Népszabadság, 1963. július (21. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

IMS, Júli­u­sI, vasárnap E­ngra twi­ f­i elment Hosszú szenvedés után megle­lt Bács Gézáné Bodor Gizi. Nevét legtöbben most hallják először, holott 54 éve szorgalmas munká­sa volt a sajtónak. Szerkesztőségi gépírói munk­áját Az Újságnál kezdte, tömérdek lapnál — rövid ideig lapunknál is — dolgozott e hosszú és viharos fél század alatt. Móricz Zsigmond, Ady Endre, Babits Mihály diktált ne­ki; ő írta le 1945 januárjában az első demokratikus napilap, a Sza­badság vezércikkét. Viharok dúl­tak körülötte, óriás fákat csavart ki mellőle a fergeteg, de ő mind­végig vidám, szolgálatkész és­ fi­gyelmes maradt. Sose fogja senki megtudni, hány nyelvtani botlás­ra, képzavarra, hibára figyelmez­tette diktálóit. Szívügye volt a munkája és sose várt érte elis­merést. Akik ismerték, mindig emlé­keznek majd kedves alakjára. — A Dunaújvárosi Városi Tanács küldöttsége Tapolcai Jenő, ta­nácselnök vezetésével­­ hazaér­kezett Konstancából. A delegáció a többi között a városépítési és városrendezési problémákkal kapcsolatos együttműködésben állapodott meg a román tenger­parti város vezetőivel. •— A Lenin atomjégtörő kifutott a nyílt tengerre, hogy megtegye negyedik északi-sarki útját. A hajó Novaja Zemlja felé halad, ahonnan az első hajókaravánt vezeti, a jégmezőkön át, a sark­vidéki Dickson-sziget térségébe. A mezőgazdasági bemutató­üzemek szaktanácsadóinak 30 tagú csoportja — kéthetes ta­nulmányútra a Szovjetunióba utazott. A magyar szakemberek ellátogatnak több mezőgazdasági nagyüzembe és megtekintenek néhány szovjet nagyvárost. *— Albert Sabin, a gyermekbénu­lás elleni szérum felfedezője ju­goszláviai tartózkodása során új­ságírók kérdéseire elmondotta, hogy hozzávetőleges számítások szerin­t eddig a világon mintegy 250 mi­lió embert oltottak be gyermekbénulás elleni szérum­mal.­­ Melegebb lett a tiszántúli fo­lyók vize, mint a Balaton. A nagy hőhullám hatására a Ma­ros vize Makónál 27 fokra, a kettős Körösé Békésnél 27,2 fok­ra melegedett. Ezzel szemben a Balaton vize „csak” 25,4 fokos.­­— Újabb négy kőolajtartály épí­tését kezdték meg Szőnyben. Az egyenként 5000 köbméteres tar­tályok üzembe helyezésével 200 ezer köbméterre növekszik majd a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi telepe tartályainak befo­gadóképessége. s— 700 mázsa vetőborsót szállítot­tak Angliába a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem újmajori tangazdaságából, ahol nagy terü­leteken termesztenek fajtiszta minőségi borsóvetőmagvakat. Pályázat szakközépiskola tervezésére Az Építésügyi Minisztérium és a Mű­velődésügyi Minisztérium közös pályá­zatot írt ki 5—8 tantermes és 12—16 tanulócsoportos szakközépiskola típus­tervének kialakítására. A műhelyeket külön földszintes épületben kell el­helyezni, s az iskolához, konyhát, ét­kezőt­­ és tornatermet is kell tervezni. A pályatervek díjazására összesen 106 ezer forintot irányoztak elő. A leg­nagyobb díj 35 000 forint, a megvásá­rolt tervekért pedig ötezer forintnál kevesebbet nem fizetnek ki. A pályázatokat október 5-ig kell be­küldeni az Építésügyi Minisztérium tervezési főosztályára, s a bíráló bizottság október 25-én hirdeti ki az eredményt. MŰSOROK VASÁRNAP Körszínház: Cid (8. - a pénztár tele­fonszáma: 298—080). - Bartók Színpad: Ádámkosztümben (8). . Kulich Gyula Színpad: Mesecirkusz (de. fél 11)­ - Gusztáv Brom tánczenekarának műso­ra (háromnegyed 8). - Fővárosi Nagy­cirkusz: Nők a porondon (du. fél 4. fél 8). HÉTFŐ Károlyi-kert: Az Állami Hangver­senyzenekar bérleti estje (10. hang­verseny, BBC sorozat, ifj. bérlet n/3., 8. - Rossz idő esetén 23-án, kedden). — A szocialista országok első nemzetközi bélyegkiállítását szombat délben Kossa István közlekedés- és postaügyi minisz­ter nyitotta meg a Madách Szín­házban. A kiállítás július 28-ig naponta 10—20 óra között tekint­hető meg. — A Kiskunhalasi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumban az idén első ízben végzett 42 növen­déknek pénteken adták át az ok­leveleket. A friss diplomás­ szak­embereket termelőszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban előre biztosított munkahelyeken helyezték el.­­ Hétszáz úttörő táborozik az idei nyáron Szigetköz legszebb részén, Sérfenyőszigeten, ahol társadalmi munkával szép tá­bort építettek. — Az Osztrák Vöröskereszt 14 ta­gú küldöttsége hétfőn Vas me­gyébe érkezett tapasztalatcserére. — Libresszó nyílt Szombathelyen, a szakszervezeti székházban, ahol feketekávé fogyasztása mel­lett 200 hazai és 40 külföldi na­pilap és folyóirat közt válogat­hatnak a vendégek.­­ A Kábel- és Műanyaggyár új alapanyagüzemében a jövő hé­ten megkezdődik a termelőmun­ka. Az új csarnok gyantafőző, hűtő- és szárítóberendezései a legkorszerűbb technológiával dolgoznak majd. Az új üzemrész átadása része a gyár 1965-re be­fejeződő, mintegy 190 millió fo­rintos költséggel készülő felújí­tásának. — 16 termelőszövetkezeti akadé­miát szerveznek Győr-Sopron megye községeiben. Az akadé­miák előadóiról a TIT gondos­kodik. — Az Országos Műszaki Könyv­tár és Dokumentációs Központ nyári kölcsönzési szolgálata jú­lius 22-től augusztus 20-ig min­den hétfőn, szerdán és pénteken 12-től 19 óráig áll az érdeklő­dők rendelkezésére.­­ Hetventagú lengyel if­júsági és népfrontküldöttség érkezett Veszprém megyébe, a megyei KISZ-fiatalok és népfrontakti­visták lengyelországi látogatásá­nak viszonzásául. A lengyel ven­dégek a Balaton vidékére is el­látogatnak. — 1 új lakótelep építését kezdték meg Győrött, a Bartók Béla úton. A régi földszintes házak helyén épülő modern négyeme­letes épületekben 916 új lakás készül. — Komárom—Tihany útvonalon lovas túrát szervez külföldi ven­dégek részvételével a tihanyi lovagló- és hajtóiskola. A lovas turisták útközben hét napot er­dészházakban töltenek, további nyolc napot Tihanyban nyaralj­­ak. Előfizetőink figyelmébe! A posta előfizetőinknek nyaralásuk idején, az idén is az üdülési címre kézbesíti a Népszabadságot, ha eluta­zásuk előtt legalább hat nappal a hír­­lapkézbesítőnél vagy az illetékes pos­tahivatalnál telefonon vagy írásban köztik új címüket és a nyaralás idő­tartamát. A címváltozást vidéken a helyi pos­tahivataloknál, Budapesten a követ­kező postahivataloknál lehet bejelen­teni: I., I., XII. ker.: Bp. 114., 151—427; III. ker.: Bp. 3., 162—903; IV. ker.: Újpest 1., 292—663; V., VI., XIII. ker.: Bp. 62., 111—600; VII., VIII., IX., XIV. ker.: Bp. 70., 423—118; X. kér.: Bp. 10., 149—000; XI. kér.: Bp. 112., 269—032; XV. kér.: Rákospalota, 292—489; XVI. kér.: Cinkota, 297—915; Rákosszentmihály, 296—067; Sashalom, 290—504; XVII. kér.: Rákosliget, 341- 500/43-as mellék; XVIII. kér.: Pest­lőrinc, 480—355; Pestimre, 480—300; XIX. ker.: Kispest 1., 472—200; XX. ker.: Pesterzsébet 1., 478—797; Sorok­sár, 479—500; XXI. ker.: Csepel 1., 479—100/3-as mellék; XXII. ker.: Bu­dafok 1., 269—650; Nagytétény, 269—651. Némi enyhülés A Meteorológiai Intézet jelenti: vár- I ható időjárás ma estig: a hőség a Du­nántúlon mérséklődik, keleten válto­zatlanul tovább tart. Kisebb felhőát-­­­vonulások, főként nyugaton és észa­kon több helyen záporeső, zivatar. A­­ Dunántúlon megélénkülő északi szél. . . .. . várható legmagasabb hőmérséklet Fenti kilenc négyzetbe úgy ír­­keleten 31—34, nyugaton 27—30 fok köt­jtik be a számokat 1-től 9-ig, hogy A Duna vízállása szombaton Buda-­­ **, vízszintes és függőleges Sorok­pestnél 2-4 centiméter, , . végösszege egyenlő legyen. BYÉREKINTC! Nagy magyar világutazók Biró Lajos (1856—1931) regény gyerek volt. Olyan szegény, hogy tízéves ko­­­­­rában gyalog indult el a­­szülőfalujától félszáz ki­lométernyire levő Zilahra, hogy megkezdje gimnáziumi tanulmá­nyait. A szegény asztalosmester fia ide sem juthatott volna el so­ha, ha tanítói meg nem szeretik az eleven eszű, szorgalmas, termé­szetrajongó fiúcskát, és tanítója, Török Ferenc ingyen fel nem ve­teti a zilahi iskolába. A nélkülö­ző, napjában egyszer evő, nehéz fejű tanítványokkal gyürkőző kis Biró Lajosnak egy nagy szenve­délye volt: a rovargyűjtés. S a nagy-nagy álma, ha neki egyszer „igazi” rovargyűjtő felszerelése lehetne! Biró Lajosnak, a gimnázium szorgalmas, kitűnő tanulójának, a későbbi nagy tudósnak éppen hat esztendejébe került, mire össze tudott kuporgatni annyit, hogy e nagy kincs birtokába jusson. Gyűjteménye mind gazdagabb. Megismerkedik országos hírű ál­lattantudósokkal, akik mind bá­mulva sigyelnek fel a kunntt fia­talember széles körű­­ állattani természetrajzi tudására. De mer pénze nincs, beiratkozik Debre­cenben a református teológiára ahol templomi és temetői szol­gálatok fejében ingyen tanulhat Kedves professzora, dr. Töröl­ József Pestre juttatja. Ház taní­­tóskodik, segédtanár, cikkeket ír megismerkedik a múzeum anya­gával, gyűjt, tanul és járja az or­szágot. Lassacskán országos hírű tudós lesz — legalábbis a szak­emberek szemében. Majdnem negyvenéves, amikor elhatározza, hogy valóra váltja régi álmát, és elutazik gyűjteni valamelyik távoli vidékre. Új- Guineát választja. Elkeseredett, megalázó küzdelem kezdődik a múzeum vaskalapos igazgatójá­val. Végül Herman Ottó, a nagy tudós közbelépése dönt. A mú­zeum megveszi Biró páratlan ér­tékű gyűjteményét, s ezzel lehe­tővé teszi az elutazást.­­ A hír újév napján száll 1070 partra Friedrich-Wil­­helmshafenben, az akkori Német Új-Guinea „fővárosában”. Biró Lajos figyelme, a természetvizs­gálaton túl, hamarosan az ember felé fordul. „Zoológusnak indul­tam, azzal a céllal jöttem ide is ,de­hiát itten mégis a legérdeke­sebb élőlény az ember.” A pompás trópusi rovarokat (a Természettudományi Múzeum­nak máig is díszei) tartalmazó ládák, a csomagok­ madárbőrök­kel, kitömött állatokkal rendszere­sen indulnak útra a távoli Buda­pest felé. Biró gyűjtőútjain mind beljebb hatol az ellenséges, gyil­kos szárazföld belsejébe is. A szi­get belseje nem azért ellenséges, nem azért gyilkos, mert azt em­berevő pápuák lakják. Forró ■egyenlítői napja, üvegházi fül­ledt levegője és a rettegett láz, a malária teszi azzá. A pápua csak akkor bántja az idegent, ha őt is bántják. Ha el­rabolják a földjét, felgyújtják a faluját, el akarják hurcolni szülőföldjéről. Az is előfor­dul, hogy korábbi rossz tapasz­talatokon okulva, megtámadják a békés utazót is, hiszen honnan tudják, hogy a „tivud támol”, a fehér ember, csak madarakra és rovarokra vadászik, s nem akar semmi rosszat a szegény pápuá­nak. Bíróval is előfordult ilyes­mi, de barátságos, emberséges közeledése mindig leszerelte, sőt később barátaivá tette a bennszü­lötteket. Egyik levelében így ír róluk: „Ügy, de Maga nem tud semmit, még azt se tudja, kik azok az erima-támolók! Hát majd elmesélem. Erima-támolók, amint talán Magácska is mindjárt gon­dolta,­­emberek. Mégpedig igen derék, barátságos, okos emberek. Az ilyen okos embereket a kö­zönséges európaiak vademberek­nek nevezik.” Nem csoda, hogy hamarosan Biró jószág — Biró barát lett a neve a közeli fal­vakban. Munkája ezernyi. Gyűjt a múzeumnak, biológiai és nép­rajzi megfigyeléseket végez, szor­galmasan tanulmányozza, fény­képezi a kőkorszaki civilizáció­iján élő pápuákat. Munkájának néprajzi értéke felbecsülhetetlen, hiszen egy — a gyarmatosítás ál­tal pusztulásra ítélt — népről és Hetéről hoz utolsó emlékeket. Szalay Imre, a múzeum igazga­tója nagyon rossz néven veszi a­­t gyötörte tudóstól, hogy ilyen haszontalanságokra vesztegeti az fejét, ahelyett, hogy csak azt csinálná, amire a pénzt kapja, gyűjtene. És kevesebb pénzt küld ezentúl. Pedig gyűjtött szegény Bíró annyit, hogy tizenhat nem­zet negyven tudósa évtizedekig dolgozott rajta, míg gyűjtemé­nyét tudományosan feldolgozták. S eközben Biró kénytelen volt nagy értékű fényképeit (a pápua nem hagyja magát lefényképez­ni, de a jó barát Bíró ezt is meg­tehette!) néhány márkáért elado­gatni a németeknek, hogy meg tudjon élni, és főleg, tovább tud­jon dolgozni. Hét évet töltött így Új-Guineá­­ban. Később még néhány ki­sebb utazást tett. Nagy nemzetek gazdag múzeumai versengtek gyűjteményéért, ő hazahozta. Itt­hon semmibe vették. A kilenc­gyerekes szegény asztalosmester „tanulatlan”, diploma nélküli fia csak a tudományt hódíthatta meg. A hivatalos urak és „tudomány­intézők’’ jóindulatát soha. Még csak egy biztos múzeumi állást sem kapott. Három évtizedig dolgozott még, egyfelől világhír­rel, másfelől teljesen mellőzve. Hetvenöt éves korában a szegé­nyek kórházában halt meg. Va­gyont érő magángyűjteményét már korábban a múzeumnak ajándékozta... Rockenbauer Pál KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES. 1. Amelyik em­ber. 5. Fatörzs­ből készíthetjük ezt a célszerű díszt a táborban. 10. Ide-oda len­get. 13. Kukorica­szárító. 14. Vér­­csalornás. 16. Hí­res szovjet bo­hóc. 19. Használ­ja a szemeit. 21. Inkább a másik­ra! 22. Udvarias német megszólí­tás. 24. Katlan egyik fele. 25. Szovjet gépkocsi­­típus. 27. Abrosz. 29. Számnév. 31. Két személyes névmás. 33. Szár­mazik. 35. Nincs elfoglaltsága. 38. Dí­sze. FÜGGŐLEGES: 1. Régies indulatszó. 2. Gyötrelem. 3. Mutatószó. 4. A táborozók egyik nagyszerű barkácsfeladata. 6. Határ­rag. 7. Táncot jár. 8. Férfinév. 9. Író­gépen író. 11­ .Így béget a birka 12. Nem hagy tovább beszélni. 15. Foghú­som. 17. Időegység. 18. Taplóból ké­szíthetjük ezt a díszes holmit a tá­borban. 19. Cselekszed. 20. Visszafor­dít. 23. Római hármas. 26. Nulla, ide­gen szóval. 28. Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulatunk. 30. Sérülés. 32. Kecske mondja. 34. Szolmizációs hang. 36. Folyadék. 37. Tiltószó. Beküldendő a három leghosszabb sor megfejtése. Számrejtvény KÉPREEJTVÉNY FAISKOLA Peti megmutatott pajtásainak négy fát, és megkérdezte őket, tudják-e, milyen fákat látnak. A négy gyerek a következő válaszo­kat adta: 1. fa 2. fa 3. fa 4. fa Miklós fenyő tölgy kőris szil Gábor fenyő szil tölgy kőris Zoltán szil fenyő kőris tölgy Tamás kőris tölgy fenyő szil — Sajnos, nem nagyon ismeri­tek a fákat — mondta Peti. — Hárman két-két fát megismerte­tek. Egyikteknek azonban mind a négy válasza rossz. Mi lett volna a helyes válasz? Különös reggeli — Elmesélem neked, hogyan szoktam reggelizni — mondta Kati, barátnőjének. — Egy csésze feketekávét teszek magam elé és egy másik csészében tejet. Elő­ször leiszom a fekete egyhatodát, majd hozzátöltök annyi tejet, amennyi feketét a csészéből meg­ittam. Ennek a tejeskávénak megiszom az egyharmadát, aztán megint teletöltöm a csészét tej­jel, s ennek a keveréknek meg­iszom a felét. Ezután még egy­szer teletöltöm a csészét és az egész világos tejeskávét elfogyasz­tom. Mit gondolsz, vajon miből fogyasztok többet, kávéból vagy tejből. Feleljetek rá ti, gyerekek! MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A július 14-i szám gyerekrovatában megjelent rejtvények helyes megfej­tései: Keresztrejtvény: Most körbe ugrá­lunk, és vígan dalolunk. — (Tretya­­kov). Névjegyrejtvény: Járóka Pál, Sze­ged. Képrejtvény: Békéscsaba. Legutóbbi rejtvényeink helyes meg­fejtéséért a következő pajtásokat ju­talmazzuk : Gunics Gyöngyi, Újfehértó — Pe­temai Sanyi, Garé — Mező Marika, Salgótarján — Runyai Marika, Lu­­dányhalászi — Kiszely Edit, Szarvas — Horkai Kálmán — Medgyesbodzás — Faragó Jancsi, Szeged — Nagy Gyöngyi, Debrecen — Szalontai Kata* .__ R­iina Mapil­o MoriAP — Czingel Jóska, Kerekegyháza — Fülöp Jutka, Gálosfa — Kováts Feri, Sziget­vár — Győri Laci, Üllő — Nádasi Va­­n­ka, Bököd — Széchenyi Gizike, Dar­­nózseli — Szommer Marika, Oroszlány — Hódi Viki, Zamárdi — Fojtyik Jó­zsi, Ajka — Takács Imi* Cseny —* Bartl Ibike, Dunaharaszti — Várnai Magdi, Nyitrai Ilonka, Balogh Gizikó, Brunner Feri, Kutron Andrea, Lefko­­nics Margit, Pirner Sanyi, Vorsatz Anna, Faragó Margit, Budapest. Megfejtéseiteket mielőbb adjatok postára. Címeteket a megfejtésen és a­­borítékon is tüntessétek fel. Címünk: Népszabadság Gyermekrovata, Buda­pest, VIII., Blaha Lujza tér 1—3. A nyerteseknek a jutalmat pont-on win­i-ind- ai

Next