Népszabadság, 1965. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
4 Miért nem törődnek eléggé 25000 lakás karbantartásával A KNEN megvizsgálta a vegyes tulajdonú lakóházak helyzetét A KNEB fővárosi osztálya a kerületi bizottságok és társadalmi aktívák közreműködésével megvizsgálta a vegyes tulajdonú, azaz részben magánszemélyek, részben az állam birtokában levő lakóházak helyzetét, karbantartását, ügyvitelük intézését. A széles körű vizsgálat számottevő fogyatékosságokat állapított meg. Két szék közt a pad alá Az országban 3386 vegyes tulajdonú lakóház van, ezek mintegy fele Budapesten. Az épületekben 25 000 lakás található, ezeknek viszont már mintegy 80 százaléka jut a fővárosra. A két arány közti különbség abból adódik, hogy a budapesti vegyes tulajdonú lakóházak többsége emeletes, több lakást magába foglaló társasház. A vegyes tulajdonú társasházakban levő személyi tulajdonú öröklakások mintegy 50 százalékát nem a tulajdonosok használják, hanem bérbe adták azokat. A szóban forgó épületek többsége 40—50 éves. Ezekre a lakásokra általában az elhanyagoltság, a szükséges karbantartási, felújítási munkák elmulasztása a jellemző. Ennek oka elsősorban az, hogy a házkezelési szervek inkább az állami tulajdonban levő házak karbantartásával törődnek, a magántulajdonosok saját elhatározásukból sokszor még a halasztást nem tűrő, apróbb javításokat sem végeztetik el. Gyakori, hogy a hatóságok sem kötelezik őket kellő súllyal erre, illetve a vonatkozó határozatokat nem hajtatják végre. A bérbe adott öröklakásoknál a lakbér a fenntartási költségeknek csak egy töredékét fedezi, és a tulajdonosok a lehetőség szerint igyekeznek mindenféle többletköltségtől menekülni. Más esetben mind a házkezelési szerveknél, mind a magántulajdonosokban megvolt a szándék a felújítások elvégeztetésére, ám arra nem találtak megfelelő építőipari kapacitást. Az ilyen házak tatarozását ugyanis általában a magánkisiparosok, illetve az építőipari szövetkezetek hatáskörébe utalják, azok műszaki felkészültségét viszont meghaladja a végzendő munka. Az említett okok eredményezik, hogy a vegyes tulajdonú lakóházak állapota lényegesen rosszabb az állami tulajdonban levő épületekénél, s az is előfordul, hogy még a minimális biztonsági, illetve egészségügyi előírásoknak sem felel meg. Ügyintézés vagy zűrzavar? Nemcsak a tatarozásnál, a felújításoknál okoz gondot ez a köztulajdonúság, hanem az épületek ügykezelésénél is sok visszásság szülője. Különösen áll ez akkor, amikor az egész házingatlan ügyintézését magánszemélyek végzik. Ez ellentétben áll az érvényben levő rendelkezésekkel, mégis, a népi ellenőrök 330 lakóháznál tapasztalták ezt a szabálytalan ügyintézést. Ráadásul ezeknek az épületeknek a nagyobbik része állami tulajdonban van! De sok kívánnivalót hagy maga után a tanácsi házkezelési szerveknél létesített közös képviseletek működése is. Nem teremtenek rendet a közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelességek szövevényében, a társasházaknál figyelmen kívül hagyják az alapító okiratok előírásait, döntéseknél elmulasztják a tulajdonosok közgyűlésének a hozzájárulását kikérni, nem intézkednek az épületek felújításáról, nem szüntetik meg az elszámolásokkal, anyagi bizonylatokkal kapcsolatban sok helyütt még tapasztalható anarchiát. A fenti hibák megszüntetése érdekében a KNEB fővárosi osztálya a közös képviseletet ellátó tanácsi házkezelési szervek munkájának jobb megszervezésén túl az építési hatóságok és a házkezelési igazgatóságok jobb együttműködését is szükségesnek tartja. Csökkenés helyett nő a számuk A vizsgálat a vegyes tulajdonú lakóházakkal kapcsolatban az említetteken kívül még más visszásságokat is feltárt. Mindezek szintén alátámasztják annak az intézkedésnek a helyességét, hogy a vegyes tulajdonú ingatlanok számát csökkenteni kell. Ehelyett viszont a csökkentést célzó rendelkezések hatálybalépése óta azok száma országosan mintegy 20 százalékkal, a fővárosban csaknem 10 százalékkal emelkedett! Ennek oka részben az, hogy állami szervek sokszor csak ingatlanrészeket vásárolnak meg, s az OTP, inkább a kisebb épületek értékesítésénél, nem tudott minden egyes lakást eladni. Másrészt viszont sem az államigazgatási, illetve tanácsi szervek, sem az OTP nem használják ki a vegyes tulajdonú lakóházak csökkentésére nyíló lehetőségeket. Nem szorgalmazzák az említettek például kellően az ingatlanok közötti cserét, s ha mégis létrejön ilyen csereszerződés, az általában nem a közérdeknek, hanem csupán a személyi tulajdonosok érdekeinek felel meg. Holott ezt a kettőt legalábbis egyeztetni kellene, ezúton is csökkentve a vegyes tulajdonú épületek számát. Kormányhatározat nyomán kiadott rendelkezés van arra, hogy azokban a társasházakban, ahol az állami tulajdonban levő lakások aránya nem éri el az 50 százalékot, meg kell próbálni azok magánosok részére történő értékesítését. Ennek ellenére a Fővárosi Tanács illetékesei ezt csak olyan épületeknél szorgalmazzák, ahol az állami lakások aránya a 25 százalékát sem éri el. Pedig a fővárosban jelenleg 430, nagyobbrészt személyi tulajdonban levő társasházban 2200 állami lakás van, ezek eladása majd felére csökkentené a vegyes tulajdonú lakóházállományt. A Fővárosi Tanács illetékesei azzal indokolják magatartásukat, hogy az ingatlancserék lebonyolításához kívánnak tartalékot biztosítani, s ezért nem intézkednek a kormányhatározat szellemében. A népi ellenőrök megállapították, hogy az OTP részére értékesítésre átadott, de még el nem adott lakásokból a csereigények még hosszú ideig kielégíthetők. Gyors reagálás A KNEB fővárosi osztálya a vizsgálati tapasztalatok összesítését elküldte az Országos Tervhivatal, az Építésügyi Minisztérium, a Fővárosi Tanács és az Országos Takarékpénztár illetékes vezetőihez. Az onnan érkezett válaszok a hibák kiküszöbölését célzó, megnyugtató intézkedésekről számolnak be. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese például arról tájékoztatja a KNEB-et, hogy a jövőben a vegyes tulajdonú lakóépületek felújításainál igénybe vehetik az állami építőipari vállalatokat is, ha az magánkisiparosokkal, illetve szövetkezetekkel nem oldható meg. Az Építésügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács illetékes vezetői a többi között azokról az intézkedésekről tájékoztatják a népi ellenőröket, amelyekkel a vegyes tulajdonú lakóházak számának csökkentését kívánják elérni. A Fővárosi Tanács elnöke közli, hogy június 30-ig a tanácsi szervek átveszik valamennyi, 50 százalékot meghaladó állami érdekeltségű, vegyes tulajdonú lakóház közös képviseletét. Remélhető, hogy az alapos vizsgálat és az érdekeltek gyors reagálása rövidesen 25 000 lakás javuló állapotában is lemérhető lesz. Szálkai Sándor NÉPSZABADSÁG 1965. június 1, kedd A norvég király köszönő távirata Dobi Istvánhoz V. Olaf norvég király táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságaiért. Hazaérkezett az Osztrák Kommunista Párt kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Cseterki Lajosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett az Osztrák Kommunista Párt XIX. kongresszusán, hétfőn visszaérkezett Budapestre. Magyar pártmunkásküldöttség utazott Lengyelországba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Rácz Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével hétfőn magyar pártmunkásküldöttség utazott Varsóba. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lakatos Dezső, a Központi Bizottság póttagja, a KB osztályvezetője és Gyenes András, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete is. Elutazott az NSZEP pártmunkásküldöttsége A Német Szocialista Egységpárt pártmunkásküldöttsége, amely Karl Raabnak, az NSZEP Központi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével látogatást tett hazánkban, visszautazott Berlinbe. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent, Lakatos Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jelen volt Siegfried Hienzsch, az NDK nagykövetségének tanácsosa is. P. F. Lomakónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az állami tervbizottság elnökének vezetésével hétfőn szovjet delegáció érkezett Budapestre, az 1966—1970. évi tervegyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter, a Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Hetényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, valamint a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, J. A. Nazarov nagykövetségi tanácsos és B. K. Puskin kereskedelmi képviselő. A KÖZÉLET HÍREI Szovjet küldöttség érkezett Budapestre Elutazott Budapestről M. N. Szulojev Hétfőn elutazott Budapestről M. N. Szulojev, a Szovjetunió külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökhelyettese, aki vegyipari, nyersolajfeldolgozó- és gumiipari komplett berendezéseknek a Szovjetunióból 1966—1970 között történő szállításáról szóló egyezményt írt alá. Az elnökhelyettes búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. Elutazott Budapestről az iráni kormányküldöttség A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózkodott iráni kormányküldöttség dr. Ahmed Ziai, a gazdasági miniszter első helyettese vezetésével vasárnap elutazott Budapestről. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Bonyhádi Károly, hazánk iráni nagykövete is. Magyar küldöttség utazott a nemzetközi munkaügyi konferenciára Mekis Józsefnek, a munkaügyi miniszter első helyettesének vezetésével hétfőn a Ferihegyi repülőtérről elutazott Genfbe a nemzetközi munkaügyi konferencia 1965. évi 49. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a repülőtéren megjelent Veres József munkaügyi miniszter, Karakas László, a SZOT titkára, valamint a Külügyminisztérium képviselői. Megérkezett a Norvég Királyság első magyarországi nagykövete Thor Brodtkorb, a Norvég Királyság első magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn Budapestre érkezett. Üdvözlésére megjelent Gergely Miklós, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője. Elutazott az albán ügyvivő Jovan Andoni, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hétfőn végleg elutazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője. ELSŐ AZ ORSZÁGBAN Szombaton adták át a Minisztertanács vándorzászlaját a budapesti XXI. kerületi Duna Termelőszövetkezetnek. Ez a közös gazdaság szerezte meg az első helyet a városi és a városok körüli, túlnyomóan kertészkedéssel foglalkozó közös gazdaságok versenyében. Bizonyára sokan különösnek találják, hogy az ország egyik legjobb termelőszövetkezete Budapesten van. Csodálkozásuk azonban hamarosan elmúlik, ha figyelembe veszik, hogy ez a tsz olyan zöldségféléket termel, amelyekből naponta hatalmas mennyiséget fogyaszt a főváros lakossága igen nagy feladatot jelent a kétmilliós világvárost állandóan friss zöldséggel ellátni, és ezért rendkívül célszerű és gazdaságos közvetlenül a főváros határában megtermelni minél több árut. Ezerötszáz vagon zöldség évente — Legfőbb célunk, hogy egész évben sok friss árut adjunk — kezdi beszélgetésünket Kiss P. László tsz-elnök. — összesen 750 hold földünk van, de csak 550 holdon folytatunk belterjes zöldségtermesztést. A múlt évben 1500 vagon zöldséget termelt a tsz 17 millió forint értékben. A legfontosabb árak a következők voltak: 5 millió fej saláta, 3500 mázsa fehér- és sárgarépa, 110 vagon karfiol, 5600 mázsa zeller, 4750 mázsa paradicsom, 5000 mázsa káposzta, 5700 mázsa kelkáposzta, 500 ezer csomó retek, 900 ezer csomó korai és 4700 mázsa őszi karalábé. — Ezt a hatalmas mennyiségű árut csak úgy tudjuk előállítani — szól közbe Vidovics Elemér üzemgazdász —, hogy többféle növényt termelünk együtt, így a földterületet jobban kihasználjuk. Például a salátával és a káposztával együtt ültetjük el a sárgarépát vagy a zellert. Ezzel a módszerrel egy holdról 30—35 ezer forint értékű zöldséget tudunk termelni. A holdankénti terméseredmények így is nagyon jók: salátából 30 ezer darabot 15 ezer forint értékben, karalábéból 100 mázsát 15 ezer forint értékben, karfiolból és káposztából 80—80 mázsát 12—12 ezer forint értékben. Csökkentik a gomba termelési költségeit A sötét pincék színtelen, de igen ízletes és közkedvelt növényéből, a gombából 200 ezer kilót termeltek a múlt évben 7 millió forint értékben. A tsz saját gombalaboratóriummal rendelkezik, ahol a csíráztatásokon kívül különböző kísérleteket is végeznek. Főként azt kutatják, hogy milyen összetételű trágya a legalkalmasabb a terméshozam növelésére. Ezenkívül a levegő páratartalmának és a hőmérséklet változásának a következményeit vizsgálják. 30 ezer négyzetmétenyi területen termelnek gombát, a kísérletekre pedig 400 négyzetmétert használnak fel. — A kísérletek azért is nagyon fontosak — fejtegeti az elnök —, mert a közeljövőben egy modern gombaházat szeretnénk építeni. A gombaházban tetszés szerint szabályozható lesz a hőmérséklet, a páratartalom és több szintes termelést lehet majd folytatni. Az egyébként igen nehéz munkafolyamatokat pedig gépesítenénk, és mindezek, a minőségileg megváltozott új körülmények azt eredményeznék, hogy az eddigi négyzetméterenkénti 4,5 kilós termelést a duplájára emelhetnénk. Reméljük, hogy ebben az évben megkezdhetjük az építkezést. — Ha több gombát termelünk, olcsóbban tudjuk adni — kezdte magyarázni Albis László főkönyvelő. — És azt hiszem, hogy a pesti háziasszonyokat is elsősorban ez érdekli. Bár eddig is megfigyelhették, hogy a mi gombánk 25—30 százalékkal olcsóbb volt, mint a többi eladóé. Igaz, csak néhány nagyobb piacon folytatunk kiskereskedelmi tevékenységet, de ha a gombaházban megdupláznánk a termelésünket, lényegesen olcsóbb lehetne a gomba, és ráadásul még a minőséget is tudnánk javítani. A tagság hetven százaléka fiatal A Duna Tsz még nem nagy múltra tekint vissza. 1962-ben egyesült a csepeli, a zuglói és a kőbányai kertészeti tsz. Ezek közül például a csepeli Vaszil Kolarov Tsz mérleghiányos volt. Az eltelt három év alatt azonban alapvető változások történtek. Az átszervezett vezetőség a 350 főt számláló tagsággal együtt munkához látott és 1962 végére az országos versenyben második, budapesti vonatkozásban pedig első helyen végeztek. A tavalyi bécsi kertészeti kiállításon hét érmet és számos oklevelet nyertek. — Termelőszövetkezetünkben a nők vannak többségben — mondja az elnök. — Az egész tagság 60százaléka nő, akiknek a munkájával nagyon elégedettek vagyunk. A legfigyelemreméltóbb azonban az, hogy a tsz 350 tagja közül 250 egészen fiatal. Ez meghaladja a tagság 70 százalékát és azt hiszem, ilyen aránnyal nem sok, sőt talán egyetlen tsz sem dicsekedhet. A fiatalok lelkesek, kezdeményezők, szívesen átveszik az idősebbek tapasztalatait és a munkában is élen járnak.