Népszabadság, 1965. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

1965. április 3. szombat NÉPSZABADSÁG Adatok és tények felszabadult hazánk történetéből • Mindent az emberért A népgazdaság fejlődése az a biztos alap, amelyre népünk jóléte épül. A népgazdaság fejlődését pedig legátfogóbban a nemzeti jöve­delem fejlődése mutatja. Míg 1923—1938 között évente átlagban nem egész 2­­ l.s -kai nőtt a nemzeti jövedelem, 1949—1964 között az átlagos évi növekedés 7% volt. 1964-ben a nemzeti jövedelem 3,2-szerese volt a háború előttinek. De nemcsak a beruházások növekedtek, hanem jelentősen, 1949- hez képest, 2,3-szeresére nőtt a nemzeti jövedelemből a lakosság fo­gyasztása. A fogyasztás növekedésének egyik forrása a keresők szá­mának gyarapodása volt. Míg 1949-ben mindössze 4,4 millió volt a keresők száma, 1964-ben már mintegy 5,6 millió keresőt tartottak számon. A keresők számának növekedése azt jelentette, hogy míg 1930-ban 100 keresőnek 117 családtagot kellett eltartania, ma 100 keresőre mindössze 76 eltartott jut. A keresőkön belül a leggyorsab­ban nőtt a munkások és az alkalmazottak száma, és egy új kereső réteg jelent meg, a szövetkezeti dolgozóké. Az összes keresők között másfél év­tized alatt csak­nem háromszo­rosára nőtt a nyugdíjasok szá­ma. A tsz-nyug­­díjak bevezeté­sével csaknem minden dolgo­zó nyugdíjjogo­sulttá vált. A végbement változások ered­ményeként alap­vetően megválto­zott társadal­munk osztály­szerkezete. Az ország iparosítása eredmé­nyeként megváltozott a népgaz­daság egyes ágai hozzájárulásá­nak aránya. Míg 193i­-ban a nem­zeti jövedelemnek csak 37 száza­léka származott az iparból, addig 1964-ben már a nemzeti jövede­lemnek 63 százalékát termelte az ipar. A nemzeti jövedelem gyarapo­dása alapján 1949—1964 között 4,3-szeresére nőtt az állóalapok növelésére fordított összeg. 1930— 1964 között összesen 450 milliárd forintot fordítottunk beruházásra. A beruházások eredményeként az ország nemzeti vagyona 1949— 1964 között 307 milliárd forintról 695 milliárd forintra, tehát több mint a kétszeresére növekedett. A foglalkoztatottság, a keresők reálbérének növekedése s a kü­lönféle kedvezményes vagy ingye­nes állami juttatások eredménye­ként így alakult az életszínvonal: A parasztság eg­y főre jutó fogyasztásának reálértéke Az életszínvonal javulását jól szemléltetik a fogyasztás adatai. Népünk ma jobban táplálkozik, többet költ bútorra, ruhára, kul­túrára, szórakozásra, mint bár­mikor korábban. 1950—1964 között a kereskedelmi forgalom 2,4-szeresére, ezen belül az élelmi­szerek forgalma 2,2-szeresére, az iparcikkeké pedig 2,7-szeresére nőtt. A felszabadulást követő években a napi átlagos élel­­m­iszer-fogyasztás nem haladta meg az 1800­ kalóriát s ma 3000 kaló­riánál is többet fogyasztunk. A növekvő vásár­lás eredménye­ként 1964 végén több mint egy­millió mosógép, mintegy 160 ezer villamos hűtő­szekrény, 350 ezer porszívó és 90 ezer padlókefélő gép volt a lakos­ság birtokában. Nagy gond ma még hazánkban a lakáskérdés. Annak ellenére így van ez, hogy 1942 és 1964 kö­zött csaknem 7 és fél százezer lakás épült az országban, így másfél évtized alatt mintegy kétmillióan köl­töztek új lakás­ba. Nőtt a laká­sok nagysága és felszereltsége is. Az új lakások­nak több mint kétharmada két és több szobás,­ míg 1949-ben a lakásoknak csak 17%-ában volt folyóvíz, 46%­­ában villany és 10%-ában fürdő­szoba, az 1960- as lakásösszeírás idején a meg­felelő számok 22,5%, 74%, 16%. A népi demok­ratikus rend évei­ben kultúrforra­­da­lom zajlott le hazánkban. Ál­talánossá vált a nyolcosztályos is­kola, mintegy nyolcszorosára nőtt a középis­kolai tanulók, és csaknem nyolc­szorosára az egyetemi és fő­iskolai hallgatók száma. A felszabadu­lás óta ezrek és ezrek végezték el munkájuk mel­lett a különböző iskolákat, s mind­ennek következ­tében a lakosság átlagos iskolai végzettsége je­lentősen növeke­dett. Míg 1949- ben a megfelelő korú népesség­nek csak 20,6%-a végezte el a nyolc általánost, 5,5%-a érettségi­zett s csak 1,7%­­-nak volt felső­fokú végzettsége, 1963-ban a meg­felelő számok: 38,2%, 10% és 2,9%. A községek 80 százalékában van művelődési ház, s a művelődési autók a legtávo­labbi tanyai településeket is fel­keresik. A kiadott könyvek pél­dányszáma ötszörösére, a mozilá­togatók száma mintegy hatszoro­sára nőtt. A két évtized fejlődésének ta­lán legszebb fejezete népünk egészségügyi viszonyainak meg­változása. A háború előttihez képest egy­harmadára csökkent a csecsemő­­halandóság. Míg 1938-ban minden ezer csecsemőből 131 nem érte meg az egyéves kort, tavaly 1000 újszülöttből csak 40 halt meg egy­éves kora előtt. Ma szinte az or­szág egész lakosságára kiterjed a társadalombiztosítás. Ennek s a ja­vuló életviszonyoknak eredménye­ként 1941 óta mintegy 10—11 év­vel hosszabbodott meg az embe­rek átlagos életkora. A nők átla­gos életkora napjainkban 70, a férfiaké 65 év. Két évtized eredményeit vet­tük számba s mutattuk meg ez­úttal a számok nyelvén, mit is hozott népünknek a felszabadu­lás. Két évtized alatt mindig tele volt a kezünk munkával, s lesz teendőnk a következő éveikben, évtizedekben is. A mindennapi munka sodrában nem árt azon­ban néha megállni, számba venni, mit tettünk, hogy erőt merítsünk újabb feladataink végrehajtá­sá­hoz. A nemzeti jövedelem növekedése (1949 — 100) Az egyes népgazdasági ágak hozzájárulása a nemzeti jöve­delemhez (%-ban) Az 1950 és 1964 között beru­házott 450 milliárd forint megoszlása A népesség százalékos megoszlása A munkás- és alkalmazott­­lakosság egy főre jutó reáljövedelme A tanulók számának alakulása A könyvek példányszámának, a mozilátogatók és a televízió előfizetőinek alakulása Az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának alakulása A kórházi ágyak száma Az orvosok száma Cikksorozatunkat készítették: ALMÁSI IstvÁn, Faragó JENŐ, FÖLDES ISTVÁN, GYÖRGY ISTVÁN, KOVÁCS JÓZSEF, MÁTÉ GYÖRGY, NEMES JÁNOS, OROSZI IST­VÁN, PINTÉR ISTVÁN, RÓ­ZSA LÁSZLÓ, SZABÓ L. ISTVÁN, TAMÁS ISTVÁN ÉS TÓTH BENEDEK.

Next