Népszabadság, 1964. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
4 NÉPSZABADSÁG I® Ó IS NER TA L AIV 1880—196 t j.it^t...ír .nii-irná.'!~£zz.JEgragucs.*’.t z.'£'j Pór Bertalan festőművész, a párt és a munkásmogalom régi harcosa, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze 1934. augusztus 39-én, 84 éves korában elhunyt. Pór Bertalant a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete saját halottjának tekinti. Temetése szeptember 3-án, csütörtök délután 2 órakor lesz a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjában. A modern magyar művészet egyik legnagyobb mestere, a magyar forradalmi munkásmozgalom egyik leghűségesebb művészharcosa dőlt ki a sorból. Alig néhány hónapja, hogy grafikáinak érdekes, izgalmas kis töredékét kiállították a Dürer Teremben, alig néhány hete, hogy a szegedi Országos Képzőművészeti Kiállításon néhány legújabb rajzával szerepelt — nem tudhattuk, hogy ez már a búcsú volt! 84 éves korában, betegágyán, a könnyebb, derűsebb órákban még tervezett, nyugtalanul tovább alakította azt a monumentális freskótervet, amelynek kidolgozott színes képét odaálmodta a budai Várban majd megnyíló Nemzeti Galéria falára, s amelynek egyik nagyalakú, több négyzetméter nagyságú fekete-fehér vázlata a magyar művészet dicsőségére s Pór Bertalan energiájának kifogyhatatlan tanúbizonyságaként gyönyörködtette már a moszkvai kiállításlátogatók tízezreit is. Dózsa Györgyről tervezte ezt a freskót, mintegy betetőzéseként a mozgást és a forradalmi indulatokat oly megrázó erővel kifejező művészetének. És ha most megdöbbenve halála hírétől, szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy ez az álma nem valósulhatott meg, mégsem érezzük művészi pályafutását, egész élete művét befejezetlennek. A forradalmárok s a művészek mentesek csupán attól, hogy meggyengítse, meghajlítsa őket a kor. Pór Bertalan forradalmár is volt és művész is. A művészetben pedig forradalmár. Már az első világháború előtt, amikor sikerült mesterségbeli tudását, ábrázolóképességét úgyszólván tökéletessé fejlesztve, a „Nyolcak” tagjaként oly hatalmas látomásokat varázsolt a nézők szeme elé, mint a Népoperába szánt monumentális panneau, vagy mélységes és cselekvő humanizmusáról tanúskodó két másik nagy kompozíciója, a Vágyódás a tiszta szerelemre, s a Hegyi beszéd. A Nemzeti Galériában ott függnek a falon első szép táblaképei,amelyek a gondos jellemábrázolás és az önvizsgálás rembrandti mélységű alkotásai. Közöttük a korai nagy kompozíció, a Család, a nyugalomban is feszülő szenvedélyességet alig árulja el, mégis igényességével, erejével előremutat az imént említett monumentális művek irányába. Ezektől pedig egyenesen vezetett az út a Tanácsköztársaság lendületes, nagy mozgósító plakátjaihoz. Elemezve s művészi eredményeiket méltatva, sokszor írtak már ezekről a forradalmi plakátokról, kevesebbet arról, hogy Pór Bertalan1918 óta vett részt a munkásmozgalomban s a Tanácsköztársaság alatt tagja volt a művészdirektóriumnak, és számtalan jelét adta harcos, kommunista következetességének csakúgy, mint emberséges segítőkészségének. A Tanácsköztársaság bukása után sikerült emigrálnia, hosszú évekig szülőföldjén, Szlovákiában élt, pompás vásznakon örökítve meg a pásztorok, nyájak és kék-barna hegyek látomását. Azután évek múltán Moszkvába is eljutott. Végül is Párizsban telepedett meg, helyesebben az egyik elővárosban, Arcueilben, ahol visszaálmodva a szlovákiai hegyek jeleneteit, forradalmi lendülettel jelképes erejűvé, az állati, elnyomó fasiszta erőszakkal szembeszegülő ember kifejezőjévé emelte rajzait, festményeit. Kapcsolatát a munkásmozgalommal mindvégig fenntartotta. Már 1927-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, s aktívan részt vett a demokratikus emigráció fasisztaellenes küzdelmeiben, és elmúlt már 60 éves, amikor a náci megszállás alatt megjárta a börtönt. A felszabadulás után Bölöni György oldalán tevékenykedett a franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom vezetőségében, és Bölöni hazatérte után ő lett a mozgalom elnöke. Majdnem három évtizedes emigráció után, 1948-ban tért azután haza, hogy beálljon a hazai kommunista művészek sorába, és a munkásosztály vezette nép oldalán tanítson, dolgozzon. A szocializmus szolgálatában, a párt harcosaként. Hazatérte után a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, és tanítványainak igyekezett átadni mindazt a művészi tudást és tapasztalatot, amelyet harcos pályája során maga szerzett. A képzőművészeti szervezetekben sorra viselt vezető tisztséget, de ez is csak arra adott neki módot, hogy szeretetével, emberségével és pártos lendületével segítse pályatársai életét és munkáját. Életművének gazdagságát , amelyet két Kossuth-díjjal, Munkácsy-díjjal és különböző kitüntetésekkel ismert el népköztársaságunk, nem elemezzük most, de ismételnünk kell azt, amiről egyszer már írtunk a Népszabadság hasábjain: Pór Bertalan alkotásaiban félreérthetetlenül megmutatkozik, hogy a modern magyar művészet e kiváló mestere számára a világ sohasem volt csupán szín és forma jelenség, hanem mindig az emberi értelemnek és a forradalmi indulatnak végeredményként győzelmet ígérő valósága. A nagy mesterek adománya, hogy a világról új látomást képesek felvillantani. És ezzel tulajdonképpen újra felfedezik a világot. Pór Bertalan ilyen mestere volt és marad a modern magyar képzőművészetnek. Műveinek sajátosságához hozzátartozik, hogy alkotójuk egyszerre törekedett az egészséges, haladó hagyományok továbbfejlesztésére s az új keresésére. Korának leghaladóbb eszméit sikerült a leghaladóbb, friss formákban kifejeznie, a valóság mélyreható ábrázolásával. Halálával nagy veszteség érte művészi életünket, napjaink forradalmi mozgalmát, elvtársait, barátait, az egész magyar népet. De emléke élni fog, mert a népet művészetének és emberi példamutatásának nagyszerű gazdagságával ajándékozta meg. Murányi-Kovács Endre Az elhunyt mester egyik, 1952-ben alkotott önarcképe. Tízéves program az angyalföldi dolgozók továbbképzésére (Tudósítónktól.) A közelmúltban 240 angyalföldi üzem párt- és társadalmi szerveinek részvételével megvizsgálták a XIII. kerületi dolgozók iskolázottságának helyzetét, továbbtanulási igényeit, s kidolgozták a felnőttoktatás tíz évre szóló programját Erről a tervről hétfői sajtótájékoztatóján Takács Jenő, a kerületi tanács vb-elnökhelyettese elmondta: a cél az, hogy a kerület üzemei számára minél több jól képzett szakembert adjanak a dolgozók iskolái. Mindenekelőtt az általános ismeretek elsajátítását kívánják biztosítani azoknak, akik még nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát; már az idén kétezernél is több angyalföldi munkás tanul majd húsz iskolai és több mint 50 üzemi kihelyezett tanulócsoportban. A középiskolák esti tagozatain 30 százalékkal növekszik a hallgatókszáma, 4700-an tanulnak tovább középfokon. A gyárak igényeinek megfelelően a hallgatók kétharmad része technikumi végzettséget szerez. A szakképzést elősegíti, hogy a Józsefvárosból Angyalföldre áthelyezett Bánki Donát Gépipari Technikum 10 első osztályt indít ebben az évben, s a kerület több középiskolájában is működik majd esti tagozat. A helyi népművelési szervek a továbbtanuló dolgozók részére a tananyag elsajátítását megkönnyítő közös színház-, mozi-, múzeum- és tárlatlátogatásokat szerveznek, irodalmi előadásokat tartanak, az oktatási szervek pedig egész évben rendszeresen ellenőrzik az esti tagozatok előrehaladását. Megnyílt az NDK anyagvizsgáló gépeinek kiállítása (Tudósítónktól.) A nemzetközi vásár 25-ös pavilonjában hétfőn megnyílt — és szeptember 10-ig marad nyitva — a nemzetközi anyagvizsgáló kongresszus alkalmával rendezett Modern anyagvizsgáló gépek a Német Demokratikus Köztársaságból kiállítás. Hétfőn mutatták be a sajtónak az anyagvizsgáló gépek, lengéstechnikai, meteorológiai és geodéziai műszerek gazdag választékát. A kiállításnak az a célja, hogy a magyar gyárakkal, kutatóintézetekkel, egyetemi tanszékekkel megismertessék az NDK finommechanikai-optikai iparának erre vonatkozó áruválasztékát és néhány újdonságot bemutassanak. " Több NDK-beli szakember ismerteti az érdeklődőkkel a kiállított anyagot. lSsi4. szeptember 1. kedd A SZÖVOSZ elnökének sajtótájékoztatója a zöldség- és gyümölcsellátásról, az árakról, az átvett áruk minőségéről (Tudósítónktól.) A földművesszövetkezeti kereskedelemről, a zöldség- és gyümölcsfelvásárlásról, valamint a földművesszövetkezetek szolgáltató tevékenységéről tájékoztatta hétfő délelőtt a sajtót a mezőgazdasági kiállításon Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a falusi emberek élet- és munkakörülményei, igényei gyökeresen megváltoztak, a faluvillamosítás és a közlekedés fejlődése is hozzájárul, hogy a falu ma már városi színvonalú kereskedelmi ellátást követel meg. Az úgynevezett falusi cikkek már a múltéi, a rádió-, a tv-készülék, a különféle elektromos háztartási gépek, a divatos ruhák és modern bútorok iránti igény éppoly erős a falvakban, mint a városokban, s az élelmiszerekből is csökkent az önellátás. A földművesszövetkezeti kereskedelemre vár az a feladat, hogy a tartós fogyasztási cikkeket helyben árusítva, s a falusi lakosság részére korszerű üzletekben bő választékot biztosítson. Beszélt a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás és -ellátás problémáiról. Hangoztatta, hogy a termelés és a forgalmazás biztonságát, a megfelelő színvonalú ellátást, különösen Budapest és az ipari gócpontok szükségleteinek kielégítését, és az exportkötelezettségek teljesítését mindenkor összhangban kell tartani. Az egész termésükre szerződő gazdaságoktól a jövőben is átveszik az összes fogyasztásra alkalmas árut, attól függetlenül, hogy milyen a termés, s milyenek az értékesítési lehetőségek. Azok a közös gazdaságok, amelyek termésüknek csak egy részét kötik le, csak akkor számíthatnak a szerződésben meghatározott mennyiségnél több áru átvételére, ha az népgazdaságilag értékesíthető. Vannak olyan tsz-ek is, amelyek egyáltalán nem kötnek szerződést zöldség- és gyümölcstermésükre. Amíg árujukat jól értékesíthetik, nincs is velük semmi gond, de ha a jó ellátás miatt termékeik eladhatatlanok, megjelennek a felvásárlótelepeken és további szállításokkal akarják növelni az elhelyezési nehézségeket. Gyakori az is, hogy a termése egy részére szerződő gazdaság a jó minőségű árut a szabad piacon értékesíti, a gyengébbet meg a felvásárlókereskedelemnek akarja eladni. Az ilyen próbálkozások ellen a jövőben is fellépnek az átvevőszervek. A felvásárlókereskedelem következetesen átveszi a leszerződött árut, függetlenül a kereslettől és kínálattól, de határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztók érdekében a minőségi szabványokat mindenütt megtartsák. A zöldség- és gyümölcsárakról szólva, a SZÖVOSZ elnöke hangoztatta: a tavalyi, szinte példátlanul bő termés rendkívül alacsony árakat eredményezett, ehhez képest az idén valamivel drágábban vásárolnak a fogyasztók. Az 1962. évi normálisabb terméshez képest az idén is alacsonyabbak a zöldség- és gyümölcsárak. Ami az ellátást illeti, burgonyából valószínűleg behozatallal elégítikfel az igényeket, szőlőből jó, almából, hagymából, gyökérfélékből közepes ellátás várható. A becslést azonban keresztülhúzhatja az időjárás, mint ahogy ez történt a nyár elején a cukorborsóval is: a szakembereknek akkor az volt a véleményük, hogy több száz vagonnyi zöldborsót csak takarmányozási célokra lehet majd hasznosítani. A hirtelen beköszöntött forróság azonban napok alatt tönkretette a termést. Most egy esetleges tartós esőzés veszélyezteti a pillanatnyilag jónak ígérkező szőlőellátást. Befejezésül Szirmai Jenő elmondta, hogy a földművesszövetkezetek tevékenysége a jövőben ipari szolgáltatással — fodrász, cipész, ruhajavító — bővül a falvakban, majd bemutatta az fmszek munkáját dokumentáló kiállítást. Az itt bemutatott zöldség- és gyümölcs mintaüzletről elmondta, hogy a modern, hűtőszekrényekkel ellátott bolt a jövő szaküzlettípusa, néhányat a következő években berendeznek a fővárosban. A Meteorológiai Intézet pestlőrinci obszervatóriumában naponta négyszer bocsátanak fel mintegy 20 kilométernyi magasságba rádiószondát a hőmérséklet, a nedvesség és a légnyomás mérésére. Összekötik a hidrogénnel töltött ballont, amely a rádiószondát emeli magasba. (Váradi Ibolya felvétele.)