Népszabadság, 1962. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-01 / 281. szám

2 Az együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyalt a KGST építésügyi állandó bizottsága A KGST építésügyi állandó bi­zottsága egyhetes ülést tartott Berlinben. A tanácskozáson részt vettek a tagországok küldöttsé­gei, valamint a Kínai Népköztár­saság és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság megfigyelői. Az ülésen a többi között meg­hallgatták az egyes országok kül­döttségeinek beszámolóit a KGST és az építésügyi állandó bizottság határozatainak, javaslatainak megvalósításáról. A tanácskozás részvevői hatá­rozatot fogadtak el az építő- és építőanyagipar fejlesztési tervei­nek koordinálásáról, a népi de­mokratikus országok 1964—1965. évi, sőt a következő tervidőszak­ban előirányzott fontosabb építő­anyagipari beruházásainak össze­hangolásáról. Határozatot fogad­tak el a többi között a földmun­ka és a betonozás komplex gépe­sítéséről, a hőszigetelő anyagok gyártásának továbbfejlesztéséről, valamint az építőanyagipari üze­mek méreteinek és a mezőgazda­­sági, lakó- és ipari épületek ter­vezési normáinak egységesítésé­ről. Ezenkívül intézkedtek a ve­zető típustervező intézetek köz­vetlen együttműködésének fej­lesztéséről, a műszaki és gazda­sági mutatók egységes összeha­sonlító módszerének kidolgozásá­ról. A tanácskozás részvevői vé­gül a KGST végrehajtó bizottsá­ga második ülésének határozata alapján jóváhagyták az építés­ügyi állandó bizottság jövő évi munkatervét. (MTI) A A pártélet lenini elvei és a VIII. kongresszus VIII. pártkongresszusról minden hazai és külföldi megfigyelője megállapítot­ta: a marxizmus a leninizmus ta­nításait alkalmazta munkájában, a vita magas, elvi színvonalon mozgott, légköre nyílt, szóki­mondó volt, tükrözte a dolgozó nép véleményét, törekvéseit. Mindez együttesen azt is jelenti, hogy a kongresszus tanácskozá­sain érvényesültek a pártélet, a párttevékenység lenini elvei, an­nak a következetes harcnak ered­ményei, amelyet az MSZMP az elmúlt években folytatott a párt belső életének, munkastílusának a személyi kultusz időszakának tor­zításaitól való teljes megtisztítá­sáért. Melyek a pártélet lenini nor­máinak ismérvei? A lenini alapelvek, normák fo­galomkörébe tartoznak: a párt vezető szerepének biztosítása, a párttagság fogalma, a párt össze­tételének szabályozásával kapcso­latos norma (a pártba való felvé­tel feltételei, a felvétel rendje, a párttagok kötelességei és jogai), a párt egységének kérdése, a de­mokratikus centralizmus érvénye­sítése, a kollektív vezetés, a párt és a tömegek kapcsolatának ál­landó erősítése. A pártélet lenini elveit és nor­máit pártunk szervezeti szabály­zata pontokba foglalja össze, s ezeket minden párttagnak, a párt minden szervezetének és szervé­nek szigorúan be kell tartania. Ezt hangsúlyozni kell éppen most, amikor a kongresszus módosítot­ta, a jelenlegi feladatokhoz igazí­totta a szervezeti szabályzatot. A párt alkotmánya követelményei­nek a betartása nem magától, au­tomatikusan megy végbe, hanem az érte folyó harcban lesz való­sággá. Lenin több munkájában, s a bolsevik párt gyakorlatában dol­gozta ki a pártéletnek azon el­veit és normáit, melyek betartá­sa képessé teszi a pártot törté­nelmi hivatásának sikeres betöl­tésére, arra, hogy a munkásosz­tály élenjáró tudatos csapata le­gyen, az a szervezett erő, amely­nek vezetésével és segítségével a munkásosztály, a dolgozó töme­gek támogatásával képes meg­­dönteni a kizsákmányoló rend­szert és felépíteni az új szocia­lista társadalmat. Ezek az elvek a kommunista pártok harcának gyakorlatában állták ki a próbát, és eközben gazdagodtak, kiegé­szültek az új tapasztalatok álta­lánosításával. Különösen nagy a jelentőségük a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. és XXII. kongresszusainak, amelyek fel­számolták azt a torzulást, melyet a pártélet lenini elvei korábban szenvedtek. E kongresszusok nagy történelmi érdeme, hogy a leni­ni elveknek ismét érvényt sze­reztek s ezzel valósággal megúj­hodást hoztak a kommunista pár­tok életébe. S az is megmutatko­zott, hogy az Albán Munkapárt­ban, ahol ezeket az elveket nem alkalmazták, ahol a lenini nor­mákat továbbra is megsértik, a párt elszakad a tömegektől, nem folytat marxista—leninista politi­kát és ezzel együtt elkülönül, sza­­kadár szerepet játszik a nemzet­közi kommunista mozgalomban M­a, amikor a társadalomban bekövetkezett változások következtében a szocializ­mus teljes felépítésének fel­adata áll előttünk, amikor még az eddiginél is hatékonyab­ban kell egész népünket az építés mindennapi munkájába bevonni, amikor az előrehala­dásnak még inkább a pártta­gok és a pártonkívüliek alkotó összefogása a feltétele , külö­nös jelentősége van a párt ve­zető, szervező, meggyőző, a tö­megeket a nagy célokra irányító szerepének. Mind a nemzetközi kommunista mozgalom, mind pe­dig saját tapasztalataink arra in­tenek bennünket, hogy a párt csak akkor tud megfelelni törté­nelmi szerepének, ha tevékeny­ségét, belső életét a lenini elvek vezérlik. A kongresszus maga beszédes példája volt, hogyan kell a le­nini elvek alapján vezetni a tö­megeket; hogyan kell megfogal­mazni céljaikat, meghatározni e célok megvalósításának útját­­módját és — megértetve velük az országos célok és személyes tö­rekvéseik elszakíthatatlan kap­csolatát — a nagy feladatokra mozgósítani őket. A párt vezetése elsősorban esz­mei vezetés, és e vezető szerep gyakorlásának lényege, fő mód­szere a meggyőzés; a párt politi­kájának minden rétegben, mi­nél szélesebb körben való meg­értetése és aktív bekapcsolásuk a végrehajtásba — ezt az elvet erő­sítették meg a kongresszuson is. Ez a felfogás eleve feltételezi a demokratikus módszereket és a tömegek iránti bizalmat. A kongresszus nem húnyt sze­met a hibák felett. Nem tagad­ta, hogy a párt vezető szerepé­nek érvényesítésében helyenként még ma is kísért a személyi kul­tuszból következő régi módszer: a parancsolgatás, az adminiszt­ratív és bürokratikus stílus, amely mélyen beivódott sok elvtársunk felfogásába. De a tapasztalatok alapján joggal állapíthatta meg, hogy a lenini elvekkel ellenkező módszerek, ha jelentkeznek is, tö­meges és erélyes visszautasítás­ra találnak, nincs számukra élet­­lehetőség és légkör. A pártban uralkodó szellemből következik, hogy a kongresszuson is elsősorban azt kutatták a kül­döttek, a felszólalók: hogyan érthetünk még jobban szót a tö­megekkel, milyen módszerek a legalkalmasabbak a dolgozók al­kotó kezdeményezésének foko­zottabb kibontakoztatására? Ezért is kapott olyan nagy­ hangsúlyt a kongresszuson és az új szerveze­ti szabályzatban a követelmény, hogy pártmunkásainknak, párt­tagjainknak működési területük szakmailag is kiváló ismerőivé kell válniuk. E másik — ezzel egyenrangú — követelmény, hogy a párt vezető szerepének megerősítése feltétele­zi elvtársaink eszmei felkészült­ségét, elvi szilárdságát. Ha a mar­xista—leninista elemzés alapján azt valljuk, hogy az osztályharc ma mindenekelőtt ideológiai har­cot jelent — elengedhetetlen kö­vetelmény pártunk minden tagja és szervezete számára, hogy képes legyen nemcsak kifejteni a párt­nak tudományos ,világnézetére épülő politikáját, hanem a saját területén, a mindennapi gyakor­latban alkalmazni is tudja azt. A lenini alapelvek fontos ta­nítása, hogy a párt sikeres munkájának alapja,­­a győzelem elengedhetetlen feltétele pártunk egységének biztosítása. A párt egységét, mint elengedhetetlen követelményt, pártunk története különösképpen jól példázza. A kongresszus deklaratíve is, de főleg gyakorlatával, munka­­módszerével a pártegység senini — a személyi kultusz idejének torzított beállításától mentes — értelmezését tette magáévá. A párt egysége nem azt jelenti, hogy politikai, taktikai, gyakorlati kér­désekben nincsenek vélemény­­különbségek. Ez élő, a gyakorlatot szüntelenül elemző, a munkát tu­dományos kritikának alávető szervezetben nem is volna lehet­séges és egészséges. A párt tény­leges egysége csak úgy alakulhat ki, ha a vélemények párt­­szerű, elvtársi keretek között kicserélődnek, megütköznek, s a viták eredményeként alakul ki a helyes álláspont. Csak ez a mód­szer teremti meg a cselekvés egy­ségét. Ennek az elvnek megfelelően már a kongresszus előkészítése során a KB kongresszusi irány­elveit megvitatták, kiegészítet­ték a pártonkívüliek meg­jegyzéseivel is­­, s ezt a „kollektív véleményt” emelte határozati erőre a kongresz­­szus. A kongresszus maga bi­zonyította: hasznos, elengedhetet­len volt a vita. A kérdések egész sora tisztázódott és megértésre talált. Pártunk egysége ma a he­lyes marxista-leninista politika alapján kristályosodott ki, és ez fontos előfeltétele, biztosítéka an­nak, hogy a kongresszus határo­zatait eredményesen hajtsuk vég­re. K­ongresszusunk nagy figyel­met­ szentelt a párt­lét lenini elvek egyik legfon­tosabb ismérvének, a demokra­tikus centralizmusnak. Nagyon sok felszólaló emelte ki, hogy a két kongresszus között, s különö­sen a küldöttválasztó taggyűlése­ken, pártértekezleteken a párt­tagság messzemenően élt jogaival és részt vett a nyílt, őszinte vi­tákban. A párton belüli demok­rácia érvényesülése óriási tarta­lékokat tárt fel: a párttagok erő­södő kezdeményezőikészségét és kritikai szellemét. A centralizmus túlzott hangsú­lyozása, a párton belüli demokrá­ciától való félelem és a demok­ratikus centralizmus elvének ket­téválasztása, vagy az egyik oldal Aláírták a jövő évi magyar—mongol árucsere forgalmi megállapodást A kölcsönös megértés, barátság és együttműködés szellemében az elmúlt napokban folytatott tár­gyalások után péntek este a Kül­kereskedelmi Minisztériumban jegyzőkönyvet írtak alá az 1963. évi magyar—mongol árucsere-for­galomról. A megállapodást magyar rész­ről Kadala Miklós, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosztály­­vezetője, mongol részről J. Ajus, a mongol külkereskedelmi mi­nisztérium főosztályvezetője írta alá. Az aláírásnál jelen volt Karádi Gyula, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese, a Külügymi­nisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető képvise­lője és a két fél kereskedelmi de­legációinak tagjai. Részt vett az ünnepélyes aláíráson Zs. Banzar, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete is. A megállapodás értelmében a magyar külkereskedelmi vállala­tok a többi között tranzisztoros rádiókat, gyógyszereket, röntgen­autóbuszt, különféle műszereket, kötöttárut, szőrmeárut, pamutszö­vetet szállítanak Mongóliába, ahon­nan gyapjút és egyéb állati ter­méket, prémes és szőrmés bőrö­ket vásárolnak. (MTI) József Attila emlékünnepség Kunszentmártonban A költő halálának 25. évfordu­lója alkalmából pénteken József Attila emlékünnepséget rendeztek a kunszentmártoni járási művelő­dési ház dísztermében. Az ünnep­ségen a több száz részvevő kö­zött megjelent a költő nővére, Makai Ödönné, József Etelka. Meghívták az estre azt a nyolc öcsödi lakost is, aki József Attila Körös menti tartózkodása idején találkozott és kapcsolatban állott a költővel. Jenei József, a helyi gimnázium igazgatója méltatta József Attila munkásságát, majd a művelődési ház irodalmi színpa­dának, énekkarának tagjai adtak műsort a költő műveiből. NÉPSZABADSÁG 1962. december 1. szombat A KÖZÉLET HÍREI A marokkói király választávirata Dobi Istvánnak 11. Hasszán marokkói király táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Ta­nács elnökének Marokkó nemzeti ünnepe alkalmából küldött jó­kívánságaiért. Dobi István üdvözlő távirata a Közép-afrikai Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a Közép-afrikai Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte David Dac­­kót, a Közép-afrikai Köztársaság elnökét.­­ A svéd ügyvivő ebédje Kossa István tiszteletére C. Kjellberg, a budapesti svéd követség ideiglenes ügyvivője pénteken ebédet adott Kossa Ist­ván közlekedés- és postaügyi mi­niszter és a vezetésével nemrég Svédországban járt magyar kül­döttség tagjai tiszteletére. (MTI) Új kulturális létesítmények épülnek Vas megyében Három Vas megyei községben — Ostffyasszonyfán, Jánosházán és Vámoscsaládon — új művelő­dési otthon építését kezdték meg; létrehozásukhoz jelentős segítsé­get nyújt a lakosság. Tavasszal a társadalmi munkások számotte­vően megrövidítik majd az épít­kezések idejét. Vasváron jövőre nyolctantermes középiskola épül, Sárvárott három tanteremmel bő­vítik a középiskolát. Pápóc négy­tantermes általános iskolát és óvodát, Szentpéterfa új négytan­termes iskolát, Őriszentpéter köz­ség pedig négytantermes szak­­középiskolát kap. Helyreállítanak több műemlék­­épületet. A kőszegi Jurisics-vár restaurálását a sárvári követi, s felújítják a vépi és a büki kas­télyt is. Testvérpártok küldötteinek elutazása Csütörtökön a késő esti órák­ban elutazott Magyarországról a Bolgár Kommunista Párt küldött­sége, amely Bojan Bolgaranov­­nak, a politikai bizottság tagjá­nak, a központi bizottság titkárá­nak vezetésével részt vett az MSZMP kongresszusán. A vendé­gek elutazásánál megjelent Ka­­kuk Józsefné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja és Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Pénteken indult vissza hazá­jába Giuse­ppe Fabbri, a San Marinó-i Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagja, Henri Trül, a Svájci Munkapárt Poli­tikai Bizottságának tagja, Manuel Prado, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, akiket Kossa István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Óvári Miklós és Papp Árpád, a Központi Bizottság póttagjai bú­csúztattak. Az Indonéz Kommunista Párt küldötteit — Izmail Bakrit, a köz­ponti bizottság titkárságának tagját és Sujanát, a párt nyugat­­jávai területi bizottságának he­lyettes titkárát —, továbbá I. Norlundot, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ját Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja búcsúz­tatta. Pénteken hagyta el hazánkat E. Costa, a Brazil Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja és Isaac Scheinvar, a központi bizottság póttagja, akiktől az MSZMP képviseletében Darabos Iván, a Központi Bizottság tagja vett búcsút. Aili Mäkinennek, a Finn Kom­munista Párt Politikai Bizottsága tagjának, valamint a Malájföldi Kommunista Párt küldöttének el­utazásánál megjelent Benke Valé­ria és Úszta Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Tegnap utazott el Budapestről Saliba Khamis, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, José Gregorio Gon­­zales, a Mexikói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Benjámin Samano Endozain, a párt megyei titkára, Francisco Monaco, az Argentin Kommunis­ta Párt küldötte, Roberto Marti­­nez és Gorge Morales, a Nicara­guai Szocialista Párt Központi Bi­zottságának tagjai, a Haiti Népi Egyesülés Pártjának, valamint a Dominicai Köztársaság Népi Szo­cialista Pártjának küldötte, Pedro Sanchez, a Hondurasi Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak tagja, José Sanchez Verde, a Salvadori Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Alfred Dewhurst és William Tuomi, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, Grosio Osario, a Kolum­biai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, A. Nicolas, a Martinique-i Kommunista Párt küldötte és Alexis Bernard, a Guadeloupe-i Kommunista Párt titkárságának tagja. Az elutazó­kat Harmati Sándor, K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjai, Bencze Károly, a Központi Bizottság mezőgazda­­sági osztályának helyettes veze­tője, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet vezetője, és Lajtai Vera, a Portélét szerkesztő bizottságá­nak vezetője búcsúztatta. Újabb kétezerötszáz kilométeres vasútvonalat villamosítottak a Szovjetunióban Moszkvában közölték, hogy be­fejeződött a 2500 kilométer hosz­­szú Moszkva—Tbiliszi vasútvonal villamosítása. Ez a vonal — mé­reteit tekintve — közvetlenül a transzszibériai vasút után követ­kezik. A villamosítás lehetővé te­szi, hogy jelentősen meggyorsuljon a személy- és áruforgalom Moszk­va, a Kubány-vidék, a Donyec­­medence, Kurszk s a Kaukázus között. (MTI)

Next