Népszabadság, 1964. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A/F \\*c J*. i] ama asmmma MHKk tMk Of KBBBtKI AMf nv &$£$& £$&$/ S^3HBk mw*msa W^Mr ^p5*7i»m S^«S£r iBBP^Sa fiEpBTíl®# JB$*fm3 ^SífiSy8§ pi» gEBf ma Bűjf .«asy flv H£*Si FFGM HBSEa JttKT Wesíl SjJ£Xf «k1 MSSjm 3? bajü jfá&i*' t£??S A NIAGYAlt SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA 1961. január 3, péntek ÍCra 60 fillér XXII. évfolyam, 1. szám Dobi István újévi köszöntője Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke január 1-én délben újévi köszöntőt mondott a rádióban és a televízióban: Kedves hallgatóim! Ismét reánk köszöntött egy új esztendő első napja. A szilveszter­éjszaka játékos öröme, vígassága után köszöntsük mi is őt, és rövid számvetéssel búcsúztassuk el a magunk mögött hagyott óesztendőt. Elégedett szívvel zárjuk le az 1963-as esztendő számadását. Megvoltak az évnek a gondjai, nehézségei, csalódásai, gyászai és veszteségei, egyéni, családi és közösségi értelemben. Ez elmaradha­tatlan az élettől. Voltak terveink, szándékaink, amelyek nem teljesül­tek, maradt elhanyagolt és félretett munkánk. Hol a magunk hibájá­ból , hol a másokéból. Mégis jó szívvel, barátsággal köszönünk el az óesztendőtől, mert ha egészében nézzük a magunk mögött hagyott évet, az eredményeket, a fejlődést, az ország állapotát, a népjólétet, hazánk nemzetközi tekintélyének növekedését, hírünk alakulását a világban — panaszkodásra kevés okunk van. A csúcsoktól még mesz­­sze vagyunk, de általában jobb, szervezettebb, eredményesebb és gazdaságosabb a munka. A társadalmi életben, a kultúra területein, a közszellemben szaporodtak a szocialista jellemvonások, a párt okos, emberséges, kommunista politikája köré kialakul a nemzeti egység. Ez volt a sikerek forrása 1963-ban és ez további fejlődésünk biztosí­téka 1964-re. _ Siépten-nyomon érezhetjük, hogy a szeretethez és barátsághoz, amit a szocialista országok családjában élvezhetünk, Nyugat felől mind több tisztelet és megbecsülés csatlakozik. Jólesik ezt megállapí­tani, főleg azért, mert nem valami bonyolult világpolitikai játék kö­vetkezménye, hanem annak eredménye, hogy a magunk népe, hazánk boldogulása és az emberi haladás becsületes szolgálata érdekében vá­lasztott úton járunk, több sikerrel, mint amennyi ellenségeinknek kedvére lehet. Nem a barátságos vagy a kényszerű elismerések és dicséretek, hanem kizárólag népünk érdeke ösztönöz bennünket, hogy tovább haladjunk a szocialista úton, amelyet magunk választottunk és a legjobbnak tartunk. Örülünk neki, ha közben a népek békés egymás mellett élését is szolgálhatjuk politik­ánkkal. A hidegháború enyhült. A világ halad a szocializmus felé. Az emberi értelem­ szinte naponta új világokat hódít meg, hinnünk kell abban, hogy a népek józan értelme és az államférfiak felelősségérzete kialakítja a verseny és a fejlődés békés módszereit, megóvja az em­beriséget az atomkatasztrófától. A Szovjetunió 1963-ban is hatalmas erőfeszítéseket tett az embe­riség békéjének megőrzésére, és a világ népei mély békevágyának, a szocialista világrendszer létének, a szovjet kormány állhatatos erő­feszítéseinek köszönhető, hogy megszületett az atomcsendegyezmény, amely ha szerény kezdet is, de biztató, a béke híveit további har­cokra ösztönző siker. Ma már történelmi kényszernek tűnik, hogy a tőkés államok veze­tői is felelősséggel foglalkozzanak nemcsak a béke és a háború, ha­nem az emberi haladás egyéb kérdéseivel is. Ilyen körülmények kö­zött a szovjet békepolitika újabb sikereire és a szocializmus eszméi­nek további térhódítására számíthatunk az 1964-ik évben. Belső fejlődésünkkel elégedetten, a világhelyzetre bizakodással tekintve zárjuk le az óesztendő számadását és jogos reményekkel nyitjuk meg az új év lapjait. 1963-ban elértünk valamit és ezt nemcsak megtartani akarjuk, hanem az a törekvésünk, hogy továbbfejlesszük. Ma már tudjuk, nagyrészt tőlünk függ, hogyan boldogulunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ennek a szép országnak különböző természeti kincsei, gaz­dagsága, népünknek szorgalma és tehetsége kínál.­­Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm kedves hallgatóimat az 1964-ik év első napján. Kivártok mindenkinek sikerekben gazdag, bol­dog új esztendőt! Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetői január 1-én új­évi jókívánságaikat fejezték ki Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fo­gadásán részt vettek Gáspár Sán­dor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Gergely Miklós, a Külügymi­nisztérium protokollosztályainak vezetője. A diplomáciai testület részéről megjelentek: Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság nagy­követe, a diplomáciai testület doyenje, Zsambalin Banzrtr, a Mongol Népköztársaság, Franti­­sek Pisek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, Wilhelm Meiss­­ner, a Német Demokratikus Köz­társaság, Csei Ce-min, a Kínai Népköztársaság, Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság, Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársa­ság, Sarino Mangunpranoto, az Indonéz Köztársaság, Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köz­társaság, Szon Csan Rjom, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság, G. A. Gyenyiszov, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége, S. V. Patel, az Indiai Köztársaság, R. S. Pálos, a Finn Köztársaság, dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság, dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság, Constantán Himarios, a Görög Ki­rályság, dr. Adelbert Koch, Svájc, Sir Ivor Thomas Montague "Pink, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság nagykövete, J. J. L. Pierre Vandeerswyng­­hels, a Belga Királyság, dr. Paolo Vita-Finzi, az Olasz Köztársaság, Pierre Francfort, a Francia Köz­társaság, Ken-Ichiro Yoshida, Ja­pán követe, Jovan Andoni, az Al­bán Népköztársaság, Nguyen Viet, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, Theophilus Addo Mills, a Ghánai Köztársaság nagykövet­ségének, Meir Shacher, Izrael Ál­lam, Poul Poulsen, a Dán Király­ság, Carl­l­son Kjellberg, a Svéd Királyság, Owen T. Jones, az Amerikai Egyesült Államok, dr. Juan Bautista Vilarullo, az Ar­gentin Köztársaság, Luiz Emery Trindade, a Brazil Egyesült Államok, dr. Friedrich C. Zanetti, az Osztrák Köztársaság, dr. Hein Warnaar, a Holland Királyság követségének ideiglenes ügyvivő­je és dr. Nac Androne, a Duna Bizottság igazgatója. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) A szovjet kormányfő újévi nyilatkozatai: „A békés építésben versenyezzünk!" Rendkívüli NATO-tanácskozás a ciprusi válság miatt Az ünnep alkalmából elhangzott beszédek, nyi­latkozatok hosszú sorából kiemelkednek a szovjet kormányfő újévi megnyilatkozásai. Hruscsov a UPI hírügynökségnek adott nyilatkozata után in­terjút adott a japán rádiónak és televíziónak, vala­mint egy uruguayi lapnak is. Ezekben a nyilatko­zatokban Hruscsov az 1963-ban megindult enyhü­lési folyamat folytatása és elősegítése mellett tör lándzsát, akárcsak a Kremlben rendezett hagyo­mányos újévi fogadáson mondott pohárköszöntői­ben, amikor is a szovjet kormányfő kifejezte re­ményét, hogy 1964 ismét „jó év” lesz a világpoliti­kában. A békés egymás mellett élés politikájának méltatása jellemzi egész sor más államférfi, köz­életi személyiség újévi nyilatkozatát is. A ciprusi válság az átmeneti nyugalom után ismét kiéleződött: egyfelől lázas diplomáciai tevé­kenység kezdődött Nicosiában, Londonban, Athén­ban és Ankarában Makariosz elnök nyilatkozata nyomán, aki a Ciprus státusát meghatározó zü­richi és londoni egyezmények érvénytelenítésének szándékát jelentette be, másfelől folytatódtak az incidensek a szigeten és újabb angol csapaterősí­téseket indítottak útba Nicosiába. A legfrissebb je­lentések szerint ezer angol ejtőernyőst küldenek Ciprusra. Az angol beavatkozással párhuzamosan fokozódik a nyomás a ciprusi kormányra Törökor­szág részéről is. A ciprusi válság miatt rendkívüli ülésre hívták össze a NATO állandó tanácsát, s rendkívüli tanácskozások folynak, illetve készülnek Londonban, Athénban és Ankarában is. Hruscsov üzenete a japán néphez Hruscsov szovjet miniszterel­nök két japán rádió- és televí­ziótársaság kérésére újévi üze­netet intézett a japán néphez. Üzenetében a szovjet kormány­fő a többi között hangsúlyozza: a béke megőrzéséért és a termo­nukleáris háború megakadályo­zásáért vívott küzdelem minden józan gondolkodású ember köte­lessége, függetlenül társadalmi helyzetétől. Ebben a harcban egységesek a szovjet és a japán nép törekvései. Olyan irányban kell tevékenykedni, hogy a szov­jet—japán viszony jószomszédi kapcsolattá fejlődjön, gépeink­nek sok vonatkozásban azonosak­­ az érdekei, így elsősorban a bé­­­keharcban, a háború elhárításá­ban. Ez kitűnő alap a Szovjetunió és Japán közötti együttműködés­re” — mondotta. Hruscsov megelégedéssel nyug­tázta, hogy az utóbbi év a két or­szág közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiszélesítését hozta magával. Ez az együttműködés megfelel mindkét nép létérdekei­nek és nemcsak kölcsönösen elő­nyös, hanem egyúttal hozzájárul az egész Távol-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításá­hoz is. A szovjet kormányfő megálla­pította, hogy az 1963-as év a né­pek lankadatlan­­ béketörekvése eredményeképpen „bizonyos mér­tékben enyhítette a nemzetközi feszültséget”. Korunk jellemző vonásaként értékelte Hruscsov azt a tényt, hogy a béke erői mindinkább felülmúlják a hábo­rús erőket. „Amint azonban az események mutatják, vannak még a világon olyan emberek, akik háború segítségével óhajtják meg­oldani a nemzetközi problémá­kat” — mondotta, majd hozzá­fűzte: éppen ezért a békeszerető népeknek mozgósítaniuk kell minden erőt annak érdekében, hogy a már megvalósult eredmé­nyekre támaszkodva további reá­lis intézkedések történjenek a nemzetközi feszültség enyhítése, az általános és teljes leszerelés megvalósítása érdekében. Hruscsov nyilatkozata egy uruguayi lapban Hruscsov válaszolt az El Diario című uruguayi lap szerkesztőjé­nek kérdéseire. A nemzetközi helyzetet értékelve Hruscsov ki­jelentette, hogy az események alakulása az utóbbi időben új le­hetőségeket nyit meg a világ bé­kéjének megszilárdítása előtt. „A béke megszilárdítására irá­nyuló intézkedések a kérdések széles körét ölelik fel, de e kér­dések közül a legfontosabb fel­tétlenül az általános és teljes le­szerelés” — mondotta. — „A bé­ke megszilárdításáról történő gondoskodás megköveteli, hogy határozottan harcoljunk az impe­rialisták és a gyarmatosítók me­rényletei ellen, amelyekkel meg akarják akadályozni a népeket legszentebb joguk gyakorlásában, abban, hogy maguk irányítsák sorsukat. Az Egyesült Államok militarista körei nem akarják megadni ezt a szent jogot a ku­bai népnek, s az utóbbi időben ismét megpróbálják fokozni a fe­szültséget a Karib-tenger térségé­ben” — jelentette ki a szovjet kormányfő. „Nem a halált és pusztulást hozó fegyverek gyártásában, ha­nem a békés építésben, a népek anyagi és szellemi szükségletei­nek kielégítésében kell versenyez­nünk” — folytatta Hruscsov. Latin-Amerika népei hozzájá­rulhatnak, a hozzá is kell járul­niuk a világháború megakadályo­zásának közös ügyéhez — állapí­totta meg a nyilatkozatban a szovjet miniszterelnök, majd le­szögezte: a moszkvai szerződés aláírása és a nukleáris fegyverek kozmikus pályára juttatásának el­tiltásáról létrejött megegyezés arról tanúskodik, hogy megvan a lehetőség a bonyolult nemzet­közi kérdések rendezésére akkor is, amikor különböző társadalmi rendszerű országok állnak fenn. Most további lépéseket kell tenni ebben az irányban. Hruscsov felsorolta azokat a szovjet javaslatokat, amelyek a béke biztosítására irányulnak, s megjegyezte: a Szovjetunió azzal az elhatározásával, hogy 1964-ben 600 millió rubellel csökkenti ka­tonai kiadásait, újból hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek folyamatához. A nyugati ha­talmak azonban állandóan kitér­nek a leszerelés létfontosságú problémájának megoldása elől. A szovjet kormányfő kijelen­tette: meggyőződése, hogy nem vezetnek eredményre az amerikai „veszettek” erőfeszítései, amelyek­kel Kuba ellen össze akarják to­borozni a nyugati félteke reakciós erőinek egységes frontját. Ezzel a kísérlettel szemben áll maguknak a kubaiaknak kitartása; a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág szilárd elhatározása, hogy Kuba népét nem hagyja bajban; szemben áll ezzel a törekvéssel minden jóakaratú ember és első­sorban a latin-amerikai országok népének növekvő szolidaritása. Hruscsov nyilatkozatában egy kérdésre válaszolva kijelentette: a szocializmus az, amely lehetővé teszi, hogy az atomenergiát és a technika eredményeit az emberi­ség javára hasznosítsák, a Szov­jetunió tapasztalata kézzelfogható bizonyítékot nyújt erre. Az atom­fegyvert a kapitalizmus világában alkották meg, a szocializmus vi­lágáé viszont az a dicsőség, hogy elsőnek alkalmazta békés célok­ra az atomenergiát. Nyilatkozata befejező részében Hruscsov sikereket kívánt Uru­guay ifjúságának elgondolásai, üdvös céljai megvalósításához. „Az ifjúságé a jövő, s úgy kell cselekedni, hogy ez a jövő ra­gyogó legyen, hogy a termonuk­leáris háború sötét fellegei ne homályosíthassák el a ragyogó horizontot, hogy mindenki saját boldogulásáért dolgozhasson, biz­tosíthassa országa előrejutását a társadalmi haladás útján” — fe­jeződik be Hruscsov nyilatkozata. A Shapirónak adott Hruscsov, mint közöltük, nyi­latkozatot adott Henry Shapiró­nak, a UPI moszkvai tudósítójá­nak. Az amerikai hírügynöksé­gek részletesen ismertették ezt a nyilatkozatot. A hétfő reggeli New York-i la­pok feltűnő helyen, nagybetűs cí­mek alatt foglalkoznak Hruscsov nyilatkozatával. A New York-i World­ Telegram and the Sun egész oldalas címben rámutat: Hruscsov békés felhívásában ki­jelentette, hogy az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió megálla­podhat a feszültség csökkentésé­nek módozataiban. Hasonló nagy­betűs címben a New York Jour­nal American kijelenti: Hruscsov interjú visszhangja úgy véli, hogy 1964, a javulás iráé­nyában történő változások esz­tendeje lesz. A londoni esti lapok a követke­ző cím alatt első oldalon számol­tak be az eseményről: „1964-ben több kérdésben várható a megál­lapodás Kelet és a Nyugat kö­zött.” Az Evening Standard és az Evening News külön kiemeli Hruscsov felhívását a nyugati or­szágokhoz, hogy a katonai kiadá­sok csökkentésében kövessék a Szovjetunió példáját. Az Evening News idézi a szovjet kormányfő kijelentését annak szükségességé­ről, hogy 1964-ben szilárdítsák a békés együttműködés­tt.

Next