Népszabadság, 1965. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

1965. február 13. szombat Koszigin elvtárs beszéde Phenjanban­ ­Megkezdődtek a szovjet-koreai tárgyalások Phenjan, február 12. (TASZSZ) Pénteken Phenjanban Alekszej Kosziginnak, az SZKP elnökségi tagjának, a Szovjetunió minisz­terelnökének, valamint Kim Ir Szer­nek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének veze­tésével megkezdődtek a szovjet és a koreai küldöttség tárgyalásai. A tárgyalások szívélyes és ba­ráti légkörben folytak le. Kim Ir Szen pénteken ebédet adott Alekszej Koszigin tisztele­tére. A szovjet küldöttség Alekszej Koszigin vezetésével pénteken koszorút helyezett az amerikai imperialisták és a Li Szin Man-ista klikk agressziója ellen vívott har­cokban elesett koreai katonák em­lékművére. A koszorúzáson meg­jelent Kim Ir, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökének első helyet­tese, Pok­ Kim Cser, a Koreai .. Munkapárt Központi Bizottságá­nak elnökhelyettese és több más személyiség. A szovjet küldöttség tagjai ez­után a Felszabadulás Emlékmű­höz hajtottak, ahol ugyancsak ko­szorút helyeztek el. Az emlékmű­vet 1945-ben emelték a koreai né­pet felszabadító szovjet hadsereg tiszteletére. Pénteken a phenjani színház­ban a város dolgozói tömeggyű­lést tartottak a szovjet küldött­ség tiszteletére. A nagygyűlés el­nökségében a szovjet küldöttség tagjai mellett helyet foglaltak Kim Ir Szen, a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának el­nöke, a KNDK Minisztertaná­csának elnöke, Coj Jen Gen, a legfelsőbb népi gyűlés elnökségé­nek elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői. A gyűlésen beszédet mondott Kan Hi Von, a phenjani városi népbizottság elnöke és Alekszej Koszigin. Kan Hi Von beszédében­ kije­lentette: — Az a barátság, amelyet né­pünk a szovjet nép iránt érez, történelmileg alakult ki, és az imperializmus ellen folytatott kö­zös harcunkban fejlődött és erő­södött. A koreai nép sohasem felejti el azt a nemes internacio­nalista segítséget, amelyet a szov­jet néptől kapott a nemzeti fel­szabadításért és az új élet meg­teremtéséért vívott harcában. Né­pünk megmásíthatatlan elhatáro­zása, hogy erősíteni fogja a ba­rátságot és az összefogást a szov­jet néppel. Az amerikai hadvezetésnek a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen intézett agresszív tá­madásaira kitérve kijelentette: " A szocialista országoknak és a világ békeszerető népeinek közös kötelességük, hogy véget vesse­nek az amerikai imperialisták vietnami agressziójának, és támo­gassák a vietnami nép igazságos harcát. A szocialista tábor egysé­ge és a nemzetközi kommunista mozgalom összefogása győzel­münk biztos záloga. Ezután Alekszej Koszigin mon­dott beszédet. — A szovjet emberek a koreai nép barátai. Küldöttségünk azzal a céllal érkezett a testvéri Koreá­ba, hogy tovább erősítse pártjaink és országaink együttműködését. A szovjet és koreai nép testvéri, harci barátságát a közös küzde­lem acélozta meg. Együtt harcol­tunk a japán imperializmus ellen. Ez a barátság elősegítette a népi hatalom megszilárdulását az önök köztársaságában. Segítséget nyúj­tott az amerikai intervenciósok visszaveréséhez. Napjainkban is közös célunkat szolgálja, előse­gíti a szocializmus és a kommu­nizmus építését, a dolgozók vív­mányainak megvédését. Az imperialista provokációk még jobban összefogják az ázsiai szocialista államok népeit —foly­tatta Koszigin. — Amint pekingi és phenjani megbeszéléseink is tanúsítják, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság egyaránt az agresszorok megfékezésére és arra törekszik, hogy megakadá­lyozza az indokínai hadműveletek kiterjesztését. Mindhárom ország erélyesen támogatja az interven­ció ellen hősiesen harcoló viet­nami nép bátor küzdelmét. A független szocialista álla­mok testvéri közössége nagy és félelmetes imperialistaellenes erő — folytatta Koszigin. — De nem mindegy, hogy az egyes államok külön-külön lépnek-e fel, vagy közös frontba tömörülnek, egy­más támogatását érzik, támasz­kodhatnak egymásra. A szocia­lista államok szolidaritása, a szo­cialista közösség szilárd szövetsé­ge a nemzeti felszabadító és mun­kásmozgalommal olyan erő, amellyel senki és semmi sem szállhat szembe. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindenkor elsődleges har­ci kötelességének tartotta és an­nak tartja ma is, hogy harcoljon a forradalmi erők egységéért, minden eszközzel törekedjék a szocialista népek tömörítésére, és testvéri szolidaritást vállaljon ve­lük a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vei alapján. Kötelességének tart­ja, hogy erősítse a világszocializ­must. Koszigin beszéde befejező ré­szében kijelentette: — A világ­szocializmus erejének forrása­­ a testvéri egység és elvtársi együtt­működés. A szovjet kormányfő beszéde után szívélyesen kezet rázott Kim Ir Szennél és Coj Jen Gennél. A teremben felcsendült az Interna­­cionálé dallama. Bonn beszünteti az Izraelbe irányuló fegyverszállítást Bonn kétnapos tagadás után végre beismerte: a spanyol köz­vetítő útján megígérte Kairónak, hogy beszünteti az Izraelba irá­nyuló fegyverszállítást. Maga Erhard kancellár jelentette ezt be a külföldi laptudósítók szövetsé­gének ebédjén. A szociáldemokrata sajtószol­gálat pénteken rámutatott: Bonn politikája a Közép-Keleten ka­tasztrofális vereséget szenvedett. A konfliktusból Nasszer került ki győztesen, és az NSZK valameny­­nyi szék közül a pad alá esett. (MTI) Indonézia kilép a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből is Djakarta, február 12. (Reuter) Sukarno indonéz elnök csütör­tök este Djakartában egy tömeg­gyűlésen bejelentette, hogy In­donézia kilép a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezetből is, amelyben az ENSZ-ből való kilépése után egy ideig még közreműködött. Titkos japán—amerikai—dél-koreai katonai együttműködés Tokió, február 12. (TASZSZ) A japán parlament csütörtöki ülésén viharos jelenetek játszód­tak le: a képviselők tudomására jutott, hogy a nemzetbiztonsági bizottság titkos haditervet dolgo­zott ki egy Dél-Korea elleni „ag­resszió” esetére. A szocialista párt­ képviselői sürgették a kormányt, hogy a terv minden részletét ismertesse a par­lamenttel, és követelték, nevezzék meg és vonják felelősségre azokat a személyeket, akik Japán, az Egyesült Államok és Dél-Korea katonai együttműködése terveinek kidolgozásában részesek. A japán törzstisztek által kidolgozott terv fedőneve „Három Nyíl”-művelet. Az akciót demokratikus körökben úgy tekintik, mint bizonyítékot arra, hogy az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea bizonyos kö­rei erőfeszítéseket tesznek a rég­óta tervbe vett NEATO-tömb lét­rehozására. Véres összetűzések Madrasban Madras indiai államban pénte­ken véres összetűzések zajlottak le a hindi nyelv hivatalos beve­zetése ellen tiltakozó tüntetők és a katonaság között. A katonai alakulatok — hírügynökségi je­lentések szerint — legkevesebb 10 városban belelőttek a tüntető tömegbe. Madras főváros repülő­terére pénteken újabb katonai erősítések érkeztek. A város éle­tét általános sztrájk bénította meg. A tüntetők több helyen megtámadták a pályaudvarokat, a rendőrőrszobákat, a hivatalos épületeket, a postahivatalokat. Sok épületről eltávolították a hindi nyelvű feliratot, hogy így kerüljék el a tüntetők haragját. Új-Delhiben Sasztri miniszter­­elnök rendkívüli minisztertaná­csot hívott össze, majd bejelen­tette, hogy február 23-án és 24-én országos konferenciát tartanak a nyelvi probléma megvitatására. A minisztertanács után Indira Gan­dhi asszony, tájékoztatásügyi mi­niszter Madrasba repült, hogy megpróbálja lecsillapítani a la­kosságot. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban Adam Rapacki lengyel külügy­miniszter pénteken délután hat­napos hivatalos látogatásra Brüsz­­szelbe érkezett, ahol Spaak­e bel­ga külügyminiszter fogadta. (AP) A szovjet—kínai barátsági szer­ződés 15. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségekre a szovjet fővárosba érkezett a Kínai—Szov­jet Baráti Társaság küldöttsége. Ugyancsak ebből az alkalomból Pekingbe utazott a Szovjet—Kí­nai Baráti Társaság küldöttsége. (TASZSZ) Urho Kekkonen finn köztársa­sági elnök és felesége, valamint Karjalainen külügyminiszter pén­teken tíznapos látogatásra Indiá­ba érkezett. (AP) Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára csütörtök este vacsorát adott a Pekingben tartózkodó marokkói kommunista pártküldöttség tiszteletére, ame­lyet Ali Jata, a párt központi bi­zottságának első titkára vezet. (Új-Kína) Kocsa Popovics jugoszláv kül­ügyminiszter pénteken hivatalos látogatásra Algériába érkezett. Előzőleg Marokkóban és Tunéziá­ban is járt. (Reuter) Csombe kongói miniszterelnök csütörtökön Luluabourgban meg­nyitotta újonnan alakított párt­jának, a Conacónak (Kongói Tár­saságok Nemzeti Szövetsége) ala­pító kongresszusát. (AFP) A Fehér Ház szóvivője pénte­ken közölte, hogy Averell Harri­­man politikai ügyekkel megbízott külügyminiszter-helyettes megvá­lik tisztségétől, és a jövőben az elnök és a külügyminiszter „uta­zó nagyköveteként” különleges megbízatásokat kap. Ügykörét gazdasági ügyekkel megbízott kül­ügyminiszter-helyettesi címmel Thomas C. Mann veszi át. (AP) Megemlékezések az évfordulóról Pénteken a Fővárosi Tanács klubjában megnyílt a Budapesti Fotoklub és a Fővárosi Levéltár kiállítása, amely 16 tablón mu­tatja be a Budapesti Fotoklub amatőrjeinek mintegy 170, a fő­város két évtizedes fejlődésével foglalkozó művészi felvételeit, s tíz tárlóban helyezték el a Fővá­rosi Levéltár dokumentumait. Az egymást jól kiegészítő fotó- és dokumentumkiállítást február 12 és 21 között, naponta 9 és 19 óra között tekinthetik meg az ér­deklődők. A budapesti iskolákban ma osztályfőnöki órán méltatják Bu­dapest felszabadításának történel­mi jelentőségét. Az évforduló alkalmából a TIT budapesti elnöksége péntek este a Kossuth Klubban jubileumi ünnepséget rendezett. Tóth Sán­dor őrnagy, hadtörténész méltatta az évforduló jelentőségét. A klub földszinti szalonjában képzőművé­szeti kiállítást nyitott meg Kisfa­­ludi Stróbl Zsigmond Kossuth-dí­­jas kiváló művész. Ünnepi est Moszkvában Moszkva, február 12. (MTI) Moszkva közéletének képvise­lői pénteken ünnepi esten emlé­keztek meg Budapest felszabadu­lásának 20. évfordulójáról.­ A Szovjet Hadsereg Központi Tiszti Házában rendezett ünnep­ségen megjelentek M. V. Zaharov marsall, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének első helyettese, A. A. Jepisev, a szovjet hadsereg politikai főcsoportfőnöke, P. I. Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek vezérkari fő­nöke, V. D. Szokolovszkij mar­sall és a szovjet hadsereg más magas rangú tisztjei. Ott volt Szipkk­ József, hazánk moszkvai nagykövete, Strahl Sándor katonai attasé és a ma­gyar nagykövetség több beosz­tottja. Az­ ünnepi estet V. I. Turov­­cev, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának titkára nyitotta meg, majd Zaharov mar­sall mondott beszédet. Moszkva munkásai és ifjúsága képviselői­nek felszólalása után Strohl Sán­dor méltatta Budapest felszaba­dításának katonai és politikai je­lentőségét. A jubileumi emlékestet művé­szi műsor követte. Péntek este Az 1905-ös forra­dalom emlékezete nevet viselő moszkvai gyárban is ünnepi es­tet rendeztek az évforduló alkal­mából. A Pravda pénteki száma meg­ismerteti olvasóit Turánszky Er­zsébettel és Vaszilij Golovcovval, akik a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű készítésekor Kisfaludi Stróbl Zsigmond modelljei vol­tak. Ezenkívül a szovjet sajtó­ban több cikk foglalkozik az év­fordulóval, és sokfelé rendeztek erre emlékező esteket, összejöve­teleket. ­ Húsz éve szabadult fel Budapest Felavatták a Budai Önkéntes Ezred emlékművét Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken kegyeletes ünnepségen avatták fel a Farkasréti temetőben a Budai önkéntes Ezred hősi halottainak síremlékét. Az örök lánggal meg­világított márvány emlékműnél a fegyveres erők tagjai álltak dísz­őrséget. A több száz főnyi tömeg soraiban megjelentek az MSZMP Központi Bizottságának, a tábor­noki karnak, a Fővárosi Tanács­nak és a társadalmi szervezetek­nek a képviselői, a volt harcos­társak közül sokan, és részt vet­tek az emlékünnepségen a hősök hozzátartozói is. Jelen volt Sz. D. Zotov vezérőrnagy, a budapesti szovjet nagykövetség katonai at­taséja. A síremlék előtt katonai dísz­egység tisztelgett. A Himnusz hangjai vezették be az emlék­ünnepséget, majd Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese mondott beszédet. A többi között hangsú­lyozta: a második világháború­ban sok magyar katona ráébredt felelősségére, és nem volt hajlan­dó tovább segíteni az országpusz­­tításban. Ezért fordultak szembe a náci fasisztákkal és a nyilasok­kal, álltak át a szovjet csapatok­hoz, és közülük mintegy három­ezren fegyveresen harcoltak Bu­dapest felszabadításáért. A Budai Önkéntes Ezred volt az egyetlen szervezett magyar ka­tonai egység, amely a szovjet csa­patok oldalán részt vett hazánk felszabadítás­ában. A gyászinduló hangjai mellett helyezték el ezután a megemléke­zés koszorúit az emlékműre. A Budapesti Pártbizottság nevében Venéczi János, a Budapesti Párt­­bizottság titkára és Kónyi Gyula, a végrehajtó bizottság tagjai, a Fővárosi Tanács nevében Kele­men Lajos és Hantos János, a végrehajtó bizottság elnökhelyet­tesei, a Honvédelmi Minisztérium koszorúját Köteles Jenő altábor­nagy, a honvédelmi miniszter el­ső helyettese és Kovács Imre ve­zérőrnagy helyezte el. Megkoszo­rúzták az emlékművet a Hazafias Népfront, a SZOT, a Magyar Par­tizán Szövetség, a KISZ képvise­lői; a kegyelet virágait tették az emlékműre a Déli pályaudvar dolgozói, a volt harcostársak, a fővárosi iskolák és egyetemek küldöttei. Az emlékünnepség az Interna- * cionálé hangjaival és a katonai díszegység tiszteletadásával ért véget.

Next