Népszabadság, 1964. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
1964. szeptember 13. vasárnap NÉPSZABADSÁG Hruscsov fogadta India elnökét Mikojan és Radhakrisnan beszéde Moszkva, szeptember 12. (TASZSZ) Szombaton délelőtt a Kremlben Nyikita Hruscsov fogadta Radhakrisnan indiai elnököt. Hruscsov és Radhakrisnan megtárgyalta a szovjet—indiai baráti kapcsolatok további fejlesztésének kilátásait. A szívélyes hangú eszmecsere során érintették a mai nemzetközi helyzetet is, különös tekintettel a kölcsönös érdeklődésre számottartó délkelet-ázsiai problémákra. A megbeszélésen Andrej Gromiko külügyminiszter is részt vett. Az indiai elnök szombaton délelőtt megkoszorúzta a Leninmauzóleumot. Radhakrisnan tiszteletére pénteken este, a Kremlben adott vacsorán Mikojan és Radhakrisnan beszédet mondott Mikojan megelégedéssel állapította meg, hogy a szovjet-indiai kapcsolatok állandóan erősödnek és bővülnek, majd hangsúlyozta: — Az utóbbi hónapok eseményei arról tanúskodnak, hogy vannak olyan erők, amelyek agresszív cselekményeikkel élezik a nemzetközi helyzetet. A békeszerető népek azonban aktív harcukkal meg fogják akadályozni, hogy az imperialisták megvalósíthassák terveiket. — Nem kételkedünk abban — fűzte hozzá —, hogy a Szovjetunió és India továbbra is együtt fog működni a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekben. Megerősít bennünket ebben Sasztri miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy India ezután is Nehru külpolitikai irányvonalát követi. Radhakrisnan elnök válaszában rámutatott, hogy megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani a békét. A béke legnagyobb akadálya az imperializmus és a fajüldözés. Az elnök kifejtette, hogy a politikai függetlenség megszerzésében, a gazdasági és társadalmi elmaradottság leküzdésében egyaránt lelkesítő a Szovjetunió példája. A szovjet dolgozók joggal lehetnek büszkék társadalmuk felépítésére. India külpolitikájáról szólva az elnök leszögezte, hogy e politika célja nem valamilyen negatív és passzív együttélés, hanem a világ népeinek eredményes és dinamikus együttműködése. » Mikojan fogadta a Francia—Szovjet Társaság küldöttségét Moszkva, szeptember 12. (TASZSZ) Mikojan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombaton a Kremlben fogadta a Francia—Szovjet Társaság Moszkvában tartózkodó küldöttségét. A hagyományos francia—szovjet barátságról szólva Mikojan megállapította, hogy a két ország politikai kapcsolatai most is általában véve kielégítően fejlődnek. Mindamellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a két kormány nézetei különböznek a német békeszerződés, továbbá a NATO és a Varsói Szerződés keretébe tartozó országok közötti megnemtámadási egyezmény megkötésének kérdésében. Kérdésekre válaszolva Mikojan másfelől kijelentette, hogy Franciaország reálpolitikát folytat Délkelet-Ázsiában, a francia kormány e térségben nem követ sem NATO-ista, sem dogmatikus nézeteket, hanem saját nézeteit vallja, és teljesíti a genfi egyezményeket, amelyeket az Egyesült Államok megszeg. Max Reimann Ulbricht javaslatairól és Hruscsov bonni látogatásáról Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára rádióbeszédben hangoztatta, hogy Walter Ulbrichtnak az atomháborús veszély elhárítására vonatkozó javaslata, és Hruscsov tervezett nyugat-németországi látogatása a feszültség enyhülését szolgálja. Reimann hangsúlyozta: " Ha a bonni agresszív erők megkísérlik, hogy Hruscsov nyugat-németországi látogatásával kapcsolatban olyan ultimátumokat és feltételeket szabjanak, amelyek a kommunistaellenesség és a revansizmus szelleméből fakadnak, ez ellentétben áll a széles népi tömegek kiengesztelődés utáni vágyával és azon óhajával, hogy baráti kapcsolatok létesüljenek a Szovjetunióval. " Az NKP első titkára hangoztatta: " Helyes volna, ha a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége Willy Brandt vezetésével küldöttséget indítana Moszkvába. Ez hasznos következményekkel járhatna a nyugatnémet munkásosztályra, a Német Szociáldemokrata Pártra és Nyugat-Németország egész jövő fejlődésére nézve. (ADN) Az arab csúcsértekezlet határozatai Eltérítik a Jordán folyó vizét • Minden szeptemberben arab államfői tanácskozást tartanak Az arab államfők pénteken befejeződött alexandriai értekezletéről közös közleményt adtak ki, amelyet Hasszána, az Arab Liga főtitkára ismertetett. Több határozat részleteit nem hozták nyilvánosságra. Közülük a legfontosabb az, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a Jordán folyó és mellékfolyóinak eltérítési munkálatait. Azt állapították meg, hogy az új gyarmatosítók Izraelt eszközként használják fel a fejlődő országok haladásának akadályozására. Megtárgyalták politikai és katonai közös akcióik megszilárdításának kérdését, leszögezték, hogy bármely arab állam ellen intézett agressziót az összes arab ország ellen irányuló agressziónak tekintenek. A részvevők úgy döntöttek, hogy elismerik a Palesztinai felszabadítási szervezetet, s megteszik a szükséges intézkedéseket egy Palesztinai arab hadsereg megteremtésére. Követelték, hogy Nagy-Britannia szüntesse meg ciprusi és adeni támaszpontjait. Elhatározták, hogy harcolnak a brit imperializmus ellen mind az egész arábiai félszigeten, mind Dél-Jemenben (Dél-arábiai Államszövetség). Támogatásukról biztosították az alexandriai csúcsértekezlet részvevői Angola, Mocambique, Dél- Rhodesia, Portugál-Guinea és Dél- Afrika népeinek felszabadítási harcát, elítélték a kongói külföldi beavatkozást Úgy határoztak, hogy az arab államfők minden szeptemberben értekezletet tartanak. Közben négyhavonként miniszterelnöki vagy miniszterelnök-helyettesi szinten más-más arab országban összeül egy bizottság, amely felülvizsgálja a csúcsértekezlet határozatainak végrehajtására tett intézkedéseket. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy felállítanak egy arab nemzetközi bíróságot, s az Arab Liga keretében megteremtik az atomkutatás arab tanácsát. (MTI) Egy év alatt 5,4 százalékkal növekedtek a megélhetési költségek Franciaországban (Párizsi tudósítónktól.) A francia kormány egy évvel ezelőtt léptette életbe az úgynevezett stabilizációs politikát, amely az árak és a bérek rögzítését hirdette, azzal a bevallott céllal, hogy megállítsa a növekvő inflációt és megszilárdítsa a mind ingatagabb gazdasági helyzetet. A stabilizációs politika egyéves mérlegéről szólva, a francia kormány nagy megelégedettségének ad kifejezést, a munkás és demokratikus szervezetek viszont hevesen bírálják azt. Hiszen mindenekelőtt a nagybankoknak, a trösztöknek hozott hatalmas profitot, és az állam atomfegyverkezési költségeihez biztosít fedezetet, a dolgozók terhére. Hivatalos jelentések szerint, 1963 júliusától 1964 júliusáig 5,4 százalékkal növekedtek a megélhetési költségek, miközben a bérek a magáncégeknél ennél kisebb mértékben, az állami és közületi vállalatoknál pedig alig észrevehetően, vagy egyáltalán nem változtak. A megélhetési költségek 5,4 százalékos növekedésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy figyelmen kívül hagyták az elektromos áram árának és a lakbéreknek emelését. Az árak emelkedése és a bérek rögzítése mellett az adózási rendszer módosításával, bércsökkentéssel járó munkaidő-csökkentéssel, munkáselbocsátásokkal, szociális terhek növelésével is súlyosbították a dolgozók helyzetét. Kovács István 3 A görög és a török panasz a Biztonsági Tanács előtt Morozov: „A feszültség oka a NATO-hatalmak ciprusi beavatkozása" New York, szeptember 12. (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a vitát a Törökország által a görögök katonai intézkedései, Görögország által pedig a Törökországban élő görögök ellen hozott intézkedések miatt benyújtott panaszokról. Az ülésen elsőnek Biciosz görög küldött szólalt fel, vádat emelve a török kormány ellen amiatt, hogy az — a Görögország által Ciprusnak nyújtott támogatást hozva fel ürügyül — felmondta az 1930. évi görög—török szerződést, s megkezdte a Törökországban élő görögök tömeges kitelepítését. A görög küldött elmondotta, hogy augusztus 15-ig 1073 görögöt utasítottak ki Törökországból, s a török hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy csupán Isztambulból több mint 12 000 görögöt telepítenek majd ki. Ezen túlmenően a török kormány háborúval fenyegeti Görögországot. Biciosz emlékeztetett Inönü török miniszterelnök szeptember 4-i parlamenti beszédére. E szerint a mostani helyzet lehetőséget teremtett Törökország számára ahhoz, hogy adott pillanatban katonai intervenciót hajtson végre Cipruson, ami önműködően a hadiállapot beálltát jelentené Törökország és Görögország között A görög küldött ismertette a görög határ közelében foganatosított török katonai intézkedéseket, és közölte, hogy török katonai repülőgépek ismételten megsértik a görög légiteret. Törökország titokban hatszáz katonát küldött Ciprusra, s fegyvereket és hadianyagokat szállít a szigetre. Törökország támogatja a ciprusi török szélsőségeseket, és ezáltal megnehezíti a ciprusi probléma békés rendezését. Eralp török küldött felszólalásában igyekezett igazolni kormánya agresszív ciprusi politikáját. Hangoztatta, hogy Görögország Ciprust területének részévé akarja tenni. A török küldött felszólalásában azzal vádolta Görögországot és Makariosz elnököt, hogy „elnyomó intézkedéseket” hoznak a ciprusi török közösség ellen, és megsértik a szigetország alkotmányát. Eralp elismerte, hogy a török kormány görögöket utasított ki az országból, de az intézkedés igazolására csupán annyit tudott felhozni, hogy az „szükséges rendszabály”. A Biztonsági Tanács néhány órás szünet után folytatta a ciprusi kérdés vitáját. Elsőnek Morozov szovjet küldött szólalt fel, hangoztatva, hogy a Földközitenger térségében kialakult feszült helyzet néhány NATO-ország Ciprus belügyeibe történt beavatkozásának a következménye. A Biztonsági Tanácsnak oda kell hatnia, hogy a görögök ellen hozott török megtorló intézkedések megszűnjenek. A szovjet küldött ellenezte azt a török javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács küldjön ténymegállapító bizottságot Ciprusra. Ez felesleges intézkedése lenne, minthogy a szigeten jelenleg is több ENSZ-megbízott tartózkodik. Morozov hangoztatta, hogy mielőbb meg kell szűnnie a NATO- államok beavatkozásának, és fel kell hagyni a török fegyveres beavatkozással való fenyegetőzéseikkel, ha azt akarják, hogy a Földközi-tenger keleti részében biztosítva legyen a nemzetközi béke és biztonság. Usher elefántcsontparti, Seydoux francia és Szidi Baba marokkói delegátus felhívta a török kormányt, szüntesse meg a görög állampolgárok Törökországból való kitelepítését. Patrick Dean angol és Nielsen norvég küldött nem a görög panasszal, hanem az úgynevezett „gazdasági blokáddal” foglalkozott, amelyeit szerintük a ciprusi kormány folytat a ciprusi törökök ellen. Patrick Dean a feszültség igazi okainak elhallgatásával felhívást intézett a török és a görög kormányhoz, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, s kifejezte sajnálkozását a ciprusi lakosság szenvedései miatt. Adlai Stevenson amerikai küldött felszólalásában azt mondta, hogy a görögök Törökországból történő kiutasítása „a ciprusi törökök szorongatott helyzetének közvetlen következménye”. A Biztonsági Tanács ülésére meghívott Kiprianu ciprusi külügyminiszter megcáfolta a török lakta ciprusi körzetek gazdasági blokádjáról terjesztett híreszteléseket. Felhívta az ENSZ képviselőit és a nicosiai török ügyvivőt, hogy Kokkinába ellátogatva győződjenek meg arról: a körzet török lakossága elegendő élelmiszerhez juthat. A ciprusi külügyminiszter felhívta a tanács figyelmét az ENSZ főtitkárának küldött szeptember 10-i török emlékiratra és Inönü miniszterelnök bejelentésére, amelynek értelmében a török kormány a közeljövőben árukkal megrakott hajókat küld Kokkina térségébe. Kiprianu atörök bejelentést ultimátumnak minősítette és hangoztatta, hogy — miként azt a főtitkár az emlékiratra pénteken küldött válaszában is megállapította — a török kormány tervezett lépése veszélyezteti a békét. Ha a török kormány a ciprusi kormány hozzájárulása nélkül hajókat küldene Kokkina térségébe, ezt ciprusi részről újabb agresszív cselekménynek tekintenék. Jiri Hájek csehszlovák küldött aggodalmának adott kifejezést a NATO-országok ciprusi beavatkozása következtében kialakult feszült helyzet miatt. Felhívta a Biztonsági Tanácsot, hozzon megfelelő intézkedéseket e beavatkozás megszüntetése, a fegyveres beavatkozással való török fenyegetőzések abbahagyása és a ciprusi válság rendezése végett. A Biztonsági Tanács ülése anélkül ért véget, hogy a görög és a török panasszal kapcsolatos újabb ülés időpontját kitűzték volna. Angol légitámadások • Malaysia kérésére A Biztonsági Tanács hétfőn megvitatja Malaysa és Indonézia viszályát Az angol harci repülőgépek szombaton folytatták a Malájföld déli részén fekvő azon őserdei területek rakétafegyverekkel való támadását, amelyekben állítólag légi úton oda juttatott indonéz harcosok rejtőzködnek. Egy angol szóvivő szerint a légi támogatást a malaysiai hatóságok kérték. A UPI egyik jelentése szerint a Közép-Keletről angol haditengerészeti egységeket vezényeltek a malaysiai vizekre, és az angol haditengerészeti erők több mint kétharmada jelenleg már a Szuezi-csatornától keletre található. Kuala Lumpur-i jelentések szerint a malaysiai hatóságok pénteken reggel több mint 40 ellenzéki politikust és baloldali szakszervezeti vezetőt vettek őrizetbe az úgynevezett „közbiztonsági törvény” alapján. Morozov, a Biztonsági Tanács e havi elnöke bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács hétfőn délután összeül a malaysiai—indonéz viszály megtárgyalására. (AFP) A Rudé Právo a kommunista és munkáspártok értekezlete összehívásának szükségességéről A Rudé Právo Halaszthatatlanul szükséges a nemzetközi értekezlet összehívása című vezércikkében a többi között a következőket írja: Pártunk támogatja az SZKP Központi Bizottságának azt a javaslatát, hogy december 10-én Moszkvában kezdje meg munkáját a 26 kommunista párt képviselőiből alakult szerkesztő bizottság. Pártunk elküldi Moszkvába delegációját, és csakúgy, mint a múltban, tevékenyen kiveszi majd részét minden előkészítő munkából. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960-ban megtartott értekezlete után olyan rendkívül fontos események és változások mentek végbe, amelyekre a a kommunistáknak megfelelő módon reagálniuk kell. Az új nemzetközi értekezlet összehívása még akkor is elengedhetetlenül szükséges volna, ha nem állnának fenn a kínai vezetők okozta problémák és nehézségek. A kommunisták és munkáspártok véleménye szerint a nemzetközi értekezletek összehívása olyan bevált módszer, amely elősegíti az egység helyreállítását és elmélyítését. Az internacionalista egység megszilárdítása érdekében kezd hozzá a nemzetközi kommunista mozgalom az új értekezlet előkészítéséhez.” (TASZSZ)