Népszabadság, 1965. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

4 Miért nem törődnek eléggé 25000 lakás karbantartásával A KNEN­ megvizsgálta a vegyes tulajdonú lakóházak helyzetét A KNEB fővárosi osztálya a ke­rületi bizottságok és társadalmi aktívák közreműködésével meg­vizsgálta a vegyes tulajdonú, azaz részben magánszemélyek, részben az állam birtokában levő lakóhá­zak helyzetét, karbantartását, ügyvitelük intézését. A széles kö­rű vizsgálat számottevő fogyaté­kosságokat állapított meg. Két szék közt a pad alá Az országban 3386 vegyes tu­lajdonú lakóház van, ezek mint­egy fele Budapesten. Az épüle­tekben 25 000 lakás található, ezeknek viszont már mintegy 80 százaléka jut a fővárosra. A két arány közti különbség abból adó­dik, hogy a budapesti vegyes tu­lajdonú lakóházak többsége eme­letes, több lakást magába foglaló társasház. A vegyes tulajdonú társasházakban levő személyi tu­lajdonú öröklakások mintegy 50 százalékát nem a tulajdonosok használják, hanem bérbe adták azokat. A szóban forgó épületek többsége 40—50 éves. Ezekre a lakásokra általában az elhanyagoltság, a szükséges karbantartási, felújítási munkák elmulasztása a jellemző. Ennek oka elsősorban az, hogy a házke­zelési szervek inkább az állami tulajdonban levő házak karban­tartásával törődnek, a magántu­lajdonosok saját elhatározásuk­ból sokszor még a halasztást nem tűrő, apróbb javításokat sem vé­geztetik el. Gyakori, hogy a ható­ságok sem kötelezik őket kellő súllyal erre, illetve a vonatkozó határozatokat nem hajtatják vég­re. A bérbe adott öröklakásoknál a lakbér a fenntartási költségek­nek csak egy töredékét fedezi, és a tulajdonosok a lehetőség sze­rint igyekeznek mindenféle több­letköltségtől menekülni. Más esetben mind a házkezelési szer­veknél, mind a magántulajdono­sokban megvolt a szándék a fel­újítások elvégeztetésére, ám arra nem találtak megfelelő építőipari kapacitást. Az ilyen házak tata­r­­ozását ugyanis általában a ma­gánkisiparosok, illetve az építő­ipari szövetkezetek hatáskörébe utalják, azok műszaki felkészült­ségét viszont meghaladja a vég­zendő munka. Az említett okok eredményezik, hogy a vegyes tulajdonú lakóhá­zak állapota lényegesen rosszabb az állami tulajdonban levő épüle­tekénél, s az is előfordul, hogy még a minimális biztonsági, illet­ve egészségügyi előírásoknak sem felel meg. Ügyintézés vagy zűrzavar? Nemcsak a tatarozásnál, a fel­újításoknál okoz gondot ez a köz­­tulajdonúság, hanem az épületek ügykezelésénél is sok visszásság szülője. Különösen áll ez akkor, amikor az egész házingatlan ügy­intézését magánszemélyek végzik. Ez ellentétben áll az érvényben levő rendelkezésekkel, mégis, a népi ellenőrök 330 lakóháznál ta­pasztalták ezt a szabálytalan ügy­intézést. Ráadásul ezeknek az épületeknek a nagyobbik része állami tulajdonban van! De sok kívánnivalót hagy maga után a tanácsi házkezelési szerveknél lé­tesített közös képviseletek műkö­dése is. Nem teremtenek rendet a közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelességek szövevé­nyében, a társasházaknál figyel­men kívül hagyják az alapító okiratok előírásait, döntéseknél elmulasztják a tulajdonosok köz­gyűlésének a hozzájárulását ki­kérni, nem intézkednek az épüle­tek felújításáról, nem szüntetik meg az elszámolásokkal, anyagi bizonylatokkal kapcsolatban sok helyütt még tapasztalható anar­chiát. A fenti hibák megszüntetése érdekében a KNEB fővárosi osz­tálya a közös képviseletet ellátó tanácsi házkezelési szervek mun­kájának jobb megszervezésén túl az építési hatóságok és a házke­zelési igazgatóságok jobb együtt­működését is szükségesnek tart­ja. Csökkenés helyett nő a számuk A vizsgálat a vegyes tulajdonú lakóházakkal kapcsolatban az em­lítetteken kívül még más visszás­ságokat is feltárt. Mindezek szin­tén alátámasztják annak az intéz­kedésnek a helyességét, hogy a vegyes tulajdonú ingatlanok szá­mát csökkenteni kell. Ehelyett viszont a csökkentést célzó ren­delkezések hatálybalépése óta azok száma országosan mintegy 20 százalékkal, a fővárosban csak­nem 10 százalékkal emelkedett! Ennek oka részben az, hogy álla­mi szervek sokszor csak ingatlan­­részeket vásárolnak meg, s az OTP, inkább a kisebb épületek értékesítésénél, nem tudott min­den egyes lakást eladni. Másrészt viszont sem az államigazgatási, illetve tanácsi szervek, sem az OTP nem használják ki a vegyes tulajdonú lakóházak csökkentésé­re nyíló lehetőségeket. Nem szorgalmazzák az említet­tek például kellően az ingatlanok közötti cserét, s ha mégis létrejön ilyen csereszerződés, az általában nem a közérdeknek, hanem csu­pán a személyi tulajdonosok ér­dekeinek felel meg. Holott ezt a kettőt legalábbis egyeztetni kelle­ne, ezúton is csökkentve a vegyes tulajdonú épületek számát. Kor­mányhatározat nyomán kiadott rendelkezés van arra, hogy azok­ban a társasházakban, ahol az ál­lami tulajdonban levő laká­sok aránya nem éri el az 50 szá­zalékot, meg kell próbálni azok magánosok részére történő értéke­sítését. Ennek ellenére a Fővá­rosi Tanács illetékesei ezt csak olyan épületeknél szorgalmazzák, ahol az állami lakások aránya a 25 százalékát sem éri el. Pedig a fővárosban jelenleg 430, na­gyobbrészt személyi tulajdonban levő társasházban 2200 állami lakás van, ezek eladása majd felére csökkentené a vegyes tu­lajdonú lakóházállományt. A Fővárosi Tanács illetékesei azzal indokolják magatartásukat, hogy az ingatlancserék lebonyolí­tásához kívánnak tartalékot biz­tosítani, s ezért nem intézkednek a kormányhatározat szellemé­ben. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy az OTP részére értékesítésre átadott, de még el nem adott lakásokból a csereigé­nyek még hosszú ideig kielégít­hetők. Gyors reagálás A KNEB fővárosi osztálya a vizsgálati tapasztalatok összesíté­sét elküldte az Országos Tervhi­vatal, az Építésügyi Miniszté­rium, a Fővárosi Tanács és az Országos Takarékpénztár illetékes vezetőihez. Az onnan érkezett vá­laszok a hibák kiküszöbölését cél­zó, megnyugtató intézkedésekről számolnak be. Az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese például arról tájékoztatja a KNEB-et, hogy a jövőben a vegyes tulajdo­nú lakóépületek felújításainál igénybe vehetik az állami építő­ipari vállalatokat is, ha az ma­gánkisiparosokkal, illetve szövet­kezetekkel nem oldható meg. Az Építésügyi Minisztérium és a Fő­városi Tanács illetékes vezetői a többi között azokról az intézke­désekről tájékoztatják a népi el­lenőröket, amelyekkel a vegyes tulajdonú lakóházak számának csökkentését kívánják elérni. A Fővárosi Tanács elnöke közli, hogy június 30-ig a tanácsi szer­vek átveszik valamennyi, 50 szá­zalékot meghaladó állami érde­keltségű, vegyes tulajdonú lakó­ház közös képviseletét. Remélhető, hogy az alapos vizs­gálat és az érdekeltek gyors rea­gálása rövidesen 25 000 lakás ja­vuló állapotában is lemérhető lesz. Szálkai Sándor NÉPSZABADSÁG 1965. június 1, kedd A norvég király köszönő távirata Dobi Istvánhoz V. Olaf norvég király távirat­ban mondott köszönetet Dobi Ist­vánnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek Norvégia nemzeti ünnepe al­kalmából kifejezett jókívánsá­gaiért. Hazaérkezett az Osztrák Kommunista Párt kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának kül­döttsége, amely Cseterki Lajos­nak, az MSZMP Politikai Bizott­sága póttagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével részt vett az Osztrák Kommunista Párt XIX. kongresszusán, hétfőn visszaérkezett Budapestre. Magyar pártmunkásküldöttség utazott Lengyelországba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívá­sára Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető­­jének vezetésével hétfőn magyar pártmunkásküldöttség utazott Varsóba. A küldöttség búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lakatos Dezső, a Köz­ponti Bizottság póttagja, a KB osztályvezetője és Gyenes András, a KB osztályvezető-helyettese. Je­len volt Jan Kiljanczyk, a Len­gyel Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete is. Elutazott az NSZEP párt­munkásküldöttsége A Német Szocialista Egységpárt pártmunkásküldöttsége, amely Karl Raabnak, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága osztályvezetőjé­nek vezetésével látogatást tett ha­zánkban, visszautazott Berlinbe. A küldöttség búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent, La­katos Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetője. Jelen volt Siegfried Hienzsch, az NDK nagykövetségének tanácsosa is. P. F. Lomakónak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének, az állami tervbizott­ság elnökének vezetésével hétfőn szovjet delegáció érkezett Buda­pestre, az 1966—1970. évi terv­egyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter, a Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Hetényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Miniszté­rium több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, J. A. Nazarov nagykövetségi tanácsos és B. K. Puskin kereskedelmi képviselő. A KÖZÉLET HÍREI Szovjet küldöttség érkezett Budapestre Elutazott Budapestről M. N. Szulojev Hétfőn elutazott Budapestről M. N. Szulojev, a Szovjetunió külföldi gazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának elnökhelyette­se, aki vegyipari, nyersolaj­feldolgozó- és gumiipari komplett berendezéseknek a Szovjetunióból 1966—1970 között történő szállí­tásáról szóló egyezményt írt alá. Az elnökhelyettes búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Karádi Gyula, a külkereske­delmi miniszter első helyettese. Elutazott Budapestről az iráni kormányküldöttség A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózko­dott iráni kormányküldöttség dr. Ahmed Ziai, a gazdasági minisz­ter első helyettese vezetésével va­sárnap elutazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Baczoni Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Jelen volt Bony­hádi Károly, hazánk iráni nagy­követe is. Magyar küldöttség utazott a nemzetközi munkaügyi konferenciára Mekis Józsefnek, a munkaügyi miniszter első helyettesének ve­zetésével hétfőn a Ferihegyi re­pülőtérről elutazott Genfbe a nemzetközi munkaügyi konferen­cia 1965. évi 49. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter, Kara­­kas László, a SZOT titkára, vala­mint a Külügyminisztérium kép­viselői. Megérkezett a Norvég Királyság első magyarországi nagykövete Thor Brodtkorb, a Norvég Ki­rályság első magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe hétfőn Budapestre érke­zett. Üdvözlésére megjelent Ger­gely Miklós, a Külügyminiszté­rium protokollosztályának veze­tője. Elutazott az albán ügyvivő Jovan Andoni, az Albán Nép­­köztársaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője hét­főn végleg elutazott Magyaror­szágról. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokoll­osztályának helyettes vezetője. ELSŐ AZ ORSZÁGBAN Szombaton adták át a Miniszter­­tanács vándorzászlaját a buda­pesti XXI. kerületi Duna Termelő­szövetkezetnek. Ez a közös gaz­daság szerezte meg az első helyet a városi és a városok körüli, túl­nyomóan kertészkedéssel foglal­kozó közös gazdaságok versenyé­ben. Bizonyára sokan különösnek ta­lálják, hogy az ország egyik leg­jobb termelőszövetkezete Buda­pesten van. Csodálkozásuk azon­ban hamarosan elmúlik, ha figye­lembe veszik, hogy ez a tsz olyan zöldségféléket termel, amelyekből naponta hatalmas mennyiséget fo­gyaszt a főváros lakossága igen nagy feladatot jelent a kétmilliós világvárost állandóan friss zöld­séggel ellátni, és ezért rendkívül célszerű és gazdaságos közvetle­nül a főváros határában megter­melni minél több árut. Ezerötszáz vagon zöldség évente — Legfőbb célunk, hogy egész évben sok friss árut adjunk — kezdi beszélgetésünket Kiss P. László tsz-elnök. — összesen 750 hold földünk van, de csak 550 holdon folytatunk belterjes zöld­ségtermesztést. A múlt évben 1500 vagon zöld­séget termelt a tsz 17 millió fo­rint értékben. A legfontosabb árak a következők voltak: 5 mil­lió fej saláta, 3500 mázsa fehér- és sárgarépa, 110 vagon karfiol, 5600 mázsa zeller, 4750 mázsa pa­radicsom, 5000 mázsa káposzta, 5700 mázsa kelkáposzta, 500 ezer csomó retek, 900 ezer csomó ko­rai és 4700 mázsa őszi karalábé. — Ezt a hatalmas mennyiségű árut csak úgy tudjuk előállítani — szól közbe Vidovics Elemér üzemgazdász —, hogy többféle növényt termelünk együtt, így a földterületet jobban kihasználjuk. Például a salátával és a káposztá­val együtt ültetjük el a sárgaré­pát vagy a zellert. Ezzel a mód­szerrel egy holdról 30—35 ezer forint értékű zöldséget tudunk termelni. A holdankénti terméseredmé­nyek így is nagyon jók: salátá­ból 30 ezer darabot 15 ezer forint értékben, karalábéból 100 mázsát 15 ezer forint értékben, karfiol­ból és káposztából 80—80 mázsát 12—12 ezer forint értékben. Csökkentik a gomba termelési költségeit A sötét pincék színtelen, de igen ízletes és közkedvelt növé­nyéből, a gombából 200 ezer kilót termeltek a múlt évben 7 millió forint értékben. A tsz saját gom­balaboratóriummal rendelkezik, ahol a csíráztatásokon kívül kü­lönböző kísérleteket is végeznek. Főként azt kutatják, hogy milyen összetételű trágya a legalkalma­sabb a terméshozam növelésére. Ezenkívül a levegő páratartalmá­nak és a hőmérséklet változásá­nak a következményeit vizsgálják. 30 ezer négyzetmétenyi területen termelnek gombát, a kísérletekre pedig 400 négyzetmétert használ­nak fel. — A kísérletek azért is nagyon fontosak — fejtegeti az elnök —, mert a közeljövőben egy modern gombaházat szeretnénk építeni. A gombaházban tetszés szerint szabályozható lesz a hőmérséklet, a páratartalom és több szintes ter­melést lehet majd folytatni. Az egyébként igen nehéz munkafo­lyamatokat pedig gépesítenénk, és mindezek, a minőségileg megvál­tozott új körülmények azt ered­ményeznék, hogy az eddigi négy­zetméterenkénti 4,5 kilós terme­lést a duplájára emelhetnénk. Re­méljük, hogy ebben az évben megkezdhetjük az építkezést. — Ha több gombát termelünk, olcsóbban tudjuk adni — kezdte magyarázni Albis László főköny­velő. — És azt hiszem, hogy a pesti háziasszonyokat is elsősor­ban ez érdekli. Bár eddig is meg­figyelhették, hogy a mi gombánk 25—30 százalékkal olcsóbb volt, mint a többi eladóé. Igaz, csak néhány nagyobb piacon folyta­tunk kiskereskedelmi tevékenysé­get, de ha a gombaházban meg­dupláznánk a termelésünket, lé­nyegesen olcsóbb lehetne a gom­ba, és ráadásul még a minőséget is tudnánk javítani. A tagság hetven százaléka fiatal A Duna Tsz még nem nagy múltra tekint vissza. 1962-ben egyesült a csepeli, a zuglói és a kőbányai kertészeti tsz. Ezek kö­zül például a csepeli Vaszil Ko­­larov Tsz mérleghiányos volt. Az eltelt három év alatt azonban alapvető változások történtek. Az átszervezett vezetőség a 350 főt számláló tagsággal együtt mun­kához látott és 1962 végére az or­szágos versenyben második, bu­dapesti vonatkozásban pedig első helyen végeztek. A tavalyi bécsi kertészeti kiállításon hét érmet és számos oklevelet nyertek. — Termelőszövetkezetünkben a nők vannak többségben — mondja az elnök. — Az egész tagság 60­­százaléka nő, akiknek a munkájával nagyon elégedettek vagyunk. A legfigye­lemreméltóbb azonban az, hogy a tsz 350 tagja közül 250 egészen fiatal. Ez meghaladja a tagság 70 százalékát és azt hiszem, ilyen aránnyal nem sok, sőt talán egyetlen tsz sem dicsekedhet. A fiatalok lelkesek, kezdeményezők, szívesen átveszik az idősebbek tapasztalatait és a munkában is élen járnak.

Next