Népszabadság, 1965. szeptember (23. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

2 Ma este újrakezdi munkáját az i­­SZ 19. közgyűlése Ipper Pál jelenti New Yorkból a Népszabadságnak. Az ENSZ-palota folyosói több hónapos csend után ma ismét be­népesednek. Igaz, a fővárosokból még nem érkeznek a delegációk, csak a New Yorkban székelő ál­landó képviseletek diplomatái gyülekeznek a tanácstermek kör­nyékén. Szerdán, hazai idő szerint a késő esti órákban, ismét összeül a február 19-én elnapolt 19. ENSZ- közgyűlés. A 19-es szám üldözte ezt a nem­zetközi fórumot. Decembertől kezdődően, amikor végre jókora késéssel megnyitt, sorsa tulajdon­képpen már meg is pecsételődött. Washington az ENSZ-alapokmány 19. paragrafusára hivatkozva meg­bénította az ülésszak munkáját, s éppen 9 hónapra volt szükség ahhoz, hogy e szervezet is világ­ra hozza önmaga megmentésének diplomáciai formuláját. Az alapokmány 19. pontja ki­mondja, hogy azok a tagállamok, melyek tagdíjukkal kétévi elma­radásban vannak, elvesztik szava­zati jogukat a közgyűlésben. Csak­hogy a kongói, majd a közel­­keleti akció költsége nem tagdíj, és ezeket a kiadásokat a gyar­mattartó hatalmak a Biztonsági Tanács megkerülésével törvényte­lenül határozták el. Ezt használ­ták fel az amerikaiak arra, hogy egyrészt a Szovjetuniót és Fran­ciaországot megpróbálják deza­­vuálni, másrész­t, és ez talán még­­ fontosabb lett volna számukra, esetleg egyszer és mindenkorra megbénítsák azt az ENSZ-et, amelyben 1960 óta a függetlenné vált országok beözönlése követ­keztében fokozatosan és mind rohamosabban elvesztették döntő befolyásukat. A nemzetközi erőviszonyok olyanok voltak, hogy ez kilenc hónapig sikerült is. Az amerikai erőkből azonban tovább nem fu­totta. A Szovjetunió töretlenül kitartott álláspontja mellett, s ez megerősítette az el nem kötele­zetteket is. Az új amerikai ENSZ- megbízott, Goldberg már azzal ült le első nyilvános ENSZ-sze­­replésekor a mikrofon elé, hogy az USA kormánya nevében ki­nyilvánította: nem tudja szándé­kaihoz a többséget megszerezni. Goldberg — s ez ritkán fordul­t elő a diplomáciában — lényegében nyíltan beismerte, hogy az ame­rikaiak ebben az erőpróbában vereséget szenvedtek. Most már csak a vita megoldá­sának megformulázása maradt hátra, s a „fogalmazásban” kü­lönösen az afroázsiai csoport tag­jai játszottak jelentős szerepet, így ülhet össze ma délután a 19. közgyűlés feltehetően utolsó ülé­se, s ha csak valami váratlan nem történik, még ma vagy holnap be is fejezheti elvetélt ülésszakát. Ezzel megnyílik az út a szeptem­ber 21-én kezdődő jubileumi 20. közgyűlés előtt, melynek előzetes­­ napirendjén máris 105 kérdés­­ szerepel, s ez a szám előrelátha­tólag tovább növekszik. Még be sem fejeződött a 19., az „előcsatározások” máris azt mutatják, hogy a 20. közgyűlés kemény harcok fóruma lesz. A még mindig gyarmati területek felszabadításán, a dél-afrikai faj­üldözés megszüntetésén túl, sok politikai és gazdasági kérdés ve­tődik majd fel, köztük a lesze­relés ügye, és a fejlődő országok egyenjogú kereskedelmének gondjai. Máris színfalak mögötti harc folyik vezető tisztségek be­töltése körül, s ebben Alex Quaison-Sack­ey ghánai külügy­miniszternek, a tehetetlen 19. közgyűlés elnökének neve is gyakran felmerül, mint olyané, aki ismét az elnöki pulpitusra kerülhet. A legfrissebb­­értesülé­sek szerint, az afrikai országok inkább az elnök személyének cseréjét látnák szívesebben, s ezzel az úgynevezett pénzügyi válság megoldásában jelentős szerepet játszott Pazhwak afgán nagykövet esélyei megnőttek. Nem szeretnék azonban túl­zóan optimista képet festeni. Az amerikai delegáció nyilván min­den követ megmozgat, hogy a Kínai Népköztársaságot meg­akadályozza jogos helyének el­foglalásában a 114 tagállam kö­zött, s nem kétséges, még más területeken is körömszakadtáig védekeznek, sőt támadnak majd a nyugati hatalmak az ENSZ kö­zelgő 20. közgyűlésén. Carapkin beszéde a nyugati javaslatok tarthatatlanságáról Genf, augusztus 31. (TASZSZ) A genfi tizennyolc hatalmi le­szerelési bizottság keddi ülésén beszédet mondott Carapkin, a Szovjetunió képviselője. Hangoztatta: a bizottság mun­kájában részt vevő semleges álla­mok delegátusainak felszólalásai­ból aggodalom csendül ki amiatt, hogy az Egyesült Államoknak Indokínában és a világ más tér­ségeiben végrehajtott agressziója következtében megromlott a nemzetközi légkör. A szovjet dip­lomata kijelentette: a semleges államok megbízottai elengedhe­tetlennek minősítik az atomfegy­ver által felidézett súlyos veszély megszüntetését. Egészen más szel­lemben fogantak azonban —­ mondotta Carapkin — a nyugati hatalmak nyilatkozatai. A nyu­gati küldöttek nemcsak megvitat­ni nem hajlandók jelenleg az ál­talános és teljes leszerelés kér­déseit, hanem szeretnék vég­érvényesen eltemetni e problé­ma elemzését. Az atomfegyverek további el­terjedésének állítólagos megaka­dályozására szolgáló, nemrégiben előterjesztett amerikai javaslatról szólva Carapkin felhívta a figyel­met arra a körülményre, hogy az indítvány megtételével egy időben Foster amerikai küldött kijelen­tette: a tervezet nem zárja ki a NATO-atomhaderő megteremté­sét. Márpedig nyilvánvaló, hogy a NATO-atomhaderő létrehozásával a revansista nyugatnémet tábor­nokok az atomfegyver birtokába jutnának; más szavakkal, mégis­csak sor kerülne az atomfegyve­rek elterjedésére. — Ez a nyugati álláspont — jelentette ki befejezé­­­­sül a szovjet küldött — nem ké­pezi és nem is képezheti alapját az atomfegyver elterjedése meg­akadályozását szolgáló egyezmény­nek. Felszólalt Foster amerikai kül­dött is, s újból kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozására vonat­kozólag általa előterjesztett szer­ződéstervezet nem tiltja a sokol­dalú nukleáris haderő megterem­tését. Azt bizonygatta, hogy ez a haderő nem jelentené a nukleá­ris fegyverek elterjedését. Lemondott a dominikai jobboldali junta Santo Domingóból jelentik, hogy Imbert tábornok juntája hétfő este bejelentette lemondá­sát. A jobboldali juntához két tá­bornok és három polgári személy tartozik. Imbert televíziós nyilat­kozatában kijelentette, hogy a junta tagjai helyükön maradnak mint ügyvivő kormány, mindad­dig, amíg létre nem jön az ideig­lenes kormány, ő azonban hala­déktalanul visszalép. Imbert azt is bejelentette, hogy a junta tag­jai nem írják alá a megbékélést szolgáló AÁSZ-tervet. Mint ismeretes, az alkotmá­nyos Caamano-kormány már ki­jelentette, hogy némi módosítá­sokkal kész a megbékélési terv aláírására, amely lehetővé tenné az átmeneti Godoy-kormány meg­alakulását. A jobboldali junta meglepetés­szerű lemondása közvetlenül az­után következett be, hogy a pol­gárháború dúlta Dominika fővá­rosában súlyos incidens történt: vasárnap éjjel az Amerika-közi csapatok állásaiból aknatűzzel és automata fegyverekkel lőtték az alkotmányos erők állásait. A ki­alakult tűzharcnak több halálos áldozata volt. Az Amerika-közi erők az Imbert-junta erőire hárí­tották a felelősséget a tűzszünet újabb megsértéséért. Az incidens súlyosságára jel­lemző, hogy dr. Cury, a Caamano­­kormány külügyminisztere az ENSZ főtitkárához intézett külön­­üzenetben hívja fel a világszerve­zet figyelmét a helyzet súlyossá­gára, és kéri az ENSZ közbelépé­sét. Az Imbert-junta lemondásához mindenekelőtt hozzájárult az a tény, hogy az Egyesült Államok a jobboldali juntával szemben megnyilvánult belső ellenállás és a válság elhúzódásának nemzet­közi visszhangja alapján felmér­te, a junta további támogatásá­nak céltalanságát, s megvonta tő­le a csapatai és tisztviselői fizeté­séhez szükséges összegek folyósí­tását. Az AÁSZ tanácskozó testülete — hírügynökségi jelentések sze­rint — összeül, hogy a dominikai válságban bekövetkezett újabb fordulatról meghallgassa a szer­vezet közvetítő bizottságának je­lentését. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1985. szeptember 1. szerda ­KÜLFÖLDI ELEM­E­ K néhány ionban Martin Luther King bejelen­tette, hogy még az idén nagysza­bású, az 1963-ashoz hasonló ará­nyú tüntetést kíván szervezni Wa­shingtonban, ha a kongresszus továbbra sem ad önkormányzatot az amerikai fővárosnak. (MTI) Gorcsakov, a Szovjetunió phen­­jani nagykövete kedden fogadást adott a koreai felszabadulási em­lékünnepségen részt vett szovjet háborús veteránok tiszteletére. A fogadáson megjelent Pak Szon Csei, koreai külügyminiszter. (TASZSZ) Massemba­ Debat kongói (Braz­­zaville) elnök kedden hazérkezett a Szovjetunióban és a Koreai NDK-ban tett látogatásáról. (TASZSZ) Haekkerup dán külügyminisz­ter Prágában tárgyalásokat foly­tatott a két ország közötti kap­csolatok bővítéséről. A dán kül­ügyminiszter kedden sajtóérte­kezleten ismertette a megbeszélé­sek eredményeit. (MTI) Az EAK központi lapjai közük azokat a bagdadi híreket, ame­lyek szerint kormányellenes ösz­­szeesküvés vádjával 72 ismert iraki kommunistát letartóztattak. De Gaulle és Nasszer még az idén találkozik — írja a Rose el Jasszef című kairói folyóirat. Elhalasztották az amerikai acélsztrájkot Johnson elnök személyes nyo­másával újabb nyolcnapos hala­dékot ért el a félmillió acélipari munkás tervezett sztrájkjában: a Pittsburghből Washingtonba ren­delt tárgyaló felek ennyi időre hosszabbították meg megbeszélé­seiket. Megegyezés hiányában a sztrájknak kedden éjfélkor kel­lett volna megkezdődnie. Johnson különrepülőgépen ho­zatta Washingtonba az acélipari szakszervezet vezetőit, és több órás tárgyalást folytatott velük, valamint a tíz legnagyobb acél­ipari vállalat képviselőivel. Az elnök katonai szakértőket vont be a tárgyalásokba, akik — a vietnami válságra utalva — azt állították, hogy „az ország egyet­len napos termeléskiesést sem engedhet meg magának”. A tárgyaló felek keddtől a Fe­hér Ház hivatali épületében, az elnök személyes felügyelete alatt folytatják vitájukat. (MTI) Mára egybesn­ívták a görög koronatanácsot A nép vissza fogja utasítani a jobboldali kísérleteket — hangoztatja az EDA nyilatkozata Amint jelentettük, Konstantin görög király a több mint hathetes politikai válság megoldása végett hajlandó összehívni a koronata­nácsot, megfigyelők azonban még távolinak minősítik a válság ren­dezésének lehetőségét. Kedd este az udvar közlemény­ben jelentette be, hogy mára hív­ták össze a koronatanács ülését. A közlemény a meghívott pártve­zérek neveit sem sorolta fel, ami újabb félreértésekre adhat még alkalmat. Papandreu volt miniszterelnök elhatározta, hogy részt vesz a szerdára összehívott koronatanács ülésén - közölték Athénban, megcáfolva azokat a korábbi hí­reszteléseket, amelyek szerint a Centrum Unió 77 éves vezetője távol marad a megbeszélésről. Az idős politikus mindenesetre to­vábbra is fenntartásokkal él a koronatanács összetételét illetően. Hírügynökségi jelentések meg­erősítik azt a korábbi feltétele­zést, hogy az EDA képviselőjét nem hívták meg a koronatanács ülésére. A görög fővárosból érkező táv­irati jelentések szerint korántsem hárult el a helyzet alkotmányelle­nes rendezésének veszélye. A szél­sőjobboldali ERE (Nemzeti Radi­kális Unió) vezetői most mindent egy lapra tettek fel­­ azon fára­doznak, hogy semmiképpen se en­gedjék a közeljövőben a parla­menti választások megtartását, mivel a népakarat kinyilvánítása egyet jelentene politikai pozícióik jelentős meggyengülésével. „A legutóbbi események azonban — Ci­imakosz csúfos bukása és a demokratikus jogok védelmé­ben fellépő tömegek akciója — egyértelműen megmutatta, hogy nagymértékben korlátozódott a Papandreu volt miniszterelnököt puccsszerűen eltávolító elemek cselekvési szabadsága” — állapít­ja meg Bragin, a Pravda athéni tudósítója. Az EDA, az Egységes Demok­ratikus Baloldali Párt végrehajtó bizottsága nyilatkozatában rámu­tat, hogy abban a súlyos órában, amikor a nép harcában új sza­kasz kezdődik, nem szabad pihe­nőt tartani, mivel a harc célját, az alkotmányos rend helyreállítá­sát még nem sikerült elérni. Az EDA ügyvivő kormány kinevezé­sét követeli, amelynek az alkot­mány megszabta határidőn be­lül meg kell rendeznie a válasz­tásokat. A nép vissza fogja uta­sítani az ERE hatalomátvételi kí­sérletét, bármiféle katonai pucs­­csot vagy diktatórikus berendez­kedést — állapítja meg a nyilat­kozat. Pireuszban 5000 vegyipari mun­kás lépett kedden 24 órás sztrájk­ba. A politikai sztrájk rész­vevői a választások azonnali ki­írását és az augusztus 20-i tün­tetés letartóztatottjainak szabad­lábra helyezését követelik. A tartós politikai válság kezdi szétzilálni Görögország nemzet­­gazdaságát. Mint az AP beszámol róla, „csökken az üzletkötési kedv”, megcsappant az idegenfor­galom, emelkednek az árak, inf­láció fenyeget. (MTI) Cooper és Conrad beszámolt az űrutazásról Mikojan üdvözlő távirata Johnsonhoz Gordon Cooper és Charles Con­rad, a Gemini 5. űrpilótái hétfő délután a Cape Kennedy rakéta­kísérleti telepen műszaki tájékoz­tatást adtak űrutazásukról. Ta­pasztalataikat magnetofonszalag­ra is rögzítették. A tudományos tanácskozás még 9 napig tart. Dr. Berry, az űrhajósok orvosa elmondta, hogy Cooper és Conrad rövid idő alatt visszanyert vala­mit az űrutazás során elszenve­dett tetemes testsúlycsökkenés­ből. Pulzusszámuk és vérnyomá­suk ismét normális. A Gemini 5. űrhajót kedden szállították Cape Kennedybe, ahol a tudósok és műszaki szak­értők alapos vizsgálatnak vetik alá. * Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Johnson ameri­kai elnöknek abból az alkalom­ból, hogy Cooper és Conrad ame­rikai űrhajósok a Gemini 5. fe­délzetén sikeresen befejezték űr­repülésüket. (MTI) Megkezdődtek a Gemini 5. utasainak orvosi vizsgálatai. A képen Cooper felülvizsgálat közben, a repülőgép-anyahajó fedélzetén. Kennan ismert amerikai diplomata feltűnést keltő nyilatkozata George Kennan ismert amerikai diplomata, az Egyesült Államok volt moszkvai és belgrádi nagykö­vete nyilatkozatot adott a Dag­bladet című norvég lapnak. Kennan kijelentette, hogy ugyan nem rokonszenvez a dél­vietnami felszabadító mozgalom­mal, mindazonáltal nem érti, miért nem akar tárgyalni az Egyesült Államok kormánya ezzel a mozgalommal a hadműveletek beszüntetéséről. Kennan a továbbiakban kije­len­tette: Megengedtük, hogy Nyu­­gat-Németország felfegyverkezzék jobban, mint amennyire ez szük­séges, és ezzel olyasmire ösztönöz­tük, amit maguk a németek sem akartak. A német kérdés rendezé­séről szóló szavak hamisan csen­genek a Német Szövetségi Köz­társaságban folyó intenzív fegy­verkezés fényénél. El kell ismernünk az Odera—■ Neisse-határt az egyesített Német­ország keleti határaként — mon­dotta Kennan. (PAP)

Next