Népszabadság, 1964. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 20 oldal ■— Arad forint NÉPSZABADSÁG 1961. március 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MIUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXII. évfolyam, 51 szám Termelés és szükséglet Nálunk a termelés közvetlen és kizárólagos célja a dolgozók sokoldalú szükségleteinek kielégítése a lehető legjobb színvonalon. A bonyolult társadalmi munkamegosztásban egy mindenkiért és mindenki egyért dolgozik. A textilgyári munkás az egész társadalom jó és ízléses ruházkodásán munkálkodik, s cserébe az ő szükségleteinek kielégítésén fáradozik a kereskedelmi alkalmazott és a mozdonyvezető, a tanár és a kőműves. A Tiszaszederkényben műtrágyagyárat szerelő lakatos szintén az ő szükségletére termel, ma biztosítva a holnap zavartalan és olcsó kenyérellátását. A termelés és a szükséglet — megszabadulva az egyéni haszonszerzés mozgatóitól — közvetlen és elszakíthatatlan kapcsolatba kerül a szocializmusban. A kapcsolat, persze, itt sem automatikus és az összhang nem abszolút A holnap szükségleteit kielégíteni hivatott beruházások a ma lehetséges maximális fogyasztásból jelentenek levonást , a napi szükségletek kielégítése is időnként, egyes cikkekből a termelés korlátaiba ütközik. A jelen és a jövő, az igények és a lehetőségek e konfliktusainak feloldása nem könnyű, nem is mindig sikerül, esetben a rendelések szerinti termelés gyakorlata. De ezt mutatja az is, hogy a készletnövekedés üteme csökkent 1963-ban. Mindezek ellenére még soha ilyen élesen nem jelentkezett a szükségletek szerinti termelés igénye, mint napjainkban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődésének meggyorsítása múlik a változó szükségletek rugalmas, gyors kielégítésén. Sok ütemben a termelési kapacitások a tervezettnél nagyobb termelést is lehetővé tennének. A termelés nagyobb ütemű bővülésének nem a hazai vagy a világpiac viszonylagos szűkülése szab határt, hiszen a rendeléshiány ellenére sok tényleges hazai és exportigény maradt kielégítetlen. A termelés gyorsabb növelésének szinte kizárólagos korlátja jelenleg a termékek korszerűségi és minőségi színvonalának elégtelensége. Egészen nyilvánvaló ez például a szerszámgépgyártás esetében. A szerszámgépipar termelése 1963-ban 17 százalékkal, kivitele 27 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A visszaesés oka a minőségi hibák nagy száma és az új, korszerű gyártmányok bevezetésének késedelme. Jól emlékszünk még azokra az időkre, amikor a beruházások méretei miatt abszolút értelemben is csökkent a fogyasztás színvonala. S az áldozatok ellenére a beruházások nem hozták meg a várt eredményt. Túl sokat markoltunk, s a kitűzött célok nem feleltek meg az ország tényleges szükségleteinek. S emlékszünk arra is, amikor elmélet szentesítette azt a gyakorlatot, hogy a termelés gyors felfutása ellenére elmaradt a szükségletek mögött A szükségletek egysíkú értelmezése és ennek gyakorlati konzekvenciája, a „gyártsunk mindent mi magunk” vállalkozó szellem nem kevés kárt okozott. Nyilvánvaló, hogy a szükségletek korszerű felfogása internacionális látásmódot kíván. Hazai termékeink gyártásában, mint nagyon is fontos igénnyel, szükséges számolni a baráti és a tőkés exporttal, ahogyan a belső szükségletek kielégítésénél a hazai gyártás mellett nélkülözhetetlen tényező a behozatal. Növekvő külkereskedelmi forgalom nélkül elképzelhetetlen a magyar népgazdaság bővített újratermelése. Azért is, mert a termeléssel együtt növekszik a nyersanyag-behozatal, és azért is, mert a feldolgozó ipart és elsősorban a gépipart mindinkább jellemző nemzetközi munkamegosztás, a korszerű, nagy sorozatú szakosított gyártás nélkül elképzelhetetlen a hazai és az exportszükségletek kielégítése a korszerű színvonalon. Az MSZMP immár hétesztendős, az élet által is igazolt gazdaságpolitikáját a szükségletek és a termelési lehetőségek realisztikus számbavétele jellemzi. Megszűnt az évekkel ezelőtt annyira nyomasztó általános anyag- és áruhiány, s ugyanakkor elejét veszik a tervek nyakló nélküli túlteljesítésének, s megtiltják a konkrét rendelés nélküli gyártást, a raktári készletek öncélú növelését. S ha tavaly a gépipar rendelés hiányában nem teljesítette tervét, ez a lényegében negatív jelenség is mutatja, hogy tért hódított a szükségletekhez A termelés és a szükséglet összhangjának megteremtése szinte iparáganként és vállalatonként más és más feladatokat jelent. Helyenként átfogó műszaki fejlesztésre, új, kiváló minőségű gyártmányokra van szükség. Másutt elegendő csupán a termék korszerűsítése, a minőség javítása vagy a választék bővítése. Gyakran számottevő külföldi üzletek megszerzése a termék lényegét nem érintő apróbb változtatásokon és egyes speciális igények kielégítésén dől el. A szükségletek nemcsak meghatározott színvonalon és választékban, hanem mindig adott időben is jelentkeznek. Az idővel, mint fontos tényezővel, szükséges számolnit a fejlesztésben és a szállítási határidők visszaigazolásánál egyaránt A hosszú szállítási határidők néha eleve versenyképtelenné teszik vállalatainkat fontos külföldi piacokon, s belföldön is csak a készleteket növelik a szezon után szállított idénycikkek. A hosszadalmas szállításokat gyakran tervezési és gazdálkodási rendszerünk nehézkessége okozza Több gépipari gyártmánynál az átfutási idő 60 százalékát az anyagbiztosítás emészti fel Tavaly — mint említettük — a készletek lassabban növekedtek, mint a megelőző években. És ez az egészséges jelenség azt mutatja, hogy kevesebb anyagot és munkát pazaroltak közvetlenül fogyasztásra nem kerülő termékek gyártására. A feladat azonban nem egyszerűen a felesleges készletek csökkentése, hanem a szükségletek maximális kielégítése a lehetőségek határain belül. S ez már nemcsak nagyobb gazdálkodási szigort és következetességet, hanem elmélyültebb műszaki fejlesztést, gazdasági szervező és elemző munkát, a hazai és külföldi piacviszonyok alaposabb tanulmányozását, kutatását igényli. Az ipar fejlődésének meggyorsítása is egyebek között azon múlik, hogy mennyire tudja a termelés jobban követni a lakosság, a beruházások, a világpiac fejlődő igényeit. Kovács József Március 19-re a Hazafias N.épfront III. kongresszusát A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége pénteken a népfront székházában Kállai Gyula elnöklésével ülést tartott Az ülésen Kállai Gyula, az országos tanács elnöke javaslatot terjesztett elő a Hazafias Népfront III. kongresszusának időpontjára. Az elnökség elhatározta, hogy a kongresszust 1964. március 19-re hívja össze. Ortutay Gyula főtitkár előterjesztése alapján az elnökség megvitatta a kongresszus elé terjesztendő jelentés szövegét. A vitában felszólalt Szakosíts Árpád, Harrer Ferenc, Vigh Imre, Cseterki Lajos, Bugár Jánosné, Erdei Ferenc, Darvas József, Bencsik István, Bognár Rezső, Dobos László, Tóth Lajos és Danovits Lajos. Harmati Sándor országos titkár beszámolt az elnökségnek a lezajlott községi népfrontbizottsági választások tapasztalatairól, a kongresszusi előkészületekről, majd az elnökség ülése Kállai Gyula zárszavával fejeződött be. Török hadihajók a ciprusi partok közelében Hétfőn folytatódik a Biztonsági Tanács ciprusi vitája New York, február 29. (MTI) A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén elsőnek Denktash ciprusi török politikus szólalt fel. Jóllehet a tanács korábbi döntése értelmében csupán „magánemberként” adhatta elő véleményét, a politikus úgy tüntette fel, mintha valamennyi ciprusi török nevében beszélne. Azt állította, hogy Makariosz elnök „terroruralmat gyakorol a ciprusi törökök felett”. Egyórás beszéde végén Denktash kijelentette: „Mi, ciprusi törökök sohasem nyugszunk bele, hogy kisebbségi helyzetben legyünk.” Ezután Görögország képviselője szólalt fel, rámutatva arra, hogy Denktash maga is felelős a Cipruson kialakult nehéz helyzetért, s a török szélsőségesek e vezetője a Biztonsági Tanács által számára nyújtott lehetőséget csupán arra használja fel, hogy olajat öntsön a tűzre. A görög küldött emlékeztetett arra, hogy a ciprusi külügyminiszter ismételten felhívta a világszervezet figyelmét: idegen intervenció fenyegeti Ciprust, s ezért az ENSZ-nek felhívást kellene intéznie az érdekelt államokhoz az ország függetlenségének és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartására. Kiprianu ciprusi külügyminiszter felszólalásában kijelentette, hogy — tekintettel a Denktash beszédében elhangzott rágalmakra — kéri a tanácsot, az igazság megállapítása végett hallgasson ki különböző nemzetiségű ciprusi állampolgárokat. A ciprusi külügyminiszter felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét, hogy Törökország pénteken újabb provokációt hajtott végre, amikor hadgyakorlatok ürügyén török hadihajókat küldött a ciprusi partok közelébe. A ciprusi külügyminiszter ezután megismételte kormánya kérését, hogy a Biztonsági Tanács védje meg Ciprust a török fegyveres intervenció fenyegetésétől, biztosítsa a szigetország függetlenségét és területi épségét. Ha a tanács teljesíti feladatát és helyt ad Ciprus kérésének, akkor helyreáll a béke a szigeten, s a ciprusi kormány ebben az esetben nem ellenzi, hogy ENSZ- csapatok érkezzenek a szigetre, bár nem tartja ezt szükségesnek. Ehhez azonban szükséges a Biztonsági Tanács határozata, amely felhívja az ENSZ tagállamait: tartsák tiszteletben Ciprus területi épségét és függetlenségét, s mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólította Törökország képviselőjét, válaszoljon végre arra a kérdésre, a török kormány hajlandó-e az ENSZ alapokmányának megfelelően kijeleteni, hogy tiszteletben tartja Ciprus sérthetetlenségét és függetlenségét. Menemencioglu török küldött Fedorenko felhívására kijelentette: kormánya egyike a londoni „garanciaszerződés” aláíróinak és Törökország e szerződés értelmében tesz eleget kötelezettségeinek. Fedorenko ezután ismét szót kért és felhívta a Biztonsági Tanács tagjainak figyelmét, hogy a török küldött ezúttal sem adott világos választ a ciprusi kormány által joggal igen fontosnak tartott kérdésre. A Biztonsági Tanács ciprusi vitáját hétfőn este folytatják. Görög figyelmeztetés Törökországhoz: nem tűrné el a ciprusi intervenciót Athéni jelentések szerint Kosztopulosz görög külügyminiszter péntek este megbeszélést tartott a görög fegyveres erők vezetőivel. A külügyminiszter pénteken magához kérette a török nagykövetet és közölte vele, hogy Görögország nem tűrné el Törökország esetleges egyoldalú ciprusi intervencióját. A görög kormány péntek este elrendelte, hogy a rádióállomások további intézkedésig ne továbbítsák az angol rádió görög nyelvű adásait. Mint ismeretes, a görög rádióállomások rendszeresen továbbították a BBC és az Amerika Hangja görög nyelvű adásait. A ciprusi válság kiéleződése óta azonban sokan kifogásolták az adások tartalmát, ezért a kormány vizsgálatot rendelt el annak megállapítására: az említett adások Ciprussal kapcsolatban nem ferdítik-e el a tényeket. A vizsgálat eredményétől teszik függővé, hogy sugározza-e ezeket az adásokat a görög rádió. A Reuter nicosiai jelentése szerint Pickard ideiglenes angol főbiztos pénteken felkereste Makariosz elnököt és „mélységes aggodalmának” adott kifejezést a Makhi ciprusi lapban közölt jelentés miatt, amely szerint az angol titkosszolgálat Makariosz elnök meggyilkolását tervezte. A Reuter szerint Makariosz kijelentette: maga sem hisz a hír valódiságában. Marokkó nem hajlandó megszakítani kereskedelmi kapcsolatait Kubával Abdel Káder Iszmail, a Kubában tartózkodó marokkói kereskedelmi küldöttség vezetője Havannában sajtóértekezletén elítélően nyilatkozott arról a nyomásról, amelyet az Egyesült Államok gyakorol a Kubával kereskedő országokra. — Fenn akarjuk tartani és fejleszteni kívánjuk kereskedelmi kapcsolatainkat Kubával — hangsúlyozta a marokkói képviselő. — Marokkó ebben az évben 250 000 tonna kubai cukrot akar importálni és szemes terményt, konzerveket, foszfátot és egyéb árut exportálni Kubába A Kuba és Marokkó között lebonyolódó kereskedelmi forgalom összege az 1959. évi 13 millió dollárról 1963. év első felében csaknem 19 millió dollárra emelkedett. (TASZSZ) Demilitarizált övezet létesül az etiópiai—Szomáliai határon Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa péntek esti ülését a Szomáliai—etiópiai határvita kérdésének szentelte. Szomália elvben elfogadta azt a tervet, hogy létesítsenek demilitarizált övezetet a két ország közötti határ mentén. Az etióp szóvivő kijelentette, hogy a terv „értelmetlen, ha nem párosul megfelelő garanciákkal”. Az etióp megbízott terjeszkedő politikával vádolta Szomáliát, amelynek véleménye szerint viszont Etiópia követett el agreszsziót. Az AFP beszámolója szerint a lagosi értekezlet politikai bizottsága megvizsgálta a rwandai menekültek problémáját is, de megoldást nem talált.