Népszabadság, 1965. július (23. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

1965. július 1. csütörtök 11: P S­Z­A­B­A I C­S­A­­. Közlein­én­v a KGST végrehajtó bizottságának fel­íngrádi ülésszak­áról A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának végrehajtó bi­zottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. üléssza­kát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnökhe­lyettese; O. Simunek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese; P Jaro­,­szewicz, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnök-­ helyettese; Apró Antal, a magyar­­ forradalmi munkás-paraszt kor-­ mány elnökhelyettese; D. Gombo­­zsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyet­tese; H. Meuser, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állami Terv­bizottságának elnökhelyettese; G. Radulescu, a Román Népköztár­saság Minisztertanácsának elnök­­helyettese és V. Novikov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal ma- s gyár megbízott, a magyar forra-­­­dalmi munkás-paraszt kormány­ elnökhelyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meg-­­ hallgatta a végrehajtó bizottság­ Irodájának tájékoztatóját, amely­­ összegezte a KGST-tagországok­­ előzetes elgondolásait népgazda­ságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vonatkozólag az 1966—1970 közötti időszakban; meghallgatta továbbá az Iroda­­ összefoglalóját a KGST-tagorszá- í gok között lefolyt kétoldalú kon-­­ zultációk eredményéről. A KGST- tagországok között az 1966—1970. évi népgazdasági terveik össze­hangolása érdekében lefolyt két­oldalú konzultációk lehetővé tet­ték, hogy a KGST-tagországok elő­re megegyezzenek kölcsönös áru­forgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan­­ egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek gazdasági fejlesztési terveik további kidol­gozása szempontjából. A végre­hajtó bizottság megállapította, hogy létrejöttek a szülséges fel­tételek az említett időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi és­­ más gazdasági egyezmények meg­kötéséhez. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a KGST deviza- és pénz­ügyi kérdésekkel foglalkozó ál­landó bizottságának tájékoztató­ját a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankjának 1964-ben végzett tevékenységéről. Ebben­­ az évben először alkalmazták a­­ Gazdasági Együttműködés Nem­­­zetközi Bankja keretében a KGST-tagországok között átszá­mítási rubelben történő sokolda­lú elszámolások rendszerét. A bank a KGST-tagországok között átszámítási rubelben történő sok­oldalú elszámolások központjává vált, és 1964-ben körülbelül 23 milliárd átszámítási rubel érté­kű külkereskedelmi elszámolást és egyéb fizetést tett lehetővé. A bank megkezdte a betétek gyűj­tésére és elhelyezésére vonatko­zó műveleteket, valamint a sza­badon átváltható valutában tör­­­­ténő hiteloperációkat is. A végrehajtó bizottság java­­­­solta, hogy a KGST-tagországok-­­ nak a bank tanácsában helyet­­ foglaló képviselői­ az első év ta­pasztalatai alapján tegyék meg­­ a szükséges intézkedéseket a bank tevékenységének fejleszté-­­ sére és további javítására. A végrehajtó bizottság meg-­­­vizsgálta azokat a javaslatokat, amelyeket a KGST gépgyártási állandó bizottsága terjesztett elő a textilipari gépek és felszere­lések gyártásának szakosítására, és az 1966—1970 közötti időszak­ban történő kölcsönös szállításá­ra vonatkozólag; megvizsgálta továbbá az erdőgazdasági gépek és néhány nagy fontosságú faki-­ termelő gépfajta gyártásának­­ szakosítására és kölcsönös szállí­­­­tására vonatkozó javaslatokat. A­­ végrehajtó bizottság több mint 1 200­ fajta textilipari gép és fel-­­­szerelés, valamint több mint­ 30­1 fajta erdőgazdasági és faki­terme­­­lő gép gyártásának szakosítására­­ vonatkozólag fogadott el aján­lásokat. Az ülésszakon tájékoztató­­ hangzott el arról, hogyan hajt­sák végre a KGST 15. ülésszaká­nak határozatait, amelyek a KGST-tagországokban 1970-ig építendő tengeri szállítóflotta hajótípusaira vonatkoztak. A tá­jékoztatót megvitatva, a végre­hajtó bizottság megállapította, hogy a KGST gépgyártási és köz­lekedési állandó bizottsága az 1962—1964 közötti időszakban jelentős munkát végzett a KGST- tagországok tengeri szállítóflottá­­jának hajótípusai kérdésében. Ez a munka lehetővé tette, hogy meghatározzák a javasolt tenge­ri szállítóhajó-típusok alapvető műszaki és üzemeltetési sajátsá­gait, kidolgozzák a tengeri szál­­lítóhajó-típusok terveinek elké­szítéséhez és megépítéséhez szük­séges dokumentációt. Az üléssza­kon jóváhagyták a KGST-tagor­szágokban 1970-ig elkészítendő fő tengeri szállítóhajó-típusok listá­ját. A végrehajtó bizottság üléssza­kán megvizsgálták a gazdasági együttműködés folyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolatban meg­felelő javaslatokat és határoza­tokat fogadtak el. Az ülésszak a testvéri barát­ság és a teljes kölcsönös megér­tés légkörében folyt­ le. (MTI)­­ . Waldeck Rochet értékelése a francia belpo­ltikai helyzetről Az Humanité szerdai számában közölte Waldeck Roch­et-nak a francia belpolitikai helyzetről és az elnökválasztási előkészületek­ről tartott beszámolóját, amely az FKP Központi Bizottságának Ar­­cueilben, Párizs elővárosában kedden lezajlott ülésén hangzott el. Az FKP főtitkára szerint a je­lenlegi francia helyzetet három lényeges mozzanat jellemzi. A gaulleista hatalom még mindig komoly eszközökkel és tá­mogatással rendelkezik, de 1958 óta a gaulleizmus tömegbázisa szűkül, a személyi hatalom rend­szerének ellenzéke pedig növek­szik; a népi tömegeknek a személyi hatalommal és annak reakciós politikájával való szembeszállása az 1962-es novemberi választáso­kon és 1963—1964-ben bontako­zott ki, amikor a kommunisták és a szocialisták több közös akciót hajtottak végre; a különböző tőkés körök, ame­lyeket mélységesen nyugtalanított a szocialisták és kommunisták ak­cióegységének kialakulása 1963 és 1964 folyamán, a legutóbbi idő­­k­ben roppant erőfeszítéseket tett­­­tek, hogy megakadályozzák az­­ egység további előretörését, és ki­­mélyítsék, ha lehetséges, a szo­cialisták és kommunisták, a dolgo­zó osztályok megosztottságát. A szocialista párt és az MRP tervezett szövetségének és ezzel együtt Defferre-nek a bukása a­ beszámoló szerint pozitív ese­­­­mény, amelynek számos fontos­­ előremutató eleme van. Waldeck Rochet ismertette azo­­o­kat a főbb pontokat, amelyek­­ alapján az FKP kész azonnal tár­­­­gyalásokat kezdeni valamennyi­­ párttal és csoportosulással. Az­ FKP közös minimális program­ként a többi között a következő­ket javasolja: Demokratikus egységkormányt kell megalakítani, amelynek szi­lárdságát a közös program körül tömörülő demokratikus pártok egyetértése biztosítaná; el kell tö­rölni a személyi hatalmat garan­táló alkotmányos cikkelyeket, és olyan nemzetgyűlést kell válasz­tani, amelynek valóban van ha­talma törvényeket alkotni, és amelynek a kormány felelősséggel tartozik; demokratikus rendszabá­lyokat kell megvalósítani, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok és szervezeteik részvételét az ország gazdasági és politikai életében; biztosítani kell a teljes foglalkoz­tatottságot, emelni kell a munka­béreket, csökkenteni kell a mun­kaidőt, s a gazdasági és társadal­mi élet fejlesztését egy, a parla­ment és a szakszervezetek által közösen kidolgozott terv alapján kell megvalósítani; államosítani kell a nemzetgazdaságot uraló nagy monopóliumokat és kulcs­­szektorokat; be kell vezetni a szakszervezetek részvételével va­lamennyi állami üzemben a de­mokratikus igazgatást; támogatni kell anyagilag a mezőgazdasági szövetkezés minden formáját; olyan mezőgazdasági politikát kell megvalósítani, amely bizto­sítja a paraszti munka megfelelő díjazását; aktív béke- és leszere­lési politikát kell követni, s le kell mondani az atomütőerő megte­remtéséről; nemzetközi együttmű­ködést kell megvalósítani minden országgal, társadalmi rendszertől függetlenül; tevékenyen kell hoz­zájárulni a vitás nemzetközi kér­dések tárgyalásos megoldásához. A beszámoló szerint a francia kommunisták továbbra is egyez­ségre akarnak jutni a szocialista párttal. Ha a szocialista párt ve­zetői továbbra is elutasítják az FKP-vel közös elnökjelölt állítá­sát, akkor az FKP alkalmas pilla­natban olyan jelöltet állít, aki kész előmozdítani valamennyi baloldali és haladó erő összefo­gását a személyi hatalom ellen a demokráciáért vívott harcban. (MTI) Tűzszünet India és Pakisztán között Új-Delhiben szerdán aláírták a hivatalos okmányt a Kutch térsé­gében csütörtök hajnalban életbe lépő pakisztáni,indiai tűzszünet­ről. A megállapodás értelmében a felek helyreállítják a kutchi sík­ságon ez év január elsején fenn­állt status quót, az említett terü­letről kivonják fegyveres egysé­geiket, és tárgyalásokat kezdenek a demarkációs vonal rögzítéséről. Ha a tárgyalások során nem sike­rül egyezségre jutni, a döntést pártatlan bíróságra bízzák. A két ország vezetői abban is megállapodtak, hogy az országha­tár teljes hosszában hátrább ren­delik fegyveres alakulataikat, így tehát a fegyverszüneti egyezmény Kasmírra is vonatkozik. (AP) Apró Antal lá »j*aiá«:i a* IAFORCA 65 kiállításon Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, aki a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakán az elnöki tisztséget töltötte be, Moszkvába érkezve szerdán megtekintette az INFOUGA 65 kiállítást. Ap­ró Antalt a KGST-országok kol­lektív műszaki kiállítására elkí­sérte Mami László, hazánk ál­landó KGST-képviselőjének he­lyettese és Grein­er Sándor ke­reskedelmi főtanácsos, a moszk­vai magyar kereskedelmi kiren­deltség vezetője. Kállai Gyula életrajza 1910. június 10-én született Berettyóújfal­­un. Apja falu­si csizmadia volt. 1931-től tagja a kom­munista párt­nak. Az 1930-as években Buda­pesten mint egyetemi hall­gató, majd Deb­recenben részt vett az egye­temi balol­dali mozgal­mak szervezé­sében. 1939-ben bebörtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízá­sából a Nép­szava­ szerkesz­tőségében dol­gozott; részt vett a Népsza­va 1941 kará­csonyi számá­nak szerkeszté­sében. Egyik szervezője volt az 1912 elején alakított Ma­gyar Történelmi Emlékbizottság­nak és az 1942. március 15-i ami­­fasiszta és háborúellenes tünte­tésnek. 1942-ben újból letartóztat­ták. A német fasiszta megszállás idején a kommunista párt képvi­selőjeként a Magyar Front intéző bizottságának tagja volt. A fel­szabadulás után a Magyar Kom­munista Párt­ Központi Vezetősé­génél, tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát szezet­­te, 1949—1951-ben külügyminisz­ter. 1951-ben koholt vádak alap­ján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Fő­­igazgatóság vezetője, majd nép­művelési miniszterhelyettes. 1956 júliusa után a párt kulturális osz­tályának vezetője. Az ellenforra­dalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezésében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának. 1957-től 1959-ig a Központi Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi munkás­­paraszt kormány megalakulása után 1958. január 28-ig művelő­désügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kormány elnökhelyettese. 1958-ban meg­választották a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa elnöké­­vé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye or­szággyűlési képviselője. 1960 jú­niusában kitüntették a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjével. A KÖ­BIKI HÍREI Dobi István üdvözlő táviratai külföldi államférfiakhoz Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Georges P. Vainer főkormányzót Kanada nemzeti ünnepe alkalmá­ból.* Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait IV. Mwami Mioam­­butsának, Burundi királyának, országa nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Gré­­goire Kayibandát, a Rwanda Köztársaság elnökét, Rwanda nemzeti ünnepe alkalmából. , * Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jó­kívánságait A. A. Osmannak, a Szomali Köztársaság elnökének, országa függetlenné válásának ötödik évfordulója alkalmából. A mongol nagykövet fogadása Magalzlavin Zsamszjan, a­­ Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete szerdán este filmbemutatóval egybekötött fo­gadást rendezett a közelgő mon­gol nemzeti ünnep alkalmából a Gundel Étteremben. Az esten megjelent Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Pu­ja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, Nagy Józsefné könnyű­Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter — a prágai spartakiád al­kalmából — Cesimir Cisar cseh­szlovák iskola- és művelődésügyi miniszter meghívására szerdán a csehszlovák fővárosba utazott. A miniszter búcsúztatására a Nyu­ipari miniszter, Böjti János kül­ügyminiszter-helyettes, Szatmá­ri Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, továbbá a Külügyminiszté­rium, a Művelődésügyi Miniszté­rium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető munka­társa. Ott volt a budapesti diplo­máciai képviseletek több veze­tője és tagja. A jelenlevők nagy tetszéssel fo­gadták a Daloló Mongólia című színes dokumentumfilmet. gati pályaudvaron megjelent a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, s ott volt Frantisek Písek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A Szövetkezeti Tudományos Tanács ülése Szerdán a SZÖVOSZ székhá­­­zában összeült a Szövetkezeti Tu­dományos Tanács, hogy meghall­gassa és megvitassa Henri Des­­roche-nak, a Sorbonne és a fran­cia szövetkezeti főiskola pro­fesszorának előadását a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok szövetkezeti tudósainak együttműködéséről. Az ülésen megjelent Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bi­zottság titkára, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, a Szövetke­zeti Tudományos Tanács elnöke, Szirmai Jenő,­­a SZÖVOSZ elnö­ke s a magyar szövetkezeti élet több más vezető személyisége. Henri Desroche előadásában rá­mutatott többek között arra, hogy a nemzetközi szövetkezeti mozgalom egységét még ma sem sikerült megvalósítani. Első­rendű feladat, hogy széles körű küzdelem induljon meg az egy­ség megteremtéséért.

Next