Népszabadság, 1963. augusztus (21. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-01 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! k \ \v| Ára 60 fillér 1963.augusztus 1. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXI. évfolyam, 178. szám Vallomás az öntudatról Amint a szépen megművelt közös táblák és háztáji földek mellett haladunk, Rezi község tanácselnöke modern korunk vívmányain lelkesedik. Milyen nagyszerű dolog manapság, hogy ha valaki távoli szép tájakra kívánkozik, a közbeeső tekervényes, fárasztó utat megteheti repülőgépen is. Majd egy merész és váratlan fordulattal azt kezdi fejtegetni, hogy az egyéni gazda tudatától is hosszú az út a közösségi öntudat szép magaslatáig. Csakhogy ezt az utat senki nem teheti meg a levegőben, hanem a földön kell végigjárnia, minden buktatójával, tekervényével együtt. S ha ezt az utat a hivatott vezetők nem egyengetik, hogy a sok gond és akadály ellenére is kilométerről kilométerre biztatóbbá és reményteljesebbé váljék, ne csodálkozzanak, és ne csupán a múltat okolják, ha a gondjaikra bízott emberek útközben hátrafelé tekingetnek. Ez a kissé jelképes vallomás válasz egy tavaly ősszel megkezdett beszélgetésre. A múlt év őszén ugyanis sok gond volt Reziben. Nyugtalan, elégedetlen volt a tagság, s a nyári szorgalmas hónapok után a közös táblákon is kedvetlenül dolgozott. A tanácselnök és a fiatal tanácstitkár elkeseredve panaszolta a hajókat. Bezzeg a háztáji parcellák, azokat megnézheti az ember. Mindegyik valóságos kis Kánaán. Zuhogott a vád a szegény háztájira. Bűnbak lett, mint a hajdani élet korcs csökevénye, mely sziréndalával visszacsalogatja a parasztokat a múltba. Ez a vélemény természetesen a tagság fülébe is eljutott, s nem lett jobb tőle a hangulat. Sugdolózás támadt, hogy a háztájit valamiféle veszély fenyegeti. Hiszen csak ideig-óráig adták, csak balzsam volt a belépés okozta sebre. Pedig csak az biztos, ami a háztájiban terem — mondták. S hiába volt a vit , a vezetők akkor még nem látták világosan, mi a hiba szövetkezetükben. Mi az, amin gyökeresen változtatni kell. Meg voltak győződve arról, hogy a tsz-tagság egy hányada csak azért kapaszkodik foggalkörömmel a háztájihoz, mert maradi gondolkozása miatt konokul ellenszegül az újnak, s a néhány száz négyszögölön egyéni múltját akarja tovább dédelgetni. Mintha a tsz-től leginkább idegenkedő parasztember is nem tudta volna kiszámolni, hogy több ezer holdon mégiscsak több boldogulás terem, mint 800 vagy 1600 négyszögölön. Jó dolog, hogy Rezi tanácselnöke már helyesen látja, mit rontottak el, amikor az előbb említett utat ők is a „levegőben” akarták megtenni, ahelyett, hogy a földön építgették volna, ahogyan kell. Az egyéni gazda tudatától hoszszú az út a szövetkezeti öntudat szép magaslatáig, mondta igen okosan a tanácselnök. S Reziben éppúgy, mint néhány más helyen is, nagyon egyenetlenül sorakoztak ezen az úton az új élet szépségének bizonyítékai. Az út inkább bizalmatlansággal, gyanakvással, s itt-ott vezetői felelőtlenséggel volt kikövezve. Most már kiderül minden részlet, mely a múlt ősszel még homályba merült. Tavaly például, amikor a közös területet felosztották művelésre a családok között, nagy volt az öröm. Az egész falu munkába lendült. S a vezetők jól látták, hogy ezt a kedvet még lehet és kell is fokozni. A szorgalmas munkáért ösztönző prémiumokat határoztak meg. S már akkor mindinkább kiderült, hogy a tagság szíve húz a közös területfelé is. Valósággal kirajzottak a szövetkezeti földekre, azon versengtek, kinek a tábláján terem több kukorica és cukorrépa. Ez a tavalyi év mérföldkő lehetett volna a tagság szövetkezeti emberré való nevelésében. Sajnos, a vezetők sokat elrontottak azzal, hogy nem tartották be az ígéreteket. A gyönyörű cukorrépáért például nem fizették ki a megígért prémiumot, mivel rosszul szervezték a szedést, és állítólag nem lehetett lemérni, kinek a tábláján, mennyi termett. S nem csupán a cukorrépaföldön érték a tagságot ilyen csalódások. Csoda-e, ha az emberek zöme egy kicsit kiábrándult és néhányan a vezetők szemére hányták: „Nálunk csak az a biztos, ami a háztájiban terem.” Reziben most újra éled a bizalom. S ennek egyik legfőbb oka éppen a vezetők fejében támadt helyes felismerés és a jó szándék, hogy lépten-nyomon megteremtsék az emberségesebb, gazdagabb élet bizonyítékait, mert a jövő nem attól lesz ígéretesebb, ha csupán a múlt ellen hadakozunk. Nem először vetődik fel a kérdés: mitől válik egy hajdani egyéni gazda közösségi emberré? Milyen kohóban edződik, nemesedik a szövetkezeti ember? Elég-e az, hogy a földjét, a lovát, a szekerét a közösbe adta? Hogy most már nem a feleségével kettesben dolgozik, hanem harmincad magával? Hogy lelkesítő beszédeket hallgat a közgyűléseken és esetleg maga is elmondja kétségeit? Mindezek fontos mozzanatai a szép folyamatnak, de az igazi lendítő erő mégiscsak a bizonyítékok ereje. Rezi tanácselnöke ma már így fogalmazza meg a szövetkezeti emberré válás alaptörvényét: „Bizalomért bizalmat, szorgalomért megbecsülést, becsületes munkáért tisztességes jövedelmet.” Ahol ez így van, ott a közösben töltött éveket, mint a boldogulás kilométerköveit tartja nyilván a tagság, s nem csupán a majorságban és a földeken, hanem a fejekben is szilárd alapra épül az új. Ahol ez megvan, ott nem keltenek riadalmat a pillanatnyi gondok, akadályok, ott a bizalom a legnehezebb helyzetekben is ébren tartja a reményt. S a háztáji sem visszahúz, hanem ösztönöz, előrelendít. Mert a tagság meggyőződése elutasít mindenféle ködös jelképet és híresztelést. Ott a háztáji nem az egyéni múlt ideig-óráig megtűrt maradványa, s nem csalétek, nem balzsam, hanem egyszerűen csak a szövetkezeti élet nagyon fontos, szükségszerű járuléka. Kékesdi Gyula U Thant részt vesz az atomcsendegyezmény moszkvai aláírásán Bush pénteken. Lord Komé szombaton indul Moszkvába Újabb kormányok készek csatlakozni az egyezményhez Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői felkeresték U Thantot, az ENSZ főtitkárát és kormányuk nevében meghívták, hogy vegyen részt az atomfegyver-kísérletek részleges eltiltásáról szóló szerződés aláírásánál. Az ENSZ titkársága a sajtónak adott közleményében bejelenti, hogy U Thant a meghívást köszönettel elfogadta. A Fehér Ház hivatalosan közölte, hogy Bush amerikai külügyminiszter pénteken indul Moszkvába az atomcsendegyezmény aláírására. Az aláírásra valószínűleg hétfőn, augusztus 5-én kerül sor. Londonban közölték, hogy Lord Home angol külügyminiszter szombaton utazik Moszkvába. Államférfiak távirata Hruscsovhoz Nehru indiai miniszterelnök táviratot intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz abból az alkalomból, hogy Moszkvában parafálták a részleges atomcsendről szóló megállapodást. „A Moszkvában született megállapodás — hangoztatja a távirat — fontos mérföldkő a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés történetében." Az indiai kormány hajlandó aláírni a szerződést „mihelyt erre lehetőség nyílik” — írja Nehru. A külföldi állami és társadalmi személyiségek újabb és újabb táviratokat intéznek Nyikita Hruscsovhoz és Leonyid Brezsnyevhez és elismerésüket fejezik ki a részleges atomcsenddel kapcsolatos megállapodás parafálása miatt. Jorge Alessandri chilei elnök hangoztatja, hogy a szerződés megfelel a népek békeóhajának. Julius Nyerere tanganyikai elnök és Ben Bella, az algériai minisztertanács elnöke közös táviratot intézett Hruscsovhoz. A távirat hangsúlyozza, hogy a szerzőa részleges atomcsendegyezmény aláírására. Elkíséri őt Heath lordpecsétőr és külügyminiszter-helyettes is. További kormányok jelentették be, hogy készek csatlakozni az atomfegyver-kísérletek részleges megtiltását kimondó egyezményhez. Az NDK, Finnország, Japán és Izrael kormánya közölte, hogy csatlakozni kíván az egyezményhez. (Az NDK kormányának csatlakozási szándékát Walter Ulbricht parlamenti beszédében jelentette be, melyet lapunk más helyén közlünk.) Az atomcsendegyezmény továbbra is a világ közvéleményének központi témája. Az emberiség óriási többsége üdvözli a megállapodást. Az atomcsend ellenzői fokozatosan elszigetelődnek. A pénteken Moszkvába induló Rushot tíztagú küldöttség kíséri el. Köztük van Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Pastore szenátor, az egyesített atomerő-bizottság elnöke, Humphrey szenátor, a leszerelési albizottság elnöke, Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője és Dean, aki hosszú éveken át vezette az amerikai küldöttséget a leszerelési tárgyalásokon, dés megfelel a népek érdekeinek, majd Ben Bella és Nyerere elismerését fejezi ki mindazoknak, akik „szilárdságukkal, bátorságukkal és emberiességükkel lehetővé tették ezt a megállapodást”. Mohammed Zahir afgán király szintén táviratban fejezte ki elismerését „azokért a nagy erőfeszítésekért, amelyeket a Szovjetunió tett a kölcsönös megértés előmozdítása érdekében”. További táviratok érkeztek Hruscsovhoz és Brezsnyevhez Habib Burgibától, a Tunéziai Köztársaság elnökétől, Hailé Szelasszié etiópiai császártól, Souvanna Phouma laoszi miniszterelnöktől, Abdullah Oszamantól, a Saomáli Köztársaság elnökétől. Indiai és angol lapvélemény a szovjet békekezdeményezésekről A Century Weekly Review című indiai hetilap a Moszkvában parafált atomcsend-megállapodást kommentálva, a következőket írja: „Hruscsov világosan értésre adta, hogy mindenképpen meg akarja indítani az előrehaladást mind a nukleáris kísérletek eltiltásában, mind a Kelet és Nyugat közötti viszonyban levő feszültség, vagyis a hidegháború enyhítésében. Az indiai hetilap a továbbiakban így ír: „Ugyanakkor a Nyugat vagy más részéről hiba lenne Hruscsov rugalmasságát a meghátrálás jeléül értékelni. Ellenkezőleg, ez az erő jele, a békemegkockáztatására való hajlandóság jele, mivel tökéletesen tudatában van egy esetleges háború nyilvánvaló veszélyének, és annak következményeinek. Úgy látszik, hogy a moszkvai találkozó eredményeként a józan ész kerekedik felül, és valóban megindul a feszültség enyhülése” — fejezi be cikkét az indiai hetilap. A londoni Daily Telegraph diplomáciai tudósítója hosszú cikkben felsorolja Hruscsov leszerelési javaslatait, hangsúlyozva, hogy a szovjet miniszterelnök megérdemli hírnevét, olyan államférfi, akit rendíthetetlenül a szilárd, józan ész vezérel. „Ha Hruscsov komolyan gondolja, amit a NATO és a Varsói Szerződés közti megnemtámadási egyezményről mondott — hogy tudniillik nem az egyezmény alakja, hanem tartalma a fontos —, úgy nem lesz túl nehéz a megegyezés ebben az ügyben” — írja a lap. Az amerikai tudósok szövetségének vezetősége szerdán Washingtonban sajtóértekezletet tartott, amelynek során erőteljesen állást foglalt a moszkvai atomcsendegyezmény ratifikálása mellett. (A szövetséget 1946-ban alapították azok a tudósok, akik a nukleáris fegyverek fejlesztésén dolgoznak. Ma 2500 tagja van.) A Biztonsági Tanács határozata az afrikai portugál gyarmatokról A Biztonsági Tanács szerda délelőtti ülésén szavazásra bocsátották az afrikai portugál gyarmatok helyzetéről Ghána, Marokkó és a Fülöp-szigetek által benyújtott határozati javaslatot, amelyhez korábban Venezuela módosító indítványokat terjesztett elő, hogy „enyhítse” a határozati javaslat megfogalmazását és rendelkező részét. A határozati javaslat mellett nyolc küldöttség (a Szovjetunió, Ghána, Marokkó, a Fülöp-szigetek, Venezuela, Brazília, Norvégia és a Csang Kaj-sekista klikk) szavazott. Ellene egyetlen küldöttség sem foglalt állást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselője tartózkodott a szavazástól. A módosított afroázsiai határozati javaslat — amely tehát a Biztonsági Tanácsban eggyel több szavazatot kapott, mint az elfogadáshoz szükséges hét — leszögezi, hogy Portugáliának az afrikai gyarmatokon folytatott politikája ellentétes az ENSZ alapokmányának elveivel és a közgyűlés, valamint a Biztonsági Tanács e tárgyú határozataival. A továbbiakban rámutat, hogy az afrikai portugál gyarmatokon kialakult helyzet komolyan veszélyezteti Afrika békéjét és biztonságát és felszólítja Portugáliát, hogy sürgősen ismerje el e területek lakosságának jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre. Felkéri a határozat az összes államokat, hogy a jövőben ne nyújtsanak a portugál kormánynak olyan segítséget, ami előmozdítja az afrikai területek lakossága ellen foganatosított elnyomó intézkedéseit. A venezuelai módosító indítványok beiktatása következtében az elfogadott határozat nem az alapokmány VII., hanem VI. cikkelyének tárgykörébe tartozik és így az abban foglaltak nem kötelező erejűek, hanem csupán „ajánlás” jellegük van. (MTI) Minisztertanács Bonnban... Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Szerda délelőtt Adenauer elnökletével tanácskozásra ült össze a bonni kormány, hogy megvitassa a moszkvai atomcsend-megállapodás következtében előállott helyzetet, és határozzon az új helyzetben folytatandó politikáról. Bonni politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítottak a szerdai minisztertanácsi ülés. (Folytatás a 2. oldalon.)