Népszabadság, 1962. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 271. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára 60 fillér NÉPSZABADSÁG 1962 november 20. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XX. évfolyam, 271. szám Szeretettel köszöntjük a kongresszus küldötteit és kedves vendégeinket Pártunk Vili. kongresszusa elé A VIII. pártkongresszust ünne­pivé a tettek avatják, amelyek megelőzték, a szándékok és gon­dolatok, amelyeket a küldöttek magukkal hoznak. Ünnepivé te­szi ezt a nagy eseményt az őszin­te megbecsülés és szeretet, amely­­lyel az egész ország kísérte a pár­tot a kongresszus előkészületei során. Száz- és százezrek vesznek részt a kongresszusi munkaver­senyben, párttagok és pártonkívü­­liek, száz- és százezrek, akik tud­ják, hogy önmaguk és hazájuk ja­vát szolgálják vele, mert amit a pártért tesznek, az a nép érdekeit szolgálja. A szeretet és megbecsü­lés nem is ölthetett volna szebb és méltóbb formát, mint a mun­kaverseny, amely a cselekedetek nyelvén fejezi ki a dolgozók üze­­netét a kongresszushoz: „Vele­tek vagyunk, bízunk bennetek, amit elhatároztatok, együtt fogjuk megvalósítani.” S az is fokozza az alkalom ünnepélyességét, hogy kongresszusunk éppen a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának 44. évfordulóján kezdi meg tanácskozásait. A párt hősi múltjára, nagyszerű tradí­cióira, történelmi hivatására emlé­keztet ez a nap. A magyar történelem legna­gyobb fordulatának döntő szaka­szát zárja le az MSZMP VIII. kongresszusa. Ez a kongresszus akkor ül össze, amikor befejező­dött a magyar nép áldozatos erő­feszítéseinek egy rendkívül bo­nyolult, nehéz, de mégis nagyon eredményes időszaka, amikor ki­mondhatjuk: leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A kong­resszus feladatait, munkájának je­lentőségét elsősorban az határoz­za meg, hogy országunk a szocia­lizmus teljes felépítésének kor­szakába lépett. Nem volt hiába­való a sok munka, küzdelem, milliók és milliók odaadó igyeke­zete: közelebb kerültünk a cél­hoz, amelyet az emberiség legna­gyobb gondolkodói egykor meg­jövendöltek, amelyről népünk legjobbjai álmodtak. Elérhető, napirendre tűzhető feladat im­már megteremteni a Petőfi megál­modta országot, amelyben a javak, a jog s a szellem ragyogása az egész társadalom közös kincse lesz; a szocialista társadalmat, amelyre egyként sóvárgott a kö­zelmúlt éjszakájában a lázadó vi­harsarki paraszt, Ady grófi szé­rűt sirató zsellére, József Attila ,,hatalmat és húst” követelő mun­kása, a szellemi sötétséget kár­hoztató értelmiségi, minden fel­világosult, becsületes ember, aki komolyan gondolkodott a magyar jövendőről. S hogy ma ideérkeztünk, ez azt is jelenti, hogy a párt, híven elha­tározásához, megvalósította a VII. kongresszusán kijelölt feladato­kat, jól töltötte be vezető szerepét, becsülettel szolgálta a nép ügyét. A szocializmus alapjainak leraká­sát a ma megnyíló kongresszus azért nyilváníthatja befejezettnek, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési vi­szonyok. Sikerült úgy megoldani a falu szocialista átszervezését, hogy közben a mezőgazdasági ter­melés egésze nem csökkent, ha­nem — a súlyos aszályos időjárás ellenére is — valamelyest növeke­dett. Ipari termelésünk erőteljes, egyenes vonalú fejlődése az új társadalmi-gazdasági rend cá­folhatatlan fölényéről, a munkás­­osztály és a műszaki értelmiség derék, tehetséges munkájáról ta­núskodik. A magyar nép szorgal­ma előteremtette a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez és a honvédelem korszerűsítéséhez szükséges anyagi eszközöket. Ja­vult a dolgozók életszínvonala, emelkedett az egy főre eső reál­­jövedelem. Sikeresen előbbre ju­tottunk a kultúra, az oktatás fej­lesztésében, növekedett a társa­dalmi élet demokratizmusa, foko­zódott hazánk nemzetközi tekin­télye. Magától kínálkozik a következ­tetés, hogy a politika, amely el­vezetett ezekhez az eredmények­hez, jó politika! A párt már az ellenforradalom leveréséért ví­vott harcban kialakította azokat az elveket és módszereket, ame­lyeket mindmáig követ s amelyek­től nem tért le se jobbra, se balra. Ez a politika nem más, mint a marxizmus—leninizmus tanításainak, a nemzetközi mun­kásmozgalom tapasztalatainak elvhű, helyes alkalmazása ha­zánk viszonyaira. Hat esztendeje, hogy nem ismerünk meghökken­tő fordulatokat, politikai kanya­rokat, hanem a párt és az egész nép egységét mind jobban kifej­lesztve, következetesen építjük a szocializmust Magyarországon. A tömegek szeretik ezt a politikát, ragaszkodnak hozzá, elégedettek az egészséges, demokratikus köz­szellemmel, a biztonságos, átgon­dolt előrehaladással s ha a párt politikáját illetően kíván­nak valamit, úgy az nem más, mint ennek a politikának a még következetesebb alkalmazása. Mint ahogy a Központi Bizottság is ezt kívánja, amikor a koD£­­resszusi irányelvekben bejelenti, hogy „kérni fogja a kongresszus­tól az eddig követett politika jó­váhagyását és megerősítését”. Az utóbbi hónapokban lezajlott párt­értekezletek kivétel nélkül arról tanúskodtak, hogy pártunk egész tagsága csatlakozik a Központi Bizottság véleményéhez: az élet tűzpróbáján nagyszerűen bevált helyes politika még jobb alkal­mazásával, a meglevő hibák és következetlenségek felszámolásá­val, egyenesen és tántoríthatatla­­nul tovább a megkezdett úton! Pártunk egész tagsága előtt is­meretes ennek a politikának min­­den részletkérdése, valamennyi indoka és megfontolása. Nagy jelentőségű pártokmányokban terjesztette a Központi Bizottság a párt közvéleménye elé a két kongresszus között végzett mun­kájának teljes értékelését. Mind a küldöttválasztó taggyűléseken, mind a pártértekezleteken meg­vitatták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, vala­mint a Szervezeti Szabályzatot módosító tervezetet. Sokan fejez­ték ki egyetértésüket párttag és párton kívüli társaik nevében is a Központi Bizottság határozatá­val, a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek el­len indított törvénysértő perek lezárásáról. A különböző szintű tanácskozásokon több mint száz­ezer kommunista szólalt fel. Jellemző, s politikánk lényegé­ből fakad, hogy ez a kongresszus, jobban mint bármely elődje, szá­mot vethet majd a pártonkívüliek véleményével. Nem csupán azért, mert a pártokmányokat a napi sajtóban hozták nyilvánosságra, erre máskor is volt példa, hanem mert megvitatásukba bevonták a különböző társadalmi rétegek párton kívüli képviselőit is. Eb­ben is kifejeződött pártunk alap­elve, az, hogy a szocializmus nem egy párt érdekeit fejezi ki, hanem valamennyi dolgozó emberét, vég­ső értelemben az egész emberiség boldog jövőjét. Nem egy párt, még csak nem is egy osztály, ha­nem valamennyi dolgozó osztály építi a szocializmust, mert más­képp a szocializmust nem is lehet­ne felépíteni. A kommunista párt a vezetője, lelkesítője a szocia­lista építésnek, de csak a néptö­­megekkel együtt valósíthatja meg az új társadalmat. Az a nyíltság, az a bizalom, őszinteség és cse­lekvési egység, amely ma a párt és az egész nép viszonyát jellem­zi, a záloga, hogy a szocializmusért folyó küzdelem teljes sikerre vezet majd. Az MSZMP — a munkásosztály, a magyar nép pártja — mélysége­sen internacionalista párt, amely tudatában van annak, hogy né­pünk szocialista felemelkedése el­választhatatlan a haladás nemzet­közi ügyétől. A szocialista tábor megbecsült, egyenjogú tagjaként nemzetközi kötelességeinket is hűségesen teljesítjük, helytállunk az antiimperialista harcban, min­denütt ott voltunk és ott leszünk, ahol ki kell állni a haladás és a szabadság eszményeiért. Pártunk nagy jelentőséget tu­lajdonít a testvéri kommunista és munkáspártok szolidaritásá­nak, amely megsokszorozza erőn­ket a közös küzdelemben. Az SZKP XX—XXII. kongresszusá­nak elvei és az 1957., valamint az 1960. évi moszkvai értekezle­tek határozatai megszilárdították, eszmeileg még jobban megala­pozták a kommunista pártok nemzetközi szolidaritását. Nagy szeretettel fogadjuk és szívből üdvözöljük pártunk legkedve­sebb vendégeit, a kommunista és munkáspártok küldötteit, akik a marxizmus—leninizmus szellemé­ben tevékenykedő testvérpárt­jaik szavát tolmácsolják majd a kongresszusnak. Mi, magyar kommunisták, nem titkoljuk, hogy nagyon büszkék vagyunk pártunkra, amely ki tud­ta vívni a nép őszinte támogatását és nagyon sok barátot és tisztelőt nyert világszerte. A VIII. párt­kongresszus minden bizonnyal tovább fogja gyarapítani pártunk megbecsülését itthon, és minden külföldi barátunk szemében. Új feladatokra lelkesíti népünket, amelyek teljesítése nyomán szebb és jobb lesz mindnyájunk élete, erősebb a néphatalom és kiteljese­dik a szocializmus országunkban. Eredményes, jó munkát kívá­nunk ehhez, és forró szeretettel köszöntjük pártunk VIII. kong­resszusát! Megérkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége­­4 Több mint 60 ország testvérpártjának képviselői vesznek részt az MSZMP ma kezdődő kongresszusán Hétfőn, IL—18-as jelzésű kü­­lönrepülőgépen Budapestre érke­zett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely Otto Kuusinennek, az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjának vezetésével részt vesz a Magyar Szocialista Munkáspárt ma megnyíló VIII. kongresszusán. A delegáció tagjai: Borisz Pono­­marjov, a központi bizottság tit­kára, Ivan Kebin, az SZKB Köz­ponti Bizottságának tagja, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Nyina Pernacs, az Ukrán Kommunista Párt harkovi területi bizottságá­nak titkára. A küldöttség ötödik tagja, V. I. Usztyinov, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete, Budapesten csatlakozott a dele­gációhoz. A vendégek fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Ne­mes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sán­dor, a Politikai Bizottság póttagja a Központi Bizottság titkárai, Révész Géza, a Központi Bizott­ság tagja, hazánk moszkvai nagy­követe. Vasárnap Budapestre érkezett a Kínai Kommunista Párt kül­döttsége Vu Sziu-csüennek, a központi bizottság tagjának a vezetésével. A küldöttség tagjai: Csen Szin, a santungi tartomány pártbizottságának titkára, Ku Li­­hun, a központi bizottság nemzet­közi osztályának csoportvezetője, Li Ke-min, a központi bizottság alosztályvezetője. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Nemes Dezső, az MSZMPI Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mar­tin Ferenc, a Központi Bizottság tagja, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője, Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság tagja fo­gadta. Ugyancsak vasárnap érkezett meg a Spanyol Kommunista Párt képviselője, Fernando Claudia, a politikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára. Fogadá­sára megjelent dr. Münnich Fe­renc, a Politikai Bizottság tagja, és Sebes Sándor, a Központi El­lenőrző Bizottság tagja. A VIII. kongresszusra hazánk­ba érkezett a Guadeloupei Kom­munista Párt képviselője, Alexis Bernard, a központi bizottság tit­kárságának tagja. A Ferihegyi repülőtéren Dabronaki Gyula, a Központi Bizottság tagja fogadta. Vasárnap délután Budapestre érkezett a Bolgár Kommunista Párt delegációja, a delegáció ve­zetője Boján Bolgaranov, a Bol­gár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Tagjai: Hriszto Sanov, a központi bizottság tagja és Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagy­követe. A küldöttséget Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja üdvözölte; jelen volt a fogadtatáson Kakuk József­­­né, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja és Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Vasárnap este és hétfőn újabb külföldi delegációk érkeztek az MSZMP VIII. kongresszusára, amelyen a magyar küldötteken kívül több mint 60 külföldi test­vérpárt képviselői is részt vesz­­nek. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János elvtárs üdvözli az SZKP küldöttségének vezetőjét, Ottó Kuusinen elvtársat. (Kéri Dániel felvétele.)

Next