Népszabadság, 1965. szeptember (23. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1965. szeptember 16. csütörtök­­ MAGYAR SZOCIALISTA M­U­NKÁSPÁN­T KÖZ 1*0 IS­Z 1 LAPJA X­­ 111. évfolyam, 218. szám 1Ara­dó fillér Budapestre érkezett Corneliu Manescu román külügyminiszter Corneliu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság külügy­minisztere és kísérete szerdán Pé­ter János külügyminiszter meghí­vására baráti látogatásra Magyar­­országra érkezett. Fogadtatására a Nyugati pálya­udvaron megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Böjti János külügyminiszter-he­lyettes, Vince József, hazánk ro­mániai nagykövete s a Külügy­minisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Jelen volt Mi­hail Rosianu, a Román Szocialis­ta Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint a román nagykövetség diplomáciai munka­társai. Szovjet—csehszlovák közlemény­­ Szerdán Moszkvában közös közleményt adtak ki az Antonín Novotny vezette csehszlovák párt­os állami küldöttség szovjetunió­beli látogatásáról. A közleményben a felek meg­állapítják, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében teljesen azonos nézeteket vallanak. Han­goztatják, hogy az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója követ­keztében előállt helyzet rendkí­vül nyugtalanító. A szovjet és a csehszlovák kormány továbbra is megadja a szükséges támogatást és segítséget a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormányá­nak. Csehszlovákia teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormá­nyának India és Pakisztán kor­mányához intézett felhívását, hogy az érdekelt felek haladékta­lanul szüntessék , meg a harci cselekményeket, és békés úton rendezzék a közöttük felmerült vitás kérdéseket. A közös nyilatkozat megálla­pítja, hogy az európai békét je­lenleg legfőképpen az Egyesült Államok reakciós köreinek támo­gatását élvező nyugatnémet mili­tarista és revansista erők fenye­getik. A Szovjetunió és Csehszlovákia az európai béke megszilárdításá­nak legfontosabb tényezőjét a há­ború utáni német határok, bele­értve a két német állam közötti határ megváltoztathatatlanságá­­ban látja. Az SZKP és a CSKP vezetői megállapították, hogy a két párt között széles körű együttműködés és rendszeres véleménycsere fo­lyik. A szovjet és a csehszlovák párt képviselői ismét hitet tettek az­­ 1957-es és 1960-as moszkvai nyil­­­latkozatok helyessége mellett. Ki­emelték az 1965 márciusában Moszkvában megtartott konzul­tatív találkozó jelentőségét, és le­szögezték, hogy a jövőben is min­den erejükkel a találkozó záró­közleményében megjelölt célok valóra váltásán fáradoznak. Mindkét küldöttség hangot adott annak a véleményének, hogy az egység megszilárdításá­nak legbiztosabb módja, ha min­den kommunista párt fokozza in­ternacionalista felelősségét, aktí­van részt vesz az együttes ak­ciókban, az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializ­­mus elleni harcban, támogatja a népek felszabadító harcát a mo­nopoltőke uralma ellen, a bé­kéért és a nemzetközi biztonsá­gért, a szocializmusért és a kom­munizmusért. ,,A kommunista pártok kölcsönös kapcsolataiban abból kell kiindulni, ami egyesíti őket a békéért és a szocializmu­sért vívott közös harcban.” A közös közlemény végül tu­datja, hogy a szovjet párt- és kor­mányküldöttség később meghatá­rozandó időpontban a csehszlovák vendégek meghívására Csehszlo­vákiába látogat. A Szovjetunióban tett tíznapos hivatalos látogatás után szerdán délben visszaérkezett hazájába a csehszlovák párt- és állami kül­döttség, amelyet Antonín No­­votny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök vezetett. A vendégeket elutazáskor a vnukovói repülőtérre kikísérte Brezsnyev, Koszigin, Mikojan és több más szovjet vezető. (MTI) A lengyel kormányfő sajtóértekezlete A francia külpolitikai újság­írók szövetsége szerdán ebédet adott Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök tiszteletére. Cyran­kiewicz az újságírók kérdéseire válaszolva nagy megelégedéssel nyilatkozott De Gaulle köztársa­sági elnökkel és a francia kor­mány más képviselőivel folyta­tott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy a jövőben rendszeres kon­zultáció alakul ki a francia és a lengyel kormány között a két or­szágot érdeklő valamennyi kér­désről.­­ A lengyel nép és a lengyel Eredménytelenül végződtek a Thant indiai és pakisztáni tárgyalásai A Thant ENSZ-főtitkár befe­jezte Pakisztánban és Indiában folytatott békéltető tárgyalásait, és szerdán Új-Delhiből repülőgé­pen elindult New York felé. Indulás előtt nyilatkozott a fő­titkár. Szavaiból közvetve kide­rül, hogy tárgyalásai eredményte­lenek maradtak. Az ENSZ-főtitkár mindazon­által közölte, hogy tűzszü­neti fel­hívására mind­­Pakisztán, mind India válaszolt, s ebben olyan elemek rejlenek, amelyek „kor­látozott mértékben bátorítólag hatnak rá”. Elmondta, tárgyalá­sai folyamán azt tapasztalta, hogy „mindkét fél jobban kívánja a békés kibontakozást”, mint előző­leg. Az ENSZ főtitkára tárgyalásai­ról és a tűzszüneti felhívására adott indiai és pakisztáni válasz­ról érdemi nyilatkozatot majd csak a Biztonsági Tanács számá­ra készítendő jelentésében tesz. Rawalpindiben Bhutto pakisz­táni külügyminiszter az AP tu­dósítójának úgy nyilatkozott, hogy Pakisztán felülvizsgálja az ENSZ irányában tanúsított ma­gatartását, ha a világszervezet nem tartja meg a Kasmír népé­nek 17 évvel ezelőtt tett ígéreteit. A hadijelentések ellentmondóak Hírügynökségi jelentések sz­e­­rint a nyugat-pakisztáni Sialkot térségében változatlanul folynak a harcok, ezeknek célja azonban most már nem annyira területi nyereség, mint inkább egymás erőinek kölcsönös felőrlése. Mind­két fél továbbra is győzelmet je­lent. Folynak légitámadások is. A Reuter Új-Delhiből jelenti, hogy pakisztáni gépek kedden tá­madták az indiai Jodhpurt és Rajasthant. A Fehér Ház szerdán gyakor­latilag elutasította Ajub Khan felhívását, hogy Johnson elnök személyesen vállalkozzék a köz­vetítésre India és Pakisztán kö­zött. Meyers, az elnök sajtótitká­ra kijelentette:­­ Az elnök vé­leménye szerint a megoldást to­vábbra is az ENSZ keretén belül kell keresni. (MTI) Pakisztán ragaszkodik a kasmíri népszavazáshoz A pakisztáni rádió jelenti: Ajub Khan elnök szerdán sajtó­­értekezletet tartott. Egyebek kö­zött kijelentette, hogy ha India és Pakisztán között tűz*'''', hiet lesz, annak „biztosítania kell a kasmíri probléma méltó megoldását”. A tűzszünet megkötésének feltétele­ként Ajub Khan ismételten azt jelölte meg, hogy afrikai—ázsiai ENSZ-erők vonuljanak Kasmírba az ellenségeskedések megszűnése után, s ellenőrizzék a három hó­napon belül megtartandó népsza­vazást Kasmír jövőjéről. Máskü­lönben — mondotta — Pakisztán kész az élethalálharcra, a vég­sőkig tartó önvédelemre. Sasztri miniszterelnök az in­diai rádióban bejelentette, hogy az indiai fegyveres erőknek vál­tozatlan lendülettel folytatniuk kell a hadműveleteket, mert az ENSZ főtitkárának Új-Delhiben tett látogatása alatt nem sike­rült megegyezni a tűzszünet kér­désében. Utalt Ajub Khan pa­kisztáni elnök szerdai sajtóérte­kezletére, és rámutatott, hogy az ott elhangzott kijelentések „tel­jes mértékben indokolttá teszik indiai részről a védelmi hadmű­veletek folytatását”. Francia-lengyel nyilatkozat Cyrankiewicz párizsi tárgyalásairól Cyrankiewicz­ miniszterelnök párizsi látogatásának befejezésé­vel közös lengyel—francia közle­ményt adtak ki. A lengyel mi­niszterelnök találkozott De Gaulle elnökkel is. A közlemény megállapítja: a szívélyes légkörben lefolyt tár­gyalások során hasznos eszmecse­re folyt a két országot érdeklő nemzetközi problémákról, vala­mint a két ország kapcsolatairól. Megvitatták a délkelet-ázsiai kérdéseket és ezek között elsősor­ban a nyugtalanságot keltő viet­nami fejleményeket. Mind a két fél megállapította, hogy a viet-­­ nami válságot csak úgy lehet­­ megoldani, ha visszatérnek az 1954-es genfi egyezményekhez. Az európai problémákkal kap­csolatban megállapították: a Ke­let- és Nyugat-Európa közötti kapcsolatok normalizálódása irá­nyában mutatkozó tendenciákat­­ támogatni kell oly módon, hogy az előmozdítsa az enyhülés lég­körének megteremtését. A felek eszmecserét folytattak az Európa biztonságát érintő kér­désekről és elismerték e problé­mák fontosságát. Kifejezték re­ményüket, hogy lehetséges olyan megoldásokat találni, amelyek elősegítik az európai béke végle­ges megszilárdulását. Kormány — hangoztatta Cyran­kiewicz — nagyra értékeli, hogy De Gaulle tábornok már 1944-ben állást foglalt Lengyelország nyu­gati határainak véglegessége mel­lett, és álláspontját azóta több­ször megismételte. Ez a magatar­tás politikai józanságról és éles­látásról tanúskodik. De Gaulle kijelentései csökkentik az Odera —Neisse-határ véglegessége körü­li konfúziót — mondotta Cyran­kiewicz és hangsúlyozta: nemcsak Lengyelország érdekeiről van itt szó, hanem mindenekelőtt az európai béke kérdéséről, azaz Né­metország valamennyi szomszéd­jának és a kontinens többi né­pének legéletbevágóbb problé­májáról. Az európai biztonság problémá­jával kapcsolatban a lengyel mi­niszterelnök kifejtette, hogy a lengyel kormánynak e kérdésben tett javaslatai — a Rapacki-terv, a Gomulka-terv és a biztonság kérdéséről tárgyaló európai kon­ferencia terve — semmit sem vesztettek időszerűségükből. (MTI) India üdvözli a Szovjetunió állásfoglalását Moszkvai tudósítónk jelenti: Kaul, India moszkvai nagykö­vete szerdán szovjet és külföldi újságírók előtt sajtóértekezletet tartott az indiai-pakisztáni kato­nai konfliktusról és tárgyalásai­ról a szovjet vezetőkkel. A nagykövet kérdésekre vála­szolva kijelentette: India üdvözli a Szovjetunió hivatalos állásfog­lalásait, a legutóbbi TASZSZ-nyi­­latkozatot, amelyek tükrözik, hogy a Szovjetuniónak nincsenek külön érdekei a hindusztáni tér­ségben, és politikájának egyetlen célja a jó viszony és a béke hely­reállítása India és Pakisztán kö­zött. Kaul, aki a napokban találko­zott Koszigin miniszterelnökkel, s átadta a szovjet kormányfőnek Sasztri üzenetét, kijelentette: a szovjet vezetők biztosították, hogy a Szovjetunió elvi álláspontja a kasmíri kérdésben változatlan. A Szovjetunió jószolgálati ajánlata — mondotta a nagykövet — össz­hangban van őszinte békevágyá­val. Hozzátette: India hálás azért, hogy más szocialista országok is a békés rendezés irányában mun­kálkodnak, s elismerő szavakkal szólt az ENSZ főtitkárának és a világszervezetnek békéltető tevé­kenységéről. V. P. Dél-Vietnamban egymásra tüzeltek , és nagy veszteséget szenvedtek az amerikaiak Nyolc amerikai repülőgép szer- I­dán hét hullámban bombázott­­ Hanoitól mintegy 250 kilométer­nyire délre levő célpontokat. Az AP jelentése szerint ame­rikai és dél-vietnami harci repü­lőgépek az utóbbi 24 órában ösz­­szesen 291 alkalommal intéztek támadást a dél-vietnami haza­fiak feltételezett állásai ellen. Guamról felszállt B-52-es ame­rikai stratégiai bombázók szerda délelőtt huszonnegyedszer kerül­tek bevetésre a Saigontól mint­egy 50 kilométernyire fekvő úgy­nevezett D övezetben. A szerdai napon a legnagyobb szárazföldi akcióra a Saigontól mintegy 30 kilométernyire fekvő Ben Cat környékén került sor, amerikai, ausztráliai és új-zélan­­di katonák, valamint dél-vietna­mi kormánycsapatok a zuhogó esőben eredménytelenül próbál­ták felfedezni a mintegy tízezer főnyi partizánegységet, amely ál­lítólag ezen a környéken tartóz­kodott az utóbbi napokban. Egy amerikai katonai szóvivő szerint, a második napja tartó átfésülés egyelőre semmilyen eredménnyel sem járt. A parti­zánok „feltételezett állásai” mint már annyiszor, ez alkalommal is üresek voltak A tisztogató akciónak egyetlen „eredménye” az volt, hogy a benne részt vevő 173. amerikai légidandár két egysége egymásra nyitott tüzet. Az amerikai csa­patok érzékeny veszteségeket okoztak egymásnak. Mint az AFP rámutat, az ame­rikai légierő két nap alatt négy gépet vesztett Dél-Vietnamban. Az amerikai Michigan állam­beli Ann Harbourban nemzetkö­zi értekezlet kezdődött a vietna­mi probléma megvitatására. A kedden megnyílt tanácskozáson amerikai és külföldi tudósok, írók, vallási vezetők és egyéb közéleti személyiségek vesznek részt, köztük a Nobel-díjas Li­­nus Pauling, továbbá Arthu­r Miller, a neves amerikai dráma­író, Makato Oda japán, Jules Boy francia és Carlos Fuentes mexikói író. A szeptember 18-ig tartó érte­kezlet célja konkrét módszerek kialakítása az Egyesült Államok jelenlegi vietnami politikájának megváltoztatására. (MTI) Érdekes bejelentések az athéni űrhajózási kongresszuson Athénban folytatódik a nem­zetközi űrhajózási kongresszus. A tanácskozáson Werner von Braun beszámolt az Apollo-prog­­ram jelenlegi állásáról. A prog­ram célja: 1970-ig embert juttat­ni a Holdra. A kongresszus előtt szerepel egy másik, a Mars meghódítására irányuló amerikai terv is. Az em­ber Marsra juttatására, ameri­kai vélemények szerint, valószí­nűleg csak 1990 táján kerül sor. A kongresszuson részt vevő szovjet küldöttek közül felszólalt Alekszandr Mihajlov, és bejelen­tette, hogy hamarosan megjelen­tetik a Hold túlsó oldaláról ké­szült majdnem teljes térképet. Mihajlov akadémikus előadása nagy érdeklődést keltett az űrha­józási kongresszus részvevői kö­rében. A szovjet tudós bemuta­tott 14 új felvételt a Hold túlsó oldaláról. A fényképek kiváló minősége meggyőzően bizonyítja a Szonda 3. sikeres munkáját. Kedd este a szovjet küldöttség bemutatta a Leonov űrsétájáról készített filmet. (MTI)

Next