Népszabadság, 1964. augusztus (22. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ára 60 fillér NÉPSZABADSRg 1961. augusztus 1. szombat A m MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXII. évfolyam, 179. szám Gondos előrelátással A forró nyári napokon, augusztus elején talán korainak tűnik az őszre emlékeztetni. Pedig mezőgazdasági nagyüzemeinkben elérkezett az ideje ennek is. Igaz, az ország sok táján akad még aratnivaló, s javában tart a cséplés. Ennek ellenére napjainkban már nagyon időszerű feladat: készülni az őszre, a következő évre. A korszerű gazdálkodás nagy előrelátást követel az üzemek vezetőitől, dolgozóitól, a mezőgazdasági termelés irányítóitól. S azért, hogy jövőre tovább növekedjék a termelés, sok mindent már most kell megtenni, az előkészületeket most kell kezdeni. Vonatkozik ez a gazdálkodás mindkét nagyon fontos ágára — a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt. Az őszi hónapokban szántóföldjeinknek mintegy hatvan százalékáról kell a termést letakarítani. Ugyanebben az időszakban vár talajelőkészítésre és vetésre a terület jó egyharmada. Ráadásul a letakarított és vetetlen földek, kevés kivételtől eltekintve, őszi mélyszántást igényelnek. A teendők nagyon vázlatos és hiányos felsorolása is mutatja: mezőgazdaságunkban változatlanul az őszi időszak hozza a legtöbb munkát. A kisparaszti gazdálkodás idején, az aratás befejezéseután rendszerint néhány hétig nyugodalmasabb időszak következett. Kényszerszünet volt ez, mert az aratással nem tudott lépést tartani a tarlóhántás, s a rendelkezésre álló eszközökkel nem tudták a kiszáradt talajokat művelni. A vetésszerkezet is másként alakult. Nem vagy alig volt valamicske silókukorica. Ennek a kényszerszünetnek minden esztendőben súlyosak voltak a következményei. Az őszigabona-vetést soha nem tudtuk a kívánt és kedvező időszakban — legkésőbb október végéig — elvégezni. Ezenkívül az őszi mélyszántás a terület legnagyobb részére elmaradt. A régi, rossz hagyományok máig is élnek a gazdálkodásban. A felszántatlan tarlók, miután pillanatnyilag semmi gondot nem okoznak, mint mondani szokás, nem kiabálnak. A baj csak akkor jön, amikor ezernyi más tennivaló mellett jelentkezik a már régen learatott területek megművelésének gondja. Az összerakatlan kombájnszalma, még ha megázik, akkor is megszárad ezekben a napokban a tarlón. De ha tovább késlekednek az összerakásával, kazlatásával, akkor olyan időszakban kerül sor a munkára, amikor már mást kellene — méghozzá sürgősen — tenni. Ilyenkor aztán a gazdasági vezetés mérlegel. Megállapítja, hogy a kisebb kár akkor keletkezik, ha egyéb munkát végeznek a rendelkezésre álló erőkkel, s a szalma tönkremegy. Hosszan lehetne még sorolni azokat a tényeket, amelyek világosan mutatják: semmi nem indokolja a várakozást, s nagyon is itt van az ideje szakítani a gazdálkodás aratás utáni rossz hagyományaival. Állami gazdaságaink és szövetkezeteink zömében egyébként nemcsak tudják, hogy a mostani időszak eldöntheti az őszi munkák sorsát, hanem ennek megfelelően cselekszenek is. A gazdaságok többsége még a tavaszi hónapokban kidolgozta a nyári munkák tervét, és ebben részletesen számolt az őszi követelményekkel. Baj ott adódik, ahol erről a tervről megfeledkeztek. Szükséges is, időszerű is a nyári munkák második időszakának tervét elővenni, ha szükséges, módosítani, s ennek alapján szervezni a munkát. A mezőgazdasági termelés előtt álló legfontosabb feladat az idei őszön is a kenyérgabona-vetés lesz. A mostani aratás, cséplés bizonyítja: az agrotechnikai követelmények betartásával végzett vetésnek milyen nagy hatása van a termés alakulására. Nincs az ország minden táján egyformán jó kenyérgabona-termés. Az aratást megelőző hetek száraz, forró napjain romlottak a terméskilátások. Azt azonban már most is bizonyosra lehet venni, hogy a tavalyinál több kenyérgabonát termelt mezőgazdaságunk. Ennek pedig egyik fő oka, hogy október végéig befejeződött a búza vetése is. Tavaly rendkívül megfeszített munkával sikerült betartani a kedvező vetésidőt. Szeptemberben, októberben csaknem mindennap lehetett dolgozni, az őszi esőzések novemberben jöttek. Emlegették is akkoriban nagyon sokan, hogy régen volt ilyen kedvező időjárás a vetéselőkészítésre és vetésre. Semmi garancia nincs arra, hogy az idei ősz a tavalyihoz hasonlóan, kedvezően alakul. Márpedig a búzavetést kedvezőtlenebb időjárás mellett, esetleg lényegesen kevesebb munkára alkalmas napon is idejéleg be kell fejeznünk, ha jövőre jó termést kívánunk az ország legfontosabb terményéből, a kenyérgabonából betakarítani. Azt, hogy az őszi vetés nylyen és mennyi munkát igényel, azt több-kevesebb pontossággal már ma is minden gazdaságban öszszegezhetik. Tudják, hogy a vetésterv azonos a tavalyival. Tehát akkora területet kell előkészíteni, annyi vetőmagról kell gondoskodni, annyi műtrágyát — esetleg valamivel többet kell kiszórni, mint tavaly ősszel. A legtöbb gazdaságban már a tavasszal megállapították, melyik táblába vetnek búzát, rozsot s más őszi vetésű terményt. Ennek megfelelően gondoskodtak az előveteményről, amit lehetőleg úgy választottak meg, hogy az a vetés előtt már hetekkel lekerüljön a gabonafélék elől. Most ne késlekedjenek azokkal a munkákkal, amelyek segítségével valóban jól előkészíthetik a magágyat. Az őszi vetés s a jövő esztendei kenyérgabona-termés sikere főleg a talajelőkészítésen múlik. Ha a talajelőkészítés rendben van, a vetés gyorsan haladhat. A megfelelő talajelőkészítés egy-egy holdon négyszer-ötször annyi időt kíván, mint a vetés. A sikeres és idejekorán végzett talajelőkészítés tehát nemcsak a megfelelő magágyat adja a gabonának, hanem lehetővé teszi a legkedvezőbb vetésidő betartását is. Ezzel minden gazdaság számolhat, akár a már felszabadult táblák talajmunkáiról, akár a későbben élő növények betakarításának tervezéséről, munkájáról van is szó. Azokban az időszakokban, amikor nagyon sok tennivaló torlódik össze, a legtöbb bajt a kapkodás okozza. Nagyüzemeink az eddigi tapasztalatok alapján szinte aprólékos pontossággal táblánként, növényenként összegezhetik: mennyi idő, mennyi erő kell ahhoz, hogy idejében végezzenek. A teendők részletes ismeretében akár a munkaszervezésről, akár a tagok anyagi ösztönzéséről, a családtagok bevonásáról, akár a gépek kihasználásáról, kettős műszakjának megszervezéséről van is szó, gondosan felkészülhetnek. A jól végzett őszi munka megalapozza mezőgazdaságunk továbbfejlődését, szövetkezeti mozgalmunk erősödését. Almási István Washingtoni tudósítónk telefon jelentése: a Ranger 7. amerikai holdrakéta becsapódott a Hold felszínére Péntek délelőtt kilenc óra után az amerikai televíziós állomások legtöbbje megszakította műsorát és átkapcsolt a kaliforniai Pasadenába, a Jet Propulsion Laboratory nevű kutatóintézetbe, amely az amerikai Hold-program gyakorlati megvalósításával foglalkozik, s figyelemmel kísérte a Ranger 7. elnevezésű, a hét elején fellőtt holdrakéta útját. A rakétának az volt a feladata, hogy a fedélzetén elhelyezett hat kamera által a becsapódás előtt közvetlenül készített felvételeket eljuttassa a Földre a Hold felszínéről, hogy az 1970 körül a tervek szerint a Holdra leszálló amerikai űrhajósok már előzetesen megismerhessék, hogy milyen felszíni viszonyokkal kell számolni leszállásuk körzetében. A kutatóintézet hatalmas előadótermében a tudósok és szakemberek mellett helyet foglaltak a sajtó képviselői is, hogy tanúi legyenek az utolsó, izgalmas percek eseményeinek. Nagy örömujjongással fogadták a bejelentést arról, hogy a kamerák és az elektronikus szerkezet megkezdte a képek továbbítását. Ettől kezdve 13 perc 40 másodpercen át állandóan közölték, hogy még hány perc, illetve másodperc van hátra a rakéta becsapódásáig, s azt is hozzátették, hogy a képek szakadatlanul érkeznek a rakéta fedélzetéről. Washingtoni idő szerint kilenc óra huszonöt perckor az eredeti tervek szerint a rakéta, miután az utolsó másodpercekig folytatta a képek továbbítását, becsapódott a Hold felszínére. * A Népszabadság washingtoni tudósítója az esemény után telefonon felhívta Bob Macmillant, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory tájékoztatási osztályának egyik vezetőjét. Arra a kérdésre, hogy mikor várható a fényképek közzététele, Bob Macmillan közölte, hogy ez tizenkét óra eltelte előtt aligha várható, mert legalább ennyi időre van szükség előhívásukhoz, a bonyolult eljárás miatt Milyen a fényképek minősége? — hangzott a következő kérdés. „Ezt teljes biztonsággal meg nem tudnám mondani — hangzott az amerikai űrkutatási szakember válasza —, de az illetékes szakértőkkel éppen most folytattam beszélgetést, s szerintük a képek jó minőségűek’’. Azt jelenti tehát ez, hogy a kísérlet teljes sikerrel járt? „Bár a képeket nem láttuk még, de máris nyugodtan elmondhatjuk, hogy 12 eddigi sikertelen próbálkozás után végre elértük kitűzött célunkat”. Mivel magyarázza a mostani sikert? Tettek-e ezúttal valamilyen különleges előkészületet? — hangzott a kérdés. „Természetesen gondosan ellenőriztünk mindent, ami csak lehetséges volt egy-egy kudarc után, s minden elővigyázatossági intézkedést megtettünk hasonló esetek megismétlődése ellen. Ezúttal sikerült.” (Eddig hét Ranger-kísérlet zajlott le. Az első kettőnek nem volt feladata a Hold kutatása, hanem csak azért lőtték fel őket, hogy kipróbálják a hordozórakéta teherbíróképességét. A harmadik Ranger túlságosan nagy sebességet kapott, s elszáguldott 22 000 mérföldre a Hold mellett. A negyedik Ranger a Hold másik, a földi megfigyelés elől rejtett oldalára csapódott be. Az ötödik Rangerrel távirányítási problémák voltak. A programot ezután 15 hónapig szüneteltették, hogy időközben megszüntessék a hibát, de az idén februárban fellőtt Ranger 6. kísérlet is sikertelen volt, mert a kamerák nem továbbítottak a becsapódás előtt képeket a Földre.) Hogyan fogadták az amerikai szakemberek a kísérlet sikerét? „Elképzelheti, hogy mennyire boldogok vagyunk valamennyien, hogy oly sok erőfeszítésünket és tengernyi munkánkat most végre siker koronázta. Most itt, Pasadenában valamennyien együtt ünnepeljük az űrkutatás újabb sikeres állomását, útban afelé, hogy az embert eljuttassuk a Holdra" — mondotta befejezésül Bob Macmillan, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory tájékoztatási osztályának egyik vezetője Árkus István . A Ranger 7. sikeres küldetése nagy érdeklődést keltett az egész világon, elsősorban a Szovjetunióban. A TASZSZ hírügynökség gyorsan és részletesen számolt be a Ranger 7. híreiről, s azoknak a szovjet tudósoknak a nevében, akik 1959. szeptember 14-én elsőként juttatták el a Holdra a Föld üzenetét, a Szovjetunió felségjelét — közölte. A szovjet tudósok örömmel állapítják meg, hogy a Ranger 7. fellövése az Egyesült Államok holdkutatási programjában új eredmény, s jelentős hozzájárulás a kozmikus térség tanulmányozásához. Hruscsov fogadta Dávid Rockefellert Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken a Kremlben fogadta Dávid Rockefellert, a New York-i Chase Manhattan Bank elnökét. Az amerikai bankár leányával együtt tartózkodik a Szovjetunióban, hogy részt vegyen a szovjet és amerikai közéleti személyiségek negyedik találkozóján. Hruscsov és Rockefeller őszinte beszélgetést folytatott több kölcsönös érdeklődésre igényt tartó kérdésről, egyebek között a béke megerősítésének, valamint a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének problémáiról. (TASZSZ) Gromiko és Butler megbeszélése Moszkva, július 31. (TASZSZ) Gromiko szovjet és Butler angol külügyminiszter pénteken baráti légkörű megbeszélést folytatott a két felet érintő kérdésekről. A megbeszélésen szovjet részről Kuznyecov első külügyminiszter-helyettes és Szoldatov londoni nagykövet, angol részről Trevelyan moszkvai nagykövet és Caccia, a külügyminiszter állandó helyettese vett részt. Gromiko pénteken vacsorát adott angol kollégája tiszteletére, amelyen jelen voltak Butler kíséretének tagjai és Trevelyan angol nagykövet, továbbá Rudnyev szovjet miniszterelnök-helyettes, Jan Petve, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsának elnöke és mások. Adzsübej nyugatnémet politikusokkal tárgyal A Münchenben időző Adzsübej, az Izvesztyija főszerkesztője pénteken több nyugatnémet politikussal találkozott. Adzsübej együtt ebédelt több bajor politikussal, ezek közt volt Franz Josef Strauss, a CSU elnöke. Alois Kindhammer bajor helyettes miniszterelnök és földművelésügyi miniszter, Vogel, München főpolgármestere, továbbá Gabert, a SPD és Haas, az FDP bajorországi szervezetének elnöke. Adzsüber előzőleg megjelent a Münchner Merkúr szerkesztőségi értekezletén. (MTI) Ciprus ügye az ENSZ őszi közgyűlése elé kerül A ciprusi parlament csütörtöki ülésén egyhangú határozatot hozott, amely megállapítja, hogy a ciprusi népnek „szabadon kell döntenie az egész sziget jövőjéről és teljes mértékben élnie kell az önrendelkezés jogával”. Makariosz elnök csütörtök este Athénból visszaérkezett Ciprusra. Egy Nicosiában tartott tömeggyűlésen Makariosz bejelentette, hogy a görög kormánnyal létrejött megállapodás értelmében Ciprus az ENSZ novemberi közgyűlésének napirendjére kívánja tűzetni a ciprusi kérdést. Makariosz hangoztatta, hogy az e heti tárgyalásai után derűlátóbban tekint a ciprusi kérdés végső megoldásának lehetőségére. Amennyiben azonban a szigetországot török invázió érné, Ciprus népe a végsőkig harcol hazája szabadságáért. (AP)