Népszabadság, 1962. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLEITESCI * 16 oldal- Ara­do fillér NÉPSZABADSÁG 1962. július 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 152. szám A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 28—29-i ü­­lésének h­atározatai Határozat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa részt vevő országok komm­­un­ista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai tanácskozásával kapcsolatban A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága meg­hallgatta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkás­pártjai képviselőinek június 6-án­ ­. A magyar népgazdaság fejlődé­sében elért sikerek meggyőzően bizonyítják, hogy milyen nagy jelentőségű a testvéri szocialista országok között kialakult gazda­sági együttműködés, amely ma már mélyen áthatja gazdasági életünk minden ágát. Szocialista építőmunkánk eredményei úgy­szólván minden területen össze­fonódnak azokkal a sikerekkel, amelyeket a testvéri szocialista országok kölcsönös segítsége ré­vén értünk el. Országaink nép­gazdasága fejlődésének eddigi eredményei alapján tovább erő­södött a szocialista világrend­­szer és új időszak kezdődik a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködésben. Ezt az idősza­kot az jellemzi, hogy a KGST- ben részt vevő országok szoro­sabban tömörülnek közös gazda­sági és társadalmi céljaik elérése A tanácskozás határozatainak népgazdaságunkban való haszno­sítása végett a Központi Bizottság a következő határozatot hozza, és 7-én Moszkvában megtartott tanácskozásáról szóló beszámolót. Egyetért a magyar pártküldött­­ségnek, az értekezleten kifejtett tevékenységével és a tanácskozá­son hozott határozatokkal­ végett. A Központi Bizottság ezért egyhangúlag helyesli és üd­vözli a moszkvai tanácskozás ha­tározatait­, a Mongol Népköztár­saság felvételét a KGST tagjai közé, ,,a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei"-ről szóló dokumentumot és azokat a határozatokat, amelyek a KGST szervezetének továbbfejlesztését célozzák. A szocialista nemzet­közi együttműködés további el­mélyítésében hatalmas tartalék rejlik, melyet országaink gazda­sági erejének növelésére, né­peink életszínvonalának további emelésére használhatunk fel. A KGST-tagországok sikerei a kapi­talizmussal folyó gazdasági ver­senyben jelentős mértékben attól függnek, milyen előrehaladást érünk el a szocialista országok szorosabb gazdasági együttműkö­désének útján.­­ Ahhoz, hogy megvalósítsuk -e-­ a második ötéves népgazda­sági tervünk lelkesítő céljait, hogy nagyobb távlatban, bizton­sággal tűzhessük ki célul a ter­melőerők gyors fejlesztését, az életszínvonal állandó növelését, a fejlett szocialista társadalom fel­építését, valamint ahhoz, hogy mindezek eléréséhez jelentősen növekedjék a műszaki színvonal és a munka termelékenysége, az eddiginél szorosabb együttműkö­dést szükséges megvalósítanunk a KGST-ben részt vevő országok­kal, a tanácskozáson jóváhagyott, „a szocialista nemzetközi munka­­megosztás alapelveinek” követ­kezetes érvényesítése alapján.­­•"· A szocialista nemzetközi együttműködés fő módsze­rének a távlati népgazdasági ter­vek egyeztetését kell tekinteni. A tervek egyeztetése foglalja magá­ba a legfontosabb beruházások összehangolását, és a termelés szé­les körű szakosítását. Előre kell haladnunk a tudományok fejlesz­tésének összehangolásában, mivel ez feltétele az élenjáró műszaki színvonal elérésének is. Helyesel­jük, hogy a KGST-ben részt ve­vő országok gazdasági tömörülé­sének előmozdítására Magyar­­ország is részt vegyen különböző közös intézmények, közös vállala­tok megalakításában. Tevékenyen részt vállalunk a KGST munkája további fellendítésében, a KGST szerepének és felelősségének foko­­­­zásában, hogy a KGST a jövőben­­ még jobban betölthesse a szocia-­­ lista nemzetközi munkamegosztás szervezésében reá háruló, kiemel­kedő feladatot.­­ Az MSZMP Központi Bi­­zottsága szükségesnek tart­ja, hogy állami és gazdasági szer­veink tekintsék kötelességüknek a szocialista nemzetközi együtt­működésből következő feladatok internacionalista szellemben való megoldását. Nem lehet megbé­­külni a helyenként még megnyil­vánuló szűklátókörűséggel és autarchikus törekvésekkel. Az ilyen felfogás érvényesülése árt a szocialista országok közös ér­dekeinek és kihatásaiban ártal­mas saját népgazdaságunk fejlő­désére is. Gazdasági vezetőink lépjenek fel határozottan a szű­ken értelmezett helyi, ágazati ér­dekek érvényesülésével szemben, keressék és következetesen igye­kezzenek úgy megoldani a szo­cialista gazdasági együttműködés problémáit, hogy az legjobban egyesítse érdekeinket a szocialis­ta tábor közös érdekeivel. Min­dent el kell követnünk azért, hogy növeljük nemzetközi vonat­kozásban is a termelési és a koo­perációs fegyelmet, hogy minden erővel biztosítsuk a nemzetközi­leg vállalt kötelezettségek teljesí­tését. /­ A szocialista országokkal való együttműködés széle­sítése mellett, a békés egymás mellett élés elvének megfelelően, továbbra is törekszünk gazdasági kapcsolataink fejlesztésére a szo­cialista táboron kívüli országok­­kal is. Ezért a Központi Bizott­ság támogatja azt a tanácskozá­son kifejtett törekvést, amely a kölcsönös előnyökön nyugvó vi­lágkereskedelem fejlesztését cé­lozza és helyesli, hogy e kérdés megvitatására hívjanak össze nemzetközi értekezletet.­­ A Központi Bizottság f­el­­hívja a gazdasági vezetőiket és mindazokat a műszakiakat, közgazdászokat, tudósokat, akik­nek munkaterületükön szerepük lehet a szocialista nemzetközi együttműködés előmozdításában, hogy kezdeményezzenek bátran, és kutassák fel a szocialista nem­zetközi munkamegosztás további lehetőségeit. Legyenek tudatában annak, hogy ezzel nemzeti cél­jaink gyorsabb megvalósítását, hazánk szocialista fejlődését szol­gálják, és munkájukkal hozzájá­rulnak a szocializmus világmére­tű győzelméhez. A Központi Bizottság pártunk fontos kötelezettségének tartja a tanácskozás határozatainak kö­vetkezetes végrehajtását. Meg van győződve arról, hogy pártszerve­zeteink tevékenyen részt vesznek ebben a munkában, amely a KGST-országok szorosabb együtt­működését, az egész szocialista tábor egységét és f­elvirágzásá­t, a béke megőrzését szolgálja. II. Ii határozat a gépipar helyzetéről és további feladatairól A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának 1962. június 28—29-i kibővített ülése megtárgyalta a kohó- és gépipari­ ­. A gépipar dolgozói a legutóbbi években teljesítették a népgazda­sági tervekben előírt számszerű feladataikat. A második hároméves terv idő­szakában a kohó- és gépipari tár­cához tartozó gépipari vállalatok termelésük értékét kereken 62 százalékkal, termékeik exportját pedig 71 százalékkal növelték. A gépipar adta 1960-ban a nemzeti jövedelemnek 14,5 százalékát. Az 1958—60. években összesen csaknem 6,4 m­illiárd forintot for­dítottunk a gépipar fejlesztését szolgáló beruházásokra. Ez az ösz­­szeg a népgazdaság összes beruhá­zásainak 6,9, az ipari beruházá­soknak pedig 17,2 százaléka. Ez alatt az idő alatt a gépiparban — más, jelentősebb fejlesztési fel­adatok végrehajtásán kívül — öt üzemet állítottak termelésbe, a gépipari vállalatot korszerű­miniszter jelentését gépiparunk jelenlegi helyzetéről és meghatá­rozta a gépipar fejlesztésének to­vábbi feladatait, sízették és termelőképességüket bővítették. A gépipar a párt határozatai alapján már a második hároméves terv időszakában hozzákezdett a termelés ágazati szerkezetének, vagyis a gépiparon belül az egyes ágazatok termelési arányainak ja­vításához és fejlesztéséhez. A gépipar termelésén belül a hír­adástechnikai ipar termelése 78,7 százalékkal, a műszeriparé 73,4 százalékkal növekedett. Ezzel a hű­­adástechnikai ágazatnak a gép­ipari termelésben való részaránya 8,7 százalékról 9,9 százalékra, a műszeriparé 4,6 százalékról 5,2 százalékra növekedett. A terme­lési szerkezet megváltoztatásának ez az iránya helyesnek bizonyult. A második ötéves terv első évé­ben, 1961-ben a tárca gépipara 1960-hoz képest további 16 szá­zalékkal növelte termelését és 28 százalékkal exportját. Tovább nőtt az úgynevezett kiemelt ága­zatok termelésének az egész gép­ipari termeléshez való részará­nya. (Például a híradástechnikáé 10,4 százalékra, a műszeriparé 5,6 százalékra emelkedett.) A gépipar termelésének értéke a legutóbbi négy évben is gyor­sabban növekedett, mint átlago­san az egész iparé. • A gépipar a szocialista ipar termelésének 1961-ben 26,6 százalékát adta. 1961-ben a népgazdaság teljes exportjának 45 százalékát tette ki a tárca gépiparának részese­dése. Az iparilag fejlett tőkés or­szágokba irányuló kivitelben azonban nagyon alacsony a gép­ipari termékek aránya. Az ötéves tervben — a terv előirányzata szerint — a kohó- és gépipari tárca a gépipar ter­melésének értékét 68 százalékkal és exportját 76 százalékkal nö­veli. Az ötéves tervidőszak végén a gépipari termékeknek csaknem 47 százaléka exportcélokat fog szolgálni. A gépipar elé kitűzött célok eléréséhez államunk további je­lentékeny beruházásokkzal járul hozzá. Az ipar fejlesztésére elő­irányzott beruházásokból a kohó-és gépipari tárca gépipara az öt­éves időszakban átlagosan 10—11 százalékkal részesül. Befejezi né­hány gépipari üzem felújítását, bővítését (például a Beloianni­­szét, a Ganz-MÁVAG-ét, a Tele­fongyárét, az Elektronikus Mérő­­készülékek Gyáráét és másokét). A műszeripar fejlesztése céljából néhány új üzemet is épít. A vi­déki ipartelepítésről szóló párt­­határozat értelmében ezeket az üzemeket elsősorban nagyobb vi­déki városokban (Debrecenben, Szentesen, Szekszárdon és má­sutt) hozza létre. A második ötéves terv a gépipa­ri termelés ágazati szerkezetének további javítását irányozza elő, így a gépipari termelésen belül a híradástechnika részesedése öt év alatt 9,9 százalékról 13 száza­lékra, a műszeriparé 5,2 százalék­ról 7,3 százalékra, a szerszámgép­iparé 7 százalékról 8 százalékra növekszik. Népgazdaságunk hosszabb táv­latú fejlesztésében még tovább nő a gépipar súlya. Az előzetes el­képzelés az, hogy húsz év alatt a gépipar mintegy 7,9-szeresére növelje a termelését, és az egész ipar termelésének mintegy 40 szá­zalékát adja. A növekedés ponto­sabb mértékét és az egyes gép­ipari ágazatoknak ebben való sze­repét a baráti országokkal lefoly­tatott tárgyalások és az együtt­működés módozatainak igazolí­­tása után határozzuk meg •­ A Központi Bizottság megállám­i fejlesztését szolgáló feledatuloí­dítja, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium gépipara az utóbbi években jelentékenyen fejlődött, de nem használta ki teljesen a lehetőségeit arra, hogy a kívána­tos mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, a népgazdaság tervszerű és állandó végrehajtásához. A munka ter­melékenysége a gépiparban ala­csony, és ez gátolja, hogy a nép­gazdaság számára szükséges be­hozatalnak a mostaninál nagyobb részét fedezzük a gazdaságosan (Folytatás a 2. oldalon.)

Next