Népszabadság, 1963. április (21. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

Éljen a szocializmust építő magyar nép! A KÖZ­ÉLET HÍREI Nemes Dezső elvtárs látogatása Somogyban Nemes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára csütörtö­kön Somogyba látogatott. Németh Ferenc, a megyei párt­­bizottság első titkára, Böhm Jó­zsef, a Somogy megyei Tanács vl­­elnöke, valamint dr. Takács Ist­ván, a Kaposvári Járási Pártbi­zottság titkára társaságában, dél­előtt felkereste a kaposfüredi Aranykalász Termelőszövetkeze­tet, ahol elbeszélgetett a közös gazdaság vezetőivel és tagjaival, utána pedig a Kaposvári Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizott­ságának tagjaival találkozott. Dél­után a Kaposvári Tanítóképző In­tézetbe látogatott. Rónai Sándor fogadta V. N. Zajcsikovot Rónai Sándor, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnöke, a Ma­gyar—Szovjet Barátság Házában csütörtökön fogadta V. N. Zajcsi­­kovot, a szovjet össz-szövetségi po­litikai és tudományos ismeretter­jesztő társulat első elnökhelyette­sét. A baráti beszélgetésen részt vett Kristóf István, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára, és dr. Nagy László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára. Búcsúebéd a finn nagykövet tiszteletére Péter János külügyminiszter­ csütörtökön fogadta Toivo H.­­ Heikkilat, a Finn Köztársaság­­ magyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, a közel-­­ jövőben történő végleges elutazá­sával kapcsolatban. Ezt követően Péter János ebédet adott a nagykövet tiszteletére. Kárász Győző hazánk új guineai és mali nagykövete Az Elnöki Tanács Gyáros László rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet felmentette a Magyar Népköztársaság conakryi nagykövetségének vezetésére ka­pott megbízatása, valamint a Ma­li Köztársaságban történt akkre­ditálása alól. Az Elnöki Tanács Kárász Győ­zőt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki, és egy­idejűleg megbízta a Magyar Nép­­köztársaság conakryi nagykövet­ségének vezetésével, valamint ha­zánknak a Mali Köztársaságban való képviseletével. Kicserélték a magyar—indiai kulturális egyezmény megerősítő okiratait. Csütörtökön Budapesten Erdé­lyi Károly külügyminiszter-helyet­tes és S. V. Patel, az Indiai Köz­társaság budapesti nagykövete ki­cserélte a Magyar Népköztársa­ság kormánya és az Indiai Köz­társaság kormánya között Új-Del­­hiben, 1962. március 30-án aláírt kulturális együttműködési egyezmény megerősítő okiratait. A megerősítő okiratok kicseré­lésénél jelen volt Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyve­zető elnöke s a Külügyminiszté­rium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezető munkatársai. Aláírták a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások jegyzőkönyvét A magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság április 23—25 között Budapesten tartotta második ülésszakát. A tárgyalásokat dr. Ajtai Miklós, a­­" magyar tagozat,elnöke és Stanis­­j­­­lav Vlna, a csehszlovák tagozat­­ elnöke vezette. Az ülésszakon megvitatták és jóváhagyták a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködés távlati tervezésé­vel kapcsolatos intézkedéseket. Megvizsgálták az első ülésszakon hozott határozatok teljesítését, m­ajd a gépipar és a vegyipar egyes területeire konkrét gyártás­szakosítást­ és kooperációt hatá­roztak el. Megállapították, hogy a két or­szág közötti gyártásszakosítás a szocialista nemzetközi munka­­megosztás alapelveire, a KGST- szervek ajánlásaira épül, s kap­csolataink elmélyítése újabb lehe­tőségeket tár fel a több­oldalú együttműködés számára. Az ülésszak megvitatta a mű­szaki-tudományos együttműködés­ben elért eredményeket, hangsú­lyozva, hogy a jövőben e munkát a két ország műszaki fejleszté­sének fő feladataira kell össz­pontosítani. A vegyes bizottság részletes munkatervet hagyott jó­vá a következő időszakra, s elfo­gadta a két ország távlati nép­gazdaság-fejlesztési terve össze­hangolásának menetét. A tanácskozások a teljes meg­értés szellemében, baráti légkör­ben zajlottak le. A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet csütörtökön dr. Ajtai Miklós, a magyar és Sta­­nislav Vlna, a csehszlovák tago­zat elnöke írta alá a Parlament delegációs termében. Az aláírás­nál jelen volt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. Ott volt Frantisek Pi­­sek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagy­követe is. (MTI) Céltudatos párt munkát Beszélgetés Soczó József elvtárssal, a Tolna megyei Pártbizottság első titkárával Másfél évvel ezelőtt a Tolna­­ megyei Pártbizottság néhány szer-­­­vezeti változtatást hajtott végre:­­ a Paksi Járási Pártbizottságon ösz­­­­szevontak több osztályt, a járási­­ székhelyeken megszüntették a községi pártvezetőségeket, és egye­sítették a szekszárdi városi és já­rási pártbizottságokat. Nemrég a megyei pártbizottság értékelte az eddigi tapasztalatokat. Megkér­tük Soczó József elvtársat, a me­gyei pártbizottság első titkárát, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mi tette szükségessé a változásokat a pártmunká­ban? — Először hadd mondjam el, miért kellett másfél évvel ezelőtt új szervezeti megoldásokat keres­nünk. A falu szocialista átszerve­zése előtt a sok ezer magángazda­ság irányítása, vagy inkább befo­lyásolása többnyire közigazgatási módszerekkel történt, s ezzel a ténnyel, adottsággal a párt poli­tikai munkájának formálásában is számolnunk kellett. Sikerült is kiváltanunk a parasztság munka­kedvét, megerősíteni bizalmát rendszerünkben, s végül elvezet­nünk a falu forradalmi átalaku­lásához. Pártbizottságaink szer­vezeti felépítése megfelelt a gya­korlati célnak, segítette az ered­ményes munkát. Kialakultak azonban a nagy mezőgazdasági egységek. Tolnában általában egy-egy falu egy-egy nagy közös gazdaságba egyesült. Ezeket már nem lehet közigazgatási módsze­rekkel irányítani és befolyásolni jobb termelési eredmények eléré­sére. Az új gazdasági alap­ más­fajta munkát követelt tőlünk: el­sősorban politikai irányítást, még­pedig sokoldalú, hozzáértő és konkrét segítő tevékenységet; nem általános termelési agitációt, ha­nem mindenekelőtt az emberek nevelését, hogy felnőjenek nagy­szerű gazdasági lehetőségeikhez és élni is tudjanak velük. Ennek a követelménynek a régi módsze­rek­kel nem lehetett eleget ten­ni. Nálunk korábban ez volt a gyakorlat: a járási pártbizottsá­gon volt mezőgazdasági, ipari, párt- és tömegszervezeti, valamint ágit.-prop. osztály. Előfordult, hogy ugyanazon a héten vala­mennyi osztályról jártak párt­munkások ugyanabban a tsz-ben, s különböző szempontok alapján, egymástól függetlenül vizsgálták a tsz tevékenységét. A különböző osztályok értekezleteket, tanács­kozásokat is rendeztek. Ráadásul az osztályok jelentéseket is kér­tek, s nemegyszer ez foglalta le a tsz pártvezetőségének idejét, mun­kájának nagy részét. — Milyen változásokat va­lósítottak meg? — A Paksi Járási Pártbizottsá­gon összevontuk az osztályokat,­­ mindössze kettőt hoztunk létre: a pártépítési és termelési osztályt, valamint az ágit.-prop. osztályt. Ez a szervezeti változás fordulatot hozott a munkában. A pártépítési és termelési osztály egy-egy mun­katársához két-három község tar­tozik. Ezekben a községekben ő tanácskozik a gazdasági és párt­vezetőkkel, a tsz-tagokkal is. Az egész pártmunkáért felelős, s nem­csak részkérdésekért, mint ez­előtt a mezőgazdasági osztály vagy a párt- és tömegszervezeti osztály munkatársa. Az eredmény? Meg­szűntek a röpkiszállások, a párt­­bizottság munkatársai idejük nagy részét a községekben töltik. Nemcsak „általában” végeznek termelési agitációt, hanem részt vesznek a tsz vezetőségi ülésein, küldöttgyűlésein­­és közgyűlésein. Érdemben vitáznak, tárgyalnak a feladatokról és megoldásukról. S hasonlóan alakult a pártszerveze­tekkel is a kapcsolatuk; együtt élnek, dolgoznak velük. Elértük a célunkat: a járási pártbizottság munkája összeforrottabb ma a járás életével, mint bármikor ez­előtt. A munkatársak é s velük együtt természetesen az egész já­rási pártbizottság — ma jobban ismerik a valóságos problémákat, gondokat,­­ ezért segíteni is tud­nak. A pártmunkások pedig sok­oldalú emberekké válnak. Termé­szetesen az eredményekhez kell sorolnunk, hogy megszűntek a fe­lesleges értekezletek, a tsz-párt­­vezetőségeknek nem kell jelenté­seket gyártaniuk, s nincs már ke­resztbeszervezés sem. — Ugyanilyen hasznos volt a Szekszárd Városi és Járási Pártbizottság összevonása is? — Meggyőződésem, hogy igen. Véleményem szerint azonban ilyen összevonást nem lehet min­den városban végrehajtani, külö­nösen nem a százezres lakosú vá­rosokban) Szekszárd lakossága azonban csak húszezer, s ilyen kis városban nincs szükség két párt­­bizottságra. S most elsősorban nem a létszámcsökkentésre gon­dolok, bár az összevonás ezt is eredményezte. Nálunk a munka követelte meg az egyesítést. Ott tartottunk, hogy ezek a pártbi­zottságok egymás elől „halászták el” a munkát, s az embereket, sőt a tanácsok feladatait is. Az egye­sítés megszüntette ezeket az „ér­dekkülönbségeket”, s a pártbizott­ság aktivistái egyaránt dolgoznak a városban, a járásban is, mikor hol van rájuk a legnagyobb szük­ség. Színesebb, gazdagabb is lett a pártmunka, mert most a járási tapasztalatokat gyümölcsöztetik a városban, s fordítva is. Röviden összefoglalva: az egyesített párt­­bizottság megtalálta az igazi mun­kakörét, nincs szükség ma már arra, hogy a tanácsok feladatait lássa el. Ez pedig újabb ered­ményt hozott: jobb, egészségesebb ma a kapcsolat az állami szervek és a pártbizottság között. — A megyei pártbizott­ság hogyan akarja felhasz­nálni az új szervezeti ta­pasztalatokat? — A paksi példát gyümölcsöz­­tetjük az egész megyében. Mind­egyik járási pártbizottságon létre­hozzuk a pártépítési és termelé­si osztályt. Ez a szervezeti for­ma változást hoz az agit.-prop. osztály munkájában is. A paksi járásban az agit.-prop. osztály a gazdasági feladatok megvilágítá­sa mellett ma már elsősorban el­méleti, kulturális és egész­ségügyi kérdésekkel foglalkozik, s törődik természetesen az ilyen munkaterületeken dolgozó embe­rekkel. A megyei pártbizottság helyesnek ítéli ezt a gyakorla­tot. Ez a felismerés viszont arra int minket, hogy legyünk követ­kezetesek, és ne kívánjunk mást a járási agit.-prop. osztályoktól, ne kényszerítsük őket íróasztal mel­lett kitalált, erőltetett feladatok megoldására. Tökéletesen elég, ha jól végzik az elvi, kulturális, egészségügyi munka irányítását járásukban. Meg kell azonban mondanom, hogy követtünk el hibát is, még­pedig akkor, amikor megszüntet­tük a járási székhelyeken a köz­ségi pártvezetőségeket. A követ­kezőképpen alakult a helyzet eze­ken a helyeken: vagy teljesen le­foglalja a járási pártbizottságot a község ügyeinek intézése, a ezt a járás sínyli meg, vagy gazdát­lanul marad a községi munka és pártszervezet. Egyformán rossz mindkettő Ezért úgy határoztunk, hogy visszatérünk a korábbi szer­vezeti felépítéshez, újra létre­hozzuk ezeket a pártvezetősége­ket, mégpedig sürgősen. Ez volt legutóbb a megyei pártibizottság álláspontja is, hiszen valameny­­nyien egyetértünk abban, hogy a szervezési módosításokat nem te­kinthetjük öncélnak. Csak akkor van helyük, ha segítenek az egy­re fejlődő élet követelményeihez igazítani, ésszerűbbé tenni a pártmunkát. Sólyom József Három hét múlva nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár Az idén három szakmai napot rendeznek . Százharminccal több külföldi kiállító (Tudósítónktól.) Csütörtökön a Magyar Sajtó Házában dr. Vitéz András, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár igaz­gatója tájékoztatta a sajtó mun­katársait a három hét múlva nyí­ló nemzetközi vásárról. Elmondta, hogy a pavilonok tatarozása, az új bemutatócsarno­­kok építése, az utak felújítása gyors ütemben halad. Legutoljá­ra 1949-ben rendeztek főváro­sunkban nemzetközi vásárt. Hosz­­szas megszakítás után a Nemzet­közi Vásárok Szövetsége, az UFI, ismét felvette hazánkat a nemzet­közi vásár rendezésére jogosultak sorába. Az idei BNV elsősorban a magyar ipar termékeinek be­mutatója. Kiváló alkalom arra, hogy a külföldi üzletembereknek megmutassuk, mire képesek a magyar szakemberek. Mivel a nemzetközi vásár elsősorban ex­portcélokat szolgál, a Fővárosi Tanács gondozásából a külkeres­kedelmi miniszter irányítása alá került át. A kiállításra kerülő termékek listájából megállapítható, hogy a hazai ipar sok érdekességgel ruk­kol ki. A hazai és a külföldi szakemberek már az előző évek­ben is nagy érdeklődéssel látogat­ták az úgynevezett szakmai na­pokat, ezeket az idén is megren­dezik. Az igények növekedése ar­ra késztette az igazgatóságot, hogy az eddigi két szakmai nap helyett hármat vezessen be. Eze­ken a­­napokon a vásár területét csak délután 2 órakor nyitják meg a látogató közönség számá­ra. A BNV iránt megnövekedett a külföldi érdeklődés is. Az idén 130-cal több külföldi kiállító cég jelentkezett, mint egy esztendeje és így számuk megközelíti a 700-at. A külföldi kiállítók közül a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Kuba, Jugoszlávia, Ausztria, Olaszország, India és Uruguay ön­álló nemzeti pavilonnal képvisel­teti magát, míg Románia, Anglia és Hollandia információs pavi­lonokat állít fel. A kiállítók kö­zött Európa csaknem valamennyi országa képviselteti magát, de so­kan jelentkeztek a tengerentúl­ról­ is. Bár a kiállítók száma növeke­dett, a vásár területe továbbra is 260 000 négyzetméter marad. A rendezőség gondján enyhít, hogy a belső terület jobb kihasználásá­val 15 százalékkal növelték a hasznos kiállító területet, és négy új pavilont építenek. A külföldiek érdeklődése érthető, hiszen az előző ipari vásárok során létre­jött export-import üzletkötések összege a legutóbbi három évben több mint háromszorosára növe­kedett, s 1962-ben meghaladta a 460 millió devizaforintot. Május 17-e és 27-e között meg­élénkül Budapest idegenforgalma, hiszen a Budapesti Nemzetközi Vásáron nemcsak külföldi üzlet­emberek vesznek részt, hanem turisták is. Az­ érdeklődésnek megfelelően dolgozták ki az ide­genforgalmi programot. Az IBUSZ például nemzetközi vásárbást ren­dez a Royal Szállóban; az Opera­ház, az Erkel Színház és az Ál­lami Népi Együttes műsorát úgy állították össze, hogy a legki­válóbb alkotásokat lássák ezek­ben a napokban. Rendeznek sport­műsorokat, egész napos autó­kirándulásokat, borkóstolókat és éjszakai városnéző járatokat is. A szállodai gondok enyhítésére a tervek szerint május 17-re meg­nyitják az átépítés alatt álló Con­tinental és Palace szálló egy ré­szét, s a külföldi és vidéki láto­gatók elhelyezésére bővítették a fizetővendég-szolgálatot, bekap­csolták a római-parti üdülőket és a Citadellát is. A vásárigazgató befejezésül be­számolt arról is, hogy a külföldi kiállítók első áruküldeményei már megérkeztek a vásár területére. Legelőször azok a kiállítási tár­gyak érkeztek Budapestre, ame­lyeket a tőlünk távol levő orszá­gok indítottak útnak a lipcsei ki­állításról.

Next