Népszabadság, 1964. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 20 oldal ■— Ara­d forint NÉPSZABADSÁG 1961. március 1. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MIUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXII. évfolyam, 51 szám Termelés és szükséglet Nálunk a termelés közvetlen és kizárólagos célja a dolgozók sok­oldalú szükségleteinek kielégíté­se a lehető legjobb színvonalon. A bonyolult társadalmi munka­­megosztásban egy mindenkiért és mindenki egyért dolgozik. A tex­tilgyári munkás az egész társada­lom jó és ízléses ruházkodásán munkálkodik, s cserébe az ő szükségleteinek kielégítésén fára­dozik a kereskedelmi alkalmazott és a mozdonyvezető, a tanár és a kőműves. A Tiszaszederkény­­ben műtrágyagyárat szerelő laka­tos­ szintén az ő szükségletére ter­mel, ma biztosítva a holnap za­vartalan és olcsó kenyérellátá­sát. A termelés és a szükséglet — megszabadulva az egyéni ha­szonszerzés mozgatóitól — köz­vetlen és elszakíthatatlan kap­csolatba kerül a szocializmusban. A kapcsolat, persze, itt sem au­tomatikus és az összhang nem abszolút A holnap szükségleteit kielégíteni hivatott beruházások a ma lehetséges maximális fo­gyasztásból jelentenek levonást , a napi szükségletek kielégítése is időnként, egyes cikkekből a termelés korlátaiba ütközik. A jelen és a jövő, az igények és a lehetőségek e konfliktusainak fel­oldása nem könnyű, nem is min­dig sikerül, esetben a rendelések­­ szerinti termelés gyakorlata. De ezt mu­tatja az is, hogy a készletnöveke­dés üteme csökkent 1963-ban. Mindezek ellenére még soha ilyen élesen nem jelentkezett a szükségletek szerinti termelés igé­nye, mint napjainkban. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy népgazda­ságunk fejlődésének meggyorsítá­sa múlik a változó szükségletek rugalmas, gyors kielégítésén. Sok ütemben a termelési kapacitások a tervezettnél na­gyobb termelést is lehetővé ten­nének. A termelés nagyobb üte­mű bővülésének nem a hazai vagy a világpiac viszonylagos szűkülése szab határt, hiszen a rendeléshiány ellenére sok tény­leges hazai és exportigény maradt kielégítetlen. A termelés gyor­sabb növelésének szinte kizáróla­gos korlátja jelenleg a termékek korszerűségi és minőségi színvo­nalának elégtelensége. Egészen nyilvánvaló ez például a szer­számgépgyártás esetében. A szer­számgépipar termelése 1963-ban 17 százalékkal, kivitele 27 száza­lékkal csökkent az előző évhez képest. A visszaesés oka a minő­ségi hibák nagy száma és az új, korszerű gyártmányok bevezetésé­nek késedelme. Jól emlékszünk még azokra az időkre, amikor a beruházások méretei miatt abszolút értelem­ben is csökkent a fogyasztás szín­vonala. S az áldozatok ellenére a beruházások nem hozták meg a várt eredményt. Túl sokat mar­koltunk, s a kitűzött célok nem feleltek meg az ország tényleges szükségleteinek. S emlékszünk arra is, amikor elmélet szente­sítette azt a gyakorlatot, hogy a termelés gyors felfutása ellenére elmaradt a szükségletek mögött A szükségletek egysíkú értel­mezése és ennek gyakorlati kon­zekvenciája, a „gyártsunk min­dent mi magunk” vállalkozó szellem nem kevés kárt okozott. Nyilvánvaló, hogy a szükségletek korszerű felfogása internacionális látásmódot kíván. Hazai termé­keink gyártásában, mint nagyon is fontos igénnyel, szükséges szá­molni a baráti és a tőkés export­tal, ahogyan a belső szükségletek kielégítésénél a hazai gyártás mellett nélkülözhetetlen tényező a behozatal. Növekvő külkeres­kedelmi forgalom nélkül elkép­zelhetetlen a magyar népgazda­ság bővített újratermelése. Azért is, mert a termeléssel együtt nö­vekszik a nyersanyag-behozatal, és azért is, mert a feldolgozó ipart és elsősorban a gépipart mindinkább jellemző nemzetközi munkamegosztás, a korszerű, nagy sorozatú szakosított gyártás nélkül elképzelhetetlen a hazai és az exportszükségletek kielégí­tése a korszerű színvonalon. Az MSZMP immár héteszten­dős, az élet által is igazolt gaz­daságpolitikáját a szükségletek és a termelési lehetőségek realisz­tikus számbavétele jellemzi. Meg­szűnt az évekkel ezelőtt annyira nyomasztó általános anyag- és áruhiány, s ugyanakkor elejét veszik a tervek nyakló nélküli túlteljesítésének, s megtiltják a konkrét rendelés nélküli gyár­tást, a raktári készletek öncélú növelését. S ha tavaly a gépipar rendelés hiányában nem teljesí­tette tervét, ez a lényegében ne­gatív jelenség is mutatja, hogy tért hódított a szükségletek­h­ez A termelés és a szükséglet össz­hangjának megteremtése szinte iparáganként és vállalatonként más és más feladatokat jelent. Helyenként átfogó műszaki fej­lesztésre, új, kiváló minőségű gyártmányokra van szükség. Má­sutt elegendő csupán a termék korszerűsítése, a minőség javítá­sa vagy a választék bővítése. Gyakran számottevő külföldi üz­letek megszerzése a termék lé­nyegét nem érintő apróbb változ­tatásokon és egyes speciális igé­nyek kielégítésén dől el. A szükségletek nemcsak meg­határozott színvonalon és válasz­tékban, hanem mindig adott idő­ben is jelentkeznek. Az idővel, mint fontos tényezővel, szükséges számolnit a fejlesztésben és a szál­lítási határidők visszaigazolásánál egyaránt A­ hosszú szállítási ha­táridők néha eleve versenykép­telenné teszik vállalatainkat fon­tos külföldi piacokon, s belföldön is csak a készleteket növelik a szezon után szállított idénycik­kek. A hosszadalmas szállításokat gyakran tervezési és gazdálkodási rendszerünk nehézkessége okozza Több gépipari gyártmánynál az átfutási idő 60 százalékát az anyagbiztosítás emészti fel Tavaly — mint említettük — a készletek lassabban növekedtek, mint a megelőző években. És ez az egészséges jelenség azt mu­tatja, hogy kevesebb anyagot és munkát pazaroltak közvetlenül fo­gyasztásra nem kerülő termékek gyártására. A feladat azonban nem egyszerűen a felesleges kész­letek csökkentése, hanem a szük­ségletek maximális kielégítése a lehetőségek határain belül. S ez már nemcsak nagyobb gazdálko­dási szigort és következetességet, hanem elmélyültebb műszaki fej­lesztést, gazdasági szervező és elemző munkát, a hazai és külföl­di piacviszonyok alaposabb tanul­mányozását, kutatását igényli. Az ipar fejlődésének meggyorsítása is egyebek között azon múlik, hogy mennyire tudja a termelés jobban követni a lakosság, a beruházások, a világpiac fejlődő igényeit. Kovács József Március 19-re a Hazafias N.­épfront III. kongresszusát A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége pénteken a népfront székházában Kállai Gyula elnöklésével ülést tartott Az ülésen Kállai Gyula, az or­szágos tanács elnöke javaslatot terjesztett elő a Hazafias Nép­front III. kongresszusának idő­pontjára. Az elnökség elhatározta, hogy a kongresszust 1964. március 19-re hívja össze. Ortutay Gyula főtitkár előter­jesztése alapján az elnökség meg­vitatta a kongresszus elé terjesz­tendő jelentés szövegét. A vitá­ban felszólalt Szakosíts Árpád, Harrer Ferenc, Vigh Imre, Cse­­terki Lajos, Bugár Jánosné, Erdei Ferenc, Darvas József, Bencsik István, Bognár Rezső, Dobos László, Tóth Lajos és Danovits Lajos. Harmati Sándor országos titkár beszámolt az elnökségnek a le­zajlott községi népfrontbizottsági választások tapasztalatairól, a kongresszusi előkészületekről, majd az elnökség ülése Kállai Gyula zárszavával fejeződött be. Török hadihajók a ciprusi partok közelében Hétfőn folytatódik a Biztonsági Tanács ciprusi vitája New York, február 29. (MTI) A Biztonsági Tanács péntek esti ülésén elsőnek Denktash cip­rusi török politikus szólalt fel. Jóllehet a tanács korábbi döntése értelmében csupán „magánem­berként” adhatta elő véleményét, a politikus úgy tüntette fel, mint­ha valamennyi ciprusi török ne­vében beszélne. Azt állította, hogy Makariosz elnök „terror­­uralmat gyakorol a ciprusi törö­kök felett”. Egyórás beszéde vé­gén Denktash kijelentette: „Mi, ciprusi törökök sohasem nyug­szunk bele, hogy kisebbségi hely­zetben legyünk.” Ezután Görögország képviselője szólalt fel, rámutatva arra, hogy Denktash maga is felelős a Cip­ruson kialakult nehéz helyzetért, s a török szélsőségesek e vezetője a Biztonsági Tanács által számá­ra nyújtott lehetőséget csupán ar­ra használja fel, hogy olajat önt­sön a tűzre. A görög küldött em­lékeztetett arra, hogy a ciprusi külügyminiszter ismételten fel­hívta a világszervezet figyelmét: idegen intervenció fenyegeti Cip­rust, s ezért az ENSZ-nek felhí­vást kellene intéznie az érdekelt államokhoz az ország független­ségének és területi sérthetetlen­ségének tiszteletben tartására. Kiprianu ciprusi külügyminisz­ter felszólalásában kijelentette, hogy — tekintettel a Denktash beszédében elhangzott rágalmak­ra — kéri a tanácsot, az igazság megállapítása végett hallgasson ki különböző nemzetiségű ciprusi állampolgárokat. A ciprusi kül­ügyminiszter felhívta a Bizton­sági Tanács figyelmét, hogy Tö­rökország pénteken újabb provo­kációt hajtott végre, amikor had­gyakorlatok ürügyén török hadi­hajókat küldött a ciprusi partok közelébe. A ciprusi külügyminiszter ez­után megismételte kormánya ké­rését, hogy a Biztonsági Tanács védje meg Ciprust a török fegy­veres intervenció fenyegetésétől, biztosítsa a szigetország függet­lenségét és területi épségét. Ha a tanács teljesíti feladatát és helyt ad Ciprus kérésének, ak­kor helyreáll a béke­ a szigeten, s a ciprusi kormány ebben az esetben nem ellenzi, hogy ENSZ- csapatok érkezzenek a szigetre, bár nem tartja ezt szükségesnek. Ehhez azonban szükséges a Biz­tonsági Tanács határozata, amely felhívja az ENSZ tagállamait: tartsák tiszteletben Ciprus terüle­ti épségét és függetlenségét, s mondjanak le az erőszak alkal­mazásáról. Fedorenko, a Szovjetunió képvi­selője felszólította Törökország képviselőjét, válaszoljon végre arra a kérdésre, a török kormány hajlandó-e az ENSZ alapokmá­nyának megfelelően kijeleteni, hogy tiszteletben tartja Ciprus sérthetetlenségét és függetlensé­gét. Menemencioglu török kül­dött Fedorenko felhívására kije­lentette: kormánya egyike a lon­doni „garanciaszerződés” aláírói­nak és Törökország e szerződés értelmében tesz eleget kötelezett­ségeinek. Fedorenko ezután ismét szót kért és felhívta a Biztonsági Ta­nács tagjainak figyelmét, hogy a török küldött ezúttal sem adott világos választ a ciprusi kor­mány által joggal igen fontosnak tartott kérdésre. A Biztonsági Tanács ciprusi vi­táját­ hétfőn este folytatják. Görög figyelmeztetés Törökországhoz: nem tűrné el a ciprusi intervenciót Athéni jelentések szerint Kosz­­topulosz görög külügyminiszter péntek este megbeszélést tartott a görög fegyveres erők vezetőivel. A külügyminiszter pénteken ma­gához kérette a török nagyköve­tet és közölte vele, hogy Görögor­szág nem tűrné el Törökország esetleges egyoldalú ciprusi inter­vencióját. A görög kormány péntek este elrendelte, hogy a rádióállomások további intézkedésig ne továbbít­sák az angol rádió görög nyelvű adásait. Mint ismeretes, a görög rádióállomások rendszeresen to­vábbították a BBC és az Amerika Hangja görög nyelvű adásait. A ciprusi válság kiéleződése óta azonban sokan kifogásolták az adások tartalmát, ezért a kormány vizsgálatot rendelt el annak meg­állapítására: az említett adások Ciprussal kapcsolatban nem fer­dítik-e el a tényeket. A vizsgálat eredményétől teszik függővé, hogy sugározza-e ezeket az adásokat a görög rádió. A Reuter nicosiai jelentése sze­rint Pickard ideiglenes angol fő­biztos pénteken felkereste Maka­­riosz elnököt és „mélységes aggo­dalmának” adott kifejezést a Makhi ciprusi lapban közölt je­lentés miatt, amely szerint az an­gol titkosszolgálat Makariosz el­nök meggyilkolását tervezte. A Reuter szerint Makariosz kijelen­tette: maga sem hisz a hír valódi­ságában. Marokkó nem hajlandó megszakítani kereskedelmi kapcsolatait Kubával Abdel Káder Iszmail, a Kubá­ban tartózkodó marokkói keres­kedelmi küldöttség vezetője Ha­vannában sajtóértekezletén el­ítélően nyilatkozott arról a nyo­másról, amelyet az Egyesült Ál­lamok gyakorol a Kubával ke­reskedő országokra. — Fenn akarjuk tartani és fej­leszteni kívánjuk kereskedelmi kapcsolatainkat Kubával — hang­súlyozta a marokkói képviselő. — Marokkó ebben az évben 250 000 tonna kubai cukrot akar impor­tálni és szemes terményt, konzer­­veket, foszfátot és egyéb árut ex­portálni Kubába A Kuba és Marokkó között le­bonyolódó kereskedelmi forgalom összege az 1959. évi 13 millió dollárról 1963. év első felében csaknem 19 millió dollárra emel­kedett. (TASZSZ) Demilitarizált övezet létesül az etiópiai—Szomáliai határon Az Afrikai Egységszervezet mi­niszteri tanácsa péntek esti ülését a Szomáliai—etiópiai határvita kérdésének szentelte. Szomália elvben elfogadta azt a tervet, hogy létesítsenek demilitarizált övezetet a két ország közötti határ mentén. Az etióp szóvivő kijelentette, hogy a terv „értelmetlen, ha nem párosul megfelelő garanciákkal”. Az etióp megbízott terjeszkedő politikával vádolta Szomáliát, amelynek véleménye szerint vi­szont Etiópia követett el agresz­­sziót. Az AFP beszámolója szerint a lagosi értekezlet politikai bizott­­sága megvizsgálta a rwandai me­nekültek problémáját is, de meg­oldást nem talált.

Next