Népszabadság, 1965. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

6 1965. február 12, péntek NÉPSZABADSÁG (Folytatás az 5. oldalról.) sen kevés a traktoros. Szocialista nagyüzemeink egy részében ezért sem megfelelő a gépek, épületek, öntő--' i lehetőségek és más, a termelést szolgáló eszközök ki­használása. A mezőgazdaság állami irányító szervei sem mindig tették meg a szükséges intézkedéseket a ren­delkezésre álló anyagi eszközök ésszerű, hatékony felhasználására. Esetenként a kellő előrelátás hiá­nya és a bürokratikus ügyintézés gátolta a gyorsabb előrehaladást. Gyakran előfordult, hogy az üze­mek nem kapták meg időben a termelés folyamatosságához szük­séges, egyébként rendelkezésre álló gépeket, alkatrészeket, mű-1 trágyát, építési anyagot. Sok volt a jogos kifogás ezek minőségével kapcsolatban is. Minden évben előfordult, hogy a megtermelt termény — főleg zöldség- és gyümölcsféle — egy része jelentősen veszített értéké­ből vagy tönkrement. Ez a felvá­sárlóhálózat eszközellátottságá­nak gyengeségéből és hanyagság­ból adódott. Jogos kifogások me­rültek fel az üzemek ítészéről az áruk átvételével és minőségével kapcsolatban. Helytállóak azok a panaszok is, hogy az áruk a szál­lítás, a tárolás és az elosztás szer­vezetlensége miatt nem mindig megfelelő időben és minőségben kerülnek a vásárlókhoz. Ez nem­csak anyagi, hanem erkölcsi ká­rokkal is jár. Ezek a hibák fele­lősségteljesebb munkával jórészt megelőzhetők lettek volna. A mezőgazdaság 1965. évi terve reális, a költségvetés biztosítja pénzügyi alapjait. Ha a fontosabb termelési részfeladatokat tekint­jük, megállapíthatjuk: az idén változatlanul az a legfontosabb, hogy megtermeljük az ország ke­nyerét. A mezőgazdaság dolgozói megteremtették az alapvető felté­telét annak, hogy átlagos időjárás esetén az idén is jó termést taka­ríthassunk be, még ha a kenyér- gabona egy része az ősszel későn került is földbe. Ehhez most az szükséges, hogy a közeli hetekben és hónapokban fokozottabb fi­gyelemmel, a jó gazda gondossá­gával végezzék el a tél végi mű­trágyázást, a vegyszeres gyomir­tást és a többi időszerű munkát. A termelési terv teljesítésével azonos rangú feladat a felvásárlá­si terv teljesítése. Ehhez a leg­fontosabb feltételek megvannak a mezőgazdaság minden ágában, az állattenyésztésben is. A korábbi évekhez képest a nagyüzemek­ben és a háztáji gazdaságokban növekedett az állatállomány, ja­vult a takarmányellátás. Jelentős mennyiségű takarmányt kaptak az üzemek központi készletből, a tavalyinál több a keveréktakar­mány is. A gazdaságok vezetőinek és dolgozóinak most az a felada­tuk, egyben fontos érdekük, hogy mindenekelőtt takarékos takar­mánygazdálkodással, a tartási, gondozási és állategészségügyi vi­szonyok javításával növeljék az állattenyésztés hozamait és jöve­delmezőségét. A növénytermesztésben a ke­nyérgabona mellett legnagyobb figyelmet az állatállomány ab­rakszükségletének mintegy 70 százalékát kitevő kukorica, va­lamint a pillangósok, különösen a lucerna terméshozamának to­vábbi növelése követeli. Fontos népgazdasági érdek fűződik ah­hoz, hogy a kertészeti kultúrák termelését tovább fejlesszük. Az új nagyüzemi szőlő- és gyümöl­csöstelepítések többsége megfe­lel a korszerű követelmények­nek. Ennek a nagy beruházásnak hatékonyságát azonban csökken­tik a telepítések során elkövetett hibák. Miután a nagyüzemi tele­pítésekkel előrehaladtunk, a fi­gyelmet arra kell összpontosítani, hogy az eddig telepített szőlők és gyümölcsösök teljes értékű ül­tetvényként forduljanak termő­re, s megvalósuljanak a szüksé­ges kiegészítő és járulékos beru­házások. A telepítések ütemének csökkentése és a jobb szaporító­anyag-ellátottság lehetővé teszi, hogy az eddig telepített szőlők­ben és gyümölcsösökben pótoljuk a hiányokat, valamint a bel- és külföldi igényeknek megfelelően javítsuk a faj- és fajtaösszeté­telt. Tavaly a zöldségtermesztésben megtorpanás volt tapasztalható. Ez az előző évinél magasabb fo­gyasztói árakban is kifejeződött. Mind a hazai szükségletek, mind az exportigények azt követelik, hogy nagyüzemeink a tavalyihoz mérten emeljék a termelés szín­vonalát, növeljék az öntözött zöld­ségfélék területét. A legutóbbi években mező- gazdaságunk nem termelte meg az ország ellátásához szükséges burgonyát. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani erre az igen fontos élelmezési cikkre. Népgazdasági és üzemi érdek is, hogy a cukorrépát, a do­hányt és a napraforgót a terve­zett területen megtermeljük. Fel­vásárló szerveinkre vár az elő­irányzott mennyiség leszerződése és felvásárlása. A szerződések kétoldalú betartásával, gondos szervező munkával, a szállító- és feldolgozókapacitások jobb' ki­használásával biztosítsák, hogy a mezőgazdasági termékek értékesí­tése, feldolgozása és tárolása za­vartalan legyen. A mezőgazdasági termelés ala­kulása, a termelési és felvásár­lási tervek teljesítése döntő mér­tékben a szántóterületünk 80 szá­zalékán gazdálkodó termelőszö­vetkezetek termelési színvonalá­nak fejlődésétől, további politikai és gazdasági megerősödésétől függ. Fontos népgazdasági érde­keinkből adódó feladatainknak teszünk tehát eleget, amikor erőnkhöz mérten támogatjuk a termelőszövetkezeteket. Gazdasági intézkedéseinknek, a politikai fel- világosító munkának, a vezetés megerősítésére, a szövetkezeti de­mokrácia fejlesztésére irányuló tevékenységünknek fő célja to­vábbra is a közös gazdaság fej­lesztése, szocialista jellegének erősödése. Mihályi! Ernő Nógrád megyei képviselő A választóival folytatott véle­ménycserék tapasztalatai alapján arról számolt be az országgyűlés­nek, hogy a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri a nem­zetközi politika eseményeit és egyetért kormányunk külpolitikai állásfoglalásaival is. A továbbiak­ban az amerikai imperialisták vietnami agressziójának legutóbbi eseményeivel foglalkozott, s hang­súlyozta: — Brutális, szemérmetlen, nyílt háborús támadás ez, amelyet nem tűrhet el a világ népeinek lelki­ismerete. Népünk szolidáris a vietnami néppel, döbbent haraggal ítéli el a banditatámadásokat, és azonosítja magát a Szovjetunió kormánya nyilatkozatában elhang­zott megállapításokkal, amelyek szerint: „A Szovjetunió kénytelen lesz szövetségeseivel és barátai­val együtt további intézkedéseket tenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságának, védel­mi képességének megerősítésére.’’ Ezután az NSZK kormányának azzal a tervével foglalkozott a képviselő, hogy a második világ­háború befejezésének huszadik évfordulóján kimondják minden fasiszta, háborús bűncselekmény elévülését. — A világ közvélemé­nye, az egész békét akaró emberi- j ség feháborodással fogadta ennek j a tervnek a hírét. Egyes országok j 30 évre kívánják meghosszabbíta­ni az elévülés határát, mások — a nemzetközi jogra hivatkozva — arra az álláspontra helyezkednek, hogy az egész emberiség ellen el­követett bűnök soha nem évülhet­nek el — mondotta a többi kö­zött Mihályíi Ernő. Példákkal bi­zonyította, hogy a háborús bűnö­sök jelentős része mindmáig el­kerülte a felelősségre vonást. Így a Magyarországon elkövetett tö­meggyilkosságokért, a magyar ál­lampolgárok százezreinek elpusz­tításáért felelős német hitlerista gyilkosok legtöbbje sem kapta meg méltó büntetését. Csak né­hány nappal ezelőtt mentett fel és helyezett szabadlábra a nyugat­német bíróság közülük két fő fe­lelőst. Ezek a háborús bűnösök Veres Péter, Simon István, Darvas József és Orbán László be­szélgetnek a szünetben. nemcsak a haláltáborok áldoza­taiért, hanem a háborús cselek­mények, csaták, bombázások ka­tonai és polgári halottaiért is fe­lelősek. S felelősek azokért is, akiknek a második világháború után kellett élesüket adniuk; pél­dául annak a több tízezer magyar fiatalnak a haláláért, akiket le­vente sorban hurcoltak el hazá­jukból, és akiknek egy része ka­landos vergődések után mint ide- genlégionista zsoldos került az indokínai háborúba. Közülük — egy Ausztráliában megjelent disz- szidens magyar újság közlése sze­rint — sok ezren haltak meg az ottani csatatereken. — Előttünk van a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nyának és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának üzenete és felhívása, amelyet az elnökség a külügyi bizottság elé utalt megtárgyalásra és javaslat- tételre. Indítványozom, hogy a külügyi bizottság — ezekben a kérdésekben — még? a mostani ülésszakon olyan javaslatot ter­jesszen az országgyűlés elé, amely kifejezi az egész magyar nép til­takozását és egységes állásfogla­lását — hangsúlyozta a képviselő. A Ghánái Köztársaság, a Guineái Köztársaság és a Mali Köztársaság nemzetgyűléseinek meghívására — folytatta — hat­tagú magyar parlamenti küldött­ség tett látogatást decemberben Nyugat-Aírika három országában. Nagy megtiszteltetésnek tekint­jük, hogy küldöttségünket mind­három országban fogadta az or­szágok államfője, Nkrumah, Se- kou Touré, Módiba Keita elnök. Delegációnk tagjai az öröm, a tisztelet és a lelkes elragadtatás hangján számolnak be a három országban tett látogatásról. Igen gyümölcsöző eszmecserék során alkalmuk volt megismerni ezen országok dolgozóit, áldozatos, nagyszerű munkájának eredmé­nyeit, épülő erőműveket, kikötő­ket, tudományos kutatóintézete­ket, új egyetemeket, gyárakat, modern stadiont, a mezőgazdaság* az egészségügy továbbfejlesztését szolgáló modern intézményeket. A küldöttség tapasztalatai, szemé­lyes élményei csak megerősítették azt a bizonyosságunkat, hogy Af­rika felszabadult népei nagy lel­kesedéssel. és hozzáértéssel kezd­tek hozzá a gyarmati múlt káros maradványainak felszámolásához, új életüknek nem kapitalista úton történő építéséhez, és minden té­ren ragyogó eredményeket értek mór el. Felejthetetlen élményt nyújtot­tak küldötteinknek a ghanai,- guineai és mali dolgozókkal tör­tént találkozások, amelyeken ke­resztül megismerhették munkasi­kereiket, e népek nemzeti hagyo­mányait és mai kultúráját, gaz­dagságát és szépségét. Vendéglá­tóink szavaiban mindenütt érezte küldöttségünk a népünk iránti megbecsülést, sokrétű együttmű­ködésünk eredményeinek elisme­rését. Ezeket az érzéseket egész népünk viszonozza. Az 1965. évi állami költségvetés tervezetét elfogadta. Ezután Báli Zoltán szólalt fel. Hali Zoltán Tolna megyei képviselő Hangsúlyozta, hogy Tolna me­gye dolgozói helyeslik a gazda­sági élet egyes területein előfor­duló visszásságok megszünteté­sét, amely csakis az erők kon­centrálásával, ésszerű szervezés­sel valósítható meg. A képviselő a többi között felhívta a figyel­met a terménybetakarítás idején jelentkező szállítási problémák­ra. Az idei költségvetés csaknem 8 ezer pótkocsit biztosít a mező- gazdaságnak, de ha figyelembe vesszük, hogy a meglevő szállí­tóeszközök jelentékeny részét ki kell selejteznünk, kiderül, hogy a betakarítási gondok az idén sem enyhülnek. A képviselő rámutatott, hogy a járművek gyors elhasználódásá­ban mindenekelőtt a bekötő utak rossz állapota játszik közre. Vé­leménye szerint ezen könnyen le­hetne segíteni, ha a közös gaz­daságok elegendő traktorra sze­relhető tolólemezt kapnának, amelyekkel javíthatnák az uta­kat. A képviselő a továbbiakban javasolta, hogy az eddiginél na­gyobb mennyiségben gyártsanak munkagépekre szerelhető műtrá­gyatartályokat. A szakemberek véleménye szerint ugyanis jobb hatásfokkal lehetne felhasználni a rendelkezésre álló műtrágyát, ha annak egy részét a vetéssel vagy a növényápolással egy idő­ben szórnák ki a földekre. Gépi felszerelés hiányában több gaz­daság ezt most kézi erővel vég­zi, de gyakran előfordul az is, hogy ilyen feladatokra egyálta­lán nem tudnak munkaerőt biz­tosítani. A mezőgazdasági szakmunkás- képzésről szólva megemlítette, hogy mind kevesebb fiatal és kö­zépkorú termelőszövetkezeti tag jelentkezik traktorostanfolyam­ra. Ennek okát abban látja, hogy az említett korcsoportokhoz tar­tozók többsége már elvégzett­vagy most végez valamilyen más szaktanfolyamot. Számottevő tar­talék csupán az általános iskolát végzők köréből kerülhet ki. Más tapasztalatok viszont arra mutat­nak, hogy a hároméves mezőgaz­dasági gépészképző iskolát vég­zett szakemberek megtanulják és a gyakorlatban kiválóan ka­matoztatják a gépek kezelését. A képviselő a költségvetési ja­vaslatot elfogadta. Ezután Ra- meisl Ferencné képviselő jelent­kezett szólásra. Itainriwl IVrcnnié Baranya megyei képviselő Véleménye szerint az állami költségvetésben a kulturális élet támogatására biztosított több, mint kilenc és fél milliárd forin­ton kívül is jelentős pénzforrá­sok állnak a népművelés rendel­kezésére. Pécsett például csak­nem húszmillió forint jut erre a célra az igazgatói alapokból, va­lamint a vállalatok, szövetkeze­tek és társadalmi szervek külön­böző előirányzataiból. A lehetősé­gek kiaknázását azonban erősen megnehezíti, hogy a, művelődési otthonok fenntartásáról szóló ren- (Foly tatás a 7. oldalon.) Használjuk ki a háztájiban rejlő | A termelőszövetkezetek további fejlődése nagymértékben attól függ, milyen a vezetés színvonala. A jó szövetkezeti vezetés feltétele, hogy a vezetők a tagsággal együtt intézzék a szövetkezet ügyeit. A váci Kossuth, a sajószentpéteri Űj Élet, az ecsényi Előre, a tisza- kécskei Szabadság termelőszövet­kezetek és sok más példa igazol­ja, hogy olyan esetekben, amikor a termelés és jövedelem alacsony színvonala a vezetés hibáinak, a szövetkezeti demokrácia hiányá­nak a következménye, hozzáértő vezetők, a tagokkal összefogva rö­vid idő alatt rendbe hozzák gaz­daságukat. Jelentős a száma azoknak a ter­melőszövetkezeteknek. amelyek az ország gyengébb termőképes­ségű területein gazdálkodnak. Itt a magasabb termelési költ­ségek ellenére, viszonylag ala­csonyak a hozamok és a tagság jövedelme. A párt és a kormány szívén viseli ezeknek a szövetke­zeteknek a sorsát. A jövőben is a tagság erőfeszítéseivel arány­ban álló támogatást nyújtunk szá­mukra. Elősegítjük, hogy adott­ságaiknak leginkább megfele­lő termelésszerkezetet és beruhá­zásokat valósítsanak meg. Ezek­ben a szövetkezetekben állami támogatással, jelentős szőlő- és gyümölcsöstelepítést, talajjavítást, belvízrendezést végeznek az idén. Termelőszövetkezeteink a mos­tani hetekben készítik el 1965. évi üzemterveiket. Miként a szövet­kezeti élet minden fontos kérdé­sében, úgy a tervkészítésben is érvényesíteni kell a szövetkezeti demokráciát. Csak a tagsággal egyetértésben lehet jó termelési tervet készíteni, s e tervet meg­valósítani. hogy az ehhez szükséges szaporí­tóanyag, növényvédő szer és fel- i szerelés rendelkezésre álljon. A mezőgazdaság 1965. évi ter­melési és árutermelési tervének 1 teljesítése elsősorban a mezőgaz- , daság dolgozóin dől el. Azokon, j akik a vezető posztokon, a szántó- J földeken, az állattenyésztésben, a [ gépműhelyekben és a mezőgazda- j sági termelés más területein te- tvékenykednek. Nincs egyetlen olyan fontos célkitűzésünk sem, amely ne találkozhatna egyetér­tésükkel, helyeslésükkel. A mun­ka termelékenységének növelése, a termelési költségek csökkenté­se, a meglevő beruházások foko­zottabb kihasználása, a termelés gazdaságosságának növelése, a termelési feladatok teljesítése, mind olyan követelmény, amely nemcsak a jól végzett munka örö­mét adja az embernek, hanem ki- nek-kinek személyes érdeke és kötelessége. A beterjesztett költségvetés biztosítja a mezőgazdaság 1965. évi termelési feladatainak pénz­ügyi feltételeit, ezért azt elfoga­dom és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét nagy taps kö­zepette Németh Károly. Következőnek dr. Mihályfi Ernő emelkedett szólásra. A közös gazdaságok erősítésé­vel egy időben támogatjuk az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését is. Nem en­gedtünk teret a háztáji gazdasá­gok szerepét lebecsülő nézetek­nek és gyakorlatnak, felléptünk a megnyilvánuló túlzások ellen. En­nek kézzelfogható eredménye, hogy tavaly nőtt a háztáji állat- állomány, fellendült a nagyüze­men kívüli szőlő- és gyümölcs- termelés. Ez lehetővé tette, hogy a háztáji gazdaságokból is több terméket vásároljunk fel, mint a megelőző években. *Az országnak, a termelőszövetkezetnek és a szö­vetkezeti tagnak egyaránt érde­ke, hogy a háztáji gazdaságok termelése ezután se essen visz- sza. A költségvetési törvényjavas­latból kiderül, hogy a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése érdeké­ben az idén is növeljük az állat­férőhelyek számát. De az erre fordított beruházások csak akkor szolgálják a termelés bővítését, ha kellően kihasználjuk a háztáji gazdaságok állattenyésztési lehe­tőségeit is. A nagyüzemen kívüli szőlők és gyümölcsösök pótlására a házikertekben levő gyümölcsö­sök felújítására és szakszerű gon­dozására ezután is figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell arról,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék