Népszabadság, 1962. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLEITESCI * 16 oldal- Arado fillér NÉPSZABADSÁG 1962. július 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 152. szám A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 28—29-i ülésének határozatai Határozat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai tanácskozásával kapcsolatban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghallgatta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek június 6-án . A magyar népgazdaság fejlődésében elért sikerek meggyőzően bizonyítják, hogy milyen nagy jelentőségű a testvéri szocialista országok között kialakult gazdasági együttműködés, amely ma már mélyen áthatja gazdasági életünk minden ágát. Szocialista építőmunkánk eredményei úgyszólván minden területen összefonódnak azokkal a sikerekkel, amelyeket a testvéri szocialista országok kölcsönös segítsége révén értünk el. Országaink népgazdasága fejlődésének eddigi eredményei alapján tovább erősödött a szocialista világrendszer és új időszak kezdődik a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben. Ezt az időszakot az jellemzi, hogy a KGST- ben részt vevő országok szorosabban tömörülnek közös gazdasági és társadalmi céljaik elérése A tanácskozás határozatainak népgazdaságunkban való hasznosítása végett a Központi Bizottság a következő határozatot hozza, és 7-én Moszkvában megtartott tanácskozásáról szóló beszámolót. Egyetért a magyar pártküldöttségnek, az értekezleten kifejtett tevékenységével és a tanácskozáson hozott határozatokkal végett. A Központi Bizottság ezért egyhangúlag helyesli és üdvözli a moszkvai tanácskozás határozatait, a Mongol Népköztársaság felvételét a KGST tagjai közé, ,,a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei"-ről szóló dokumentumot és azokat a határozatokat, amelyek a KGST szervezetének továbbfejlesztését célozzák. A szocialista nemzetközi együttműködés további elmélyítésében hatalmas tartalék rejlik, melyet országaink gazdasági erejének növelésére, népeink életszínvonalának további emelésére használhatunk fel. A KGST-tagországok sikerei a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben jelentős mértékben attól függnek, milyen előrehaladást érünk el a szocialista országok szorosabb gazdasági együttműködésének útján. Ahhoz, hogy megvalósítsuk -e- a második ötéves népgazdasági tervünk lelkesítő céljait, hogy nagyobb távlatban, biztonsággal tűzhessük ki célul a termelőerők gyors fejlesztését, az életszínvonal állandó növelését, a fejlett szocialista társadalom felépítését, valamint ahhoz, hogy mindezek eléréséhez jelentősen növekedjék a műszaki színvonal és a munka termelékenysége, az eddiginél szorosabb együttműködést szükséges megvalósítanunk a KGST-ben részt vevő országokkal, a tanácskozáson jóváhagyott, „a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelveinek” következetes érvényesítése alapján.•"· A szocialista nemzetközi együttműködés fő módszerének a távlati népgazdasági tervek egyeztetését kell tekinteni. A tervek egyeztetése foglalja magába a legfontosabb beruházások összehangolását, és a termelés széles körű szakosítását. Előre kell haladnunk a tudományok fejlesztésének összehangolásában, mivel ez feltétele az élenjáró műszaki színvonal elérésének is. Helyeseljük, hogy a KGST-ben részt vevő országok gazdasági tömörülésének előmozdítására Magyarország is részt vegyen különböző közös intézmények, közös vállalatok megalakításában. Tevékenyen részt vállalunk a KGST munkája további fellendítésében, a KGST szerepének és felelősségének fokozásában, hogy a KGST a jövőben még jobban betölthesse a szocia- lista nemzetközi munkamegosztás szervezésében reá háruló, kiemelkedő feladatot. Az MSZMP Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy állami és gazdasági szerveink tekintsék kötelességüknek a szocialista nemzetközi együttműködésből következő feladatok internacionalista szellemben való megoldását. Nem lehet megbékülni a helyenként még megnyilvánuló szűklátókörűséggel és autarchikus törekvésekkel. Az ilyen felfogás érvényesülése árt a szocialista országok közös érdekeinek és kihatásaiban ártalmas saját népgazdaságunk fejlődésére is. Gazdasági vezetőink lépjenek fel határozottan a szűken értelmezett helyi, ágazati érdekek érvényesülésével szemben, keressék és következetesen igyekezzenek úgy megoldani a szocialista gazdasági együttműködés problémáit, hogy az legjobban egyesítse érdekeinket a szocialista tábor közös érdekeivel. Mindent el kell követnünk azért, hogy növeljük nemzetközi vonatkozásban is a termelési és a kooperációs fegyelmet, hogy minden erővel biztosítsuk a nemzetközileg vállalt kötelezettségek teljesítését. / A szocialista országokkal való együttműködés szélesítése mellett, a békés egymás mellett élés elvének megfelelően, továbbra is törekszünk gazdasági kapcsolataink fejlesztésére a szocialista táboron kívüli országokkal is. Ezért a Központi Bizottság támogatja azt a tanácskozáson kifejtett törekvést, amely a kölcsönös előnyökön nyugvó világkereskedelem fejlesztését célozza és helyesli, hogy e kérdés megvitatására hívjanak össze nemzetközi értekezletet. A Központi Bizottság felhívja a gazdasági vezetőiket és mindazokat a műszakiakat, közgazdászokat, tudósokat, akiknek munkaterületükön szerepük lehet a szocialista nemzetközi együttműködés előmozdításában, hogy kezdeményezzenek bátran, és kutassák fel a szocialista nemzetközi munkamegosztás további lehetőségeit. Legyenek tudatában annak, hogy ezzel nemzeti céljaink gyorsabb megvalósítását, hazánk szocialista fejlődését szolgálják, és munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus világméretű győzelméhez. A Központi Bizottság pártunk fontos kötelezettségének tartja a tanácskozás határozatainak következetes végrehajtását. Meg van győződve arról, hogy pártszervezeteink tevékenyen részt vesznek ebben a munkában, amely a KGST-országok szorosabb együttműködését, az egész szocialista tábor egységét és felvirágzását, a béke megőrzését szolgálja. II. Ii határozat a gépipar helyzetéről és további feladatairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1962. június 28—29-i kibővített ülése megtárgyalta a kohó- és gépipari . A gépipar dolgozói a legutóbbi években teljesítették a népgazdasági tervekben előírt számszerű feladataikat. A második hároméves terv időszakában a kohó- és gépipari tárcához tartozó gépipari vállalatok termelésük értékét kereken 62 százalékkal, termékeik exportját pedig 71 százalékkal növelték. A gépipar adta 1960-ban a nemzeti jövedelemnek 14,5 százalékát. Az 1958—60. években összesen csaknem 6,4 milliárd forintot fordítottunk a gépipar fejlesztését szolgáló beruházásokra. Ez az öszszeg a népgazdaság összes beruházásainak 6,9, az ipari beruházásoknak pedig 17,2 százaléka. Ez alatt az idő alatt a gépiparban — más, jelentősebb fejlesztési feladatok végrehajtásán kívül — öt üzemet állítottak termelésbe, a gépipari vállalatot korszerűminiszter jelentését gépiparunk jelenlegi helyzetéről és meghatározta a gépipar fejlesztésének további feladatait, sízették és termelőképességüket bővítették. A gépipar a párt határozatai alapján már a második hároméves terv időszakában hozzákezdett a termelés ágazati szerkezetének, vagyis a gépiparon belül az egyes ágazatok termelési arányainak javításához és fejlesztéséhez. A gépipar termelésén belül a híradástechnikai ipar termelése 78,7 százalékkal, a műszeriparé 73,4 százalékkal növekedett. Ezzel a hűadástechnikai ágazatnak a gépipari termelésben való részaránya 8,7 százalékról 9,9 százalékra, a műszeriparé 4,6 százalékról 5,2 százalékra növekedett. A termelési szerkezet megváltoztatásának ez az iránya helyesnek bizonyult. A második ötéves terv első évében, 1961-ben a tárca gépipara 1960-hoz képest további 16 százalékkal növelte termelését és 28 százalékkal exportját. Tovább nőtt az úgynevezett kiemelt ágazatok termelésének az egész gépipari termeléshez való részaránya. (Például a híradástechnikáé 10,4 százalékra, a műszeriparé 5,6 százalékra emelkedett.) A gépipar termelésének értéke a legutóbbi négy évben is gyorsabban növekedett, mint átlagosan az egész iparé. • A gépipar a szocialista ipar termelésének 1961-ben 26,6 százalékát adta. 1961-ben a népgazdaság teljes exportjának 45 százalékát tette ki a tárca gépiparának részesedése. Az iparilag fejlett tőkés országokba irányuló kivitelben azonban nagyon alacsony a gépipari termékek aránya. Az ötéves tervben — a terv előirányzata szerint — a kohó- és gépipari tárca a gépipar termelésének értékét 68 százalékkal és exportját 76 százalékkal növeli. Az ötéves tervidőszak végén a gépipari termékeknek csaknem 47 százaléka exportcélokat fog szolgálni. A gépipar elé kitűzött célok eléréséhez államunk további jelentékeny beruházásokkzal járul hozzá. Az ipar fejlesztésére előirányzott beruházásokból a kohó-és gépipari tárca gépipara az ötéves időszakban átlagosan 10—11 százalékkal részesül. Befejezi néhány gépipari üzem felújítását, bővítését (például a Beloianniszét, a Ganz-MÁVAG-ét, a Telefongyárét, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyáráét és másokét). A műszeripar fejlesztése céljából néhány új üzemet is épít. A vidéki ipartelepítésről szóló párthatározat értelmében ezeket az üzemeket elsősorban nagyobb vidéki városokban (Debrecenben, Szentesen, Szekszárdon és másutt) hozza létre. A második ötéves terv a gépipari termelés ágazati szerkezetének további javítását irányozza elő, így a gépipari termelésen belül a híradástechnika részesedése öt év alatt 9,9 százalékról 13 százalékra, a műszeriparé 5,2 százalékról 7,3 százalékra, a szerszámgépiparé 7 százalékról 8 százalékra növekszik. Népgazdaságunk hosszabb távlatú fejlesztésében még tovább nő a gépipar súlya. Az előzetes elképzelés az, hogy húsz év alatt a gépipar mintegy 7,9-szeresére növelje a termelését, és az egész ipar termelésének mintegy 40 százalékát adja. A növekedés pontosabb mértékét és az egyes gépipari ágazatoknak ebben való szerepét a baráti országokkal lefolytatott tárgyalások és az együttműködés módozatainak igazolítása után határozzuk meg • A Központi Bizottság megállámi fejlesztését szolgáló feledatuloídítja, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium gépipara az utóbbi években jelentékenyen fejlődött, de nem használta ki teljesen a lehetőségeit arra, hogy a kívánatos mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, a népgazdaság tervszerű és állandó végrehajtásához. A munka termelékenysége a gépiparban alacsony, és ez gátolja, hogy a népgazdaság számára szükséges behozatalnak a mostaninál nagyobb részét fedezzük a gazdaságosan (Folytatás a 2. oldalon.)