Népszabadság, 1965. szeptember (23. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-16 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1965. szeptember 16. csütörtök MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁNT KÖZ 1*0 ISZ 1 LAPJA X 111. évfolyam, 218. szám 1Aradó fillér Budapestre érkezett Corneliu Manescu román külügyminiszter Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és kísérete szerdán Péter János külügyminiszter meghívására baráti látogatásra Magyarországra érkezett. Fogadtatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Böjti János külügyminiszter-helyettes, Vince József, hazánk romániai nagykövete s a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Jelen volt Mihail Rosianu, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint a román nagykövetség diplomáciai munkatársai. Szovjet—csehszlovák közlemény Szerdán Moszkvában közös közleményt adtak ki az Antonín Novotny vezette csehszlovák pártos állami küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról. A közleményben a felek megállapítják, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében teljesen azonos nézeteket vallanak. Hangoztatják, hogy az Egyesült Államok vietnami agressziója következtében előállt helyzet rendkívül nyugtalanító. A szovjet és a csehszlovák kormány továbbra is megadja a szükséges támogatást és segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. Csehszlovákia teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának India és Pakisztán kormányához intézett felhívását, hogy az érdekelt felek haladéktalanul szüntessék , meg a harci cselekményeket, és békés úton rendezzék a közöttük felmerült vitás kérdéseket. A közös nyilatkozat megállapítja, hogy az európai békét jelenleg legfőképpen az Egyesült Államok reakciós köreinek támogatását élvező nyugatnémet militarista és revansista erők fenyegetik. A Szovjetunió és Csehszlovákia az európai béke megszilárdításának legfontosabb tényezőjét a háború utáni német határok, beleértve a két német állam közötti határ megváltoztathatatlanságában látja. Az SZKP és a CSKP vezetői megállapították, hogy a két párt között széles körű együttműködés és rendszeres véleménycsere folyik. A szovjet és a csehszlovák párt képviselői ismét hitet tettek az 1957-es és 1960-as moszkvai nyillatkozatok helyessége mellett. Kiemelték az 1965 márciusában Moszkvában megtartott konzultatív találkozó jelentőségét, és leszögezték, hogy a jövőben is minden erejükkel a találkozó záróközleményében megjelölt célok valóra váltásán fáradoznak. Mindkét küldöttség hangot adott annak a véleményének, hogy az egység megszilárdításának legbiztosabb módja, ha minden kommunista párt fokozza internacionalista felelősségét, aktívan részt vesz az együttes akciókban, az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus elleni harcban, támogatja a népek felszabadító harcát a monopoltőke uralma ellen, a békéért és a nemzetközi biztonságért, a szocializmusért és a kommunizmusért. ,,A kommunista pártok kölcsönös kapcsolataiban abból kell kiindulni, ami egyesíti őket a békéért és a szocializmusért vívott közös harcban.” A közös közlemény végül tudatja, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség később meghatározandó időpontban a csehszlovák vendégek meghívására Csehszlovákiába látogat. A Szovjetunióban tett tíznapos hivatalos látogatás után szerdán délben visszaérkezett hazájába a csehszlovák párt- és állami küldöttség, amelyet Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök vezetett. A vendégeket elutazáskor a vnukovói repülőtérre kikísérte Brezsnyev, Koszigin, Mikojan és több más szovjet vezető. (MTI) A lengyel kormányfő sajtóértekezlete A francia külpolitikai újságírók szövetsége szerdán ebédet adott Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök tiszteletére. Cyrankiewicz az újságírók kérdéseire válaszolva nagy megelégedéssel nyilatkozott De Gaulle köztársasági elnökkel és a francia kormány más képviselőivel folytatott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy a jövőben rendszeres konzultáció alakul ki a francia és a lengyel kormány között a két országot érdeklő valamennyi kérdésről. A lengyel nép és a lengyel Eredménytelenül végződtek a Thant indiai és pakisztáni tárgyalásai A Thant ENSZ-főtitkár befejezte Pakisztánban és Indiában folytatott békéltető tárgyalásait, és szerdán Új-Delhiből repülőgépen elindult New York felé. Indulás előtt nyilatkozott a főtitkár. Szavaiból közvetve kiderül, hogy tárgyalásai eredménytelenek maradtak. Az ENSZ-főtitkár mindazonáltal közölte, hogy tűzszüneti felhívására mindPakisztán, mind India válaszolt, s ebben olyan elemek rejlenek, amelyek „korlátozott mértékben bátorítólag hatnak rá”. Elmondta, tárgyalásai folyamán azt tapasztalta, hogy „mindkét fél jobban kívánja a békés kibontakozást”, mint előzőleg. Az ENSZ főtitkára tárgyalásairól és a tűzszüneti felhívására adott indiai és pakisztáni válaszról érdemi nyilatkozatot majd csak a Biztonsági Tanács számára készítendő jelentésében tesz. Rawalpindiben Bhutto pakisztáni külügyminiszter az AP tudósítójának úgy nyilatkozott, hogy Pakisztán felülvizsgálja az ENSZ irányában tanúsított magatartását, ha a világszervezet nem tartja meg a Kasmír népének 17 évvel ezelőtt tett ígéreteit. A hadijelentések ellentmondóak Hírügynökségi jelentések szerint a nyugat-pakisztáni Sialkot térségében változatlanul folynak a harcok, ezeknek célja azonban most már nem annyira területi nyereség, mint inkább egymás erőinek kölcsönös felőrlése. Mindkét fél továbbra is győzelmet jelent. Folynak légitámadások is. A Reuter Új-Delhiből jelenti, hogy pakisztáni gépek kedden támadták az indiai Jodhpurt és Rajasthant. A Fehér Ház szerdán gyakorlatilag elutasította Ajub Khan felhívását, hogy Johnson elnök személyesen vállalkozzék a közvetítésre India és Pakisztán között. Meyers, az elnök sajtótitkára kijelentette: Az elnök véleménye szerint a megoldást továbbra is az ENSZ keretén belül kell keresni. (MTI) Pakisztán ragaszkodik a kasmíri népszavazáshoz A pakisztáni rádió jelenti: Ajub Khan elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Egyebek között kijelentette, hogy ha India és Pakisztán között tűz*'''', hiet lesz, annak „biztosítania kell a kasmíri probléma méltó megoldását”. A tűzszünet megkötésének feltételeként Ajub Khan ismételten azt jelölte meg, hogy afrikai—ázsiai ENSZ-erők vonuljanak Kasmírba az ellenségeskedések megszűnése után, s ellenőrizzék a három hónapon belül megtartandó népszavazást Kasmír jövőjéről. Máskülönben — mondotta — Pakisztán kész az élethalálharcra, a végsőkig tartó önvédelemre. Sasztri miniszterelnök az indiai rádióban bejelentette, hogy az indiai fegyveres erőknek változatlan lendülettel folytatniuk kell a hadműveleteket, mert az ENSZ főtitkárának Új-Delhiben tett látogatása alatt nem sikerült megegyezni a tűzszünet kérdésében. Utalt Ajub Khan pakisztáni elnök szerdai sajtóértekezletére, és rámutatott, hogy az ott elhangzott kijelentések „teljes mértékben indokolttá teszik indiai részről a védelmi hadműveletek folytatását”. Francia-lengyel nyilatkozat Cyrankiewicz párizsi tárgyalásairól Cyrankiewicz miniszterelnök párizsi látogatásának befejezésével közös lengyel—francia közleményt adtak ki. A lengyel miniszterelnök találkozott De Gaulle elnökkel is. A közlemény megállapítja: a szívélyes légkörben lefolyt tárgyalások során hasznos eszmecsere folyt a két országot érdeklő nemzetközi problémákról, valamint a két ország kapcsolatairól. Megvitatták a délkelet-ázsiai kérdéseket és ezek között elsősorban a nyugtalanságot keltő vietnami fejleményeket. Mind a két fél megállapította, hogy a viet- nami válságot csak úgy lehet megoldani, ha visszatérnek az 1954-es genfi egyezményekhez. Az európai problémákkal kapcsolatban megállapították: a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kapcsolatok normalizálódása irányában mutatkozó tendenciákat támogatni kell oly módon, hogy az előmozdítsa az enyhülés légkörének megteremtését. A felek eszmecserét folytattak az Európa biztonságát érintő kérdésekről és elismerték e problémák fontosságát. Kifejezték reményüket, hogy lehetséges olyan megoldásokat találni, amelyek elősegítik az európai béke végleges megszilárdulását. Kormány — hangoztatta Cyrankiewicz — nagyra értékeli, hogy De Gaulle tábornok már 1944-ben állást foglalt Lengyelország nyugati határainak véglegessége mellett, és álláspontját azóta többször megismételte. Ez a magatartás politikai józanságról és éleslátásról tanúskodik. De Gaulle kijelentései csökkentik az Odera —Neisse-határ véglegessége körüli konfúziót — mondotta Cyrankiewicz és hangsúlyozta: nemcsak Lengyelország érdekeiről van itt szó, hanem mindenekelőtt az európai béke kérdéséről, azaz Németország valamennyi szomszédjának és a kontinens többi népének legéletbevágóbb problémájáról. Az európai biztonság problémájával kapcsolatban a lengyel miniszterelnök kifejtette, hogy a lengyel kormánynak e kérdésben tett javaslatai — a Rapacki-terv, a Gomulka-terv és a biztonság kérdéséről tárgyaló európai konferencia terve — semmit sem vesztettek időszerűségükből. (MTI) India üdvözli a Szovjetunió állásfoglalását Moszkvai tudósítónk jelenti: Kaul, India moszkvai nagykövete szerdán szovjet és külföldi újságírók előtt sajtóértekezletet tartott az indiai-pakisztáni katonai konfliktusról és tárgyalásairól a szovjet vezetőkkel. A nagykövet kérdésekre válaszolva kijelentette: India üdvözli a Szovjetunió hivatalos állásfoglalásait, a legutóbbi TASZSZ-nyilatkozatot, amelyek tükrözik, hogy a Szovjetuniónak nincsenek külön érdekei a hindusztáni térségben, és politikájának egyetlen célja a jó viszony és a béke helyreállítása India és Pakisztán között. Kaul, aki a napokban találkozott Koszigin miniszterelnökkel, s átadta a szovjet kormányfőnek Sasztri üzenetét, kijelentette: a szovjet vezetők biztosították, hogy a Szovjetunió elvi álláspontja a kasmíri kérdésben változatlan. A Szovjetunió jószolgálati ajánlata — mondotta a nagykövet — összhangban van őszinte békevágyával. Hozzátette: India hálás azért, hogy más szocialista országok is a békés rendezés irányában munkálkodnak, s elismerő szavakkal szólt az ENSZ főtitkárának és a világszervezetnek békéltető tevékenységéről. V. P. Dél-Vietnamban egymásra tüzeltek , és nagy veszteséget szenvedtek az amerikaiak Nyolc amerikai repülőgép szer- Idán hét hullámban bombázott Hanoitól mintegy 250 kilométernyire délre levő célpontokat. Az AP jelentése szerint amerikai és dél-vietnami harci repülőgépek az utóbbi 24 órában öszszesen 291 alkalommal intéztek támadást a dél-vietnami hazafiak feltételezett állásai ellen. Guamról felszállt B-52-es amerikai stratégiai bombázók szerda délelőtt huszonnegyedszer kerültek bevetésre a Saigontól mintegy 50 kilométernyire fekvő úgynevezett D övezetben. A szerdai napon a legnagyobb szárazföldi akcióra a Saigontól mintegy 30 kilométernyire fekvő Ben Cat környékén került sor, amerikai, ausztráliai és új-zélandi katonák, valamint dél-vietnami kormánycsapatok a zuhogó esőben eredménytelenül próbálták felfedezni a mintegy tízezer főnyi partizánegységet, amely állítólag ezen a környéken tartózkodott az utóbbi napokban. Egy amerikai katonai szóvivő szerint, a második napja tartó átfésülés egyelőre semmilyen eredménnyel sem járt. A partizánok „feltételezett állásai” mint már annyiszor, ez alkalommal is üresek voltak A tisztogató akciónak egyetlen „eredménye” az volt, hogy a benne részt vevő 173. amerikai légidandár két egysége egymásra nyitott tüzet. Az amerikai csapatok érzékeny veszteségeket okoztak egymásnak. Mint az AFP rámutat, az amerikai légierő két nap alatt négy gépet vesztett Dél-Vietnamban. Az amerikai Michigan állambeli Ann Harbourban nemzetközi értekezlet kezdődött a vietnami probléma megvitatására. A kedden megnyílt tanácskozáson amerikai és külföldi tudósok, írók, vallási vezetők és egyéb közéleti személyiségek vesznek részt, köztük a Nobel-díjas Linus Pauling, továbbá Arthur Miller, a neves amerikai drámaíró, Makato Oda japán, Jules Boy francia és Carlos Fuentes mexikói író. A szeptember 18-ig tartó értekezlet célja konkrét módszerek kialakítása az Egyesült Államok jelenlegi vietnami politikájának megváltoztatására. (MTI) Érdekes bejelentések az athéni űrhajózási kongresszuson Athénban folytatódik a nemzetközi űrhajózási kongresszus. A tanácskozáson Werner von Braun beszámolt az Apollo-program jelenlegi állásáról. A program célja: 1970-ig embert juttatni a Holdra. A kongresszus előtt szerepel egy másik, a Mars meghódítására irányuló amerikai terv is. Az ember Marsra juttatására, amerikai vélemények szerint, valószínűleg csak 1990 táján kerül sor. A kongresszuson részt vevő szovjet küldöttek közül felszólalt Alekszandr Mihajlov, és bejelentette, hogy hamarosan megjelentetik a Hold túlsó oldaláról készült majdnem teljes térképet. Mihajlov akadémikus előadása nagy érdeklődést keltett az űrhajózási kongresszus részvevői körében. A szovjet tudós bemutatott 14 új felvételt a Hold túlsó oldaláról. A fényképek kiváló minősége meggyőzően bizonyítja a Szonda 3. sikeres munkáját. Kedd este a szovjet küldöttség bemutatta a Leonov űrsétájáról készített filmet. (MTI)