Népszabadság, 1962. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-19 / 245. szám
Mennyi abrakot kapnak a kocatartásra és süldö a tudásra szerződők? A kocaállomány fejlesztése és a sertéstenyésztési kedv fokozása érdekében a Gazdasági Bizottság határozata alapján széles körű takarmánytámogatási akciók indultak. A TERMELŐSZÖVETKEZETI AKCIÓ. Az 1962 második félévében, továbbá 1963-ban a közös gazdaságokba beállított tenyészkocák után darabonként 3 mázsa abraktakarmány-kiutalást kapnak. Ez a kiutalás annyi koca után jár, amenynyivel a tsz kocaállománya negyedévenként növekedett A kiutalást a termelőszövetkezetek nemcsak azokra a kocákra kapják meg, amelyeket az éves kocafejlesztési tervben szereplő előirányzaton felül állítanak tenyésztésbe, hanem jár ez minden olyyan koca után, amellyel a közös állomány 1962. július 1. napjától negyedévenként ténylegesen növekedett • HÁZTÁJIKOCA-AKCIÓ. A háztáji gazdaságokba kihelyezett teryésakocák után az új dnás keretében három mázsa takarmánykiutalást adnak. A szerződés alapján kihelyezett süldőkoca ■dánérteket ezután nem egyszeri, hanem kétszeri hálásból származó három-három, összesen hat süldővel kell törleszteni úgy, hogy az első hatásból származó süldők vételárából 1000 forint, a második hatásból átadott süldők vételárából pedig a koca ellenértékének még fennmaradó része kerül levonásra. A koca részére biztosított három mázis a takarmányjuttatáson felül az elléseinkénti törlesztésreátadandó három-három süldő után darabonként külön 50 kg takarmány támogatást is kapnak a háztáji gazdaságok. Az akció keretében tehát a koca és a süldők után összesen hat mázsa abraktakarmányt vehetnek igénybe állami áron . AZ ÉRVÉNYBEN LEVŐ SÜLDŐNEVELÉSI SZERZŐDÉSEIK alapján a süldőnként 150 kg takarmányt eddig csak azok a termelők kaphatták meg, akik 1963. január 1. napja utáni átadásra szerződtek. A módosított süldőnevelési akció szerint minden olyan süldőnevelési szerződésre, amelyet a termelők 1962. július 1. napja után kötöttek — függetlenül a süldőleadás időpontjától — pótlólag 50 kg takarmányt kell juttatni. Hogyan szervezik a kocaakciót Kiskunfélegyházán és Szegeden? Ahhoz, hogy egy termelésfejlesztő akció elérje a célját, elsőpartját meg kell ismertetni az érdekeltekkel. Vonatkozik ez a sertéstenyésztési kedv fokozására, a közös és a háztáji gazdaságok takarmánytámogatással egybekötött hocekihelyezési akcióira is. Kiskunfélegyházán nem ismertették a háztáji akciót Vajon milyen intézkedések történtek az akció propagálása és sikere érdekében a Kiskunfélegyházi Városi Tanács mezőgazdasági osztálya részéről, amely a város határában gazdálkodó 13 termelőszövetkezetben nagyon sokat tehetne ezzel a fontos akcióval kapcsolatban is? A városi mezőgazdasági osztály körlevelet küldött az érdekelt termelőszövetkezeti elnököknek. A körlevélben leírták, hogy az új akció milyen lehetőségeket biztosít a közös gazdaságoknak. Ez a körlevél azonban csak az akció egyik részét közli, de nem ismerteti a háztáji gazdaságokra vonatkozókat. Ez igen nagy hiányosság, mert az új akció nemcsak a közös, hanem a háztáji kocaállomány növelésére is irányul. De vajon hogyan növelik a kiskunfélegyház háztáji gazdaságokban a kocaállományt akkor, ha sok esetben nem is tudnak erről, az — eddiginél ■okkal nagyobb előnyöket nyújtó — akcióról. Igaz az, hogy a hivatalos közlönyökből és lapokból a termelőszövetkezetek vezetői, sőt, egyes tsz-tagok is tudomást szerenttettek az új lehetőségekről, de ha ezzel kapcsolatban — nagyon helyesen — egy körlevelet úgyis küldtek a termelőszövetkezeteknek, akkor annak feltétlen tartalmaznia kellett volna az akció háztáji vonatkozásait is. Ennek pótlása talán még most sem késő, és úgy gondoljuk, ezt meg is kell tenni. Ezt bizonyítjákaz eddigi tények is. Az új akció megjelenése óta ugyanis — mint ahogy arról az Állatforgalmi Vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségénél tájékoztattak — az egész kiskunfélegyházi járásban mindössze két kocát igényeltek a háztáji gazdaságok. Minden bizonnyal ehhez hozzájárult az is, hogy a háztáji kocatartók nem is ismerik az új lehetőséget. Van tehát tennivaló Kiskunfélegyházán. Az eddigi szerződéskötés ugyanis nem kecsegtető az Állatforgalmi Vállalat kiskunfélegyházi kirendeltségére nézve sem, de tenni kell azért is, mert a kiskunfélegyházi közös gazdaságban 100 hold közös szántóra mindössze 1,8 koca jut, ami még a vidék takarmánytermesztési lehetőségeit figyelembe véve is kevés. A helyzeten nagyon sokat segíthetnek az illetékesek — a tanács, az Állatforgalmi Vállalat, a TEGI —, de ehhez az is szükséges, hogy a körlevél küldésén kívül más is történjék Kiskunfélegyházán. Kétségkívül a termelőszövetkezeti tervekkel most sok munka van a tanácsokon, de emellett sem kezelhető másodlagosan a kocaállomány fejlesztése. A jó szervezés eredménye Szegeden Hogy ennek az akciónak a sikere is nagymértékben a szervezéstől, az emberektől függ, azt a szegedi járásban tapasztaltuk. Nagy András, az Állatforgalmi Vállalat szegedi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy náluk is nehézkesen indult az akció gyakorlati megvalósítása. Utánanéztek, és azt tapasztalták az érdekeltek, hogy a háztáji sertéstartók nem is ismerik az új lehetőséget. A járási felvásárlóknak ezért írásos utasításba adták, hogy munkájukban első helyen álljon az akció propagálása, ismertetése. Az eredmény nem maradt el. Már eddig 80 kocát igényeltek a háztáji gazdaságok, és terveik szerint a közeli hetekben további 230 kocát helyeznek ki. A számszerű adatok mellett nagyon örvendetes, hogy az igénylők a szerződés kötésekor meghatározzák, hogy milyen tenyészkocára van szükségük. Tehát valóban tenyészkocát akarnak tartani, és nem abból a gondolatból indulnak ki — mint amilyen az előző kocaakciókkal kapcsolatban sajnos tapasztalható volt —, hogy átveszik a kocát, majd csak lefial egyszer és utána meghizlalják. Tehát, teljesen helytelenül, sok esetben csak olcsó hízóalapanyagnak tartották az akció keretében kapott kocát. Most, hogy esetenként találkozunk az ilyen irányú tenyésztői kedvvel is, nagyon fontos, hogy a gazdaságokba valóban tenyésztésre alkalmas kocák kerüljenek ki. A jó kocát nem vágják le, hanem — és ez a cél — tovább tartják tenyésztésben. Bármenynyire is fontos tehát a kocaállomány számszerű fejlesztése, legalább ilyen mértékben szem előtt kell tartani az akció keretében a minőségi követelményeket is. Tápén negyven új kocát állítanak be A tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben a jelenlegi 80-as kocalétszámot év végére 120-ra növelik. És hogy az elképzelésnek megvan az anyagi alapja is, azt bizonyítja az a tény, hogy 40 saját tenyésztésű fehérhúsfajtájú kocasüldőt már ki is válogattak erre a célra. Mit jelent ez — az egyéb gazdasági előnyök mellett — Tápén az akció tükrében? Azt, hogy mivel július 1-től 40-nel növelik kocaállományukat — és ezt a növekedést a járási tanács hivatalosan is megállapítja —, kocánként 3 g, összesen 120 g abraktakarmányt kaphatnak állami felvásárlási áron. Fehér Károly Mikor kell megrendelni a műtrágyát? A megnövekedett forgalom következtében a MÁV a vagonok arányos és időbeni elosztását, illetve a megfelelő időbeni szállítást csak úgy tudja biztosítani, ha már előzetesen tudja, hogy a tárgyhóban milyen mennyiségek kerülnek feladásra az adott vasútállomáson. Ennek érdekében a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletben szabályozta a szállítás tervezését. A rendelet értelmében 1962. november 1-től a havi fuvarozási tervadatnak a szállítást megelőző hónap 16-ig az illetékes feladási állomáson kell lennie. Ezek szerint tehát a jövőben a termelőszövetkezetek megfelelő időben történő műtrágyaellátása csak abban az esetben biztosítható, ha a műtrágya-megrendeléseiket legalább 60 nappal a kért szállítási idő előtt megküldik az illetékes megyei AGROKER-eknek. A műtrágya-megrendelésekkel egy időben természetesen gondoskodni kell a szükséges fedezetigazolások biztosításáról is. A fajélesztő alkalmazása, a helyes borkezelés alapja A hazai és a külföldi szakirodalom és a gyakorlat egybehangzó megállapítása szerint a borok minősége, fejlődése és kezelhetősége nagymértékben a helyes erjesztési körülményektől függ. Az erjedés zavartalan lefolyását fajélesztők alkalmazásával biztosíthatjuk. A fajélesztő egyfajtájú, jó tulajdonságú, tiszta tenyésztésű borélesztőt jelent. Használatának előnye az, hogy elnyomja a mustban élő vadélesztőket és zavartalan, teljes kierjedést biztosít. A fajélesztővel, tehát az irányítottan erjesztett must gyorsabban tisztul és hamarabb lesz palackéretté. Az ilyen bor a bőrbetegségekkel szemben is ellenállóbb. A bor minősége javul kérdezett és nyálkázott mustot csakis kénessav-tűrő fajélesztővel lehet kierjeszteni. Szüret előtt mintegy két héttel célszerű a megrendelést eszközölni, hogy az anyaélesztő helyszínein történő elszaporításához elengedő idő álljon rendelkezésre. A küldemény mellé az intézet pontos használati utasítást is mellékel. A fajélesztő beszerezhető: Szőlészeti Kutató Intézet, Budapest, II., Herman Ottó u. 15. sz. alatt A megrendelt fajélesztőt utánvéttel (előzetes befizetés tehát nem szükséges) postán küldik. Egy adag faj élesztő ára 15.— Ft, mely fokozatosan elszaporítva 100—20* hlmust kierjesztésére te elegendő. A keresztezés előnyei hízóalapanyag előállításánál A jó minőségű hízóalapanyag előállítása a sikeres sertéshizlalás alapvető követelménye. Már a hízóalapanyag előállításakor vegyük figyelembe azokat a lehetőségeket, amelyek majd a hizlaláskor rendelkezésre állanak, más szóval olyan hízóalapanyagot állítsunk elő, amelynek tartási és takarmányozási igényeit hiánytalanul ki tudjuk elégíteni. A keresztezéssel — ha a keresztezésben szereplő fajtáikat célszerűen választjuk meg — a különböző tartási és takarmányozási viszonyokhoz kitűnően alkalmazkodó hízóalapanyagot állíthatunk elő. A jobb hízóanyag előállítását szolgáló keresztezésnek két formája ajánlható a gyakorlatban: Egyik a közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszere, amelyben két különböző fajtához tartozó egyedeket keresztezünk, és a keresztezésből született ivadékokat kivétel nélkül meghizlaljuk. Ebben az esetben tehát mindig fajtatiszta kocaállományt kell tartani. A másik mód a kombinatív fajtakeresztezés módszere, amikor a keresztezett kocamalacokat a kedvezőbb szaporulat és a jobb malacnevelés érdekében továbbtenyésztésre felneveljük. Ezeket a kocákat azután a hizlalási célnak megfelelően valamelyik szülőfajtához tartozó nem rokon kannal vagy esetleg harmadik fajtájú kannal fedeztetjük. Ebben a keresztezési eljárásban az első nemzedékből csak az ártányokat, a második nemzedékből (vagyis a keresztezett kocák ivadékait) azonban már az öszszes ivadékokat meghizlaljuk. A keresztezés így tulajdonképpen két nemzedékre terjed ki. A legutóbbi évekig hazánk sertésállományának jelentős része még mangalica volt Bár az utóbbi néhány évben a hússertésfajták a zsírtermelő mangalicát sok helyről kiszorították, de számos, gazdaságilag még nem elég erős termelőszövetkezetben, ahol a nagyobb teljesítményű hússertések fokozott igényét (fehérjetakarmányok, jobb elhelyezés) még nem tudják kielégíteni, a mangalicát tenyésztik. A mangalicák lassú fejlődése és kis hústermelése eredményesen javítható bármely hússertés(fehér hússertés, cornwall) fajtával való keresztezéssel. Milyen gazdasági haszna mutatkozik az ilyen keresztezésnek? 1. 100 mangalica koca, a keresztezés eredményeként, általában 30—40 malaccal többet ellik, mint a mangalica kanok után. 2. A nagyobb életerővel rendelkező keresztezett malacokból 4—5 százalékkal kevesebb pusztul el szopós korban, mint a mangalica malacokból. 3. A keresztezett malacok választási súlya legalább 1 kg-mal nagyobb. 4. A hizlalásban a keresztezett süldők körülbelül egy hónappal előbb érik el a hizlalási végsúlyt és 100 kg súlygyarapodáshoz mintegy 60—70 kg-mal kevesebb ablakra van szükségük. 5. A keresztezett hízók 150 kg-os súlyban levágva, átlag hat kg-mal több húst termelnek. Igen jelentős a hús mennyiségének ez a növekedése, hiszen például 100 mangalica kocával rendelkező tenyészet ezen az úton évente körülbelül 5000 kgmal több húst tud a népgazdaság számára termelni. A mangalica sertésnek azonban a szaporasága is lényegesen kisebb a hússertésekénél. Ezen a hiányosságon — amíg a jelenleg mangalicát tenyésztő termelőszövetkezetek nem tudják biztosítani a hússertések sikeres tenyésztésének feltételeit — az első nemzedékhez tartozó keresztezett kocák tenyésztésbe állításával lehet segíteni. |T | Ebben a tekintetben, különösen alkalmasnak bizonyult a mangalica kocák corntwall kanok után származott kocaivadékainak továbbtenyésztése. Az ilyen keresztezésű kocák tenyésztésének két számottevő jelentősége van: 1. A kocák illésenként átlag 8—8,5 malacot hoznak a világra a mangalica kocák 6 malacával szemben. 2. A kocák a takarmányozási és tartási feltételeknek, valamint a szükségletnek megfelelően visszakeresztezhetők mangalica kanokkal, és a megszülető háromnegyed vérű mangalica, ivadékok nagy súlyig hizlalva, szalámigyártásra kiválóan alkalmasak. Kedvező takarmányozási és tartási feltételek között a kocák azonban fehér hússertés kanokkal is tovább keresztezhetők, és ezáltal egészen jó minőségű, tőkesúlyra hizlalható hússertéshízóanyagot kapunk. A haszonállat-előállító keresztezés tekintetében már korántsem ilyen kedvező a helyzet, ha fehér hússertéseket tenyésztünk. Ebben az esetben — különösen mangalica kanok használata esetén — a keresztezés kétségtelenül visszalépést jelent, mert az ivadékok a fogyasztói kívánsággal ellentétben több zsírt és kevesebb húst termelnek. Ha a kedvezőtlen tartási és takarmányozási helyzetből adódó nagymérvű malacelhullás és a nem kielégítő fejlődés miatt az állomány ellenállóképességét növelni, igényességét pedig mérsékelni akarjuk, akkor keresztezésre lehetőleg cornwall kanokat használjunk. Az ilyen hízóállomány, ha fiatalabb korban a nem megfelelő takarmányozás következtében esetleg ugyancsak nem fejlődne megfelelően, később az elmaradást még képes behozni, és így végeredményben fehérhússertés-állományunkkal azonos mennyiségű húst termelhetünk a népgazdaság részére, mint a fajtatiszta tenyésztés esetén. Dr. Csire Lajos az Állattenyésztési Kutató Intézet sertéstenyésztési osztálya