Népszabadság, 1962. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

6 3Bihi kerül a dlinatigehíklés­? Megkezdődött a dinnyeszezon , ha nincs jégszekrény, hűtésre jó a hideg víz is. A csap alatt hűl a sör, a szódavíz és más frissítő ital. Ilyenformán évente 25—30 millió köbméter ivóvíz pazarlódik el az országban. Ez a négy legnagyobb Vidéki város: Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged lakosságának ivó­vízfogyasztását fedezni Ennyi víz szivattyúzása 11 millió kilowatt­óra áramot emészt fel, s az erő­műveknek mintegy húszezer ton­na szenet kell elégetni ennek az elektromos energiának az előállí­tására. Mintegy 40 millió forin­tot pazarlunk el évente, és emiatt sok városban nyári vízellátási za­varok keletkeznek. (Budapesti Konzerv.) /1 reklámról Reklám — bár megváltozott cél­lal, módszerrel és tartalommal — a szocialista országokban is van. De mi voltaképpen a szocialista reklám célja? Hiszen e műfajban megszoktuk, hogy egyes cégek versenyeznek, s ez értelmetlen, ha az egész népgazdaság lényegében *egy cég”. A reklámot tehát szo­cialista viszonyok között új tarta­lommal kell megtölteni. Sikerült-e vajon ezeknek a kö­vetelményeknek eleget tennünk? Reklámjaink gyermekbetegségeit nem egy — valljuk be: jogos — sajtófintor bírálta már. A „Do­hányárut­­a Dohányboltból”, „Édességet az Édességboltból” és más hasonló naiv és felesleges reklámok a humoristák kedvenc céltábláivá váltak. Az újfajta rek­lám feladata a kereslet célszerű befolyásolása, a folyamatos érté­kesítés előmozdítása révén a ke­reskedelmi költségek csökkentése, az elfekvő készletek keletkezésé­nek megelőzése, sőt, az ipari ön­költségek mérséklése is. A helyes reklámtevékenység eredménye­képp ugyanis a kereslet növekszik, ez lehetővé teszi a termékek szé­riában történő gyártását, ami ked­vezően hat vissza a termelésre is. (Figyelő.) Kérdőjelek Hajdúszoboszlóra terveztek egy új üdülőt. Eredetileg úgy volt, hogy az üdülő a fűtésre termálvizet kap. Azután arról volt szó, hogy mégis helyesebb lenne, ha gázt használnának. Akkor úgy döntöttek, hogy a gáz másra kell, s helyesebb, ha széntüzelésre terveznek kazáno­kat.Azután mindez módosult koksz­fűtésre. Amikor utoljára hallottunk az esetről, akkor éppen a gáztüzelés­hez tértek vissza. Kérdés: milyen lesz a fűtéssel kapcsolatos elhatározás lapunk megjelenése idején? (Műszaki Élet.) A /­­ti­­­rf it te afjif Egercsehi-bányatelep nemrég kapott új iskolát. Eleinte nagy volt az öröm, de azóta...? Az igazgatónő, aki az épületet át­vette, lévén „csak” pedagógus, és más munkaterületen járatlan, a rejtett szakipari hibákat, fogya­tékosságokat nem vette észre. Egy bizottság szállt ki a hely­színre, s megállapította: a kály­hák nem bírják a csehi szén kaló­riáját, a kályhákat át kell épí­teni! Az Egri Vegyesipari Vállalat szakemberei kezdtek hozzá a munkához. Morogva és szitko­zódva: „Micsoda munka ... Tes­sék, innen is hiányzik a samotto­­zás! Persze hogy szétvetette a tűz ..Az igazgatónő egy ideig csak hallgatta a kályhások mél­­tatlankodását elődeik munkája fölött, majd irodájába sietett, egy tollat és tiszta papírt hozott ma­gával. — „Én nem vagyok kályha­szakértő, nem tudom, milyen hi­bákat vétettek a salgótarjániak. Maguk szakemberek, tessék a pa­pit, az írószerszám írják le, mi­lyen hibákat tapasztaltak ...” Pillanat alatt vége szakadt a morgásnak, szitkozódásnak. De természetesen a tiszta papírlap is üresen maradt, nem írtak arra egyetlen árva sort sem észrevéte­leikről az egri kályhások. Miért? Szakmai „szolidaritásból”, nem akartak nógrádi szaktársaikkal „kitolni”. Szakmai „szolidaritás”!? (Heves megyei Népújság.) Ö­nkéntes rendőrök Az önkéntes rendőri szervezet már csírája annak a közrend és közbiztonság fenntartására irányu­ló önigazgatásnak, mely a kom­munista társadalomban fog meg­valósulni. Ebből következik, hogy a szervezésben, irányításban és nevelésben nagy jelentősége van a sok irányú társadalmasításnak. Napjainkban már nem elegendő, hogy csak a rendőrség foglalkozik ezekkel a feladatokkal. E munkát széles társadalmi alapokra kell helyezni. A szervezés, az­ irányítás és nevelés problémáinak megoldá­sába messzemenően be kell vonni a pártszervezeteket, a tanácsokat, a különböző tömegszervezeteket és a gazdasági szerveket. Csak a legszélesebb társadalmasítás meg­valósításával tudjuk biztosítani az egyre nagyobb létszámú szervezet megfelelő irányú fejlődését. (Magyar Rendőr.) Első osztálljoszik Az első félévben még sok gyer­mek „megél” abból, amit nagyobb testvérei mellől vagy az óvodából hozott magával. Ennek eredmé­nyeként megkapja az olcsón szer­zett jó osztályzatot. Később észre­vétlenül lemarad a többiek mö­gött. Aztán kiderül, nem volt reá­lis a szeptemberi, októberi, no­vemberi ötös sem számolásból, sem olvasásból, de még a beszél­getésből sem, hiszen nem dolgo­zott meg érte, nem került semmi erőfeszítésbe, hogy elérje. A jó jegyeket azért kapta, amit már tudott. Az első osztályosok többségére az jellemző, hogy munkakészségük még ingadozó. Nagy lendülettel, kedvvel látnak neki a munkához, de az első nehézség alkalmával megtorpannak, félbehagyják és más elfoglaltságba kapnak bele. A nevelő leleményességén múlik, hogy tud-e az örökmozgó, alig­­alig figyelni akaróknak eléggé változatos élményeket nyújtani. (Élet és Tudomány.) J­­o áruf­rggalom jobb szervezése A fogyasztói igények jobb ki­elégítése, a kis- és a nagykereske­delem tevékenységének össze­hangolása, az áruforgalmi munka javítása a gazdasági, mindenek­előtt a kereskedelmi szervek ál­landó feladata. E feladat megol­dására sok lehetőség van. Lát­nunk kell azonban azt is, hogy a jelenlegi elaprózott, soklépcsős, különböző irányító szervek alá tartozó kereskedelmi szervezet bizonyos korlátokat szab ennek. A meglevő szervezet megváltoz­tatása pedig nagyon bonyolult feladat, sok megfontolást, alapos körültekintést igényel, s nem va­lósulhat meg egyik évről a má­sikra. De ez korántsem jelenti azt, hogy ne keressük a jelenlegi­nél jobb kereskedelmi szervezet kialakításának lehetőségeit. Az elmondottakon kívül a munka megjavításának fontos feltétele az, hogy az e kérdésekkel foglal­kozó gazdasági vezetők és köz­gazdászok ne érjék be az elért eredményekkel, az ellátás, az áruforgalom szervezésének jelen­legi színvonalával, hanem keres­sék meg az ellátás megszervezésé­nek a meglevőnél jobb, korsze­rűbb módjait. (Társadalmi Szemle.) — SZEMELVÉNYEK A HAZAI SAJTÓBÓL Ni cmvi /l‘l !iii/i ni a­­­­ína fi kai t:iii:ici l­o/ás kezdődik kedden Ti­h­ány­ba­n A Magyar Tudományos Akadé­mia és a Bolyai János Matemati­kai Társulat szeptember 11 és 15 között Tihanyban nemzetközi kol­lokviumot rendez A matematika alapjai, matematikai gépek és al­kalmazásaik címmel. A megbeszé­léseken előreláthatólag 50—60 ma­gyar és mintegy 40 külföldi szak­ember vesz részt. A tanácskozásra igen gazdag, napirendet állítottak össze. Meg­tárgyalják a többi között a mate­matikai logika és a halmazelmé­let kérdéseit, a korszerű számoló­gépek felépítésének és programo­zásának problémáit, valamint al­kalmazásuk lehetőségeit a gazda­sági vezetés és az automatizálás terén. Máris különös érdeklődéssel várják a szakemberek azokat az előadásokat, amelyek a számoló­gépeknek különböző mértani téte­lek igazolására való felhasználá­sáról, valamint a gépi „tanulás” problémáiról szólnak majd. A matematikai nyelvészet és a gépi fordítás kérdéseiről pedig külön szekcióban fognak tanács­kozni e témakörök legjobb szak­értői. (MTI) Központi gépi­korsi­ vevőszelg­ irlasi iroda nyílt A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autófenntartó Ipari Trösztjének vevőszolgálata irodát nyitott a Népköztársaság útja 14. számú házban. Az új iroda szak­emberei tájékoztatást, szakmai tanácsokat adnak az autótulajdo­nosoknak, megvizsgálják, intézik a panaszokat. Ezenkívül gondos­kodnak a külföldről érkező turis­ták autójavítási igényeinek ki­elégítéséről. Tervezik, hogy az irodában egész napos ügyeletet szervez­nek, amely éjjel-nappal intézke­dik a javításról, a bajba jutott autósok mentéséről. A tröszt je­lenleg 26 gépkocsi- és gépkocsi­tartozékot gyártó cég hazai mű­szaki képviseletét látja el. A következő években szélesítik, s az egész országra kiterjesztik a vevőszolgálatot. (MTI) Rendőri hírben olvashattuk a napokban, hogy az ördögorom Csárdánál rablótámadást hajtott végre két fiatalember, s a rend­őrség nyomozókutyák segítségé­vel rövidesen elfogta a tettese­ket. Egy-egy ilyen hír kapcsán az ember önkéntelenül is elismerően gondol a nyomozók hű segítőtár­saira, az immár híres kutya­sztárrá lett Tigire, Rollira és a többiekre. Meglátogattam őket „lakhelyükön”, hogy beszámoltas­sam ezeket a „mesterdetektíve­­ket” érdekesebb nyomozásaikról. Sajnos beszélni nem tudnak, bár mozdulataik sokkal beszédeseb­bek, mintha hangot adnának — így gazdáiktól, az úgynevezett kutyavezetőktől kell meghallgat­nunk Tigi, Rolli, Ati, Mackó és Cézár bravúrjait. Az eltűnt osztálykönyv Tigi immár 15 esztendős, 60 ki­lós, szeme mint a sasé, orra ... Orra, szaglása ... szóval , mint a Tigié. Pompás, öreg kutya nem vén kutya — ezt vallhatja magá­ról Tigi is. Hány bűnözőt bukta­tott le, ha jól összeszámoljuk, életében már több mint nyolc­száz ügyben „nyomozott”, még­hozzá pompás eredménnyel. De talán még az ő kutyaszíve is de­rűs lett azon az eseten, ami feb­ruárban, a félévi bizonyítvány­osztás előtt történt. Az egyik fő­városi zeneiskolából ijedten je­lentette a tanári kar, hogy nagy baj történt: eltűnt az osztály­könyv. Ha nincs osztálykönyv, akkor nincs bizonyítvány sem. A lurkók lehettek a tettesek, így gondolta ezt Tigi is. Mert Bar sok furcsaságot megélt már nyo­mozásai során, olyat még ő sem hallott, hogy valaki felnőtt, isko­lavégzett ember létére osztály­könyvet lopjon. Kiszálltak a nyomozók a hely­színre , de hiába faggatták a ne­bulóidat, azok hallgattak, mint a sír. Tartár vitte volna el? Képte­lenség. Komollyá lett a dolog, nincs osztálykönyv, nincs bizo­nyítvány. S vajon ki örülhet egy elmaradt félévi bizonyítványosz­tásnak? A tanárok tűvé tették az iskolát, végül is a nyomozók kerí­tették­­ elő az osztálykönyvet, amelyben már csak a négyes és ötös osztályzatok voltak eredeti­ben olvashatók. Hogy mi lett a többi osztályzattal? Ez az osztály egy csapásra mindenből jeles vagy jórendű lett! Nem volt más hátra, meg kellett keresni a „tettest’. És jött Tigi. Megállt a tanterem aj­tajában, s végignézett koromfe­kete szemével a felsorakozott osztályon. Elég volt a pillantása, a huncut kis lurkó sírva fakadt ijedtében, s felnyújtotta a karját, hogy igen, néhány társával együtt ők voltak a tettesek. Aztán ké­sőbb az is kiderült, hogy tulaj­donképpen az egész osztály tudott erről, s valamennyien részt vet­tek a huncutságban ... Persze, Tigi és társai nem min­­dig ilyen vidám „bűncselekmé­nyek” felderítői... Sőt. Lopás bosszúból Atiról azt mondják a rendőrök, hogy újabban a legeredményeseb­ben dolgozó nyomozókutya. S biz­tos így is van, ha mondják. Min­denesetre a minap még a nyomo­zókat is meghökkentette Ati bra­vúrja. A Kőbányai Gyógyszeráru­­gyárból T. Gy. bejelentette a rendőrségen, hogy az öltözőjéből eltűnt hetven forintja. Még az­nap délután ugyanebből a gyárból V. J.-től érkezett bejelentés, hogy az ő öltözőjéből pedig harminc forint tűnt el. Tyúkpor — mond­hatná valaki. Igen ám, de ugyan­azon a helyen két öltözői lopás arra int, hogy ha kettő megtör­tént, több is következhet. Ati volt a soros, és mint ahogy ezt már két éve megszokta — amióta­ először szolgálatba lépett —, felszállt egy autóra és kikocsi­­kázott Kőbányára. Kellemetlen dolog rendőrkutya elé állniuk, s pénztárcájukat ki­ ­ NÉPSZABADSÁG 1962. szeptember 8. szombat Megjelent a Társadalmi Szemle augusztus-szeptemberi kettős száma A Társadalmi Szemle­ legújabb, augusztus-szeptemberi kettős száma közli az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irány­elveit, valamint a szerdélyi kul­tusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysér­tő perek lezárásáról hozott hatá­rozatát. Bognár József a moszkvai lesze­relési és béke-világkongresszus jelentőségét méltatja cikkében. Darvasi István cikkében a nyuga­ti szövetségi rendszer belső prob­lémáiról és­­az amerikai vezetés­ben "beállott változásról ír. K.­­Nagy Sándor a termelőszövetkeze­ti munkadíjazás fejlesztésének időszerű kérdéseit elemzi. A kultúra szocialista tartalmá­nak és nemzeti formájának kér­déséhez címmel Szigeti József írt tanulmányt ahhoz a vitához kap­csolódva, amely a Kortárs hasáb­jain folyt. Keserű Jánosné arról ír, miként befolyásolják a terve­zési és a gazdaságvezetési mód­szerek a lakosság árucikkekkel való ellátását A Konzultáció rovatban Vajda Péter a szovjet szakszervezetek X. plenáris ülése kapcsán ismerteti, hogyan erősödik a szakszervezeti munka társadalmi jellege a Szov­jetunióban. Az új szám közli annak az an­­kétnak az anyagát, amelyet, a szer­kesztőség rendezett a párt vezető szerepének helyes értelmezéséről és érvényesítéséről Dr. Végi Ferenc a szovjet me­­zőggazdaság irányításának új voná­sait ismerteti. A Kritika és könyvismertetés rovatban Hidas Antal Egy ma­tyar paraszt-proletár útja címmel Dobi István elvtárs önéletrajzi művé­ről, Salgó László pedig Fi­del Cast­­ro Válogatott beszédek című köte­téről ír. Hogy jobb legyen a kenyér... Új sütőipari gépek — Korszerűsítik a kemencéket 1965 végére új kenyérgyár épül a XI. kerületben A jó kenyérellátás érdekében a fővárosi tanács élelmiszeripari igazgatósága igyekszik korszerű­síteni a sütödéket. Új gépeket ál­lít munkába, hogy a pékek nehéz fizikai munkáját kiküszöbölje. Már sok helyütt működnek süte­ményformázó, sóoldó és sótisztító gépek, az idén nyolc tésztaosztó és formázó gépsor kerül a na­gyobb kenyérgyárakba, s kísérle­teznek olajtüzelésű félautomata kemencék építésével. A XI. kerületben 1965 végére új, modern kenyérgyár épül. Fo­lyamatosan megszüntetik a kis pékségeket, így lehetőség nyílik a korszerűbb gépek alkalmazására. A törekvés az — ezt azonban csak néhány éven belül lehet elérni —, hogy a lakóházakból kikerül­jenek a pékségek. * Sok gondot okoz a szállítás. Budapesten naponta 17 000 eláru­sítóhelyre kell kenyeret juttatni öt kilótól 30 mázsányi mennyisé­gig, összesen naponta átlag 55 vagon kenyeret és másfél millió süteményt. A Sütőipar Szállító és Karbantartó Vállalat új típusú ke­nyérszállító autókat állított forga­lomba, jelenleg 16 szállít a II. ke­rületben, az év végéig 30 új tí­pusú gépkocsi lesz Budapesten, s már a VII. kerületben is korsze­rűen szállítják majd a kenyeret a péküzemekből az üzletekbe. Az elgondolások szerint a jövő esz­tendőben további modern kenyér­szállító kocsikat készítenek. (MTI) Varsóban iskolát neveztek el Petőfi Nándorról Varsó egyik úő­negyedében szep­tember 6-án ünnepélyesen meg­nyitottak egy új iskolát, s azt Petőfi Sándorról nevezték el. A Petőfi Sándor Iskola a Lengyel Szakszervezetek Központi Taná­csának segítségével épült. A megnyitó ünnepségen jelen volt Erdélyi Gabriella, a Magyar Népköztársaság varsói nagykö­vetségének első titkára. (MTI)

Next