Népszabadság, 1963. április (21. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-26 / 96. szám
Éljen a szocializmust építő magyar nép! A KÖZÉLET HÍREI Nemes Dezső elvtárs látogatása Somogyban Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Somogyba látogatott. Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a Somogy megyei Tanács vlelnöke, valamint dr. Takács István, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára társaságában, délelőtt felkereste a kaposfüredi Aranykalász Termelőszövetkezetet, ahol elbeszélgetett a közös gazdaság vezetőivel és tagjaival, utána pedig a Kaposvári Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának tagjaival találkozott. Délután a Kaposvári Tanítóképző Intézetbe látogatott. Rónai Sándor fogadta V. N. Zajcsikovot Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, a Magyar—Szovjet Barátság Házában csütörtökön fogadta V. N. Zajcsikovot, a szovjet össz-szövetségi politikai és tudományos ismeretterjesztő társulat első elnökhelyettesét. A baráti beszélgetésen részt vett Kristóf István, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitkára, és dr. Nagy László, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára. Búcsúebéd a finn nagykövet tiszteletére Péter János külügyminiszter csütörtökön fogadta Toivo H. Heikkilat, a Finn Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a közel- jövőben történő végleges elutazásával kapcsolatban. Ezt követően Péter János ebédet adott a nagykövet tiszteletére. Kárász Győző hazánk új guineai és mali nagykövete Az Elnöki Tanács Gyáros László rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet felmentette a Magyar Népköztársaság conakryi nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása, valamint a Mali Köztársaságban történt akkreditálása alól. Az Elnöki Tanács Kárász Győzőt rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki, és egyidejűleg megbízta a Magyar Népköztársaság conakryi nagykövetségének vezetésével, valamint hazánknak a Mali Köztársaságban való képviseletével. Kicserélték a magyar—indiai kulturális egyezmény megerősítő okiratait. Csütörtökön Budapesten Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete kicserélte a Magyar Népköztársaság kormánya és az Indiai Köztársaság kormánya között Új-Delhiben, 1962. március 30-án aláírt kulturális együttműködési egyezmény megerősítő okiratait. A megerősítő okiratok kicserélésénél jelen volt Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke s a Külügyminisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezető munkatársai. Aláírták a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások jegyzőkönyvét A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság április 23—25 között Budapesten tartotta második ülésszakát. A tárgyalásokat dr. Ajtai Miklós, a" magyar tagozat,elnöke és Stanisjlav Vlna, a csehszlovák tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvitatták és jóváhagyták a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködés távlati tervezésével kapcsolatos intézkedéseket. Megvizsgálták az első ülésszakon hozott határozatok teljesítését, majd a gépipar és a vegyipar egyes területeire konkrét gyártásszakosítást és kooperációt határoztak el. Megállapították, hogy a két ország közötti gyártásszakosítás a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelveire, a KGST- szervek ajánlásaira épül, s kapcsolataink elmélyítése újabb lehetőségeket tár fel a többoldalú együttműködés számára. Az ülésszak megvitatta a műszaki-tudományos együttműködésben elért eredményeket, hangsúlyozva, hogy a jövőben e munkát a két ország műszaki fejlesztésének fő feladataira kell összpontosítani. A vegyes bizottság részletes munkatervet hagyott jóvá a következő időszakra, s elfogadta a két ország távlati népgazdaság-fejlesztési terve összehangolásának menetét. A tanácskozások a teljes megértés szellemében, baráti légkörben zajlottak le. A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet csütörtökön dr. Ajtai Miklós, a magyar és Stanislav Vlna, a csehszlovák tagozat elnöke írta alá a Parlament delegációs termében. Az aláírásnál jelen volt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. Ott volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete is. (MTI) Céltudatos párt munkát Beszélgetés Soczó József elvtárssal, a Tolna megyei Pártbizottság első titkárával Másfél évvel ezelőtt a Tolna megyei Pártbizottság néhány szer-vezeti változtatást hajtott végre: a Paksi Járási Pártbizottságon öszszevontak több osztályt, a járási székhelyeken megszüntették a községi pártvezetőségeket, és egyesítették a szekszárdi városi és járási pártbizottságokat. Nemrég a megyei pártbizottság értékelte az eddigi tapasztalatokat. Megkértük Soczó József elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mi tette szükségessé a változásokat a pártmunkában? — Először hadd mondjam el, miért kellett másfél évvel ezelőtt új szervezeti megoldásokat keresnünk. A falu szocialista átszervezése előtt a sok ezer magángazdaság irányítása, vagy inkább befolyásolása többnyire közigazgatási módszerekkel történt, s ezzel a ténnyel, adottsággal a párt politikai munkájának formálásában is számolnunk kellett. Sikerült is kiváltanunk a parasztság munkakedvét, megerősíteni bizalmát rendszerünkben, s végül elvezetnünk a falu forradalmi átalakulásához. Pártbizottságaink szervezeti felépítése megfelelt a gyakorlati célnak, segítette az eredményes munkát. Kialakultak azonban a nagy mezőgazdasági egységek. Tolnában általában egy-egy falu egy-egy nagy közös gazdaságba egyesült. Ezeket már nem lehet közigazgatási módszerekkel irányítani és befolyásolni jobb termelési eredmények elérésére. Az új gazdasági alap másfajta munkát követelt tőlünk: elsősorban politikai irányítást, mégpedig sokoldalú, hozzáértő és konkrét segítő tevékenységet; nem általános termelési agitációt, hanem mindenekelőtt az emberek nevelését, hogy felnőjenek nagyszerű gazdasági lehetőségeikhez és élni is tudjanak velük. Ennek a követelménynek a régi módszerekkel nem lehetett eleget tenni. Nálunk korábban ez volt a gyakorlat: a járási pártbizottságon volt mezőgazdasági, ipari, párt- és tömegszervezeti, valamint ágit.-prop. osztály. Előfordult, hogy ugyanazon a héten valamennyi osztályról jártak pártmunkások ugyanabban a tsz-ben, s különböző szempontok alapján, egymástól függetlenül vizsgálták a tsz tevékenységét. A különböző osztályok értekezleteket, tanácskozásokat is rendeztek. Ráadásul az osztályok jelentéseket is kértek, s nemegyszer ez foglalta le a tsz pártvezetőségének idejét, munkájának nagy részét. — Milyen változásokat valósítottak meg? — A Paksi Járási Pártbizottságon összevontuk az osztályokat, mindössze kettőt hoztunk létre: a pártépítési és termelési osztályt, valamint az ágit.-prop. osztályt. Ez a szervezeti változás fordulatot hozott a munkában. A pártépítési és termelési osztály egy-egy munkatársához két-három község tartozik. Ezekben a községekben ő tanácskozik a gazdasági és pártvezetőkkel, a tsz-tagokkal is. Az egész pártmunkáért felelős, s nemcsak részkérdésekért, mint ezelőtt a mezőgazdasági osztály vagy a párt- és tömegszervezeti osztály munkatársa. Az eredmény? Megszűntek a röpkiszállások, a pártbizottság munkatársai idejük nagy részét a községekben töltik. Nemcsak „általában” végeznek termelési agitációt, hanem részt vesznek a tsz vezetőségi ülésein, küldöttgyűléseinés közgyűlésein. Érdemben vitáznak, tárgyalnak a feladatokról és megoldásukról. S hasonlóan alakult a pártszervezetekkel is a kapcsolatuk; együtt élnek, dolgoznak velük. Elértük a célunkat: a járási pártbizottság munkája összeforrottabb ma a járás életével, mint bármikor ezelőtt. A munkatársak é s velük együtt természetesen az egész járási pártbizottság — ma jobban ismerik a valóságos problémákat, gondokat, ezért segíteni is tudnak. A pártmunkások pedig sokoldalú emberekké válnak. Természetesen az eredményekhez kell sorolnunk, hogy megszűntek a felesleges értekezletek, a tsz-pártvezetőségeknek nem kell jelentéseket gyártaniuk, s nincs már keresztbeszervezés sem. — Ugyanilyen hasznos volt a Szekszárd Városi és Járási Pártbizottság összevonása is? — Meggyőződésem, hogy igen. Véleményem szerint azonban ilyen összevonást nem lehet minden városban végrehajtani, különösen nem a százezres lakosú városokban) Szekszárd lakossága azonban csak húszezer, s ilyen kis városban nincs szükség két pártbizottságra. S most elsősorban nem a létszámcsökkentésre gondolok, bár az összevonás ezt is eredményezte. Nálunk a munka követelte meg az egyesítést. Ott tartottunk, hogy ezek a pártbizottságok egymás elől „halászták el” a munkát, s az embereket, sőt a tanácsok feladatait is. Az egyesítés megszüntette ezeket az „érdekkülönbségeket”, s a pártbizottság aktivistái egyaránt dolgoznak a városban, a járásban is, mikor hol van rájuk a legnagyobb szükség. Színesebb, gazdagabb is lett a pártmunka, mert most a járási tapasztalatokat gyümölcsöztetik a városban, s fordítva is. Röviden összefoglalva: az egyesített pártbizottság megtalálta az igazi munkakörét, nincs szükség ma már arra, hogy a tanácsok feladatait lássa el. Ez pedig újabb eredményt hozott: jobb, egészségesebb ma a kapcsolat az állami szervek és a pártbizottság között. — A megyei pártbizottság hogyan akarja felhasználni az új szervezeti tapasztalatokat? — A paksi példát gyümölcsöztetjük az egész megyében. Mindegyik járási pártbizottságon létrehozzuk a pártépítési és termelési osztályt. Ez a szervezeti forma változást hoz az agit.-prop. osztály munkájában is. A paksi járásban az agit.-prop. osztály a gazdasági feladatok megvilágítása mellett ma már elsősorban elméleti, kulturális és egészségügyi kérdésekkel foglalkozik, s törődik természetesen az ilyen munkaterületeken dolgozó emberekkel. A megyei pártbizottság helyesnek ítéli ezt a gyakorlatot. Ez a felismerés viszont arra int minket, hogy legyünk következetesek, és ne kívánjunk mást a járási agit.-prop. osztályoktól, ne kényszerítsük őket íróasztal mellett kitalált, erőltetett feladatok megoldására. Tökéletesen elég, ha jól végzik az elvi, kulturális, egészségügyi munka irányítását járásukban. Meg kell azonban mondanom, hogy követtünk el hibát is, mégpedig akkor, amikor megszüntettük a járási székhelyeken a községi pártvezetőségeket. A következőképpen alakult a helyzet ezeken a helyeken: vagy teljesen lefoglalja a járási pártbizottságot a község ügyeinek intézése, a ezt a járás sínyli meg, vagy gazdátlanul marad a községi munka és pártszervezet. Egyformán rossz mindkettő Ezért úgy határoztunk, hogy visszatérünk a korábbi szervezeti felépítéshez, újra létrehozzuk ezeket a pártvezetőségeket, mégpedig sürgősen. Ez volt legutóbb a megyei pártibizottság álláspontja is, hiszen valamenynyien egyetértünk abban, hogy a szervezési módosításokat nem tekinthetjük öncélnak. Csak akkor van helyük, ha segítenek az egyre fejlődő élet követelményeihez igazítani, ésszerűbbé tenni a pártmunkát. Sólyom József Három hét múlva nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár Az idén három szakmai napot rendeznek . Százharminccal több külföldi kiállító (Tudósítónktól.) Csütörtökön a Magyar Sajtó Házában dr. Vitéz András, a Budapesti Nemzetközi Vásár igazgatója tájékoztatta a sajtó munkatársait a három hét múlva nyíló nemzetközi vásárról. Elmondta, hogy a pavilonok tatarozása, az új bemutatócsarnokok építése, az utak felújítása gyors ütemben halad. Legutoljára 1949-ben rendeztek fővárosunkban nemzetközi vásárt. Hoszszas megszakítás után a Nemzetközi Vásárok Szövetsége, az UFI, ismét felvette hazánkat a nemzetközi vásár rendezésére jogosultak sorába. Az idei BNV elsősorban a magyar ipar termékeinek bemutatója. Kiváló alkalom arra, hogy a külföldi üzletembereknek megmutassuk, mire képesek a magyar szakemberek. Mivel a nemzetközi vásár elsősorban exportcélokat szolgál, a Fővárosi Tanács gondozásából a külkereskedelmi miniszter irányítása alá került át. A kiállításra kerülő termékek listájából megállapítható, hogy a hazai ipar sok érdekességgel rukkol ki. A hazai és a külföldi szakemberek már az előző években is nagy érdeklődéssel látogatták az úgynevezett szakmai napokat, ezeket az idén is megrendezik. Az igények növekedése arra késztette az igazgatóságot, hogy az eddigi két szakmai nap helyett hármat vezessen be. Ezeken anapokon a vásár területét csak délután 2 órakor nyitják meg a látogató közönség számára. A BNV iránt megnövekedett a külföldi érdeklődés is. Az idén 130-cal több külföldi kiállító cég jelentkezett, mint egy esztendeje és így számuk megközelíti a 700-at. A külföldi kiállítók közül a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Kuba, Jugoszlávia, Ausztria, Olaszország, India és Uruguay önálló nemzeti pavilonnal képviselteti magát, míg Románia, Anglia és Hollandia információs pavilonokat állít fel. A kiállítók között Európa csaknem valamennyi országa képviselteti magát, de sokan jelentkeztek a tengerentúlról is. Bár a kiállítók száma növekedett, a vásár területe továbbra is 260 000 négyzetméter marad. A rendezőség gondján enyhít, hogy a belső terület jobb kihasználásával 15 százalékkal növelték a hasznos kiállító területet, és négy új pavilont építenek. A külföldiek érdeklődése érthető, hiszen az előző ipari vásárok során létrejött export-import üzletkötések összege a legutóbbi három évben több mint háromszorosára növekedett, s 1962-ben meghaladta a 460 millió devizaforintot. Május 17-e és 27-e között megélénkül Budapest idegenforgalma, hiszen a Budapesti Nemzetközi Vásáron nemcsak külföldi üzletemberek vesznek részt, hanem turisták is. Az érdeklődésnek megfelelően dolgozták ki az idegenforgalmi programot. Az IBUSZ például nemzetközi vásárbást rendez a Royal Szállóban; az Operaház, az Erkel Színház és az Állami Népi Együttes műsorát úgy állították össze, hogy a legkiválóbb alkotásokat lássák ezekben a napokban. Rendeznek sportműsorokat, egész napos autókirándulásokat, borkóstolókat és éjszakai városnéző járatokat is. A szállodai gondok enyhítésére a tervek szerint május 17-re megnyitják az átépítés alatt álló Continental és Palace szálló egy részét, s a külföldi és vidéki látogatók elhelyezésére bővítették a fizetővendég-szolgálatot, bekapcsolták a római-parti üdülőket és a Citadellát is. A vásárigazgató befejezésül beszámolt arról is, hogy a külföldi kiállítók első áruküldeményei már megérkeztek a vásár területére. Legelőször azok a kiállítási tárgyak érkeztek Budapestre, amelyeket a tőlünk távol levő országok indítottak útnak a lipcsei kiállításról.