Népszabadság, 1965. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára 60 fillér Nex SZABADSÁG 1965. június 1. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXIII. évfolyam, 127. szám Vásárzárás Tegnap este bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Bár az eltelt tizenegy nap pontos mérlegének elkészítésére ma még nem vállalkozhatunk, annyit bizonyosan elmondhatunk: az idei vásár méreteiben, gazdasági és politikai jelentőségében felülmúlta az eddigieket. A hazai vállalatokon, szövetkezeteken, intézeteken kívül 34 külföldi ország mintegy ezer kiállítója mutatta be termékeit. Magas szintű kormánydelegációk és külföldi üzletemberek ismerkedtek meg a magyar ipar reprezentatív termékeivel, s gyümölcsöző megbeszéléseket folytattak gazdasági életünk képviselőivel. Számottevő üzletkötésekre került sor, rubelben, dollárban, más valutában, és még jelentősebbek azok a vásáron feltárt új együttműködési lehetőségek, amelyeket majd a közeljövő kereskedelmi szerződései realizálnak. Igazi nemzetközi rangra emelkedett a budapesti vásár, amely az árubemutatók sajátosan tömör és plasztikus eszközeivel szemléltette a békés gazdasági verseny pillanatnyi állását. Ezen a nemzetközi vetélkedőn sikeresen vizsgáztak a magyar ipar termékei. Népgazdaságunk és mindenekelőtt a gép- és finommechanikai ipar az előzőeknél gyorsabb műszaki fejlődésről tett, tanúbizonyságot. Örömmel tapasztaltuk, hogy a korszerű, új technikai irányzatok — az automatizálás, az elektronika, a félvezetők, a vegyi és műanyagok alkalmazása — mind határozottabban tért hódítanak a hazai gyártmányfejlesztésben. A korszerű szerkesztési megoldások — a gépcsaládok rendszere, az építőszekrényelv —, amelyek lehetővé teszik a kis darabszámú késztermékek alkatrészeinek, szerelési egységeinek gazdaságos sorozatgyártását, ugyancsak észrevehetően gyarapodtak. A korszerűség, a műszaki újdonságra törekvés párosult gyakorlatias mértéktartással. Viszonylag kevés volt az olyan kiállítási tárgy, amellyel már az előző vásárokon is találkoztunk, és még ma sem készül sorozatban. A vásári nagydíjas termékek a többi kiállított hazai gyártmányhoz hasonlóan olyan termékek, amelyek sorozatban készülnek, illetve az áruminta alapján már most megrendelhetőek. Legalábbis exportra, mert több bemutatott termék, főleg könnyűipari közfogyasztási cikk, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan sajnos, nem kapható a belkereskedelemben. A húsz szabad esztendő eredményeit híven tükröző gazdag magyar árubemutató a vásár rendezőinek, szervezőinek munkáját is dicséri. Gondos válogatás, zsűrizés előzte meg a kiállítási anyag összeállítását, s nemes versengés alakult ki a vállalatok között a vásár hagyományos és új díjaiért, Az év legszebb terméke cím elnyeréséért. Ám a legjobbak vetélkedőjén — ahogy a csúcsról jól belátni a völgyet, s a meghódításra váró újabb magaslatokat — élesen szembetűntek gyengéink is. Korszerű termékeink magas műszaki színvonalát mindinkább méltó keretbe foglalja a művészileg megtervezett forma, viszont a csomagolástechnika még meszsze elmarad a követelményektől. Egyes bemutatott cikkeink, mint például a tv-készülékek, magnetofonok, speciális műszerek, híradástechnikai és vegyi berendezések elérik vagy megközelítik a világszínvonalat, mások viszont (speciális megmunkálógépek, egyes műanyag és vegyi cikkek, háztartási gépek stb.) elmaradnak a külföldi kiállítók hasonló termékeihez képest. A fokozott pontosságú magyar szerszámgépek, kábelgyártó berendezéseink, a DS 4K traktor, az NDK korszerű Zeiss-műszerei, a lengyel pavilon bányaszivattyúi, a bolgár targoncák, a csehszlovák pneumatikus sugárhajtású szövőszék, a szovjet atomfizikai berendezések és földmegmunkáló gépek, mint a KGST-tagországok egyes specialitásai nemcsak a baráti országok, hanem a nyugati üzletemberek érdeklődését is felkeltették a BNV-n. Mindez arra utal, hogy a KGST-országok kölcsönös gazdasági együttműködése, az intenzív nemzetközi szakosítás és kooperáció olyan kiemelkedő műszaki színvonalú termékeket képes produkálni, amelyek új lehetőségeket teremtenek a fejlett nyugati országokkal való magasabb szintű együttműködésre. A BNV egyben jó alkalmat kínált arra is, hogy újból felülvizsgáljuk a KGST munkájának gyengeségeit, kritikailag elemezzük és megszüntessük a baráti országok gyártó- és fejlesztőtevékenységének szembetűnő párhuzamosságait. A szocialista nemzetközi munkamegosztás határozottabb fejlesztésének szükségét húzza alá az a tény is, hogy egyes nagy nyugati cégek sem csupán áruelhelyezési lehetőségeket látnak már hazánkban és a baráti országokban, hanem a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének részeként intenzívebb műszaki-gazdasági együttműködés, termelési kooperáció kialakítására törekednek. A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállító nyugati cégek általában célszerű üzletpolitikai megfontolások alapján olyan korszerű anyagokat, alkatrészeket, szerelési egységeket, speciális kohászati, vegyi, fém- és könnyűipari, nyomdatechnikai stb. berendezéseket vonultattak fel, amelyek számot tarthatnak a hazai és más kereskedelmi körök érdeklődésére. Ez alkalommal került sor a nyugati kapitalista világ ipari nagyhatalmának, az Amerikai Egyesült Államok első hivatalos részvételére a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Bár nagy volt az érdeklődés a bemutatott háztartási gépek iránt, az amerikai kiállítás, főleg a szakembereknek mégis csalódást okozott. Az amerikai árubemutató jellegénél fogva — a többi nyugati országtól eltérően — keveset árult el az Egyesült Államok iparának magas műszaki színvonalából, s meglehetősen tartózkodónak bizonyult a kereskedelmi kapcsolatok új lehetőségeinek feltárásában. A hazai és a külföldi ipar termékeinek tizenegy napos impozáns budapesti seregszemléje befejeződött. Az érdemi tanulságok levonása a vásárzárással veszi kezdetét. A kutató- és tervezőintézetek, a kereskedelmi és az ipari vállalatok vezetői, dolgozói tízezrével keresték fel a vásárt a szakmai napokon. Hétköznapi feladataink: a korszerűség, a világszínvonal, a versenyképesség konkrétabb, világosabb megfogalmazást nyertek e hazai „tanulmányúton”. Helyes törekvéseinkben megerősített, hibáinkra élesen rávilágított a BNV. Tanulhatunk a külföldi és a hazai kiállítóktól, az állami üzemektől, nemritkán még a szövetkezetektől is: hogyan lehet minden körülményeskedés nélkül gyorsan és rugalmasan kielégíteni a vevők, a piac igényeit. A következő hétköznapokon munkálkodjunk azon, hogy az 1966-os Budapesti Nemzetközi Vásáron még gyorsabb műszaki és gazdasági haladásról adhassunk számot. Kovács József Kutor János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tettek a Szovjetunióban, vasárnap visszaérkeztek Budapestre. Fogadtatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a küldöttség tagja volt, s már előbb visszaérkezett Budapestre, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Pója Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Washington tartós „AÁSZ-megszállást" akar berendezni Dominikában A junta tömegesen gyilkolja a hazafiakat . A Caamano-kormány a Biztonsági Tanácshoz fordult Ruben Brade, a dominikai felkelőkormány ENSZ-képviselője szombat este a világszervezet New York-i központjában nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette: a jobboldali junta fegyveres erői és hatóságai Dominika öt különböző pontján tömeges megtorlást alkalmaztak azokkal szemben, akik a Caamano-féle felkelőkkel rokonszenveznek. Caamano kormányának delegátusa tudatta a világ közvéleménnyével, hogy Dominika keleti tartományaiban Barahona, San Francisco de Macoris, Santiago de Los Caballeros városban vlamint a Santo Domingo északi részén levő temetőben az elmúlt órákban a junta emberei tömeges kivégzéseket hajtottak végre. Caamano vasárnap Santo Domingóban élesen bírálta az AÁSZ-t, amely például lefoglalta a Dominikai Nemzeti Bank készleteit, hogy ő irányíthassa ezután a közalkalmazottak bérfizetését. Ez az intézkedés elfogadhatatlan — mondja a felkelőkormány —, mert valósággal törvényesíti a Dominikai Köztársaság megszállását és a külföldi intervenciót. Erről beszélt Bosch volt elnök is: az Egyesült Államok tartóssá akarja tenni a Dominikai Köztársaság megszállását olyan címen, hogy nincs esélye a gyors „politikai rendezésnek”, s a New York Times szerint hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az Egyesült Államok „politikai eszközként” akarja felhasználni az Amerikai Államok Szervezetét, és általa igyekszik gyámságot teremteni a Dominikai Köztársaság felett. Santo Domingóban hétfőre virradó éjszaka ismét több összecsapásra került sor az alkotmányos erők és az Imbert-féle junta csapatai között. Az alkotmányos kormány vasárnap levelet intézett az AASZ washingtoni külügyminiszteri értekezletéhez, és ebben követeli, hogy a „lehető leghamarabb” vonják ki az Amerika-közi erőket. Jottin Cury, a Caamano-kormány külügyminisztere rámutat, hogy az AÁSZ alapokmánya tiltja a katonai beavatkozást, tekintet nélkül annak indokolására, s utalva arra, hogy az Amerika-közi erő jelenlegi összetétele 18 400 amerikai tengerészgyalogos és 1500 latin-amerikai katona, megjegyzi, „mindeddig senki sem volt képes felfedezni, mi a különbség az amerikai beavatkozás és az AÁSZ beavatkozása között”. A dominikai alkotmányos kormány ENSZ-megbízottja hétfőn újabb nyilatkozatot osztott szét. Ebben ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy a junta tömeges kivégzéseket hajt végre, s hogy a katasztrofális helyzet rendezéséhez a Biztonsági Tanács közbelépése szükséges. Jettin Cury külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése után bejelentette, hogy kormánya haladéktalanul tiltakozott a Biztonsági Tanács elnökénél és kérte a tanács azonnali összehívását. Cury külügyminiszter ugyanis újból arról tájékoztatta kormányának ENSZ-küldöttét, hogy különböző városokban és falvakban, továbbá a főváros megszállt részein bírósági tárgyalás nélkül folytatják a kivégzéseket, Quisqueya várost pedig valóságos koncentrációs táborrá változtatták. (MTI) Washingtoni tudósítónk jelentése: Újabb dél-vietnami állam ési nettel fél az amerikai kormányzat Vasárnap immár harmadszor, ezúttal azonban „meghatározatlan időre” elhalasztották Taylor saigoni amerikai nagykövet washingtoni utazását. A nagykövet az eredeti tervek szerint múlt hét péntekjén indult volna az amerikai fővárosba, hogy részt vegyen az e hét elejére tervezett magas szintű megbeszéléseken a dél-vietnami háború továbbfolytatásának problémáiról. ■ Washingtonban Taylor látogatásának elhalasztása nyomán megjegyzik, hogy a helyzet a jelek szerint sokkal súlyosabb az amerikai politika számára, mint azt eleinte a kormányzat feltüntetni igyekezett. Amikor a múlt hét keddjén Quat miniszterelnök menesztette a dél-vietnami kormány több tagját, Washingtonban igyekeztek ezt a lépést lekicsinyelni. Amikor azonban Quat politikai ellenfelei ezt ürügynek használták fel, hogy lemondását követeljék, Taylor nagykövet villámgyorsan közbelépett, s arról igyekezett meggyőzni a dél-vietnami politikusokat, hogy Quat „helyesen járt el”. Az amerikai nagykövet erőfeszítései azonban nem jártak a kívánt eredménnyel, s Washingtonban komolyan aggódnak amiatt, hogy újabb államcsíny rázza meg alapjaiban az amúgy is ingatag dél-vietnami rendszert. Taylor és Washington Dél- Vietnamban tartózkodó más megbízottai mindent elkövetnek, hogy fenntartsák Quat kormányát, mert a hatalmi harc kiújulását Saigonban rendkívül kockázatosnak tartják egy olyan helyzetben, amikor a szabadságharcosok nagyszabású offenzívába kezdtek az esős évszak előtt. A monszunidőszak beköszöntése nyugtalansággal tölti el az amerikai kormányzatot, mert repülőgépeit nem használhatja a rossz látási viszonyok miatt, s a földi hadműveletekben érvényesül a szabadságharcosok terepismerete és fölénye, amely abból származik, hogy a lakosság támogatását élvezik. Ami a washingtoni hivatalos köröket illeti, egyelőre „várakozó állásponton” vannak, s elzárkóznak minden kommentártól a saigoni válságot illetően. Kedden azonban Johnson elnöknek — akit hétfő este várnak vissza Washingtonba a texasi ranchon töltött pihenőjéről — két megnyilatkozása is lesz. Először egy ünnepségen mond beszédet, s a hírek szerint ebben nemzetközi vonatkozású kérdéseket is fel kíván vetni. Kedd délután a Fehér Házban Johnson megtartja havi szokásos sajtóértekezletét, s várható, hogy dél-vietnami politikájára is kitér majd. Árkus István Saigonban terjed az Amerika-ellenesség Az amerikai repülőgépek folytatták a VDK elleni bombatámadásokat, egy támadás Hanoitól 72 km-re zajlott le. A támadó gépeket erős légelhárító tűz fogadta. Amerikai repülőgépek siettek a Guang Ngai környékén szorongatott helyzetben levő dél-vietnami kormánycsapatok és amerikai egységek segítségére. A súlyos harcokban, a UPI jelentése szerint, a kormánycsapatok 600— 700 embert vesztettek, a szabadságharcosok veszteségei ennél jóval kisebbek. A Saigonban megjelenő Sunday Postban Linus aláírással cikk jelent meg, amely a többi között hangoztatja: amióta az Egyesült Államok megkezdte Észak-Vietnam bombázását, az amerikaiak mind felháborítóbban viselkednek. A döntéseket Washingtonban hozzák a dél-vietnamiak megkérdezése nélkül, s mind szélesebb (Folytatás a 2. oldalon.)