Népszabadság, 1962. április (20. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 1. oldal Ára 80 fill£, NÉPSZABADSÁG 1962. április 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 77. szám A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határozata A MEZŐGAZDASÁG HELYZETÉRŐL ÉS A TOVÁBBI FELADATOKRÓL . Hazánk mezőgazdaságában döntően új és jellemző, hogy az ország szántóterületének 95 és fél százalékán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Termelőszövetkezeteink idei zárszámadó közgyűlése 1961-nek, annak az évnek eredményeit vette számba, amelyben már egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkezetbe tömörülve dolgozott — ezzel lezártuk a fejlődés egy nehéz, dicsőséges korszakát. Alig több mint három esztendeje, 1958 decemberében a Központi Bizottság közvetlen feladatként határozta meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés ezzel egyidejű emelését. Ez a bátor elhatározás osztályellenségeinkből gúnyolódást és dühöt váltott ki, de nem kevés becsületes ember is kételkedett realitásában. Most Központi Bizottságunk, pártunk jelentheti az egész magyar dolgozó népnek, hogy az 1958 decemberében kitűzött célt a tervezettnél jóval hamarább elértük: hazánkívül befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A mezőgazdaság szocialista át- , szervezése lendületes kibontakozásának és eredményes végigvitelének első és elengedhetetlen feltétele a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista elveken nyugvó politikája volt. A termelőszövetkezetek szervezése az önkéntesség lenini elveinek érvényesítésével, a fokozatosság figyelembevételével, céltudatos, ugyanakkor türelmes politikai felvilágosító munkával folyt. Hatékonyan segítették az átszervezést a termelőszövetkezeti tagok személyes anyagi érdekeltségét biztosító intézkedések, a földjáradék fizetése, a betegségi és baleseti biztosítás bevezetése, és nem utolsósorban az öregekről való gondoskodás. Ugyanilyen irányban hatott az, hogy messzemenően érvényesült a szövetkezeti demokrácia a vezetők megválasztásában és a gazdálkodás irányításában. Mindez együttesen eredményezte, hogy pártunknak a termelőszövetkezetek megszervezésére irányuló agrárpolitikája dolgozó parasztsá- gunk egyetértésével és támogatá-sával találkozott. A mezőgazdaság szocialista át-, szervezésének feladatát sikerült egész társadalmunk közügyévé tenni, s az a dolgozó tömegek hathatós támogatásával ment végbe. Kiemelkedő szerepet töltött be munkásosztályunk, amely az átszervezés éveiben a mezőgazdaságnak gépi erővel, műtrágyával, vegyszerekkel, hitellel és más módon támogatást biztosított a nagy szocialista cél eléréséért, s a testvéri paraszti osztálynak nyújtott segítségként. A termelőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában nagy érdemeket szereztek a szóegész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és az átszervezés három esztendejében egyidejűleg emelkedett a magyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatatom megvédése és megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében elért gazdasági eredmények általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egymással öszszefüggő történelmi jelentőségű három győzelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének különleges jelentősége abban van, hogy ezzel megerősödött népi demokratikus államunk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság és az értelmiség egységes szocialista társadalmává váljék. cialista eszme állhatatos falusi képviselői, s azok a városi munkások, értelmiségiek, alkalmazottak, kommunisták és pártonkívüliek, akik fáradságot nem ismerve, éveken át áldozatos munkával és türelmes felvilágosító szóval segítették a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A szocialista átszervezés sikerében nem kis szerepet töltöttek be a béke, a szocializmus szakadatlan, növekvő erőinek nagy nemzetközi sikerei is. Hathatós gyakorlati segítséget kaptunk az átszervezés menetében a testvéri szocialista országoktól, mindenekelőtt a Szovjetuniótól, scr--n kívüli gépszállításokkal, kiváló minőségű vetőmagvak szállításával és sok más formában. A szocializmus ellenségeinek áskálódása és hollokárogása hiábavaló volt. Nem veszett kárba pártunk, munkásosztályunk, parasztságunk, népünk munkája, barátaink segítsége, az éppen megszerveződött termelőszövetkezetek, a még fiatal szocialista magyar mezőgazdaság meggyőzően bizonyítják a termelőszövetkezeti rendszer fölényét, máris megmutatkoznak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságban rejlő nagy erők. Jó eredményeket értünk el, a viszonylag kedvezőtlen feltételek ellenére, már 1961-ben. A mezőgazdasági termelés, a súlyos aszály ellenére összértékben az előző átlagos időjárású év szintjén volt, a kenyérgabona országos termésátlaga az eddigi legmagasabb szintet érte el A felvásárlás több mint 6 százalékkal meghaladta az előző évit. Az 1961-ben elvégzett őszi mélyszántás több mint egymillió holddal haladta meg az előző évit. Ugyanez évben termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink mintegy 25 ezer hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Mezőgazdasági termelésünk az átszervezés három esztendeje alatt számottevően emelkedett és a belterjesség irányába fejlődött. Az 1959—61. években az előző három évhez képest a termelés 8 és fél százalékkal nőtt, a felvásárlás pedig 1961-ben 13,3 százalékkal haladta meg az 1958. évit. Az elmúlt három esztendő alatt kereken 19 milliárd forintot fordítottunk mezőgazdasági beruházásra Ennek eredményeként az egy traktoregységre jutó szántóterület 351 holdról 172 holdra csökkent. Egy hold szántóra az 1958-as 49 kg műtrágyával szemben 1961-ben 111 kg-ra nőtt a holdanként felhasznált műtrágya mennyisége. Az átszervezés három éve alatt a termelőszövetkezetek a közös állomány elhelyezésére felépítettek 550 ezer szarvasmarha-, 1,5 millió sertés- és 6,5 millió baromfiférőhelyet. Mezőgazdaságunk fejlődésében most új fejezet nyílik; az átszervezés befejeztével erőinket most már a mezyi gazdaságban egyetlen fő feladatra, a termelés gyors ütemű fejlesztésére fordíthatjuk.TM®" terméshozamok, a termelékenység növelésével kell végérvényesen bebizonyítanunk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényét a kapitalista és a kisárutermelő mezőgazdaság fölött. A sinciasta mezőgazdaság alapjainak létrejöttével és megszilárdulásával a fejlődést akadályozó néhány lényeges ellentmondás feloldódott. Jól megszűnőben van. Új a jelenlegi helyzetben, hogy a szocializmus általános érdeke, a munkásosztály és a parasztság érdeke, az egyéni és a csoportérdek a mezőgazdaságban is egy irányba, a termelés fellendítésének irányába hat. A termelés általános fellendítése, az árutermelés gyors növelése az egyes termelőszövetkezeti tagnak, a termelőszövetkezeti tagság közösségének és az országnak egyaránt érdeke. A termelőszövetkezeteit további ” mege rosörteS® is TejTíidése szénTpónTjiTWJl a politikai munka változatlanul elsődleges és döntő jelentőségű. Valamennyi politikai lépés célja és hatása a termelőszövetkezet gazdálkodása eredményességének előmozdítása kell hogy legyen. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődése, eredményessége az, ami politikai céljaink megvalósulását a leghatásosabban mozdítja elő. A politikai és a termelőmunka a legszorosabban összefügg egymással. — Mezőgazdasági termelésünk növeléséhez még sohasem voltak a jelenlegihez hasonló kedvező feltételek, de az előttünk álló feladatok is nagyok.. Az ötéves terv részeként, 1962- ben a mezőgazdasági termelést az A mezőgazdaság szocialista átszervezése egészséges voltának egyik döntő bizonyítéka, hogy az ország állatállománya ma nagyobb, mint az átszervezés megkezdése előtt volt A Központi Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött az a szilárd alap, amelyre építve a legközelebbi években megvalósíthatjuk a belső piacon a folyamatos, zavartalan ellátást és a népgazdaságilag szükséges mértékben növelhetjük a mezőgazdasági kivitelt Mezőgazdaságunk még mindig magán viseli az ország felszabadulás előtti elmaradottságának nyomait Ezt gyorsan le kell küzdenünk, fejlődési ütemében mezőgazdaságunknak jobban fel kell zárkóznia szocialista iparunkhoz, el kell érnie a korszerű mezőgazdasági termelés világszínvonalát, hatékonyan hozzá kell járulnia népünk életszínvonalának emelkedéséhez, szocialista hazánk általános fejlődéséhez, előző évihez képest 9,2 százalékkal, a felvásárlást 11,5 százalékkal kell növelni. Az egész ötéves terv időszaka alatt, a megelőző öt év átlagához képest, a mezőgazdasági termelést 22—23 százalékkal kell növelni, a felvásárlást pedig olyképpen, hogy az 1965-ben 55 százalékkal legyen nagyobb, mint 1960-ban volt. A terv célkitűzései csak a hozamok, a munka termelékenységének állandó növelésével, a termelési költségek csökkentésével valósíthatók meg. A mezőgazdasági termeléső növelésének alapja a növénytermesztés fejlesztése, amelynek mértéke a mezőgazdaság ál- talános fejlődését valamelyest meg kell haladja. A kenyérgabona-szükséglet hazai termésből való biztosítása szükségessé teszi az előirányzott vetésterület pontos betartását, s azt, hogy 1965-re elérjük búzából országos állagban legalább 13,5 mázsa betakarítását holdanként. Takarmánynövényeink termésátlagát jelentősen növelve, a növényi fehérjeszükségletet hazai termésből fokozottabban kielégítve, szilárd takarmányalapot kell teremteni a fejlődő állatállomány számára. Legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica átlagtermése a tervidőszak végére országosan érje el a holdankénti 18 mázsát, s már ebben az évben legalább a holdankénti 11 és fél mázsát. Ennek egyik legfontosabb feltétele már most megvan: első ízben értük el idáig, hogy az idei tavaszon a kukorica zömét őszi mélyszántásba vethetjük. Ha hibrid vetőmagot vetünk, biztosítjuk — a talaj táperejétől függően — a 16—18 ezres tőszámot, a hagyományos paraszti mintegy tízezerrel szemben, időben és gondosan végezzük el a háromszori kapálást — akkor elérjük a megkívánt Hol TMmot-rwrrr*. .Aimíi A növényi fehérjeellátás megoldásának egyik alapvető módja az évelő pillangós növények, elsősorban a lucerna termesztésének nagyarányú fejlesztése oly módon, hogy növekedjék az átlagtermés és széles körben elterjedjenek a korszerű betakarítási módszerek. Érjünk el gyökeres fordulatot takarmánytermesztésünk legelhanyagoltabb ágában, a rét- és legelőgazdálkodásban. Szüntessük mega napraforgó-termesztés elmaradottságát és megnövekedett területen mielőbb érjük el országos átlagban a 9 mázsás holdankénti termést. A második ötéves tervben előirányzott mintegy 200 ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítés fontos és nagy feladatunk. Egyidejűleg gondoskodnunk kell a meglevő szőlők rendszeres pótlásáról, ápolásáról, hozamaik növeléséről is. A nagyüzemekben levő régi telepítésű szőlőket is fokozatosan alkalmassá kell tenni a nagyüzemi művelésre. A lakosság jobb és zökkenőmentes zöldségellátása, valamint növekvő exportlehetőségeink kihasználása megköveteli, hogy elsősorban hagyományos zöldségtermelő tájainkon gyorsabban fejlesszük főleg az öntözéses, korai és kései szántóföldi zöldségtermesztést. A korai zöldségtermesztés fellendítését nagyban elősegíti az olcsóbb műanyagfóliás palánta- és növénynevelés elterjesztése. Az állattenyésztés hozamainak a második ötéves tervben előirányzott 20 százalékos növelése megköveteli az állomány minőségének, takarmányozási, tartási és állategészségügyi viszonyainak megjavítását. A szükségleteknek megfelelően a sertés-, a baromfihús- és a tojástermelést növeljük a legnagyobb mértékben. A szarvasmarha-tenyésztésben a tehénállomány növelése a legfontosabb. Az egy,tehénre jutó évi tejhozam 1965-ben országosan haladja meg a 2500 litert. Az erőtakarmánygyárak és a keverőüzemek az állatok termelő képességének növelése érdekében kifogástalan minőségű abrakkeveréket adjanak az állattenyésztés számára. A jelenlegi magas termelési költségek csökkentése céljából több figyelmet kell fordítani az állattenyésztés gépesítésére, mindenekelőtt a majorok belső gépesítésére. Mindenekelőtt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös állatállományát és állattenyésztését kell fejleszteni. A szükséges feltételek — a takarmány, a legelő, az apaállat, a szerződéses akció — biztosításával gondoskodni kell arról is, hogy a háztáji gazdaságok saját szükségleteik kielégítése mellett az állam részére is termeljenek árut. *_» mezőgazdasági termelés növelésének legnagyobb tartalékát tárja fel a gyakorlatban már bevált alapvető termelési, tenyésztési, állategészségügyi és üzemszervezési eljárások általára (Folytatás a 2. oldalmi BI. lrt.