Népszabadság, 1963. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 oldal­­ Ára 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1963. december 1, vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­N­KÁSPÁ­RT KÖZPONTI LAPJA XXL évfolyam, 281. szám Alkotó együttműködés Társadalmi, politikai életünk jelentős eseménye lesz a Hazafias Népfront országos kongresszusa, amelyet az országos tanács pén­teki ülése a jövő év tavaszára hí­vott össze. Azok a hónapok, ame­lyek a népi, nemzeti összefogás nagy tömegmozgalmának sereg­szemléjéig eltelnek, lehetővé te­szik, hogy a kongresszusi előké­szület idején közéletünk pezs­gőbbé váljék, városban és falun milliók és milliók tevékenyen köz­reműködhessenek az országos és a helyi politika alakításában. A téli időszak, különösen falun, na­gyon alkalmas arra, hogy a nép­frontbizottságok kezdeményezésé­re a közélet minden területét, az ügyes-bajos dolgokat közvetlen beszélgetés formájában megvitas­sák, és kezdeményező módon az egyén és a közösség érdekeit szol­gáló megoldásokat formáljanak ki. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának pénteki ülésén Kállai Gyula elvtárs elnöki beszámolója megállapította, hogy a mozgalom legnagyobb eredménye: továbbfej­lődő­ a magyar nép közgondol­kodása, egységesebb lett mind a belpolitikai, mind a nemzetközi kérdéseket illetően. S ennek az egységessé váló közgondolkodás­nak köszönhető, hogy mind töb­ben vállalnak aktív közéleti tevé­kenységet, részt kérnek az ország szocialista építésének meggyorsí­tásából. A népfrontmozgalom, a helyi népfrontbizottság az a fórum, ahol a legbeszédesebben valósul meg a párt politikájának az az alapvető tétele, mely szerint csak a párt­tagok és pártonkívüliek alkotó együttműködése, az összefogás a nagy nemzeti célok és a helyi fel­adatok végrehajtására vezethet el a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban. A Hazafias Népfront eredmé­nyesen dolgozott e célok érdeké­ben. Olyan országos akciók, mint az országgyűlési választások lebo­nyolításában való közreműködés, vagy a VI. magyar békekongres­­­szus előkészítése és ennek során a bonyolult nemzetközi kérdések széles körű megvitatása és meg­magyarázása — a népfrontmoz­galom mély gyökereit, tömegbe­folyását és népszerűségét tükrö­zik. De a dolog természeténél fogva általában kevesebb szó esik népfrontbizottságaink min­dennapos apró munkájáról. Ért­hető, hogy nem mindig kaphat országos publicitást, ha a nép­frontbizottság kezdeményezésére és mozgósításával egy-egy falu­ban társadalmi összefogással né­hány száz méter járdát raknak le, eddig kopár területen virágzó parkot varázsolnak, az általános iskolához még egy termet építe­nek, vagy a helyi közkönyvtár forgalmát fellendítik. S még ke­vésbé tudja számon tartani a sajtó, a rádió, a televízió a Nép­front ismeretterjesztő, politikai felvilágosító, műveltséget terjesz­tő tevékenységét. De ha az országos hírközlő szer­vek nem is tesznek említést egy­­egy helyi népfrontakcióról, azért az érintettek érzik és értékelik jelentőségét és hatását. Ezt bizo­nyítja az a tapasztalat, hogy jó helyi kezdeményezések eredmé­nyei majdhogynem szabálysze­rűen újabb, az előzőnél még szé­lesebb tömegek aktivitására szá­mító kezdeményezéseket, akció­kat szülnek. A népfrontbizottsá­gok mindennapi apró munkája megszervezi a társadalmi tevé­kenységből addig kívülállókat, hogy ők is mindinkább bekapcso­lódjanak a közös tevékenységbe; a megvalósult kezdeményezések új ötleteket és tevékenységi for­mákat hoznak felszínre. S ez a népfrontmozgalom egyik legna­gyobb erőssége, ez bizonyítja nagy életerejét, azt, hogy megle­vő igényt elégít ki, a tömegekben szunnyadó aktivitás felszabadítója és ösztönzője. A Hazafias Népfront országos kongresszusának egybehívása nyilvánvalóan új lendületet ad a mozgalomnak. Nem lebecsülendő az a szervezési munka sem, amely előttük áll, hiszen minden he­lyi bizottság megbeszélést, gyű­lést hív egybe, küldötteket válasz­tanak, az aktivisták tízezreit kell konkrét feladatok megoldására mozgósítani. De a kongresszusra való felkészülés mégsem elsősor­ban szervezeti teendő. A nép­frontmozgalom ereje éppen abban van, hogy jellegében, munkamód­szereiben a legszélesebb tömegek érdeklődésének és közéleti tevé­kenységének, politizálásának és eszmecseréjének, segítő magatar­tásának és konkrét bírálatának kerete. Az öncélú szervezgetés, amelyre i­lyen kongresszusi előké­szület idején mindig van hajlam, idegen a népfrontmozgalomtól. Az országos népfronttanácskozás­ra való felkészülés idején tehát a legszükségesebb minimumra kell csökkenteni a szervezési te­endőket és helyette mindenkép­pen ösztönözni kell, hogy ebben az időszakban — egész népünket átfogóan, szűkebb és szélesebb körben — közvetlen politikai eszmecsere folyjon. A Hazafias Népfront országos tanácsának ülése megadta ennek a nagy népi beszélgetésnek, esz­mecserének az alaphangját és a témakörét is, amely átfogja gaz­dasági, pblitikai, társadalmi, kul­turális életünk egészét, mindazo­kat az erkölcsi, magatartásbeli kérdéseket, amelyeket a társa­dalmi együttélés nap nap után felvet. A kongresszus napirend­jén, amint az országos tanács pénteki ülése meghatározta, az áll, hogy megfogalmazza, „melyek azok az alapvető feladatok, ame­lyeket a Népfront magáénak vál­lal a szocializmus teljes felépíté­sének időszakában a gazdaság, a kultúra fejlesztésében, a tömegek eszmei és politikai nevelésében és milyen módszerekkel tudja még jobban teljesíteni fő feladatát: a szocialista nemzeti egység erősíté­sét, fejlesztését.” Ehhez a hatalmas témakörhöz kell hozzászólni a helyi népfront­­bizottságok és aktivisták ösztön­ző, mozgósító munkája nyomán az egész népfrontmozgalomnak — gyakorlatilag az egész népnek. Kekkonen finn államfő a Szovjetunióban Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke szombaton Nyi­­kita Hruscsov szovjet kormányfő meghívására nem hivatalos láto­gatásra a szovjet fővárosba érke­zett. Kekkonen a nap folyamán a Kremlben látogatást tett Nyikita Hruscsovnál. A ké­t államférfi beszélgetést folytatott egymással, majd a finn elnök le­kereste Leo­­nyid Brezsnyevet is Kreml-beli dolgozószobájában. Hruscsov, Kekkonen és Brezs­­nyev még szombaton vadászatra utazott a Kalinyin terület Moszk­vától 120—140 kilométerre fekvő vadaskertjébe. (TASZSZ) ERŐSODŐ ELLENTÉTEK A NYUGATI TÁBORBAN Előkészületek az újabb nyugati kormányfői találkozókra A NYUGATI SZÖVETSÉGI RENDSZER belső problémái állnak az események középpontjában, a Johnson elnök hivatalba lépése óta első kelet— nyugati megbeszélések, a Johnson—Mikojan talál­kozó után. Meglepetést keltett az a hír, hogy Er­­hard nyugatnémet kancellár rövidesen ismét Pá­rizsba megy,­ ahol alig néhány napja járt. De Gaulle viszont a jelek szerint Johnson hét közben tett kijelentésével ellentétben nem siet Washing­tonba menni, s későbbi időpontban, valamint Pá­rizsban akar találkozni az amerikai elnökkel. Johnson elnök egyébként folytatja belpolitikai tár­gyalásait, ezúttal egy néger vezetővel tárgyalt. A Kennedy elnök ellen elkövetett gyilkosság kö­rülményeinek kivizsgálására az elnök magas szintű különbizottságot hozott létre. Még mindig nem alakult­ meg az olasz kormány, főként amiatt, hogy a kereszténydemokrata párton belül harc folyik a miniszteri tárcákért. Változat­lanul élesek az olasz szocialista párton belüli el­lentétek a balszárny és Nemni között Venezuelában ma választásokat tartanak — a baloldal elleni legteljesebb terror jegyében. Te­tézi ezt, hogy a kormány a választások előestéjén nagyszabású Kuba-ellenes hadjáratba kezdett. Ellentétek bontakoznak ki az algériai kormány és az Algéria olajkincseit monopolizálni akaró francia trösztök között. Erhard januárban ismét Párizsba látogat, De Gaulle egyelőre nem megy Washingtonba Léderer Frigyes, az MTI pári­zsi tudósítója írja: Erhard és De Gaulle múlt he­ti párizsi megbeszélése után meg­lepetést keltett az a bonni jelen­tés, hogy a kancellár januárban ismét a francia fővárosba látogat. Francia hivatalos körökben meg­elégedéssel fogadták a hírt A francia külügyminisztérium szóvivője azt a magyarázatot fűzte ehhez, hogy a bonni kancel­lár első párizsi útjának ünnepi bemutatkozó jellege volt, az újabb Erhard—De Gaulle-tanács­­kozás a francia—nyugatnémet egyezmény szerint hathónapon­ként esedékes csúcstalálkozónak felel meg és munkaértekezlet jel­legű lesz. Az újabb De Gaulle—Erhard­­találkozó bejelentésével csaknem egyidejűleg a francia kormány óvatosan megfogalmazott nyilat­kozatot adott ki a köztársasági elnök esedékes washingtoni út­­jával kapcsolatban. Míg Johnson amerikai elnök De Gaulle-lal folytatott megbe­szélése után azt mondta az új­ságíróknak, hogy a francia elnök a jövő év elején Washingtonba érkezik, addig francia részről csupán annyit közöltek, hogy a két államfő „esetleges találkozá­sát diplomáciai úton készítik elő”. Francia illetékes körökben most nem titkolják, hogy De Gaulle egy későbbi időpontban Párizsban kíván találkozni John­­sonnal. Nem siet az új amerikai elnökhöz, mint Erhard és Home. Meg akarja várni, míg Johnson politikája kialakul, és csak akkor ül le a tárgyalóasztalhoz, ha reá­lis lehetőség mutatkozik a fran­cia—amerikai ellentétek áthidalá­sára. Ahhoz, hogy De Gaulle kedve­ző helyzetben tárgyalhasson Johnsonnal, előbb rendezni kell a­­ „hatok” közötti vitás kérdéseket, elsősorban a mezőgazdasági kö­zös piac problémáját. A múlt heti De Gaulle—Erhard találko­zó kevés kézzelfogható ered­ményt hozott azon kívül, hogy a viszony nem vált feszültebbé. Pisant francia földműv­elésügyi miniszter pénteki rádiónyilatko­zatában ismét erélyes hangot ütött meg. — Ha a mezőgazdasági közös piac megvalósítása legyőz­hetetlen akadályokba ütközne — mondotta —, a „hatok” egész kö­zössége kérdésessé válnék. Johnson megbeszélése egy néger vezetővel Mint az AP jelenti, Johnson amerikai elnök pénteken megbe­szélést folytatott Roy Wilkins­­szel, a Színesbőrűek Haladásáért Küzdő Országos Szövetség titká­rával. Wilkins a megbeszélés után kijelentette, hogy a polgári jogok érvényesítéséről szóló tör­vény kongresszusa elfogadtatásá­ról nem esett szó. Johnson főleg a négerek munkalehetőségeinek megjavítására helyezte a hang­súlyt. Ezzel a problémakörrel fog­lalkozott alelnöki minőségében is, mert ő volt annak a Kennedy által felállított bizottságnak a ve­zetője, amely a munkahelyek egyenlő elosztásának kérdéseivel foglalkozott. Wilkins végül hangsúlyozta, hogy bíznak az új elnöknek a polgári jogok érvényesítése terü­letén tanúsított magatartásában, s hozzátette, úgy érzi, hogy ezzel a kijelentésével nemcsak saját szervezetének, hanem a négerek egyenjogúságáért küzdő egyéb mozgalmaknak a véleményét is kifejezte. Megalakult a Kennedy-merénylet elnöki vizsgáló bizottsága Johnson amerikai elnök péntek este héttagú vizsgáló bizottságot alakított, amelynek feladata: ki­deríteni , a Kennedy elnök ellen elkövetett merényletnek, valamint a gyilkossággal gyanúsított Lee Harvey Oswald meggyilkolásának hátterét. Az elnöki vizsgáló bizottság tagjai: Earl Warren, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának elnöke, Richard Russell szenátor, a szenátus katonai bizottságának elnöke, John Sherman Cooper volt indiai nagykövet, Hale Boggs képviselő, a képviselőház demok­rata párti többségének vezetője, Allen Dulles, a Központi Hír­szerző Szolgálat (CIA) volt fő­nöke, John McCloy volt nyugat­németországi főbiztos, leszerelési szaktanácsadó és Gerald Ford képviselő. A bizottság megalakí­tásáról a Fehér Ház péntek este közleményt adott ki. „Az elnök utasítja a különbizottságot, bízó­ , m­ásodjék meg arról, hogy ,■ iaazsaa. m­enmirf felderíthető .> A bizottság tegyen jelentést ta­­­­pasztalatairól és következtetései­ről az elnöknek, az amerikai nép­nek és a világnak” — hangzik a közlemény. A bizottsági jelentés elkészültének határidejét nem tűzték ki. Az elnök által kijelölt csoport megalakításáról a kongresszus re­publikánus és demokrata párti ve­zetőivel előzőleg a Fehér Ház konzultált. A bizottságban mind a köztársasági, mind a demok­rata párt szerephez jutott. John­son a vizsgáló bizottság tagjaival péntek este megbeszélést folyta­tott.­ Jack Ruby dallasi bártulajdo­nos, a Kennedy elnök elleni me­rénylet elkövetésével vádolt Os­­wald gyilkosa emlékiratait írja a börtönben. Mint Decker seriff közölte, Ruby „jól alkalmazkodik a börtönélethez”, és nem sokkal letartóztatása után hozzákezdett emlékiratainak megírásához. Ugyanakkor Ruby védője, Tom Howard ügyvéd — aki pénteken meglátogatta cellájában véden­cét —, újságíróknak kijelentette: Ruby elmondotta neki, hogy „at­tól a pillanattól kezdve, amikor a rendőrség épületébe lépett, egyál­talában semmire sem emlék­szik”. Oswald gyilkosa azonban arra még nagyon is jól emlékszik, hogy — mint mondotta — „az épület bejáratánál álló két rend­őr annyira belemerült a beszél­getésbe, hogy ő (Ruby) észrevét­lenül haladt el mellettük”. Az AFP Dallasba kiküldött kü­­löntudósítójának jelentése szerint a Ruby-ügyben indított vizsgálat nem fejeződik be december 9-re — ezt a napot emlegették a tár­gyalás megkezdésének napjaként —, és Oswald gyilkosa perének tárgyalása valószínűleg nem kez­dődik meg február előtt. Belső harc az olasz kereszténydemokraták közt a miniszteri tárcákért Róbert László, az MTI római tudósítója jelenti: Két hét múlt el azóta, hogy a kijelölt miniszterelnök, Moro, a kereszténydemokrata párt főtit­kára megkezdte tárgyalásait a balközép kormányának megala­kításáról. A kormánylista azon­ban, amely előzetes értesülések szerint tíz kereszténydemokrata, 5 szocialista, 4 szociáldemokrata és egy vagy két köztársaságpárti minisztert foglalna magában , még mindig nem készült el. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next