Népszabadság, 1963. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ff r.­­• NÉP­SZÍ 1963. február 1, péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXI. évfolyam, 26. szám Ára 60 fillér A jelöltek és a választók találkozása Elég rövidre szabott és sűrített a mostani választási időszak. Jó három hét alatt listába vettek majd hétmillió választót; meg­alakultak és munkához láttak a választási bizottságok; mintegy százezer jelölő gyűlésen mint­egy hárommillió ember latolgat­ta, vitatta, ki lenne a legalkal­masabb, hogy az országgyűlésben, a helyi, a járási, a megyei, a ke­rületi, a fővárosi tanácsban a nép ügyeit intézze. S most, hogy mindezt rendre véghezvittük, máris kezdődik a csaknem három hétig tartó szakasz: a jelöltek ta­nácskozása és eszmecseréje a vá­lasztókkal. Az országos nagy beszélgetés­nek ez a szakasza még mozgal­masabbnak és sok vonatkozás­ban még érdekesebbnek ígérke­zik, mint az előbbi. A képvise­lők, a tanácstagok most kapják meg az útravalót, az eligazítást a választóktól. S ami ugyanennek a dolognak a másik oldala: a vá­lasztók most értesülnek a kép­viselők, a tanácstagok terveiről, elképzeléseiről. Egyszóval: válasz­tók és választottak meghányják­­velik, kinek-kinek mi a tenni­valója a közös munkákban, tö­rik a fejüket, hogyan lehetne azokat egy kicsit jobban elvé­gezni. A kilátások nagyon biztatóak, hogy ez a sokoldalú eszme­csere termékeny lesz. Nemcsak az általános légkör jogosít fel re­ményekre, hanem a választási munka eddigi tapasztalata is. A jelölő gyűléseket a választók igen nagy tömegeinek növekvő közéleti érdeklődése és józan, megfontolt, de szigorúan kritikus állásfoglalása jellemezte. Akadt persze formális, gyengén sikerült jelölő gyűlés is — százezer között hogyne lett volna ilyen is. De a tanácskozások túlnyomó nagy többségén nagyon is mérlegre tet­ték nemcsak a jelölteket, hanem a végzett munkát is. A jelölő gyűlések — ahol szük­ségesnek látták — annak ren­d­­je-módja szerint kiigazították a tévedéseket is: mintegy 3800 eset­ben a Hazafias Népfront helyi bizottságai által javasoltak he­lyett alkalmasabbnak látszó je­löltet állítottak. A demokrácia jellemző példája, hogy két pót­­képviselő-jelölt helyett mást jelöl­tek. A jól végzett munka becsü­letét, elismerését mutatja, hogy jó néhány jelölő gyűlésen a java­solt új tanácstag helyett, beható vita után, ismét az érdemes, meg­becsült, régit vették fel a listára. De talán a személyi döntések­nél is fontosabb, hogy már a je­lölő gyűlések jó része is a politikai, gazdasági, kommunális kérdések vitafóruma volt. Rengeteg épkéz­láb javaslat, jó ötlet, figyelemre méltó elgondolás hangzott el — egyik-másik természetesen bírá­latként, így magától adódik a teendő: most, amikor a jelöltek és a választók találkozása, esz­mecseréje van napirenden, a kiin­dulópont mindenütt az legyen, ami a jelölő gyűléseken elhang­zott. Ahol csak lehet, s amilyen alaposan csak lehet, úgy köszönt­sünk be a választókhoz, hogy a javaslatokra, elgondolásokra és a bírálatokra válaszolunk. Ennél csak az lehet hatásosabb válasz­tási agitáció, ha a választ a kér­désekre nem is szóban, hanem tettben, intézkedésben adjuk meg. A választók és a jelöltek talál­kozásának formái nagyon válto­zatosak. Lesz néhány — nem sok — választási nagygyűlés, ahol a párt és a kormány vezetői, or­szággyűlési képviselőjelöltek szól­nak a választókhoz. Néhány ezer kisebb gyűlésen ugyancsak kikül­dött előadók — képviselő- és ta­nácstagjelöltek, ismert párt- és tömegszervezeti vezetők, szak­emberek — beszélnek az országos és helyi kérdésekről. A legtöme­gesebben alkalmazott forma a szűk körben lefolytatott, majd­hogynem családias jellegű beszél­getés lesz. Ezek a látogatások te­szik lehetővé, hogy a jelenlevők közvetlenül és kötetlenül kicse­réljék gondolataikat, megvitassák problémáikat — az ország gond­jait s a maguk ügyeit egyaránt. A választási munka minden formájának megvan a maga sze­repe. A nagygyűlés, kisgyűlés, csoportos megbeszélés, szakmai körben folyó vita, ankét kölcsö­nösen kiegészíti egymást. De van egy közös vonásuk, amelyet nem lehet eléggé hangsúlyozni: mind­egyik eszmecsere. Nincs szükség rossz értelemben vett szónoklás­ra, s még kevésbé a szavakkal való üres, hatásvadászó bűvész­kedésre. Nálunk különben is az utóbbi hat évben hagyománnyá vált, hogy még a legnagyobb gyűléseken is úgy beszélünk, mintha külön-külön, személyesen szólnánk minden megjelenthez, „menet közben” is válaszolnánk — a dolog természeténél fogva — ott a gyűlésen ki nem mondott, de feltehetően felbukkanó meg­jegyzésre, kérdésre, sőt ellenve­tésre, kétségre is. A választási előkészületeknek ebben a szaka­szában az a célunk, hogy leg­alább egyszer találkozzunk min­den választópolgárral. Mindez jelzi, hogy ebben a vá­lasztási szakaszban bonyolultabb a munka, mint ezt megelőzően. Nagyobb aktivitásra és szerve­zettebb, átgondoltabb és átfogóbb tevékenységre van szükség. Még talán olyan egyszerű módszerre sem felesleges figyelmeztetni a pártszervezeteket, a Hazafias Népfront aktivistáit, hogy célra­vezető feltérképezni a működési területet. Bonyolultabb a munka nem­csak szervezési, hanem tartalmi szempontból is. A jelölő gyűlések­nek volt egy nagyon körülhatá­rolt céljuk: ki kellett választa­niuk a jelölteket. A mostani be­szélgetések, az országos eszme­csere témája azonban határtalan. Határtalan abban az értelemben, hogy minden szóba kerülhet — a nemzetközi helyzettől a szövetke­zetek problémáin keresztül egé­szen a csepegő ereszekig. Ez az eszmecsere irányítóitól még lelki­­ismeretesebb felkészülést követel, hiszen üres közhelyekkel és ál­talánosságokkal nálunk nem le­het az emberek elé állni. Ha még nagyobb aktivitással vesszük ki a részünket az orszá­gos eszmecseréből, mint ahogy a jelölő gyűlések idején, akkor nyu­godtan várhatjuk a választópol­gárok döntését a szavazás nap­ján. Nemes János Nyugat-Berlin európai és rekord hapcol bb• Részletek Hruscsovnak a nyugat-berlini lakosság képviselőivel folytatott beszélgetéséből Nyugat-Berlin, január 31. (ADN) A Die Wahrheit című­­ nyugat­berlini lap csütörtöki számában ismertette Hruscsov szovjet mi­niszterelnöknek a nyugat-berlini lakosság képviselőivel január 18- án, Berlinben folytatott beszélge­tését. A tudósításnak ezt a címet adták: Jobb megelőzni, mint el­oltani a tüzet. Hruscsov Nyugat-Berlinre utal­va a Szovjetuniónak a két német államhoz fűződő kapcsolatairól ezeket mondotta: — Mi felajánljuk barátságun­kat, hogy ez a barátság gyümöl­csöző legyen, és Európa vala­mennyi népe élvezhesse a béké­nek e gyümölcseit. Nincsenek semmiféle imperialista vagy agresszív céljaink. Véleményünk szerint minden népnek magának kell eldöntenie, milyen társadal­mi-politikai rendszerben akar él­ni. Nemcsak az NDK lakóival, ha­nem minden némettel is baráti viszonyban kívánunk élni. Ha a Szovjetuniót és Nyugat-Németor­­szágot baráti kapcsolatok fűznék egymáshoz, akkor nem lenne há­ború. Ez szilárd meggyőződésem. Hruscsov hangsúlyozta, hogy alá kell írni a német békeszerző­dést, és részletesen elemezte a Nyugat-Berlinnek, mint szabad városnak adandó szovjet bizto­sítékokat. Nyugat-Berlin jövő­beli szerepéről szólva így érvelt: " Nyugat-Berlin bennünket egyesítő és összekapcsoló lánc­szem, európai összekötő kapocs lehet, amely előmozdítja az ál­lamok közötti jó viszonyt. Mi azonban most Nyugat-Ber­lin? Feszültségek és súrlódások forrása. Ezért végre üljünk le Franciaországgal, Angliával és Amerikával közösen és dolgoz­zunk ki biztosítékokat. Ám tes­sék: állomásozzanak Nyugat-Ber­­linben csapatok az Egyesült Nem­zetek Szervezetének zászlaja alatt! (Folytatás a 4. oldalon.) Országszerte havazik - Félméteres hótakaró Dunántúlon - Ismét sok út járhatatlan Európa eddigi téli veszteséglistája Egyelőre ismét meghiúsultak az időjárás enyhüléséhez fűzött reményeink. Szerte Európában — így hazánkban is — ismét táma­dásba ment át a tél: szerdán és különösen csütörtökön minden­felől havazást, hóviharokat jelen­tettek. Mínusz 10 fok Az öt-hat naponként egymás után érkezett három kisebb eny­hülési hullám után csütörtökre virradó éjszaka keletről ismét visszajött a hideg. Csütörtökön már ismét mínusz 7,mínusz 10 fok volt a maximum. Budapesten mínusz 8 fokot mértek a kora délutáni órákban. A kissé enyhébb és a hideg légtömegek cseréje országszerte erős havazást okozott. A frissen hullott hóréteg már csütörtök reggelig több helyen — főleg az ország északkeleti vidékein — elérte a 10 centimétert. A teljes hótakaró-vastagság északkeleten 20—30 centiméter között váltako­zik, a Tiszántúlon 10—20, a Duna —Tisza közén átlagosan 15—30. Délen 30 centiméternél is vasta­gabb; a Dunántúl keleti és északi részein 15—30, a déli területein 40—50 centimétert mértek leg­utóbb. Barcs környékén már csak­nem 60 centiméteres a „hóbunda”. Elsősorban a bányavidékeken szabadítják fel az utakat Az újabb hóviharokkal, hava­zásokkal, hófúvásokkal nehezen birkóznak a köztisztaság, az út­­ügy és a közlekedés dolgozói, s az előjelek szerint a közeli egy­két napon a havazás még további nehézségeket okoz. A KPM útügyi osztályának csü­törtök délutáni tájékoztatása sze­rint különösen Vas és Zala me­gyében, továbbá a Balaton északi oldalán, Tapolca—Veszprém— Bicske vonalán erős a hófúvás, az utak járhatatlanok. Hóakadá­lyok keletkeztek Szabolcs-Szat­­már megye északi részén is. Sor­ra érkeztek azonban a hírek, hogy az ország más részein is feltámadt a szél, hordja a havat, tehát további akadályok kelet­kezhetnek. Az útügyi igazgatósá­gok — ahol az időjárási viszo­nyok megengedik — rögtön hó­marókat és egyéb hótakarító gé­peket küldenek az utakra, azon­ban sok esetben hiába, mert az áttört torlaszokat gyorsan bete­meti a hó. Addig, amíg a hava­zás és hófúvás tart, a gépek nem dolgozhatnak eredményesen. A KPM útügyi osztálya legfonto­sabb feladatának azt tekinti, hogy elsősorban a bányavidékeken sza­badítsák fel az utakat. Szerda estétől ismét erőteljes­ havazás kezdődött az Alföldön is. A csendes hóesés csütörtök dél­utánig újabb négy-öt centiméte­res takarót vont a földekre. Egy szomorú statisztika A tél offenzívájának eddig 438 áldozata van Európában. Olasz­ország mérlege a legsúlyosabb: 114, majd Anglia következik 113 halottal. Jugoszláviában 44, Nyu­­gat-Németországban 32, Spanyol­­országban 30, Hollandiában 26 ember halálát okozta eddig a ke­gyetlen időjárás. Bulgáriában ugyancsak zavaro­kat okozott a fagy. Az iskolák­ban február 1-től február 10-ig meghosszabbították a szénszüne­tet. A hideghullám fehér takarót borított Rómára, a Riviérára, Szi­cíliára és Szardíniára is. Olaszor­szágban a hó súlya alatt sok gaz­dasági épület beomlott, a kárt 250 ezer dollárra becsülik. Az iskolákat három napra bezárták. Havazás, hófúvás várható A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályára érke­zett jelentések szerint Északnyu­­gat-Európában — de csak az at­lanti-óceáni partvidéken — to­vább tart az enyheség, ugyanak­kor Párizsból csütörtökön reggel mínusz 9 fokot jelentettek. Észak- Svédországban mínusz 30 fokos fagyok voltak csütörtök hajnal­ban. A Moszkva környékén mért hajnali mínusz 20 és a nappali mínusz 10 fok a normálisnál valamivel enyhébb szintet képvi­sel. Rendkívül hideg az idő to­vábbra is a Balkánon, s Olaszor­szág középső és északi vidékeiről is mínusz 4 fokos fagyokat jelen­tettek a megfigyelők. Hazánkban a jelek szerint to­vább tart a hideg, bár ma is a csütörtökinél egy-két fokkal eny­­hébb idő várható. Újabb havazá­sokra, kisebb mértékű hó/antisofe­­ra is számítanunk kell még. Ismét sok hó hullott a fővárosra. Dolgoznak a hóeltakarító mun­kások. A Hősök terét is megtisztítják a hótól.

Next