Népszabadság, 1963. augusztus (21. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

1963. augusztus 1. csütörtök NÉPSZABADSÁG A Pravda a nemzetközi szocialista munkamegosztásról Moszkva, július 31. (TASZSZ) A Pravda szerdai száma ve­zércikket közöl Az együttmű­ködés megsokszorozza a szo­cializmus építőinek erejét cím­mel. A szocialista világrendszer még fiatal, de évről évre izmosodik és szilárdul, mind újabb és újabb te­rületeket hódít meg a kapitaliz­mussal folytatott békés gazda­sági versenyben, mind nagyobb befolyást gyakorol a társadalom fejlődésére — írja a Pravda. A lap megállapítja, hogy a szo­cialista országok sikerei a testvér­népek óriási erőfeszítéseinek, szoros együttműködésének és köl­csönös segítségnyújtásának kö­szönhetők. A lap hangsúlyozza, hogy a­­ nemzetközi szocialista munka­­megosztás további elmélyítése, a termelés specializálásának és kooperálásának kiszélesítése, a tudományos-műszaki együttmű­ködés fejlesztése, az árucsere nö­velése életbevágó jelentőségű va­lamennyi szocialista ország és az egész szocialista közösség számá­ra. Ez a gondolat hatja át a na­pokban közzétett fontos doku­mentumot, a KGST-országok kommunista és munkáspártjai ve­zetőinek és kormányfőinek érte­kezletéről kiadott közleményt. Is­mertetve e közleményt a Pravda leszögezi, hogy évről évre szilár­dul és fejlődik a szocialista orszá­gok együttműködése. Határidő előtt üzembe helyezték a transz­európai Barátság olajvezeték egyes részeit. Folytatták a Béke energiarendszer magasfeszültségű hálózatának kiépítését, megszi­lárdult a kétoldalú és sokoldalú együttműködés a vegyipari, gép­ipari, üzemanyag- és energiaipari ágakban és az ipar más terüle­tein. Létrehozták a szabványosí­tás nemzetközi intézetét.­­Javasla­tokat dolgoztak ki a tagországok kereskedelmének koordinálására és a nemzetközi gazdasági együtt­működés bankjának megszervezé­sére. A szocialista országok kül­kereskedelme szakadatlanul fej­lődik. A tagországok — írja a lap — úgy tekintik a tőkés világgal való kereskedelmet, mint a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok együttműködésének ki­­szélesítésére szolgáló legfontosabb eszközök egyikét és folytatják gazdasági kapcsolataik kiépítését más államokkal. A Pravda ismét hangsúlyozza, hogy a KGST legfontosabb mun­kamódszere a távlati gazdasági tervek összehangolása. Mint az értekezlet is megállapította: a tagországok gazdasági együttmű­ködése fejlesztésének legfontosabb feladata az előttünk álló szakasz­ban az 1966—1970. évi tervek ösz­­szehangolásának előkészítése és gyakorlati végrehajtása. A továbbiakban a Pravda így ír: „A szocialista világrendszer tapasztalatai igazolják annak szükségességét, hogy a kapitaliz­musból kivált országoknak a leg­szorosabb szövetségbe kell tömö­rülni, egyesíteniük kell erőfeszí­téseiket a szocializmus és a kom­munizmus építésében. A Kínai Kommunista Párt vezetői által képviselt irányvonal, amely az elszigetelődést, a szocializmusnak a többi országtól elkülönült épí­tését hirdeti, ellentmond a szo­cialista társadalom objektív fej­lődési törvényeinek. Ez az irány­vonal a társadalmi munka tékoz­lásához, a termelés fejlődési üte­mének csökkenéséhez vezet. Nem tömöríti, hanem megosztja a né­peket az imperialista erők egye­sült frontjával szemben. A kínai elvtársak rá akarják kényszerí­teni más szocialista országokra az önellátó nemzeti gazdaságok lét­rehozásának eszméjét. A gazda­sági kapcsolatok csökkentésére való törekvést csak úgy lehet ér­tékelni, mint kísérletet a szocia­lista közösség egységének meg­bontására. Az SZKP és a többi testvérpárt úgy véli, hogy a jelenlegi feltéte­leik mellett a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés, a nemzetközi­ szocialista munka­megosztás a kommunizmust építő országok és népek gazdasági, po­litikai és kulturális fejlődésének sürgető követelménye. Ennek az együttműködésnek az alapelvei biztosítják az országok terv­szerűbb és gyorsabb fejlő­dését. A KGST-országok han­got adtak annak a törekvésük­nek, hogy az eddigihez hasonlóan minden erővel szélesíteni óhajt­ják az alkotó együttműködést és a testvéri kölcsönös segélynyúj­tást. Kétségtelen, hogy a júliusi értekezlet eredményei hozzájárul­nak majd a szocialista államok sokoldalú kapcsolatainak­ további elmélyítéséhez és új nagy sikere­ket eredményeznek a kapitaliz­mussal folytatott békés gazdasági versenyben” — fejeződik be a Pravda vezércikke. A Scinteia a moszkvai KGST-értekezletről A Román Munkáspárt központi lapja, a Scinteia „A testvéri egy­ség jegyében” című szerdai vezér­cikkében méltatja a KGST-orszá­gok párt- és kormányvezetőinek moszkvai értekezletét. Elöljáróban áttekinti a szocia­lista országoknak az elmúlt évek­ben elért nagy sikereit, majd eze­ket írja: „E sikerek szorosan ösz­­szefüggnek a szocialista országok együttműködésével és a közöttük fennálló kölcsönös támogatással. A szocialista együttműködés kap­csolatai igen fontos tényezőt je­lentenek ezen országok gazdasági és állami fejlődése, s ezzel egyide­jűleg az egész szocialista tábor szakadatlan erősödése szempont­jából. Kiszélesedett és megszilár­dult a KGST-országok közötti kétoldalú és többoldalú együtt­működés, a különböző területe­ken eddig megkötött egyezmé­nyeket sikerrel teljesítették. A KGST-országok pozitívan értéke­lik ezt az eredményt, s úgy vélik, hogy kapcsolataikat tovább kell fejleszteniük.” A vezércikk kiemeli az értekez­letnek azt a megállapítását, hogy a kétoldalú tárgyalások jobb elő­feltételeket teremtenek a tervek többoldalú összehangolásához. A továbbiakban arról is ír, hogy „a moszkvai határozatok még szo­rosabbra fogják fűzni országaink együttműködését és hozzá fognak járulni, hogy ezen országok mind­egyikében újabb sikereket érje­nek el”. A vezércikk a továbbiakban is­merteti a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületének ha­tározatát, megjegyezve, hogy a gazdasági építésnek együtt kell járnia a béke megóvása és meg­szilárdítása végett tett erőfeszíté­sekkel. „Népünk — írja befejezésül a Scinteia — szívből helyesli a Gheorghiu-Dej elvtárs vezette ro­mán küldöttségnek a moszkvai ülésen kifejtett tevékenységét, valamint az ülésen hozott határo­zatokat. El van szánva arra, hogy a szocializmus és a béke drága ügyének nevében továbbra is minden erőfeszítést megtegyen nagy és hatalmas szocialista csa­ládunk szüntelen erősítése végett.” (MTI) Tovább emelkedik a szovjet acél- és nyersvastermelés A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatalának adatai sze­rint, az országban tovább emel­kedik az acél- és a nyersvas­termelés. Ez év első hat hónapjában a Szovjetunióban 39 600 000 tonna acélt termeltek, szemben az elő­ző év azonos időszakában előál­lított 37 600 000 tonnával. A ter­melés növekedése tehát 5 száza­lék. A nyersvastermelés az emlí­tett időszakban 27 100 000 tonná­ról 28 700 000 tonnára emelkedett, a növekedés itt 6 százalék. A legfigyelemreméltóbb a ter­melésnövekedés az acélcsövek gyártásában. A Szovjetunióban ez év első felében összesen 613 mil­lió méter hosszúságú acélcsövet állítottak elő, a tavalyi 543 millió méterrel szemben. (MTI) Új hőközpontok , távvezetékek Ahhoz azonban, hogy a 15 000 lakást fűteni tudják, adósság nél­kül teljesíteni kell a fejlesztési terveket. A távfűtéses lakások a budafoki, a kőbányai, a kispesti és az angyalföldi erőművektől kapják a meleget. Hogy a lágy­mányosi lakótelepen újabb 1300 lakást lehessen fűteni, a budafo­ki erőműben új hőközpontot épí­tenek, a Budafoki úton pedig le­fektetik a lakótelepet és az erő­művet összekötő 450 milliméteres gerincvezetéket. Az Üllői úti ideiglenes hőközpont újabb 2070 lakást már nem tudna fűteni, ezért a lakótelepet a kőbányai erőmű látja majd el meleggel. Őszig ott is el kellene készülnie a hőközpontnak, és a mintegy másfél kilométeres föld alatti ve­zetéknek. A Lakatos utcai lakó­telep fűtése a kispesti erőműre vár. A budafoki és a kőbányai erőműhöz hasonlóan hőközpontot 3 A vegyipar 1963. évi terve 16 százalékos emelkedést irányoz elő 1962-höz képest. Az átlagosnál jó­val nagyobb az emelkedés egyes gyártási ágakban, például a fosz­­forműtrágya-gyártásnak 25,5 szá­zalékkal, a növényvédőszer-gyár­­tásnak 21 százalékkal, a mű­anyaggyártásnak 56,5 százalékkal, a szintetikusműszál-gyártásnak 194 százalékkal, a pneumatik­­gyártásnak pedig 40,5 százalékkal magasabb tervet kell teljesítenie a tavalyinál. Az első negyedévben a rend­kívüli tél okozta anyagellátási, áruszállítási, gőz- és energiaellá­tási nehézségek a vegyiparban is nagy termelési kiesést okoztak, s ezért az első negyedévi termelési tervet csupán 92,6 százalékra tel­jesítették. Kereken 390 millió fo­rint értékű termékkel maradtak adósak a népgazdaságnak. Külö­nösen nagy volt az elmaradás a bauxitbányászatban és a timföld­­gyártásban, a kőolajtermelésnél, a marónátron-, a foszforműtrá­gya- és a kénsavgyártásnál. A második negyedévben hozott műszaki fejlesztési, kapacitásbő­vítési és egyéb intézkedések és a munkaverseny eredményeként több területen sikerült pótolni a termeléskieséseket, s így a máso­dik negyedévi tervteljesítési ered­mények az előző negyedévinél jóval kedvezőbbek. A vegyipar első félévi tervét 98 százalékra teljesítette, és mintegy 110 millió forinttal csökkentette adóssá­gát. Nagyrészt pótolták a kőolaj­ipari termeléskiesést, a timföld­gyártásnak is sikerült jórészt be­hoznia az első negyedévi elmara­dást. Javult a vegyipari vállalatok­nál a termelékenységi mutató is, és nagyjából betartják a terve­zett költségszintet is. Különösen kedvező az exportterv teljesítése: az első negyedévi elmaradással szemben az első félévi tervet 104,7 százalékra teljesítették, csaknem 90 millió forint értékű áruval többet gyártottak export­ra. Ez az átfogó számadat azon­ban nem jelenti azt, hogy a vegyipar exporttervével minden rendben van, mert néhány fontos cikkből az igényeltnél kevesebbet gyártottak. A Nehézipari Minisztérium kol­légiuma a hét elején megtárgyal­ta a félévi terv teljesítésének ta­­­­pasztalatait, és megállapította, hogy az előzetes számítások és becslések szerint az évi terv tel­jesíthető, egyes gyártási ágakban , a gyógyszeriparban, az alumí­nium félkészgyártmányoknál — azonban az eddiginél még na­gyobb erőfeszítésekre van szükség az elmaradás pótlására, s néhány cikknél már most számolni kell azzal, hogy az elmaradást év vé­gére sem lehet pótolni. Ez a hely­zet a PVC-por és granulátum gyártásánál, ahol a tervezés nem vette figyelembe, hogy az üzem az első félévben csak kísérleti jelleggel termel. A kénsavtermelés kiesése miatt a foszforműtrágya-gyártásiban is­­ némi elmaradás várható. Hasonló­­ a helyzet a marónátron-, a klór­és a sósavgyártásnál. A többi iparágban határozott műszaki szervezési intézkedések hatására teljes mértékben teljesíthető a terv, s azért a kollégium azt a fel­adatot tűzte ki, hogy az első ne­gyedévi elmaradást lehetőleg no­vember­­30-ig pótolják a vállala­tok, hogy decemberben — ami­kor az időjárás okozta nehézsé­gekkel ismét számolni lehet — csak a terv időarányos részét kell­jen teljesíteni. A minisztérium kollégiuma egyébként havonta megvizsgálja a tervteljesítés prob­lémáit, hogy idejében segítséget tudjon nyújtani az esetleges aka­dályok elhárításához. A termelési terv teljesítésénél rosszabb képet mutat a ber­uházá­­si terv teljesítése. A vegyipar el­ső félévi beruházási előirányzatát 33 százalékra teljesítette, ami a szokásos 43—45 százalékos félévi eredményekhez képest nagyon ke­vés. Olyan döntés született, hogy a vállalatoknak saját erőből is se­gíteniük kell az építőipar létszám­nehézségeinek áthidalását, és az építési szakembereket, ahol lehet, a legfontosabb beruházásokra át kell csoportosítani. A miniszté­rium megadta az építési tárcá­nak azoknak a beruházásoknak a listáját, ahol a legnagyobb szük­ség van az építési munkák befe­jezésére, hogy elsősorban oda összpontosítsák az erőket. AZ 1963. ÉVI T­ER­V TELJESÍTÉSÉÉRT Több mint százmillió forinttal csökkentette adósságát a vegyipar Ősztől 15000 lakást fűtenek a fővárosi erőművek A budapesti távfűtés jövőjéről (Tudósít­ónktól.) A Fővárosi Távfűtés- és Me­legvízszolgáltató Vállalatnál a fűtési idényre készülnek. Bu­dapesten 1961-ben 6500, a múlt télen pedig már több mint 10 000 távfűtéses lakás volt. A lágymá­nyosi lakótelepen eddig is több száz lakásban volt távfűtés. Az idén újabb 1300 lakást kapcsol­nak be a hálózatba. Ezt a lakó­telepet a budafoki erőmű fűti. Az Üllői úti József Attila lakóte­lepen ideiglenes központi kazán­házat létesítettek. 2160 lakásnak régi mozdonykazánok szolgáltat­ták a meleg vizet és a fűtést. A lakótelepen az idén újabb 2070 lakást kapcsolnak rá a vezetékre. Kispesten a Lakatos utcában új lakótelep épül. Ősztől 800 lakás távfűtését kell biztosítani. Csepe­len két hőközpont van, a Csillag­telepi és a Tanácsház téri, mind­kettő fűti a környező lakásokat. Kőbányán a Harmat utcai lakóte­lepet a sörgyári erőmű mentesíti a „házi” fűtéstől. Az idén újabb lakásokat kapcsolnak be a háló­zatba, így a fővárosban ősztől összesen 15 000 lakást fűtenek az erőművek, és távvezetéket igényel a terv valóra váltása. Az angyalföldi erő­műben már készen állnak a táv­fűtésre, de nincs még távvezeték az erőmű és az angyalföldi lakó­telep között, a munkálatok min­denütt megkezdődtek, és a Fővá­rosi Tanács Közmű- és Szolgálta­tási Igazgatósága szakemberein, valamint a Budapesti Szerelő Vállalat dolgozóin múlik, hogy a fűtési idényre mindenütt be is fejeződjenek. Most kell kijavítani a hálózatot, a radiátorokat A Távfűtési Vállalat a nyári hónapokban javítja, ellenőrzi a meglevő vezetékeket. Szerelők rendbe hozzák a radiátorokat. Télen ellenőrzik a lakások hőfo­kát is. A múlt fűtési idényben különböző napszakokban több mint ötvenezer mérést végeztek. A fűtők és a hőközpontok napon­ta megkapják az utasítást, mi­lyen meleget bocsássanak a laká­sokba. Általában az a cél, hogy az időjárás változásaitól függet­lenítsék az otthoni hőmérsékletet, s egyenletes 20—22 fokos meleget biztosítsanak a szobákban. Előfor­dult, hogy egyes lakók panaszkod­tak, mondván, nem elég meleg a lakás. Megeshet, hogy a radiáto­rokban vagy a hálózati csövek­ben dugulás keletkezik, s ezek kijavítása hosszabb időt vesz igénybe.­­Ezért a Távfűtési Válla­lat dolgozói a nyári hónapokban alaposan végigvizsgálják a csöve­ket és fűtőtesteket, s idejében ki­javítják a hibákat. De az sem mindegy, hogyan szigetelik az ab­lakokat és az ajtókat, mert a hu­zat könnyen kiviszi a meleget, ahol a szigetelés hiányos, vagy rosszul zárnak az ajtók, ablakok. A szakemberek megállapították, hogy az egyes lakások kályhái­ban a legjobb minőségű szén energiájának is csak 40 százalé­kát hasznosítják. Az erőművek­ben a legrosszabb minőségű sze­net is eltüzelhetik, és a fűtési ha­tásfok eléri, sőt meghaladja a hatvan százalékot. Kétszobás la­kás egyenletes fűtéséhez évente 50 mázsa szén kellene, a távfű­tésnél fele is elég. Érthető tehát, hogy a főváros­ban a tanácsok, a szakemberek a távfűtés fejlesztését tervezik. A távlati tervek szerint az elkövet­kezendő években több tízezerrel növekszik a távfűtéses lakások száma. Nemcsak az új lakótelepe­ket kapcsolják rá a távvezetékek­re, hanem a régi központi fűtéses lakások egy részét is. A XI. ke­rületben a budafoki hőerőműből kiinduló távfűtési vezetékekre ed­dig is több régi házat kapcsol­tak, s a továbbiakban is élnek ez­zel a lehetőséggel. Külön terv készül a Várnegyed távfűtésére A távlati tervekben külön fog­lalkoznak a Várnegyed és kör­nyékének fűtésével. Az újjáépülő Vár kulturális központ lesz, érté­­kes műemlékekkel, felbecsülhetet­­len értékű kincsekkel, műtárgyak­kal. Különösen fontos tehát, hogy a nemzeti értékeket megóvják a szennyeződéstől, s egyenletes me­leget biztosítsanak a téli hóna­pokban. A Várnegyed távfűtését most dolgozzák ki a szakemberek. Komszomolisták a Százhalombattáért Az év elején jelentette moszk­vai táviratában az Erőmű Beru­házó Vállalat megbízottja: a Du­­namenti Hőerőmű megindításához szükséges fontos műszerek és au­tomatikák ősszel érkeznek meg Magyarországra. Ezzel meghiú­sult volna az a nagyszerű elkép­zelés, hogy még ez év végén ára­mot adjon az első gépegység.­­ A magyar fiatalok levélben kér­ték a szovjet ifjak segítségét, s az érdekelt gyárak komszomolis­­tái nem váratták soká a válasz­ra. Megérkezett a jó hír: 35 üzem vezetői és fiataljai szívesen segí­tenek a KISZ-védnökséggel épü­lő százhalombattai erőmű ha­táridő előtti megindításában. A műszerek és automatikák már meg is érkeztek a Dunamen­ti Hőerőműhöz.

Next