb disszidensek mindenféle kategóriáját az óceánon túl és Európában is. Jó részüket „megfertőzte” a szocializmus, még mielőtt hazát, házat cseréltek, és kiábrándította a kapitalizmus, ahová oly nagy reményekkel érkeztek. Mintha csak róluk írta volna Ady: „Ég s föld között, bús hazátlanul Hajtja őket a Sors szele." A Fekete család Franciaországból küldött levelében azt olvastam, hogy anyagi helyzetükkel elégedettek, ketten dolgoznak, bebútorozták a lakásukat, gépesítették a háztartást, egy hetet Olaszországban is nyaraltak. A sok szép után azonban egyszer csak ilyen összehasonlító sorokra bukkantam: „Itt még csak hatszor voltunk moziban öt év a alatt, amíg otthon a kispesti és budapesti mozikat hetenként kétszer vagy háromszor megnéztük ... Tervezni újabban nem szoktunk, nem tudom miért, de igen kihalt belőlünk a tervezés. Pedig míg otthon voltunk, sok szép tervünk volt. Egyedüli tervünk az, hogy egyszer majd mi is hazamehessünk, legalább látogatóba.** összehasonlít Markó Károly 30 éves vasmunkás is, aki Svédországból, Kalmárból írja: „A munkalehetőség igen kevés, ezért minden dolgozó vigyáz, nehogy valamilyen módon ellene kerüljön a főnökének, mert akkor mehet az ember egy másik városba, ahol talán lakás nélkül lesz.” Hartai László Nyugat-Németországba disszidált iparművész egyenesen meg is írja: „Mi rendszeresen összejövünk és a téma mindig a régi: összehasonlítás az otthoni és az itteni életforma között. Megállapításunk, hogy az otthoni szociális juttatás, családvédelem magasan felette jár az itteninek. Bizony őszintén írva sokan rájöttek már az itt élő magyarok közül, hogy nem is olyan rossz a kommunista életforma .. . Olvastam Kádár úr ENSZ-ben elhangzott beszédét, melyből különösen nagy hatással van ránk, amit most szó szerint idézek: »*A disszidensek többsége a hidegháború áldozata**... Igen, ez így van .. .*címe, a felvillantott életképek, érzések a kapitalista világból. Bizony vigasztalan összegezések az óévről, reménytelen előrejelzések az új esztendőre. Szánakozva csuktam össze a leveleket őrző mappát. Szinte látom azokat, akik írták, az ezreket, akik cipelik az erkölcsi és politikai csőd terheit. Esténkint a rádióhoz ülnek, keresik az országhatárokon, zúgó tengereken, a lármás városokon átröppenő tiszta, igaz, biztató hazai hangokat az éterben. Vajon merre sodorja majd őket a sors szele? Szenes Sándor SZILVESZTERRE ÚJÉVRE Hideg tálakra, különleges italokra, házi cukrászsüteményekre kedves vendégeink rendeléseit már most felveszik alábbi üzleteink: MÉZES MACKÓ (V., Kígyó u. 46.) Telefon: 186—594 BISTRO BAROSS MACKÓ (VIII., Rákóczi út 9.) (VIII., József krt. 45.) Telefon: 141—820 Telefon: 135—847 GRESHAM MACKÓ (V., Roosevelt tér 5.) Telefon: 185—455 BUDAPEST MACKÓ (VI. Nagymező u. 17). Telefon: 127—793 BUDAI MACKÓ (X., Széna tér 7.) Telefon: 355—162 A KISZ központi bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a középiskolás KISZ-szervezetek munkáját, s elfogadta az erről szóló irányelveket. Megkértük Várnai Ferenc elvtársat, a KISZ központi bizottságának titkárát, adjon tájékoztatást az irányelvekről. — Mi tette szükségessé az irányelvek kidolgozását, milyen segítséget nyújthat azok ismerete a szülőknek? — Az utóbbi években jelentősen növekedett a középiskolás diákok száma. Közismert az is, hogy az iskolareform eredményeképpen a középfokú oktatásban hajtjuk végre a leglényegesebb változtatásokat. Mindez szükségessé teszi, hogy fokozottabban segítsük a középiskolás KISZ-szervezetek munkáját. Úgy véljük, helyes, ha az irányelveket nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők is megismerik. A 14—18. esztendő a fiatalok életének olyan korszaka, amely a szülő számára nagyon sok gondot jelent, s ráadásul nagyon kevés nevelési tanácsot kap. Ma már a középiskolás diákok 65 százaléka tagja a KISZ- nek. A szülők többsége tehát érdekelt abban, hogy jól vagy rosszul dolgoznak-e a KISZ-szervezetek. Hogyan értékelte a központi bizottság a középiskolások világnézeti, erkölcsi magatartását, milyen feladatok várnak ezzel kapcsolatban a KISZ-re? — Az utóbbi esztendőkben lényeges változás tapasztalható a fiatalok érdeklődési körében. Kérdéseik többségükben nem anynyira a múlt, inkább a jövő iránti érdeklődést tükrözik. Milyen lesz a kommunista társadalom, milyen új eredmények várhatók a tudományok, a technika fejlődésében? — nagyon gyakori kérdések ezek. Persze választ kérnek még a múlt ideológiai maradványaival kapcsolatos, például vallási és egyéb problémákra is. Világnézetük ebben a korban forr ki, szilárdul meg, s érthető, hogy sokan még a múlt és a jelen nézeteinek mezsgyéjén állnak. Már megszabadultak például a vallásos előítéletektől, már nem hisznek a régiben, de még nem eléggé megalapozottak természettudományos, társadalmi ismereteik, ezért hatnak rájuk az idealista világnézet maradványai is. A KISZ- szervezetek fontos feladata, segíteni dialektikus materialista világnézetük kialakításában, megszilárdításában. A fiatalok tanulmányi munkáját, erkölcsi magatartását a pozitív vonások jellemzik. A felnőttek egy része azonban még mindig csak a negatív vonásokból ítéli meg a fiatalokat, s hajlamos az általánosításra is. Ha udvariatlan, kirívóan öltözködő fiatallal találkoznak, ez már önmagában elegendő egyeseknek arra, hogy elmarasztaló ítéletet mondjanak az egész tanuló ifjúságról. Pedig lehet, hogy ezek a kedvezőtlen jelek csak a felszínt mutatják. A fiatal ettől még lehet szorgalmas tanuló, szívesen végezhet társadalmi munkát és helyes politikai nézeteket is vallhat. Miközben küzdünk a fiatalok hely-’ télen viselkedése ellen, egész magatartásuk, nézeteik, munkájuk alapján kell megítélnünk őket. S akkor látni fogjuk, hogy középiskolás tanulóink magatartásában mindjobban kibontakoznak a szocialista erkölcs nemes vonásai. Ezt tettekkel is kifejezésre juttatják. Az elmúlt négy esztendőben 51 000 középiskolás diák vett részt építőtáborokban. S nem elgondolkodtató-e, hogy 1960-ban, a nyári szünidőben 80 ezer diák vállalt munkát az üzemekben, a mezőgazdaságban. Pedig néhány esztendővel ezelőtt még joggal panaszkodtunk, hogy a diákok viszolyognak a fizikai munkától. Persze, még jó néhány negatív vonással is találkozunk a középiskolás diákok körében. Szavaikat nem követik mindig a tettek. Egy részükből hiányzik az állhatatosság az olyan feladatokban, amelyek mindennapos helytállást kívánnak. Szívesen vesznek részt például a munkaoktatásban, de amikor arra kerül a sor hogy életpályaként válasszák a fizikai munkát az üzemben, de különösen a mezőgazdaságban, akkor sokan már idegenkednek tőle. Gondot okoz a fiatalok nevelésében az otthoni kényeztetés is. Rendszerint ebből fakad az indokolatlan követelőzés. Az elkényeztetett, a „terülj asztalkám” varázsszóra mindent megkapó fiatal aligha becsüli meg igazán azt, amit a szüleitől, a társadalomtól kap. Hiányzik belőle a felelősségérzet is, és visszariad, ha nehezebb feladatokat kell megoldani. Hogyan nyerhetjük meg az ilyen fiatalokat? Pusztán szavakkal a legkevésbé. Inkább azzal, hogy izgalmas, érdekes megbízatásokat adunk nekik. Közismert, hogy a fiatalok ebben a korban nagyon vonzódnak a romantikus, érdekes feladatokhoz. De a ma romantikája nem a különleges, a tilos dolgokban rejlik, hanem az új, a legemberibb társadalom építésének mindennapos feladataiban. — Mely feladatot tartják a legfontosabbnak az irányelvek a középiskolai KISZ-szervezetek munkájában? — Legfontosabb tevékenységük az iskolai tanulmányi munka segítése, s ez egyben a legfőbb politikai feladatuk is. Vannak már iskolák, ahol a KISZ jelszava: „A tanulást az első helyre!" — már élő valósággá vált De többségükre még nem ez a jellemző. Egyszerűen nem tartják politikai feladatnak a tanulmányi munkát. Pedig először a saját házuk táján kell rendet teremteni, számon kérni minden KISZ-tagtól a rendszeres kötelességteljesítést. Ha ezt megteszik, másoknál is határozottan léphetnek fel a lustaság, a hanyagság ellen. S ez a törekvésük a legszorosabban egybeesik a szülők igyekezetével is. Új feladatot jelent a KISZ-szervezetek számára a gyakorlati oktatás bevezetése. Segíthetnek a munkabrigádok szervezésében, a műhely rendbentartásában, de ezegfőként arra kell ügyelniük, hogy az élettel való kapcsolat erősítése ne csupán a hét egy napjára legyen kötelező, hanem mindennap. A KISZ-szervezetek színes, gazdag, eleven tevékenysége, száz és száz szállal kötheti össze a fiatalok életét a mai valósággal, társadalmunk életével. — Hogyan lehet erősíteni a középiskolás KISZ-szervezeteket, színesebbé, gazdagabbá tenni tevékenységüket? — A középiskolás KISZ-szervezetekben sokat vitáztak és vitáznak még ma is a szövetség jellegéről. Volt olyan nézet, hogy a KISZ-ben csak a politikailag és erkölcsileg legfejlettebb diákoknak van helyük. Ez az elzárkózás, ez a maximalizmus sokáig visszatartotta a diákok tömegeit a belépéstől. Az elmúlt másfél esztendő alatt azonban feloldódott az elzárkózás, s a szervezetek ma már felölelik a tanulóifjúság nagy többségét. Még ma is előfordul azonban, hogy a felvételnél túl szigorú követelményeket támasztanak. A KISZ csak akkor mondhatja el magáról, hogy valóban kommunista jellegű szervezet, ha munkáját a párt ideológiája, politikája vezérli, de ezzel együtt arra is képes, hogy a fiatalok mind nagyobb tömegére, egészére kiterjessze befolyását. Az elzárkózás, a befelé fordulás megszüntetésénél nem kisebb gond, hogy száműzzük az unalmat, a szürkeséget, a „munkanélküliséget” a szervezetek életéből. Ma még nem tudnak minden fiatalnak megbízást adni. A fiatalok foglalkoztatásának legjobb eszköze az Ifjúság a szocializmusért próba. Ez lehetőséget ad nemcsak a KISZ-tagok, hanem a tanulók többségének szervezett, rendszeres foglalkoztatására. — Hogyan segítik a középiskolás KISZ-szervezeteket a pedagógusok, milyen támogatást nyújthatnak nekik a szülők? — Az utóbbi időben nagyon sok pedagógus kért részt a KISZ-szervezeteket segítő munkából. S ez nagyon örvendetes dolog. De a segítség csak akkor lesz igazán hatékony, ha a jó szándék, a segíteni akarás a mozgalmi munka ismeretével párosul. Az a jó, ha a pedagógus közvetlenebb, barátibb légkört alakít ki a KISZ-ben, bátran épít a fiatalok öntevékenységére, önállóságára, s nem köti gúzsba kezdeményezésüket parancsolgatással vagy agyontámogatással. Az ifjúsági szervezet a szülők iránti tiszteletre, megbecsülésre, a kötelességek példás teljesítésére neveli a diákokat. A KISZ és a szülők céljai tehát azonosak. De hogy eredményesebb legyen ez a munka, közeledjenek bizalommal az ifjúsági szervezethez. Ismerjék meg munkáját, érezzenek felelősséget ne csak a saját gyermekeikért, hanem azok barátaiért is, hiszen ezzel saját gyermekük nevelését is segítik. A KISZ munkája is színesebb, változatosabb lesz, ha a felnőttek tapasztalatait is hasznosítjuk ott. Várnai Ferenc elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy az irányelvekben vázolt feladatok végrehajtása — a pedagógusok és a szülők hathatós segítségével — jelentősen hozzájárul majd a KISZ- szervezetek megerősödéséhez, a középiskolás fiatalok politikai, világnézeti, erkölcsi fejlődéséhez. A KISZ az egész középiskolás tanulóifjúság nevelésének segítője Várnai Ferenc nyilatkozata a KISZ központi bizottságának irányelveiről