Népszabadság, 1963. május (21. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

1963. május 28. kedd I A VI. békekongresszus előkészítéséről tárgyalt az Országos Béketanács (Tudósítónktól.) Az Országos Béketanács tegnap összegezte a leszerelési hónap ed­digi eredményeit és megtárgyal­ta a június 15-én kezdődő VI. magyar békekongresszus előké­születeit. Szakasits Árpád elnök, a Béke­világtanács Irodájának tagja, a nemzetközi békemozgalom világ­méretű erősödéséről tájékoztatta a tanács tagjait A Béke­világta­­nács malmöi elnök­ségi ülése óta minden földrészen fokozódik a békeharcosok tevékenysége a le­szerelésért, a barcos egymás mel­lett élés politikájának erősítéséért. Az Országos Béketanács elnöksé­ge nevében köszönetet mondott a magyar békemozgalom fáradha­tatlan munkásainak, akik az öt évvel ezelőtt tartott legutóbbi bé­kekongresszus óta is eredménye­sen dolgoztak a tömegek nemzet­közi ismereteinek fokozásáért, a békemozgalom hatékonyságáért. Dezséry László főtitkár arról számolt be, hogy a VI. magyar békekongresszust megelőző lesze­relési hónap céljait a társadalom minden rétege messzemenően se­gíti. Munkások, parasztok, művé­szek, írók válnak tevékeny része­seivé a világméretű kampány­nak. Ennek sikereit a negyven or­szágban megtartott tavaszi béke­menet, az afrikai és dél-amerikai békemozgalmak felélénkülése jel­zi. Említésre méltó most a nők moszkvai világkongresszusa elő­készületeinek idején, a nők fo­kozódó aktivitása a békemozga­lomban A magyar békemozgalom a le­szerelési hónap idején új mód­szerekkel, újabb és újabb töme­gekhez jut el. A főtitkár beszélt a héten kez­dődő tudományos békekonferen­ciák jelentőségéről, majd elmon­dotta, hogy ezekben a napokban választják meg a VI. magyar bé­kekongresszus küldötteit. A je­lentések azt mutatják, hogy a társadalom minden rétegének képviselője ott lesz a magyar bé­keharcosok seregszemléjén, ame­lyen a mintegy 600 küldött és meghívott a békét akaró magyar milliók nevében foglal állást az időszerű nemzetközi kérdésekben, összegezi a magyar békemozga­lom másfél évtizedének eredmé­nyeit, s meghatározza további fel­adatait. A tervek szerint a mostaninál szélesebb körű összetételben vá­lasztják újjá az Országos Béke­tanácsot. Számos ország békeharcosai jelezték már érkezésüket, így a nemzetközi békemozgalomnak is jelentős eseménye lesz a VI. ma­gyar békekongresszus. A hozzászólók a békemozgalmi munka eredményeit, tapasztala­tait foglalták össze, s a többi kö­zött hangsúlyozták, hogy a tudo­mány eredményeit, érveit egyre szélesebbkörűen kell terjeszteni, felhasználni a békemozgalomban, hogy a nagy tömegek minél vi­lágosabban lássák a fenyegető ve­szély nagyságát és elhárításának reális lehetőségeit. Az ülés részvevői megdöbbe­néssel értesültek arról, hogy Gri­­goriosz Lambrakisz, a neves gö­rög békeharcos, aki ellen néhány nappal ezelőtt Szalonikiben egy békegyűlés után merényletet kö­vettek el, belehalt sérüléseibe. Az Országos Béketanács a görög kor­mányhoz küldött táviratában a gyilkos és cinkosainak legszigo­rúbb megbüntetését követeli. Békegyűlések országszerte A leszerelési hónap eseményei vasárnap és hétfőn országszerte folytatódtak. Szarvason járási­­békegyűlést tartottak, amelyen Szakasits Ár­pád, a Béke-világtanács Irodá­jának tagja, az Országos Bé­ketanács elnöke méltatta a békemozgalom jelentőségét. A mohácsi béketalálkozón Pul­im Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titká­ra mondott beszédet. A hétfő este Baján rendezett békegyűlésnek dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt az ünnepi szónoka. Nagyszabású békegyűléseket rendeztek a magyarországi egy­házak is. A szombathelyi katoli­kus papi békegyűlésen dr. Be­­resztóczy Miklós címzetes pré­post, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, a refor­mátus papoknak a debreceni re­formátus kollégium dísztermében rendezett békegyűlésén dr. Bar­iha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, ország­­gyűlési képviselő, a budapesti iz­raelita hitközségnek a fővárosi Goldmark Teremben tartott béke­gyűlésén Sas Endre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseleté­nek elnöke, az Országos Béketa­nács tagja és Terényi István, az Országos Béketanács alelnöke mondott beszédet. tapasztalhatók. A tudományos kutatóintézetek és a gyárak cél­tudatos munkáját hűen visszaad­ják az itt kiállított áruk. A szin­tetikus szálak felhasználása, új szövési eljárások és kikészítési módok jelentik a fejlődést. Sze­rintem a textiliparon belül leg­jobban a lakástextilgyártás fejlő­dött. Modern minták­ ragyogó színek, ízléses és minőségileg is kifogástalan anyagok. Sok cikket láttam itt, melyek úgyszólván az én kezem alól kerültek ki. Ez jól­eső érzés, de az sem kevésbé, hogy új szövési eljárással, gyakran gyengébb minőségű pamutból is az öt-hat évvel ezelőttinél sok­kal könnyebb, tartósabb és szebb árut tudunk produkálni. A nyo­móipar munkáját külön kell di­csérnem. De talán nem is kell, hiszen amit itt látunk mintákat, színeket, önmaguk helyett beszél­nek. KISZELY GYULA, a Lenin Kohászati Művek kooperációvezető­je: A vaskohászati iparág elnyerte a Vásár-díjat. Az a meggyőződé­sem, hogy megérdemelten. Tizen­hat vállalat mutatja itt be ter­mékeit, közöttük sok új dolgot. Külön érdekesnek találom, hogy szellemes megoldással a X. szá­zadtól egészen napjainkig átte­kinthető a kohászat fejlődése. A kiállított termékeik megte­kintése elégtétellel tölti el a szak­embert. Annál is inkább, mert a hagyományos gyártmányaink mel­lett megtalálhatók itt az egészen új dolgok is, olyan termékek, amelyeket eddig importáltunk vagy olyanok, amelyekkel éppen mi látjuk el a külföldi országo­kat. A Diósgyőri Csavarárugyár például nagy mennyiségben gyártja a bányatámot, illetve a kengyelt, melyet a szocialista tá­bor minden országába szállítunk. Megjelent a vásáron a bauxitter­­mizált termék is. Ez az anyag sok­kal hő- és kopásállóbb. A csepe­liek bemutatják azokat a mű­anyag mintákat, amelyeket maguk készítenek, s amelyek lassan ki­szorítják a famintákat. A salgó­tarjániak a húzott rudacéllal rukkoltak ki, amit eddig megle­hetősen sok ideig tartó esztergá­­lással készítettek. A Dunai Vasmű, mondhatni, majd minden termékével az újat képviseli. A KOR 5-ös minőségű saválló lemezük a legújabb gyárt­mány, amely ebből a termékből kiszorította az importot. S ami talán nemrég még elképzelhetet­len volt: a kohászat is néhány ter­mékében már elsősorban embe­ri munkát exportál és nem anya­got. Gondolok itt az elektromos kemencékre, amelyeket már a svédeknek szállítunk, s amelyek iránt most már több ország is érdeklődött. S. A. NÉPSZABADSÁG • HÁZASSÁG, VÁLÁS Ankét a családjogi törvényről a Népszabads­­g szerkesztőségében Vasárnapi számunkban megkezd­­­­tük annak az ankétnak ismertetését, amelyet a Népszabadság és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat jo­gi választmánya rendezett jogászok, üzemek és társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a család­jogi törvény egyes kérdéseiről Befejezésül a rendkívül sokoldalú­­ vita további megállapításait ismer­i tétjük. Melyek a fő válóokok ? Az egyik felszólaló jogász el­mondta: az Igazságügyminiszté-­­­rium országosan megvizsgálta,­­ milyen főbb tényezők miatt bom­lanak fel a házasságok. Korábban a házassági hűséget sértő maga­tartás volt a legfőbb válóok, most túlnyomó többségben az is lo­­kosság került az első helyre. Rész­ben hozzájárulnak a házasságok felbomlásához a kedvezőtlen la­kásviszonyok is — a fiatalok és öregek együttélése —, továbbá a gyermektelenség, a betegség, a korkülönbség, az érzelmi eltávo­lodás és a hosszabb időn át fenn­álló különélés. A felsorolt egyik­másik ok megszüntetéséért, illet­ve hatásuk csökkentéséért a tár­sadalom összefogása, nevelőereje és több, viszonylag könnyebben megoldható állami intézkedés is sokat tehetne — hangoztatták az ankét részvevői. Például valamilyen módon le­hetőséget kellene teremteni a tá­voli munkahelyen dolgozók ré­szére, hogy főbb időt tölthessenek együtt családjukkal, esetleg ma­gukkal is vihessék közvetlen hoz­zátartozóikat. Ez utóbbival kap­csolatban vetődött fel az ankéton a közös üdültetés kérdése. Volt, aki a házastársak közös beutalá­sát, a családi nyaraltatás meg­oldását sürgette, mások azzal ér­veltek: az olyan házasságon, amelyet kéthetes külön nyaralás­sal tönkre lehet tenni, a közös üdülés sem változtatna. Ita nincs elegendő alap A házas­társak érzelmi elhide­­gülésének okait elemezve, szó esett a munkahelyi kapcsolatok­ról. Ezek sajátossága, hogy a kö­zös érdeklődési kör, a megköze­lítően azonos képzettségi színvo­nal összébbfűzi az embereket Az ilyen jellegű kapcsolatok — kollégiális keretek között — nem kifogásolhatók. Már csak azért­­ sem, mert a nők egyenjogúsításá­val a nők mint munkatársak, dol­gozótársak is megjelentek, s ha a közös téma megbeszélésére fér­fi munkatársukkal összeülnek, az még nem ok az elmarasztalásra. Csak ha nyilvánvalóan jelei van­nak annak, hogy a kialakult vi­szony veszélyezteti a házasságot, akkor lehet és szükséges is be­avatkozni. A mi társadalmunknak első­rendű érdeke a meghitt házassá­gok kialakulása. Mit tehet a tár­sadalom az egyén jó házasságá­ért, boldogságáért? — erre a kér­désre is több hozzászóló keresett választ. Az elhangzott megállapí­tások sz­erint a rossz házasságok megelőzése a leghasznosabb. El kell kerülni az olyan házasságkö­tést, amelynek szemlátomást nincs morális alapja, vagy amely elhamarkodott. Célszerű lenne to­vábbá egy házassági tanácsadó intézmény felállítása a társadalmi szervek részéről, ahol a fiatalok tanácsot kapnának egészségügyi, jogi kérdésekben és arra, miképp juthatnak túl a házasság esetleges zökkenőin. Az igények sürgetik, hogy a „menyasszonyok-vőlegé­­nyek” iskolájánál magasabb fo­kon készítsék elő a házasulandó­kat. A fiatalok nevelésében még kevés szerepet kap az, miképp éljenek szocialista erkölcsű em­berekként házaséletet. A szocia­lista moralitást, a helyes maga­tartást, a felelősség érzetét, a dur­vaság, a figyelmetlenség elleni harcot elsősorban a műveltség, eszméink egyre nagyobb térhó­dítása alakíthatja ki. A gyermekek érdekében A házasságok felbomlásának kérdését a vitának szinte vala­mennyi részvevője összekapcsol­ta a gyermek érdekeinek foko­zott védelmével. A gyermekneve­lés legfőbb feltétele a tartalmas, meleg családi légkör. Ennek ál­lamunk és társadalmunk szilárd anyagi, tárgyi alapot épített. Mil­liónyi család egész életét végig­kísérik nálunk azok a juttatások, kedvezmények, előnyök, amelyek­ben a házasságra lépők, a nők, a gyermeket váró anyák, a több­­gyermekes családok részesülnek. A többi között a fizetett szabad­ságok, a házassági segélyek, a kedvezményes nászutazás, az in­gyenes babakelengye, a családi pótlék, a térítés nélküli egészség­­ügyi védelem, vagy akár az a rendelet, amely az újonnan épí­tett lakások bizonyos százalékát a fiatal házasoknak tartja fenn — mindez a család iránti intézmé­nyes és szeretetteljes gondosko­dás forintban is kiszámítható je­le. S ezek szemléltetően tanúsít­ják, hogy államunk rendkívüli jelentőséget tulajdonít a legki­sebb közösség, a társadalom sejt­je, a család tartós boldogságának, védelmének. A tárgyi feltételek biztosításá­val összhangban, a szellemiek is adottak: a magasrendű szocialis­ta erkölcs — benne az újszerű házassági kapcsolatok — érvé­nyesülése előtt nyitva az út Az újfajta erkölcsi szemlélet és gya­korlat tudatos formálása azonban még elmarad a családi élet anya­­gi feltételeinek sokasodásától, s ezt az elmaradást a házasság in­tézményének ápolása érdekében mielőbb pótolni kell. A gyermekvédelem és a tartás­­díj összefüggésében a hozzászó­lók azokat az olvasókat igazol­ták, akik az utóbbi időben sok levelet küldtek szerkesztőségünk­höz, adminisztratív intézkedést követelve. A törvény kijátszása az, ha a gyermektartási díj fize­tésére kötelezettek sokszor növek­vő keresetük ellenére is a koráb­ban megállapított összeget fize­tik, még sincs büntető szankció en­nek orvoslására. A fizetés kötele­zettségétől menekülő elvált férj gyakran munkahely-változtatás­sal húzza keresztül a bírói dön­tés érvényesítését. Célszerűnek látszik ezért az anya és a gyer­mek védelmében valamilyen mó­don — esetleg a személyi igazol­ványba történő bejegyzéssel — „nyomot” hagyni, és ezzel egy­ben jogi biztosítékot szerez­ni a gyermektartási kötelezett­ség teljesítésére. Ily módon az el­vált apák nem bujkálhatnának fizetési kötelezettségük elől. A házasság nem átjáródás A hozzászólások tanulságait Vi­­lághy Miklós egyetemi tanár, rek­torhelyettes, az ankét elnöke ösz­­szegezte. — Kétségtelen — mon­dotta —, hogy a mi társadal­munkban a házasságkötéseknél az érzelmi vonások kerültek elő­térbe, de mégsem szabad tisztán érzelmi álláspontra helyezkedni. Hiszen egy házasságnak nemcsak addig van jogosultsága, amíg a házastársak rajonganak egymá­­­sért; egy középkorú házaspárnál az együtt eltöltött évek alatt a közös gondok, megpróbáltatások és örömök legalább olyan össze­tartó erőt képeznek, mint a há­zasság kezdetén az érzelmi lán­golás. Szocialista erkölcsű ember pedig nem alapíthatja életét pusz­tán érzelmekre: egy több évtize­des házasságban a férj a legna­gyobb felelőtlenséget tanúsítja a társadalom és a gyermek iránt olyankor, amikor egy fiatalabb nő kedvéért „fogja a kalapját”, és elhagyja a feleségét, mert az már „nem felel meg érzelmi igé­nyeinek”. A házasságok védelmében — folytatta az ankét elnöke — el­gondolkoztató az a javaslat, hogy a házasság fennállásának bizo­nyos minimális időt, esetleg két esztendőt szabjunk meg, s a bí­róságok korábban ne válasszál­ szét a feleket. A bontópereknél a a jogászoknak arra kellene töre­kedniük, hogy ne alakítsák ki az „átjáróház” gyakorlatát, vagyis azt, hogy az egyik kapun nős em­berként lép be a férj, rövid idő múlva pedig mint „független” ember sétál ki a másik kapun. Rendkívül alapos, elemző bírói munka kell ahhoz, hogy a bíró dönteni tudjon: valóban válásra ér­ett-e a házasság, vagy pedig el­hamarkodott, megfontolatlan a döntés, esetleg egy „harmadik” iránt érzett pillanatnyi lángolás váltotta ki az elhatározást? Ha viszont nyilvánvalóvá válik a tel­jes érzelmi elhidegülés és a há­zasság tarthatatlansága, a bíróság nem tarthatja erőszakkal házas­ságban a feleket, pusztán azért, mert a törvény merev előírásai ezeket nem tekintik bontó okok­nak. Feltétlenül több időt kell biz­tosítani a válófelek úgynevezett békéltető tárgyalásaira, amelyek jelenleg formálisak, s ezért ered­ménytelenek is. Félóra alatt a bírók nem képesek elemezni, ki­bogozni a házasság felbontásának jogos vagy jogtalan indokait, előz­ményeit, ezért a kibéküléshez ve­zető utat sem mutathatják meg.­­ Minden ember boldogságra, életének harmonikus berendezke­désére vágyik — fejezte be ösz­­szefoglalóját az ankét elnöke —, és egyedül a mi társadalmi be­rendezkedésünk nyújt lehetőséget ennek az igénynek a teljesülésé­re, minthogy ez az egyéni igény egybevág a szocialista társadalom igényeivel. Ehhez az egyéni bol­dogsághoz, harmonikus élethez a családjogi törvénynek is hozzá kell járulnia a maga sajátos mód­ján. Az egyén teljesebb boldog­ságához az eszközöket felkutatni és megtalálni — ez államunk, társadalmunk és az egyének, te­hát valamennyiünk közös érdeke. Fekete Gábor Nyugatnémet campingkaraván érkezett Magyarországra Harmincnégy lakókocsival 73 turista érkezett az NSZK-ból egy­hetes táborozásra hazánkba. A turisták első útja Hegyeshalom, Győr, Szentendre. A Pap-szigeti campingben két napot töltenek, majd Balatonfüredre utaznak tovább. Képünkön: Az első kocsik Hegyeshalmon.

Next