Népszabadság, 1965. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-12 / 36. szám
6 (Folytatás az 5. oldalról.) sem kevés a traktoros. Szocialista nagyüzemeink egy részében ezért sem megfelelő a gépek, épületek, öntő-- lehetőségek és más, a termelést szolgáló eszközök kihasználása. A mezőgazdaság állami irányító szervei sem mindig tették meg a szükséges intézkedéseket a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű, hatékony felhasználására. Esetenként a kellő előrelátás hiánya és a bürokratikus ügyintézés gátolta a gyorsabb előrehaladást. Gyakran előfordult, hogy az üzemek nem kapták meg időben a termelés folyamatosságához szükséges, egyébként rendelkezésre álló gépeket, alkatrészeket, mű- trágyát, építési anyagot. Sok volt a jogos kifogás ezek minőségével kapcsolatban is. Minden évben előfordult, hogy a megtermelt termény — főleg zöldség- és gyümölcsféle — egy része jelentősen veszített értékéből vagy tönkrement. Ez a felvásárlóhálózat eszközellátottságának gyengeségéből és hanyagságból adódott. Jogos kifogások merültek fel az üzemek ítészéről az áruk átvételével és minőségével kapcsolatban. Helytállóak azok a panaszok is, hogy az áruk a szállítás, a tárolás és az elosztás szervezetlensége miatt nem mindig megfelelő időben és minőségben kerülnek a vásárlókhoz. Ez nemcsak anyagi, hanem erkölcsi károkkal is jár. Ezek a hibák felelősségteljesebb munkával jórészt megelőzhetők lettek volna. A mezőgazdaság 1965. évi terve reális, a költségvetés biztosítja pénzügyi alapjait. Ha a fontosabb termelési részfeladatokat tekintjük, megállapíthatjuk: az idén változatlanul az a legfontosabb, hogy megtermeljük az ország kenyerét. A mezőgazdaság dolgozói megteremtették az alapvető feltételét annak, hogy átlagos időjárás esetén az idén is jó termést takaríthassunk be, még ha a kenyérgabona egy része az ősszel későn került is földbe. Ehhez most az szükséges, hogy a közeli hetekben és hónapokban fokozottabb figyelemmel, a jó gazda gondosságával végezzék el a tél végi műtrágyázást, a vegyszeres gyomirtást és a többi időszerű munkát. A termelési terv teljesítésével azonos rangú feladat a felvásárlási terv teljesítése. Ehhez a legfontosabb feltételek megvannak a mezőgazdaság minden ágában, az állattenyésztésben is. A korábbi évekhez képest a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban növekedett az állatállomány, javult a takarmányellátás. Jelentős mennyiségű takarmányt kaptak az üzemek központi készletből, a tavalyinál több a keveréktakarmány is. A gazdaságok vezetőinek és dolgozóinak most az a feladatuk, egyben fontos érdekük, hogy mindenekelőtt takarékos takarmánygazdálkodással, a tartási, gondozási és állategészségügyi viszonyok javításával növeljék az állattenyésztés hozamait és jövedelmezőségét. A növénytermesztésben a kenyérgabona mellett legnagyobb figyelmet az állatállomány abrakszükségletének mintegy 70 százalékát kitevő kukorica, valamint a pillangósok, különösen a lucerna terméshozamának további növelése követeli. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a kertészeti kultúrák termelését tovább fejlesszük. Az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcsöstelepítések többsége megfelel a korszerű követelményeknek. Ennek a nagy beruházásnak hatékonyságát azonban csökkentik a telepítések során elkövetett hibák. Miután a nagyüzemi telepítésekkel előrehaladtunk, a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy az eddig telepített szőlők és gyümölcsösök teljes értékű ültetvényként forduljanak termőre, s megvalósuljanak a szükséges kiegészítő és járulékos beruházások. A telepítések ütemének csökkentése és a jobb szaporítóanyag-ellátottság lehetővé teszi, hogy az eddig telepített szőlőkben és gyümölcsösökben pótoljuk a hiányokat, valamint a bel- és külföldi igényeknek megfelelően javítsuk a faj- és fajtaösszetételt. Tavaly a zöldségtermesztésben megtorpanás volt tapasztalható. Ez az előző évinél magasabb fogyasztói árakban is kifejeződött. Mind a hazai szükségletek, mind az exportigények azt követelik, hogy nagyüzemeink a tavalyihoz mérten emeljék a termelés színvonalát, növeljék az öntözött zöldségfélék területét. A legutóbbi években mezőgazdaságunk nem termelte meg az ország ellátásához szükséges burgonyát. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani erre az igen fontos élelmezési cikkre. Népgazdasági és üzemi érdek is, hogy a cukorrépát, a dohányt és a napraforgót a tervezett területen megtermeljük. Felvásárló szerveinkre vár az előirányzott mennyiség leszerződése és felvásárlása. A szerződések kétoldalú betartásával, gondos szervező munkával, a szállító- és feldolgozókapacitások jobb kihasználásával biztosítják, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítése, feldolgozása és tárolása zavartalan legyen. A mezőgazdasági termelés alakulása, a termelési és felvásárlási tervek teljesítése döntő mértékben a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezetek termelési színvonalának fejlődésétől, további politikai és gazdasági megerősödésétől függ. Fontos népgazdasági érdekeinkből adódó feladatainknak teszünk tehát eleget, amikor erőnkhöz mérten támogatjuk a termelőszövetkezeteket. Gazdasági intézkedéseinknek, a politikai felvilágosító munkának, a vezetés megerősítésére, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére irányuló tevékenységünknek fő célja továbbra is a közös gazdaság fejlesztése, szocialista jellegének erősödése. A termelőszövetkezetek további fejlődése nagymértékben attól függ, milyen a vezetés színvonala. A jó szövetkezeti vezetés feltétele, hogy a vezetők a tagsággal együtt intézzék a szövetkezet ügyeit. A váci Kossuth, a sajószentpéteri Új Élet, az ecsényi Előre, a tiszakécskei Szabadság termelőszövetkezetek és sok más példa igazolja, hogy olyan esetekben, amikor a termelés és jövedelem alacsony színvonala a vezetés hibáinak, a szövetkezeti demokrácia hiányának a következménye, hozzáértő vezetők, a tagokkal összefogva rövid idő alatt rendbe hozzák gazdaságukat. Jelentős a száma azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek az ország gyengébb termőképességű területein gazdálkodnak. Itt a magasabb termelési költségek ellenére, viszonylag alacsonyak a hozamok és a tagság jövedelme. A párt és a kormány szívén viseli ezeknek a szövetkezeteknek a sorsát. A jövőben is a tagság erőfeszítéseivel arányban álló támogatást nyújtunk számukra. Elősegítjük, hogy adottságaiknak leginkább megfelelő termelésszerkezetet és beruházásokat valósítsanak meg. Ezekben a szövetkezetekben állami támogatással, jelentős szőlő- és gyümölcsöstelepítést, talajjavítást, belvízrendezést végeznek az idén. Termelőszövetkezeteink a mostani hetekben készítik el 1965. évi üzemterveiket. Miként a szövetkezeti élet minden fontos kérdésében, úgy a tervkészítésben is érvényesíteni kell a szövetkezeti demokráciát. Csak a tagsággal egyetértésben lehet jó termelési tervet készíteni, s e tervet megvalósítani, nemcsak a haláltáborok áldozataiért, hanem a háborús cselekmények, csaták, bombázások katonai és polgári halottaiért is felelősek. S felelősek azokért is, akiknek a második világháború után kellett életüket adniuk; például annak a több tízezer magyar fiatalnak a haláláért, akiket levente sorban hurcoltak el hazájukból, és akiknek egy része kalandos vergődések után mint idegenlégionista zsoldos került az indokínai háborúba. Közülük — egy Ausztráliában megjelent diszszidens magyar újság közlése szerint — sok ezren haltak meg az ottani csatatereken. — Előttünk van a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának üzenete és felhívása, amelyet az elnökség a külügyi bizottság elé utalt megtárgyalásra és javaslattételre. Indítványozom, hogy a külügyi bizottság — ezekben a kérdésekben — még a mostani ülésszakon olyan javaslatot terjesszen az országgyűlés elé, amely kifejezi az egész magyar nép tiltakozását és egységes állásfoglalását — hangsúlyozta a képviselő. A Ghánai Köztársaság, a Guineai Köztársaság és a Mali Köztársaság nemzetgyűléseinek meghívására — folytatta — hattagú magyar parlamenti küldöttség tett látogatást decemberben Nyugat-Afrika három országában. Nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy küldöttségünket mindhárom országban fogadta az országok államfője, Nkrumah, Sekou Touré, Madiba Keita elnök. Delegációnk tagjai az öröm, a tisztelet és a lelkes elragadtatás hangján számolnak be a három országban tett látogatásról. Igen gyümölcsöző eszmecserék során alkalmuk volt megismerni ezen országok dolgozóit, áldozatos, nagyszerű munkájának eredményeit, épülő erőműveket, kikötőket, tudományos kutatóintézeteket, új egyetemeket, gyárakat, modern stadiont, a mezőgazdaság, az egészségügy továbbfejlesztését szolgáló modern intézményeket. A küldöttség tapasztalatai, személyes élményei csak megerősítették azt a bizonyosságunkat, hogy Afrika felszabadult népei nagy lelkesedéssel, és hozzáértéssel kezdtek hozzá a gyarmati múlt káros maradványainak felszámolásához, új életüknek nem kapitalista úton történő építéséhez, és minden téren ragyogó eredményeket értek már el. Felejthetetlen élményt nyújtottak küldötteinknek a ghánai,guineai és mali dolgozókkal történt találkozások, amelyeken keresztül megismerhették munkasikereiket, e népek nemzeti hagyományait és mai kultúráját, gazdagságát és szépségét. Vendéglátóink szavaiban mindenütt érezte küldöttségünk a népünk iránti megbecsülést, sokrétű együttműködésünk eredményeinek elismerését. Ezeket az érzéseket egész népünk viszonozza. Az 1965. évi állami költségvetés tervezetét elfogadta. Ezután Báli Zoltán szólalt fel. Veres Péter, Simon István, Darvas József és Orbán László beszélgetnek a szünetben. 1965. február 12. péntek NÉPSZABADSÁG Használjuk ki a háztájiban rejlő A közös gazdaságok erősítésével egy időben támogatjuk az alapszabálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését is. Nem engedtünk teret a háztáji gazdaságok szerepét lebecsülő nézeteknek és gyakorlatnak, felléptünk a megnyilvánuló túlzások ellen. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy tavaly nőtt a háztáji állatállomány, fellendült a nagyüzemen kívüli szőlő- és gyümölcstermelés. Ez lehetővé tette, hogy a háztáji gazdaságokból is több terméket vásároljunk fel, mint a megelőző években.Az országnak, a termelőszövetkezetnek és a szövetkezeti tagnak egyaránt érdeke, hogy a háztáji gazdaságok termelése ezután se essen viszsza. A költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a nagyüzemi állattenyésztés fejlesztése érdekében az idén is növeljük az állatférőhelyek számát. De az erre fordított beruházások csak akkor szolgálják a termelés bővítését, ha kellően kihasználjuk a háztáji gazdaságok állattenyésztési lehetőségeit is. A nagyüzemen kívüli szőlők és gyümölcsösök pótlására a házikertekben levő gyümölcsösök felújítására és szakszerű gondozására ezután is figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell arról, hogy az ehhez szükséges szaporítóanyag, növényvédő szer és felszerelés rendelkezésre álljon. A mezőgazdaság 1965. évi termelési és árutermelési tervének teljesítése elsősorban a mezőgaz- ,daság dolgozóin dől el. Azokon, akik a vezető posztokon, a szántó-i földeken, az állattenyésztésben, a gépműhelyekben és a mezőgazda-sági termelés más területein tevékenykednek. Nincs egyetlen olyan fontos célkitűzésünk sem, amely ne találkozhatna egyetértésükkel, helyeslésükkel. A munka termelékenységének növelése, a termelési költségek csökkentése, a meglevő beruházások fokozottabb kihasználása, a termelés gazdaságosságának növelése, a termelési feladatok teljesítése, mind olyan követelmény, amely nemcsak a jól végzett munka örömét adja az embernek, hanem kinek-kinek személyes érdeke és kötelessége. A beterjesztett költségvetés biztosítja a mezőgazdaság 1965. évi termelési feladatainak pénzügyi feltételeit, ezért azt elfogadom és elfogadásra ajánlom — fejezte be beszédét nagy taps közepette Németh Károly. Következőnek dr. Mihályfi Ernő emelkedett szólásra. Mihályi Ernő Nógrád megyei képviselő A választóival folytatott véleménycserék tapasztalatai alapján arról számolt be az országgyűlésnek, hogy a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri a nemzetközi politika eseményeit és egyetért kormányunk külpolitikai állásfoglalásaival is. A továbbiakban az amerikai imperialisták vietnami agressziójának legutóbbi eseményeivel foglalkozott, s hangsúlyozta: — Brutális, szemérmetlen, nyílt háborús támadás ez, amelyet nem tűrhet el a világ népeinek lelkiismerete. Népünk szolidáris a vietnami néppel, döbbent haraggal ítéli el a banditatámadásokat, és azonosítja magát a Szovjetunió kormánya nyilatkozatában elhangzott megállapításokkal, amelyek szerint: „A Szovjetunió kénytelen lesz szövetségeseivel és barátaival együtt további intézkedéseket tenni a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságának, védelmi képességének megerősítésére.’’ Ezután az NSZK kormányának azzal a tervével foglalkozott a képviselő, hogy a második világháború befejezésének huszadik évfordulóján kimondják minden fasiszta, háborús bűncselekmény elévülését. — A világ közvéleménye, az egész békét akaró emberiség feháborodással fogadta ennek a tervnek a hírét. Egyes országok 30 évre kívánják meghosszabbítani az elévülés határát, mások — a nemzetközi jogra hivatkozva — arra az álláspontra helyezkednek, hogy az egész emberiség ellen elkövetett bűnök soha nem évülhetnek el — mondotta a többi között Mihályfi Ernő. Példákkal bizonyította, hogy a háborús bűnösök jelentős része mindmáig elkerülte a felelősségre vonást. Így a Magyarországon elkövetett tömeggyilkosságokért, a magyar állampolgárok százezreinek elpusztításáért felelős német hitlerista gyilkosok legtöbbje sem kapta meg méltó büntetését. Csak néhány nappal ezelőtt mentett fel és helyezett szabadlábra a nyugatnémet bíróság közülük két fő felelőst. Ezek a háborús bűnösök Hali Zoltán Tolna megyei képviselő Hangsúlyozta, hogy Tolna megye dolgozói helyeslik a gazdasági élet egyes területein előforduló visszásságok megszüntetését, amely csakis az erők koncentrálásával, ésszerű szervezéssel valósítható meg. A képviselő a többi között felhívta a figyelmet a terménybetakarítás idején jelentkező szállítási problémákra. Az idei költségvetés csaknem 8 ezer pótkocsit biztosít a mezőgazdaságnak, de ha figyelembe vesszük, hogy a meglevő szállítóeszközök jelentékeny részét ki kell selejteznünk, kiderül, hogy a betakarítási gondok az idén sem enyhülnek. A képviselő rámutatott, hogy a járművek gyors elhasználódásában mindenekelőtt a bekötő utak rossz állapota játszik közre. Véleménye szerint ezen könnyen lehetne segíteni, ha a közös gazdaságok elegendő traktorra szerelhető tolólemezt kapnának, amelyekkel javíthatnák az utakat. A képviselő a továbbiakban javasolta, hogy az eddiginél nagyobb mennyiségben gyártsanak munkagépekre szerelhető műtrágyatartályokat. A szakemberek véleménye szerint ugyanis jobb hatásfokkal lehetne felhasználni a rendelkezésre álló műtrágyát, ha annak egy részét a vetéssel vagy a növényápolással egy időben szórnák ki a földekre. Gépi felszerelés hiányában több gazdaság ezt most kézi erővel végzi, de gyakran előfordul az is, hogy ilyen feladatokra egyáltalán nem tudnak munkaerőt biztosítani. A mezőgazdasági szakmunkásképzésről szólva megemlítette, hogy mind kevesebb fiatal és középkorú termelőszövetkezeti tag jelentkezik traktorostanfolyamra. Ennek okát abban látja, hogy az említett korcsoportokhoz tartozók többsége már elvégzettvagy most végez valamilyen más szaktanfolyamot. Számottevő tartalék csupán az általános iskolát végzők köréből kerülhet ki. Más tapasztalatok viszont arra mutatnak, hogy a hároméves mezőgazdasági gépészképző iskolát végzett szakemberek megtanulják és a gyakorlatban kiválóan kamatoztatják a gépek kezelését. A képviselő a költségvetési javaslatot elfogadta. Ezután Rameisl Ferencné képviselő jelentkezett szólásra. Stamrcl Ierennné Baranya megyei képviselő Véleménye szerint az állami költségvetésben a kulturális élet támogatására biztosított több, mint kilenc és fél milliárd forinton kívül is jelentős pénzforrások állnak a népművelés rendelkezésére. Pécsett például csaknem húszmillió forint jut erre a célra az igazgatói alapokból, valamint a vállalatok, szövetkezetek és társadalmi szervek különböző előirányzataiból. A lehetőségek kiaknázását azonban erősen megnehezíti, hogy a művelődési otthonok fenntartásáról szóló ren(Folytatás a 7. oldalon.)