Népszabadság, 1965. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

19:55. április 3. szombat Válaszok m­unkaüttsi kér<lrsekre HOGYAN KELL SZABÁLYOSAN FELMONDANI A MUNKAVISZONYT? Február ?7-én mondta fel munkaviszonyát Molnár Frigyes (Budapest, XI­., Németvölgyi u. 6.) olvasónk. Felmondását, mint levelében írja, március 1-én elfogadták, munkakönyvét azonban csak március 4-én adták ki. A munkakönyvben a kö­vetkező bejegyzések állnak: „Munkaviszonya megszűnt”, „Ki­lépett” és végül: „Felmondás a dolgozó részéről”. Kérdi: He­lyesen jártak-e el ügyében, munkakönyvét a törvényes rendel­kezéseknek megfelelően állították-e ki, s végül kilépésének milyen hátrányos következményei lesznek? Vállalata ügye elintézésénél fel­tétlenül követett el hibát. Ez a munkakönyvi bejegyzésekből egy­értelműen kiderül. A három be­jegyzés közül csak egyet lehetett volna alkalmazni, aszerint, hogy felmondása hogyan zajlott le. A rendelkezések szerint a ha­tározatlan időre szóló munka­­viszonyt a dolgozó felmondással megszüntetheti. A felmondást a munkaviszony megszüntetésének tervezett időpontjánál legalább tizenöt nappal előbb be kell jelen­teni. A dolgozó két hét felmondási időt köteles még munkában tölte­ni, de a vállalattal megegyezhet­nek úgy is, hogy a munkaviszony a felmondás közlését követően nyomban vagy a tizenöt nap el­telte előtt megszűnik. Ügyében tehát nem az a lényeges, hogy felmondását mikor fogadták el, hanem az, hogy kilépését illetően milyen dátumban egyeztek meg. Ha vállalatával abban állapodtak meg, hogy munkaviszonyát kéré­sére március 1-én megszüntetik, akkor munkakönyvét ezzel a dá­tummal kellett volna megkapnia, a munkakönyvbe pedig azt kel­lett volna írni, hogy „Felmondás a dolgozó részéről”. Munkaviszo­nyának folyamatossága ebben az esetben is megszakad, de lénye­gesen kevesebb hátrány éri, mint akkor, ha a megállapodást nem tartotta meg. Felmondás esetén a dolgozó két évig nem jogosult pótszabadságra, igénye az alap­­szabadságra is csak fél év eltel­tével nyílik meg. Ugyancsak fél év után kaphat munkaruhát és esetleges béremelést. A kilépő dol­gozónak ugyanis személyi alapbé­re fél évig nem emelhető. Sokkal súlyosabb a helyzet, ha vállalata ragaszkodott a két­ hét felmondási idő letöltéséhez, s le­vélírónk ezt nem tartotta meg. Ez esetben ugyanis munkaviszo­nyát a jogszabálynak meg nem felelő módon szüntette meg, ami ugyanolyan hátrányokat von ma­ga után, mintha fegyelmi úton bocsátották volna el. A munka­könyvben a szabálytalanul vég­rehajtott munkahely-változtatást a „kilépett” bejegyzés jelzi. Aki­nek munkakönyvében ez a be­jegyzés szerepel, új munkahelyén személyi alapbére három évig nem emelhető, s olyan munka­körben, ahol átlagkeresete meg­haladná előző munkahelyén el­ért átlagkeresetét, egy évig nem foglalkoztatható. (A darabbér­rendszerben foglalkoztatott dol­gozók kivételek.) Az ilyen dolgo­zó üdülésben és jutalomban — a jubileumi és hűségjutalom ki­vételével — három évig nem ré­szesülhet, segélyt vagy előleget pedig három évig csak különösen indokolt esetben kaphat. Munka­ruhára — egészségi, illetőleg szolgálati szempontból szükséges munka-, forma- és egyenruha ki­vételével — egy éven át nem tart­hat igényt, pótszabadságra há­rom évig nem jogosult, rendes szabadságra való joga pedig csak egy év elteltével nyílik meg. Két éven át nem részesülhet nyere­ségrészesedésben, továbbá a mi­niszter által a szakszervezettel egyetértésben megjelölt kedvez­ményes beszerzésben és termé­szetbeni juttatásban, valamint a továbbtanulás esetére biztosított útiköltség-térítésben, illetőleg a tanulmányi munkaidő-kedvez­mény és tanulmányi szabadság idejére munkabérben. MIKOR JOGOS AZ EGÉSZSÉGÜGY­I PÓTLÉK FIZETÉSE? Sebes Ferenc (Szentes, Ady Endre u.) gumiműhelyben be­tanított munkás. Munkatársai nevében az iránt érdeklődik: van-e lehetőség egészségügyi pótlék fizetésére olyan dolgozók részére, akik egészségre ártalmas munkakörben vannak fog­lalkoztatva s emiatt csökkentett munkaidővel dolgoznak, meleg vagy egészségre ártalmas munkakörülmények között végzi. A pótlék folyósítására csak akkor van lehetőség, ha a munkabér megállapításánál az egészségre ártalmas körülményeket nem vették figyelembe, így a pótlék a munkabérbe nincs beszámítva. A fentiek alapján, ha a gumiműhely dolgozói úgy látják, hogy e ked­vezményre jogosultak, fordulja­nak vállalatuk szakszervezeti bi­zottságához, amely érintkezésbe lép a tanács egészségügyi szak­­igazgatási szervével (KÖJÁL), s megvizsgáltatja a munkahely le­vegőjének szennyezettségét. Ennek megfelelően hoz döntést a válla­lat a pótlék bevezetésére. A csökkentett munkaidő beve­zetéséről szóló rendelet nem zárja ki egészségügyi pótlék fizetését azokban a munkakörökben sem, ahol a szennyezett levegő vagy­­egyéb ártalmas munkafeltételek miatt a munkaidő rövidebb. A csökkentett munkaidő bevezetése csupán az egészségügyi pótszabad­ságot érinti. A rendelkezés sze­rint ugyanis azokon a munkahe­lyeken, ahol rövidített munkaidő­vel dolgoznak, egészségügyi pót­­szabadság nem jár. Egészségre ártalmas munkavég­zés címén az igazgató az alap­kereset húsz százalékát meg nem haladó összegű bérpótlékot enge­délyezhet, ha a dolgozó a munkát HOGYAN KELL KIADNI AZ ÉVI SZABADSÁGOT? Katona Antal (Esztergom, Rózsa u. 15/B.) panaszolja, hogy vállalatuknál a dolgozók részére járó fizetett szabadságot el­aprózva, negyedévenkénti elosztásban akarják kiadni. A dol­gozók sérelmesnek tartják, hogy három-négy napot vehetnek csak ki egyszerre. Kérdezi: helyes-e vállalatuk eljárása? Vállalatuk eljárása ellenkezik a rendelkezésekkel. A jogszabályok szerint a fizetett szabadságot üzemrészenként készített szabad­ságolási terv alapján kell beosz­tani. A szabadság beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni, és kívánságait lehetőség szerint fi­gyelembe kell venni. A szabadsá­got — amennyiben mód van rá — egyszerre, de legfeljebb két rész­letben kell kiadni. Ha a dolgozó kívánja, tizenkét munkanap sza­badságot egybefüggően kell részé­re biztosítani, de indokolt eset­ben engedélyezni lehet azt is, hogy szabadságát több részletben vegye ki. Legalább évi hat mun­kanapot azonban ilyenkor is egy­befüggően kell kiadni, nehogy a szabadság elaprózása miatt pihe­nése ne legyen biztosítva. A szabadság kezdő időpontját és tartamát a szabadságkiadási terv elkészülte után azonnal, de annak esedékessége előtt leg­alább tizenöt nappal a dolgozóval írásban vagy hirdetmény útján közölni kell. Az idényjellegű munkahelyen foglalkoztatott dol­gozók szabadságát általában a legkisebb foglalkoztatottság idő­szakában, de legkésőbb a követ­kező év március hó 31-ig kell kiadni. Tavaszi utazáshoz csomagolunk Hogy milyen ruhák kerül­nek a bőrönd­be, ez elsősor­ban attól függ, ki hol tölti az ünnepeket, a tavaszi vaká­ciót. Más kell a hegyekben üdülőknek, más a városba láto­gatóknak, és természetesen hosszabb időr­e több darabra van szükség A legkiseb­beknek kapuc­nis ballonkabá­tot és a pepita szövetkompiét ajánljuk. Ez az öltözet pulóver­rel, blúzzal olyan jól kihasznál­ható, hogy mellette legfeljebb még egy „ünnepi” ruha kell, ami jó, ha boleróval, fehér gallérral, kézelővel variálható. (Hasonló megoldású öltözéket ajánlunk kisfiúknak is.) Serdülő lányoknak utazáshoz, ki­rándulásra a vastag tweedkomp­ié a legjobb. Szükség van még mellette egy egyszínű szövetru­hára (érdekes bújtatott övmegol­dásút ajánlunk, lakk­övvel) és hasznos mellette egy Sötétkék-fehér csíkos szövet kiskosztüm, ami fehér szövetblúzzal kiegészít­ve kifejezetten elegáns. Tánchoz kasmírruhát terveztünk diva­tos fodros ujjakkal és passzpól díszítéssel. Kétrészes szövetruha és ballon­kabát a felnőtt nők praktikus útiruhája. A bőröndbe grafit­szürke jerseykosztüm kerül. Kabátja, szoknyája külön-külön is jól kihasználható. Hűvös idő­ben pulóverrel mindkét szoknya csinos — a kosztümé is, a ruháé is. Alkalmi ruhának fehér terlis­­zer kosztümöt ajánlunk két vál­tozatban: sötét tónusú mintás se­lyemblúzzal, illetve saját anya­gából készült szegekkel díszített felsőrésszel (kétrészes ruhaként). Férfiaknak és fiatalemberek­nek utazáshoz színes (fiataloknak kihajtós) inget ajánlunk, és akár zakó helyett is pulóvert. A cso­magban legyen megfelelő men­­­nyiségű fehér ing és egy-két csi­nos nyakkendő. Aki csak néhány napos városi látogatásra indul, utazáshoz nyugodtan felveheti elegáns öltönyét. Nők részére alapruhatárat ál­lítottunk össze, amely tetszés sze­rint továbbfejleszthető. A jól­­öltözöttség nem a ruhadarabok mennyiségétől függ, hanem attól, hogyan variálhatók egymással a darabok. Utazáshoz mindenesetre jobb sportosan öltözni (ünnepek táján az utazás sportteljesítmén­­nyel ér fel). Magas sarkú cipő, világos színű ruha mindenképpen kerüljön a csomagba. Soltész Nagy Anna Tavaszi nagytakarításhoz Sok jogos panasz és kifogás után úgy látszik végre elintéződik az „olcsó padlólakk” kérdése. A hamar népszerűvé (és krónikus hiánycikké) vált Belovit helyett április elsejével üzletekbe kerül a magyar gyártmányú tartós padlófény, a Florovit. Nevét már ismerjük, hiszen a Florovit-oldó (amely éppen a Belovit eltávolí­tására készült), már néhány hó­nappal ezelőtt megjelent az üzle­tekben. Folyamatosan kapható, és bár egyelőre csak 2000 liter ke­rült forgalomba a Florovit tar­tós padlófényből, az ígéretek sze­rint májustól kezdve már korlát­lan mennyiségben kapható lesz ez is. A tartós padlófénnyel bevont és lakkozott parketták tisztántartá­sához szerzett be a kereskedelem nagy mennyiségű MOP padlótör­lőt és nyeles kézi portörlőt. Egy-egy mintából­­ három-négy vég Bemutatók a Corvin Áruházban Elsején kezdődött és 15-ig tart a Corvin Áruház sokrétű bemu­tatója, amelynek érdekessége a kártolt gyapjú. Szocialista szer­ződést kötöttek a Gyapjúmosó és Szövőgyárral, amelynek egyik pontja értelmében kizárólag az áruház számára készül néhány divatszövet, összesen három-négy vég (120—1CO méter) egy-egy min­tából. A második emeleti textilosztá­ly­on mintegy 150 fajta szöve­tet mutatnak be és árusítanak. Az első emelet női konfekció részlegén külön állványokon so­rakoznak a kártolt gyapjúból ké­szült kabátok, kosztümök, kis­kosztümök és ruhák. A férfikon­­fekció-öltönyök, felöltők és zakók között is előtérbe kerültek a kár­­toltgyapjú-anyagúak. Itt különö­sen sok érdeklődő nézi (s tapogat­ja) a 960 forintos habszivacs ka­bátot, amelynek megfelelője ha­marosan nők részére is forgalom­ba kerül. A textilosztályon az árusításon kívül tanácsadás is féljült: mi­ből, mire, mennyit kell vásárolni, és mihez milyen kiegészítők szük­ségesek. Az áruház mértékszabó­ságán határozottan fellendült a kártolt gyapjú anyagból rendelt ruhadarabok forgalma, sőt az első emeleti szabásminta-szolgá­lattól is a megszokottnál több kiskosztüm- és szövetruha-szabás­­mintát rendelnek. Ha a bemuta­tott szövetek méterben nem vol­nának elég meggyőzőek, meggyő­ző a divatbemutató, amelyet min­dennap 12 és 16 órakor rendeznek meg az áruház harmadik emele­tén — ugyancsak kártolt gyapjú szövetekből készült darabokból. A kiállítás és a divatbemutató célja a tájékoztatás és közvéle­mény-kutatás. Az igényektől füg­gően készülnek majd (legfeljebb 50 darabos!) szériák a konfekciós ruhákból és további néhány vég mennyiségű divatszövetek — min­dig új mintával! Két hétig tart a méteráruosztályon a kártolt gyapjúszövetek ki­állítása, két héten át naponta kétszer tartanak divatbemutatót.

Next