Népszabadság, 1964. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

1964. szeptember 13. vasárnap NÉPSZABADSÁG Hruscsov fogadta India elnökét Mikojan és Radhakrisnan beszéde Moszkva, szeptember 12. (TASZSZ) Szombaton délelőtt a Kreml­ben Nyikita Hruscsov fogadta Radhakrisnan indiai elnököt. Hruscsov és Radhakrisnan megtárgyalta a szovjet—indiai baráti kapcsolatok további fej­lesztésének kilátásait. A szívé­lyes hangú eszmecsere során érintették a mai nemzetközi hely­zetet is, különös tekintettel a kölcsönös érdeklődésre számot­­tartó délkelet-ázsiai problémák­ra. A megbeszélésen Andrej Gro­­miko külügyminiszter is részt vett. Az indiai elnök szombaton dél­előtt megkoszorúzta a Lenin­­mauzóleumot. Radhakrisnan tiszteletére pén­teken este, a Kremlben adott va­csorán Mikojan és Radhakrisnan beszédet mondott Mikojan megelégedéssel álla­pította meg, hogy a szovjet-in­diai kapcsolatok állandóan erő­södnek és bővülnek, majd hang­súlyozta: — Az utóbbi hónapok ese­ményei arról tanúskodnak, hogy vannak olyan erők, amelyek ag­resszív cselekményeikkel élezik a nemzetközi helyzetet. A béke­szerető népek azonban aktív har­cukkal meg fogják akadályozni, hogy az imperialisták megvaló­síthassák terveiket. — Nem kételkedünk abban — fűz­te hozzá —, hogy a Szovjet­unió és India továbbra is együtt fog működni a béke megszilár­dítására irányuló erőfeszítések­ben. Megerősít bennünket ebben Sasztri miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy India ezután is Nehru külpolitikai irányvonalát követi. Radhakrisnan elnök válaszá­ban rámutatott, hogy megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdí­tani a békét. A béke legnagyobb akadálya az imperializmus és a fajüldözés. Az elnök kifejtette, hogy a politikai függetlenség megszer­zésében, a gazdasági és társadal­mi elmaradottság leküzdésében egyaránt lelkesítő a Szovjetunió példája. A szovjet dolgozók jog­gal lehetnek büszkék társadal­muk felépítésére. India külpolitikájáról szólva az elnök leszögezte, hogy e politika célja nem valamilyen negatív és passzív együttélés, hanem a világ népeinek eredményes és­­ dinami­kus együttműködése. » Mikojan fogadta a Francia—Szovjet Társaság küldöttségét Moszkva, szeptember 12. (TASZSZ) Mikojan, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke szombaton a Kremlben fo­gadta a Francia—Szovjet Társa­ság Moszkvában tartózkodó kül­döttségét. A hagyományos francia—szov­jet barátságról szólva Mikojan megállapította, hogy a két ország politikai kapcsolatai most is ál­talában véve kielégítően fejlőd­nek. Mindamellett sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a két kormány nézetei különböznek a német békeszerződés, továbbá a NATO és a Varsói Szerződés ke­retébe tartozó országok közötti megnemtámadási egyezmény megkötésének kérdésében. Kér­désekre válaszolva Mikojan más­felől kijelentette, hogy Francia­­ország reálpolitikát folytat Dél­kelet-Ázsiában, a francia kor­mány e térségben nem követ sem NATO-ista, sem dogmatikus né­zeteket, hanem saját nézeteit vallja, és teljesíti a genfi egyez­ményeket, amelyeket az Egyesült Államok megszeg. Max Reimann Ulbricht javaslatairól és Hruscsov bonni látogatásáról Max Reimann, a Német Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára rádióbeszédben hangoztatta, hogy Walter Ulbricht­­nak az atomháborús veszély elhá­rítására vonatkozó javaslata, és Hruscsov tervezett nyugat-német­országi látogatása a feszültség enyhülését szolgálja. Reimann hangsúlyozta: " Ha a bonni agresszív erők megkísérlik, hogy Hruscsov nyugat-németor­szági látogatásával kapcsolatban olyan ultimátumokat és feltétele­ket szabjanak, amelyek a kommu­­nistaellenesség és a revansizmus szelleméből fakadnak, ez ellentét­ben áll a széles népi tömegek ki­­engesztelődés utáni vágyával és azon óhajával, hogy baráti kap­csolatok létesüljenek a Szovjet­unióval. " Az NKP első titkára hangoztat­ta: " Helyes volna, ha a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége Willy Brandt vezetésével küldött­séget indítana Moszkvába. Ez hasznos következményekkel jár­hatna a nyugatnémet munkásosz­tályra, a Német Szociáldemo­krata Pártra és Nyugat-Németország egész jövő fejlődésére nézve. (ADN) Az arab csúcsértekezlet határozatai Eltérítik a Jordán folyó vizét • Minden szeptemberben arab államfői tanácskozást tartanak Az arab államfők pénteken be­fejeződött alexandriai értekezle­téről közös közleményt adtak ki, amelyet Hasszána, az Arab Liga főtitkára ismertetett. Több határozat részleteit nem hozták nyilvánosságra. Közülük a legfontosabb az, hogy haladékta­lanul meg kell kezdeni a Jordán folyó és mellékfolyóinak eltérítési munkálatait. Azt állapították meg, hogy az új gyarmatosítók Izraelt eszközként használják fel a fej­lődő országok haladásának akadá­lyozására. Megtárgyalták politikai és katonai közös akcióik megszi­lárdításának kérdését, leszögezték, hogy bármely arab állam ellen intézett agressziót az összes arab ország ellen irányuló agressziónak tekintenek. A részvevők úgy döntöttek, hogy elismerik a Palesztinai felszabadí­­tási szervezetet, s megteszik a szükséges intézkedéseket egy Pa­lesztinai arab hadsereg megterem­tésére. Követelték, hogy Nagy-Britan­nia szüntesse meg ciprusi és ade­­ni támaszpontjait. Elhatározták, hogy harcolnak a brit imperializ­mus ellen mind az egész arábiai félszigeten, mind Dél-Jemenben (Dél-arábiai Államszövetség). Támogatásukról biztosították az alexandriai csúcsértekezlet rész­vevői Angola, Mocambique, Dél- Rhodesia, Portugál-Guinea és Dél- Afrika népeinek felszabadítási harcát, elítélték a kongói külföldi beavatkozást Úgy határoztak, hogy az arab államfők minden szeptemberben értekezletet tartanak. Közben négyhavon­ként miniszterelnöki vagy miniszterelnök-helyettesi szinten más-más arab országban összeül egy bizottság, amely felül­vizsgálja a csúcsértekezlet határo­zatainak végrehajtására tett in­tézkedéseket. Az értekezlet részvevői elhatá­rozták, hogy felállítanak egy arab nemzetközi bíróságot, s az Arab Liga keretében megteremtik az atomkutatás arab tanácsát. (MTI) Egy év alatt 5,4 százalékkal növekedtek a megélhetési költségek Franciaországban (Párizsi tudósítónktól.) A francia kormány egy évvel ezelőtt léptette életbe az úgyne­vezett stabilizációs politikát, amely az árak és a bérek rögzí­tését hirdette, azzal a bevallott céllal, hogy megállítsa a növekvő inflációt és megszilárdítsa a mind ingatagabb gazdasági hely­zetet. A stabilizációs politika egyéves mérlegéről szólva, a francia kor­mány nagy megelégedettségének ad kifejezést, a munkás és de­mokratikus szervezetek viszont hevesen bírálják azt. Hiszen min­denekelőtt a nagybankoknak, a trösztöknek hozott hatalmas pro­fitot, és az állam atomfegyverke­zési költségeihez biztosít fedeze­tet, a dolgozók terhére. Hivatalos jelentések szerint, 1963 júliusától 1964 júliusáig 5,4 százalékkal növekedtek a megél­hetési költségek, miközben a bé­rek a magáncégeknél ennél ki­sebb mértékben, az állami és kö­zületi vállalatoknál pedig alig észrevehetően, vagy egyáltalán nem változtak. A megélhetési költségek 5,4 százalékos növeke­désével kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy figyelmen kívül hagyták az elektromos áram árá­nak és a lakbéreknek emelését. Az árak emelkedése és a bérek rög­zítése mellett az adózási rendszer módosításával, bércsökkentéssel járó munkaidő-csökkentéssel, munkáselbocsátásokkal, szociális terhek növelésével is súlyosbítot­ták a dolgozók helyzetét. Kovács István 3 A görög és a török panasz a Biztonsági Tanács előtt Morozov: „A feszültség oka a NATO-hatalmak ciprusi beavatkozása" New York, szeptember 12. (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a vitát a Törökország által a görögök katonai intézkedé­sei, Görögország által pedig a Tö­rökországban élő görögök ellen ho­zott intézkedések miatt benyúj­tott panaszokról. Az ülésen elsőnek Biciosz gö­rög küldött szólalt fel, vádat emel­ve a török kormány ellen amiatt, hogy az — a Görögország által Ciprusnak nyújtott támogatást hozva fel ürügyül — felmondta az 1930. évi görög—török szerződést, s megkezdte a Törökországban élő görögök tömeges kitelepítését. A görög küldött elmondotta, hogy augusztus 15-ig 1073 görögöt utasítottak ki Törökországból, s a török hatóságok azzal fenyege­tőznek, hogy csupán Isztambulból több mint 12 000 görögöt telepíte­nek majd ki. Ezen túlmenően a török kor­mány háborúval fenyegeti Görög­országot. Biciosz emlékeztetett Inönü török miniszterelnök szep­tember 4-i parlamenti beszédére. E szerint a mostani helyzet lehe­tőséget teremtett Törökország számára ahhoz, hogy adott pilla­natban katonai intervenciót hajt­son végre Cipruson, ami önműkö­dően a hadiállapot beálltát jelen­tené Törökország és Görögország között A görög küldött ismertette a görög határ közelében foganato­sított török katonai intézkedése­ket, és közölte, hogy török kato­nai repülőgépek ismételten meg­sértik a görög légiteret. Törökor­szág titokban hatszáz katonát küldött Ciprusra, s fegyvereket és hadianyagokat szállít a szigetre. Törökország támogatja a ciprusi török szélsőségeseket, és ezáltal megnehezíti a ciprusi probléma békés rendezését. Eralp török küldött felszólalá­sában igyekezett igazolni kormá­nya agresszív ciprusi politikáját. Hangoztatta, hogy Görögország Ciprust területének részévé akar­ja tenni. A török küldött felszó­lalásában azzal vádolta Görögor­szágot és Makariosz elnököt, hogy „elnyomó intézkedéseket” hoznak a ciprusi török közösség ellen, és megsértik a szigetország alkotmányát. Eralp elismerte, hogy a török kormány görögöket utasított ki az országból, de az intézkedés igazolására csupán annyit tudott felhozni, hogy az „szükséges rendszabály”. A Biztonsági Tanács néhány órás szünet után folytatta a cip­rusi kérdés vitáját. Elsőnek Mo­rozov szovjet küldött szólalt fel, hangoztatva, hogy a Földközi­tenger térségében kialakult fe­szült helyzet néhány NATO-or­­szág Ciprus belügyeibe történt beavatkozásának a következmé­nye. A Biztonsági Tanácsnak oda kell hatnia, hogy a görögök ellen hozott török megtorló intézkedé­sek megszűnjenek. A szovjet küldött ellenezte azt a török javaslatot, hogy a Bizton­sági Tanács küldjön ténymegálla­­pító bizottságot Ciprusra. Ez fe­lesleges intézkedése lenne, mint­hogy a szigeten jelenleg is több ENSZ-megbízott tartózkodik. Morozov hangoztatta, hogy mi­előbb meg kell szűnnie a NATO- államok beavatkozásának, és fel kell hagyni a török fegyveres be­avatkozással való fenyegetőzéseik­kel, ha azt akarják, hogy a Föld­közi-tenger keleti részében bizto­sítva legyen a nemzetközi béke és biztonság. Usher elefántcsontparti, Sey­­doux francia és Szidi Baba ma­rokkói delegátus felhívta a török kormányt, szüntesse meg a görög állampolgárok Törökországból va­ló kitelepítését. Patrick Dean angol és Nielsen norvég küldött nem a görög pa­nasszal, hanem az úgynevezett „gazdasági blokáddal” foglalko­zott, amelyeit szerintük a ciprusi kormány folytat a ciprusi törökök ellen. Patrick Dean a feszültség igazi okainak elhallgatásával fel­hívást intézett a török és a gö­rög kormányhoz, hogy tanúsítsa­nak önmérsékletet, s kifejezte sajnálkozását a ciprusi lakosság szenvedései miatt. Adlai Stevenson amerikai kül­dött felszólalásában azt mondta, hogy a görögök Törökországból történő kiutasítása „a ciprusi tö­rökök szorongatott helyzetének közvetlen következménye”. A Biztonsági Tanács ülésére meghívott Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszter megcáfolta a török lakta ciprusi körzetek gazdasági blokádjáról terjesztett híresztelé­seket. Felhívta az ENSZ képvi­selőit és a nicosiai török ügy­vivőt, hogy Kokkinába ellátogat­va győződjenek meg arról: a körzet török­ lakossága elegendő élelmiszerhez juthat. A ciprusi külügyminiszter fel­hívta a tanács figyelmét az ENSZ főtitkárának küldött szep­tember 10-i török emlékiratra és Inönü miniszterelnök bejelenté­sére, amelynek értelmében a tö­rök kormány a közeljövőben árukkal megrakott hajókat küld Kokkina térségébe. Kiprianu a­­törö­k bejelentést ultimátumnak minősítette és hangoztatta, hogy — miként azt a főtitkár az em­lékiratra pénteken küldött vá­laszában is megállapította — a török kormány tervezett lépése veszélyezteti a békét. Ha a török kormány a ciprusi kormány hoz­zájárulása nélkül hajók­at külde­ne Kokkina térségébe, ezt ciprusi részről újabb agresszív cselek­ménynek tekintenék. Jiri Hájek­ csehszlovák küldött aggodalmának adott kifejezést a NATO-országok ciprusi beavat­kozása következtében kialakult feszült helyzet miatt. Felhívta a Biztonsági Tanácsot, hozzon meg­felelő intézkedéseket e beavat­kozás megszüntetése, a fegyveres beavatkozással való török fenye­getőzések abbahagyása és a cip­rusi válság rendezése végett. A Biztonsági Tanács ülése anélkül ért véget, hogy a görög és a török panasszal kapcsolatos újabb ülés időpontját kitűzték volna. Angol légitámadások • Malaysia kérésére A Biztonsági Tanács hétfőn megvitatja Malays­a és Indonézia viszályát Az angol harci repülőgépek szombaton folytatták a Malájföld déli részén fekvő azon őserdei te­rületek rakétafegyverekkel való támadását, amelyekben állítólag légi úton oda juttatott indonéz harcosok rejtőzködnek. Egy angol szóvivő szerint a légi támogatást a malaysiai hatóságok kérték. A UPI egyik jelentése szerint a Közép-Keletről angol haditen­gerészeti egységeket vezényeltek a malaysiai vizekre, és az angol haditengerészeti erők több mint kétharmada jelenleg már a Szue­­zi-csatornától keletre található. Kuala Lumpur-i jelentések sze­rint a malaysiai hatóságok pén­teken reggel több mint 40 ellen­zéki politikust és baloldali szak­­szervezeti vezetőt vettek őrizetbe az úgynevezett „közbiztonsági törvény” alapján. Morozov, a Biztonsági Tanács e havi elnöke bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács hétfőn délután összeül a malaysiai—indonéz vi­szály megtárgyalására. (AFP) A Rudé Právo a kommunista és munkáspártok értekezlete összehívásának szükségességéről A Rudé Právo Halaszthatatlanul szükséges a nemzetközi értekezlet összehívása című vezércikkében a többi között a következőket írja: Pártunk támogatja az SZKP Központi Bizottságának azt a ja­vaslatát, hogy december 10-én Moszkvában kezdje meg munká­ját a 26 kommunista párt képvi­selőiből alakult szerkesztő bi­zottság. Pártunk elküldi Moszk­vába delegációját, és csakúgy, mint a múltban, tevékenyen ki­veszi majd részét minden előké­szítő munkából. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960-ban megtartott értekezlete után olyan rendkí­vül fontos események és változá­sok mente­k végbe, amelyekre a a kommunistáknak megfelelő mó­don reagálniuk kell. Az új nem­zetközi értekezlet összehívása még akkor is elengedhetetlenül szük­séges volna, ha nem állnának fenn a kínai vezetők okozta prob­lémák és nehézségek. A kommunisták és munkáspár­tok véleménye szerint a­ nemzet­közi értekezletek összehívása olyan bevált módszer, amely elő­segíti az egység helyreállítását és elmélyítését. Az internacionalista egység megszilárdítása érdekében kezd hozzá a nemzetközi kommu­nista mozgalom az új értekezlet előkészítéséhez.” (TASZSZ)

Next