Népszabadság, 1962. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
2 Az együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyalt a KGST építésügyi állandó bizottsága A KGST építésügyi állandó bizottsága egyhetes ülést tartott Berlinben. A tanácskozáson részt vettek a tagországok küldöttségei, valamint a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megfigyelői. Az ülésen a többi között meghallgatták az egyes országok küldöttségeinek beszámolóit a KGST és az építésügyi állandó bizottság határozatainak, javaslatainak megvalósításáról. A tanácskozás részvevői határozatot fogadtak el az építő- és építőanyagipar fejlesztési terveinek koordinálásáról, a népi demokratikus országok 1964—1965. évi, sőt a következő tervidőszakban előirányzott fontosabb építőanyagipari beruházásainak összehangolásáról. Határozatot fogadtak el a többi között a földmunka és a betonozás komplex gépesítéséről, a hőszigetelő anyagok gyártásának továbbfejlesztéséről, valamint az építőanyagipari üzemek méreteinek és a mezőgazdasági, lakó- és ipari épületek tervezési normáinak egységesítéséről. Ezenkívül intézkedtek a vezető típustervező intézetek közvetlen együttműködésének fejlesztéséről, a műszaki és gazdasági mutatók egységes összehasonlító módszerének kidolgozásáról. A tanácskozás részvevői végül a KGST végrehajtó bizottsága második ülésének határozata alapján jóváhagyták az építésügyi állandó bizottság jövő évi munkatervét. (MTI) A A pártélet lenini elvei és a VIII. kongresszus VIII. pártkongresszusról minden hazai és külföldi megfigyelője megállapította: a marxizmus a leninizmus tanításait alkalmazta munkájában, a vita magas, elvi színvonalon mozgott, légköre nyílt, szókimondó volt, tükrözte a dolgozó nép véleményét, törekvéseit. Mindez együttesen azt is jelenti, hogy a kongresszus tanácskozásain érvényesültek a pártélet, a párttevékenység lenini elvei, annak a következetes harcnak eredményei, amelyet az MSZMP az elmúlt években folytatott a párt belső életének, munkastílusának a személyi kultusz időszakának torzításaitól való teljes megtisztításáért. Melyek a pártélet lenini normáinak ismérvei? A lenini alapelvek, normák fogalomkörébe tartoznak: a párt vezető szerepének biztosítása, a párttagság fogalma, a párt összetételének szabályozásával kapcsolatos norma (a pártba való felvétel feltételei, a felvétel rendje, a párttagok kötelességei és jogai), a párt egységének kérdése, a demokratikus centralizmus érvényesítése, a kollektív vezetés, a párt és a tömegek kapcsolatának állandó erősítése. A pártélet lenini elveit és normáit pártunk szervezeti szabályzata pontokba foglalja össze, s ezeket minden párttagnak, a párt minden szervezetének és szervének szigorúan be kell tartania. Ezt hangsúlyozni kell éppen most, amikor a kongresszus módosította, a jelenlegi feladatokhoz igazította a szervezeti szabályzatot. A párt alkotmánya követelményeinek a betartása nem magától, automatikusan megy végbe, hanem az érte folyó harcban lesz valósággá. Lenin több munkájában, s a bolsevik párt gyakorlatában dolgozta ki a pártéletnek azon elveit és normáit, melyek betartása képessé teszi a pártot történelmi hivatásának sikeres betöltésére, arra, hogy a munkásosztály élenjáró tudatos csapata legyen, az a szervezett erő, amelynek vezetésével és segítségével a munkásosztály, a dolgozó tömegek támogatásával képes megdönteni a kizsákmányoló rendszert és felépíteni az új szocialista társadalmat. Ezek az elvek a kommunista pártok harcának gyakorlatában állták ki a próbát, és eközben gazdagodtak, kiegészültek az új tapasztalatok általánosításával. Különösen nagy a jelentőségük a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusainak, amelyek felszámolták azt a torzulást, melyet a pártélet lenini elvei korábban szenvedtek. E kongresszusok nagy történelmi érdeme, hogy a lenini elveknek ismét érvényt szereztek s ezzel valósággal megújhodást hoztak a kommunista pártok életébe. S az is megmutatkozott, hogy az Albán Munkapártban, ahol ezeket az elveket nem alkalmazták, ahol a lenini normákat továbbra is megsértik, a párt elszakad a tömegektől, nem folytat marxista—leninista politikát és ezzel együtt elkülönül, szakadár szerepet játszik a nemzetközi kommunista mozgalomban Ma, amikor a társadalomban bekövetkezett változások következtében a szocializmus teljes felépítésének feladata áll előttünk, amikor még az eddiginél is hatékonyabban kell egész népünket az építés mindennapi munkájába bevonni, amikor az előrehaladásnak még inkább a párttagok és a pártonkívüliek alkotó összefogása a feltétele , különös jelentősége van a párt vezető, szervező, meggyőző, a tömegeket a nagy célokra irányító szerepének. Mind a nemzetközi kommunista mozgalom, mind pedig saját tapasztalataink arra intenek bennünket, hogy a párt csak akkor tud megfelelni történelmi szerepének, ha tevékenységét, belső életét a lenini elvek vezérlik. A kongresszus maga beszédes példája volt, hogyan kell a lenini elvek alapján vezetni a tömegeket; hogyan kell megfogalmazni céljaikat, meghatározni e célok megvalósításának útjátmódját és — megértetve velük az országos célok és személyes törekvéseik elszakíthatatlan kapcsolatát — a nagy feladatokra mozgósítani őket. A párt vezetése elsősorban eszmei vezetés, és e vezető szerep gyakorlásának lényege, fő módszere a meggyőzés; a párt politikájának minden rétegben, minél szélesebb körben való megértetése és aktív bekapcsolásuk a végrehajtásba — ezt az elvet erősítették meg a kongresszuson is. Ez a felfogás eleve feltételezi a demokratikus módszereket és a tömegek iránti bizalmat. A kongresszus nem húnyt szemet a hibák felett. Nem tagadta, hogy a párt vezető szerepének érvényesítésében helyenként még ma is kísért a személyi kultuszból következő régi módszer: a parancsolgatás, az adminisztratív és bürokratikus stílus, amely mélyen beivódott sok elvtársunk felfogásába. De a tapasztalatok alapján joggal állapíthatta meg, hogy a lenini elvekkel ellenkező módszerek, ha jelentkeznek is, tömeges és erélyes visszautasításra találnak, nincs számukra életlehetőség és légkör. A pártban uralkodó szellemből következik, hogy a kongresszuson is elsősorban azt kutatták a küldöttek, a felszólalók: hogyan érthetünk még jobban szót a tömegekkel, milyen módszerek a legalkalmasabbak a dolgozók alkotó kezdeményezésének fokozottabb kibontakoztatására? Ezért is kapott olyan nagy hangsúlyt a kongresszuson és az új szervezeti szabályzatban a követelmény, hogy pártmunkásainknak, párttagjainknak működési területük szakmailag is kiváló ismerőivé kell válniuk. E másik — ezzel egyenrangú — követelmény, hogy a párt vezető szerepének megerősítése feltételezi elvtársaink eszmei felkészültségét, elvi szilárdságát. Ha a marxista—leninista elemzés alapján azt valljuk, hogy az osztályharc ma mindenekelőtt ideológiai harcot jelent — elengedhetetlen követelmény pártunk minden tagja és szervezete számára, hogy képes legyen nemcsak kifejteni a pártnak tudományos ,világnézetére épülő politikáját, hanem a saját területén, a mindennapi gyakorlatban alkalmazni is tudja azt. A lenini alapelvek fontos tanítása, hogy a párt sikeres munkájának alapja,a győzelem elengedhetetlen feltétele pártunk egységének biztosítása. A párt egységét, mint elengedhetetlen követelményt, pártunk története különösképpen jól példázza. A kongresszus deklaratíve is, de főleg gyakorlatával, munkamódszerével a pártegység senini — a személyi kultusz idejének torzított beállításától mentes — értelmezését tette magáévá. A párt egysége nem azt jelenti, hogy politikai, taktikai, gyakorlati kérdésekben nincsenek véleménykülönbségek. Ez élő, a gyakorlatot szüntelenül elemző, a munkát tudományos kritikának alávető szervezetben nem is volna lehetséges és egészséges. A párt tényleges egysége csak úgy alakulhat ki, ha a vélemények pártszerű, elvtársi keretek között kicserélődnek, megütköznek, s a viták eredményeként alakul ki a helyes álláspont. Csak ez a módszer teremti meg a cselekvés egységét. Ennek az elvnek megfelelően már a kongresszus előkészítése során a KB kongresszusi irányelveit megvitatták, kiegészítették a pártonkívüliek megjegyzéseivel is, s ezt a „kollektív véleményt” emelte határozati erőre a kongreszszus. A kongresszus maga bizonyította: hasznos, elengedhetetlen volt a vita. A kérdések egész sora tisztázódott és megértésre talált. Pártunk egysége ma a helyes marxista-leninista politika alapján kristályosodott ki, és ez fontos előfeltétele, biztosítéka annak, hogy a kongresszus határozatait eredményesen hajtsuk végre. Kongresszusunk nagy figyelmet szentelt a pártlét lenini elvek egyik legfontosabb ismérvének, a demokratikus centralizmusnak. Nagyon sok felszólaló emelte ki, hogy a két kongresszus között, s különösen a küldöttválasztó taggyűléseken, pártértekezleteken a párttagság messzemenően élt jogaival és részt vett a nyílt, őszinte vitákban. A párton belüli demokrácia érvényesülése óriási tartalékokat tárt fel: a párttagok erősödő kezdeményezőikészségét és kritikai szellemét. A centralizmus túlzott hangsúlyozása, a párton belüli demokráciától való félelem és a demokratikus centralizmus elvének kettéválasztása, vagy az egyik oldal Aláírták a jövő évi magyar—mongol árucsere forgalmi megállapodást A kölcsönös megértés, barátság és együttműködés szellemében az elmúlt napokban folytatott tárgyalások után péntek este a Külkereskedelmi Minisztériumban jegyzőkönyvet írtak alá az 1963. évi magyar—mongol árucsere-forgalomról. A megállapodást magyar részről Kadala Miklós, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, mongol részről J. Ajus, a mongol külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője írta alá. Az aláírásnál jelen volt Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető képviselője és a két fél kereskedelmi delegációinak tagjai. Részt vett az ünnepélyes aláíráson Zs. Banzar, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. A megállapodás értelmében a magyar külkereskedelmi vállalatok a többi között tranzisztoros rádiókat, gyógyszereket, röntgenautóbuszt, különféle műszereket, kötöttárut, szőrmeárut, pamutszövetet szállítanak Mongóliába, ahonnan gyapjút és egyéb állati terméket, prémes és szőrmés bőröket vásárolnak. (MTI) József Attila emlékünnepség Kunszentmártonban A költő halálának 25. évfordulója alkalmából pénteken József Attila emlékünnepséget rendeztek a kunszentmártoni járási művelődési ház dísztermében. Az ünnepségen a több száz részvevő között megjelent a költő nővére, Makai Ödönné, József Etelka. Meghívták az estre azt a nyolc öcsödi lakost is, aki József Attila Körös menti tartózkodása idején találkozott és kapcsolatban állott a költővel. Jenei József, a helyi gimnázium igazgatója méltatta József Attila munkásságát, majd a művelődési ház irodalmi színpadának, énekkarának tagjai adtak műsort a költő műveiből. NÉPSZABADSÁG 1962. december 1. szombat A KÖZÉLET HÍREI A marokkói király választávirata Dobi Istvánnak 11. Hasszán marokkói király táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Marokkó nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Dobi István üdvözlő távirata a Közép-afrikai Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke a Közép-afrikai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte David Dackót, a Közép-afrikai Köztársaság elnökét. A svéd ügyvivő ebédje Kossa István tiszteletére C. Kjellberg, a budapesti svéd követség ideiglenes ügyvivője pénteken ebédet adott Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter és a vezetésével nemrég Svédországban járt magyar küldöttség tagjai tiszteletére. (MTI) Új kulturális létesítmények épülnek Vas megyében Három Vas megyei községben — Ostffyasszonyfán, Jánosházán és Vámoscsaládon — új művelődési otthon építését kezdték meg; létrehozásukhoz jelentős segítséget nyújt a lakosság. Tavasszal a társadalmi munkások számottevően megrövidítik majd az építkezések idejét. Vasváron jövőre nyolctantermes középiskola épül, Sárvárott három tanteremmel bővítik a középiskolát. Pápóc négytantermes általános iskolát és óvodát, Szentpéterfa új négytantermes iskolát, Őriszentpéter község pedig négytantermes szakközépiskolát kap. Helyreállítanak több műemléképületet. A kőszegi Jurisics-vár restaurálását a sárvári követi, s felújítják a vépi és a büki kastélyt is. Testvérpártok küldötteinek elutazása Csütörtökön a késő esti órákban elutazott Magyarországról a Bolgár Kommunista Párt küldöttsége, amely Bojan Bolgaranovnak, a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével részt vett az MSZMP kongresszusán. A vendégek elutazásánál megjelent Kakuk Józsefné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Győri Imre, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára. Pénteken indult vissza hazájába Giuseppe Fabbri, a San Marinó-i Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Henri Trül, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Manuel Prado, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, akiket Kossa István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Óvári Miklós és Papp Árpád, a Központi Bizottság póttagjai búcsúztattak. Az Indonéz Kommunista Párt küldötteit — Izmail Bakrit, a központi bizottság titkárságának tagját és Sujanát, a párt nyugatjávai területi bizottságának helyettes titkárát —, továbbá I. Norlundot, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja búcsúztatta. Pénteken hagyta el hazánkat E. Costa, a Brazil Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Isaac Scheinvar, a központi bizottság póttagja, akiktől az MSZMP képviseletében Darabos Iván, a Központi Bizottság tagja vett búcsút. Aili Mäkinennek, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, valamint a Malájföldi Kommunista Párt küldöttének elutazásánál megjelent Benke Valéria és Úszta Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Tegnap utazott el Budapestről Saliba Khamis, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, José Gregorio Gonzales, a Mexikói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Benjámin Samano Endozain, a párt megyei titkára, Francisco Monaco, az Argentin Kommunista Párt küldötte, Roberto Martinez és Gorge Morales, a Nicaraguai Szocialista Párt Központi Bizottságának tagjai, a Haiti Népi Egyesülés Pártjának, valamint a Dominicai Köztársaság Népi Szocialista Pártjának küldötte, Pedro Sanchez, a Hondurasi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, José Sanchez Verde, a Salvadori Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Alfred Dewhurst és William Tuomi, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, Grosio Osario, a Kolumbiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, A. Nicolas, a Martinique-i Kommunista Párt küldötte és Alexis Bernard, a Guadeloupe-i Kommunista Párt titkárságának tagja. Az elutazókat Harmati Sándor, K. Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Bencze Károly, a Központi Bizottság mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet vezetője, és Lajtai Vera, a Portélét szerkesztő bizottságának vezetője búcsúztatta. Újabb kétezerötszáz kilométeres vasútvonalat villamosítottak a Szovjetunióban Moszkvában közölték, hogy befejeződött a 2500 kilométer hoszszú Moszkva—Tbiliszi vasútvonal villamosítása. Ez a vonal — méreteit tekintve — közvetlenül a transzszibériai vasút után következik. A villamosítás lehetővé teszi, hogy jelentősen meggyorsuljon a személy- és áruforgalom Moszkva, a Kubány-vidék, a Donyecmedence, Kurszk s a Kaukázus között. (MTI)