Népszabadság, 1965. október (23. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara­no fillér 1. .. SZABADSÁG 196.­,. október 1. péntek­­ MAGYAR SZOCIALISTA M KAKAS PASZT KÖZPON­TI LAPJA XXIII. évfolyam, 231. szám A Mingo!—Magyar Tsz-be látogatott párt- és kormányküldöttségünk Kiküldött munkatársunktól: Csütörtök reggel a magyar párt­os kormányküldöttség az Ulánbá­­tortól 100 kilométernyire fekvő Erdenbe utazott, hogy megismer­kedjék az ottani fpongol—Magyar Barátság Termelőszövetkezet gaz­dálkodásával, életével. Küldött­ségünket útjára elkísérte J. Ce­­denbal elvtárs, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a miniszter­­tanács elnöke. 547 ezer hektáron, 55 ezer átlatra! Az erdeni mezőgazdasági egye­sülés, mint I­. Sagdar elnöktől megtudtuk: Mongólia erdős-sztyep­pes zónájában 547 000 .h.árnyi területen gazdálkodik. A migyé­­nyi birtok túlnyomó része erdő és legelő. A háztáji jószággal együtt 55 000 állatot — lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét és tevét — mondhat magáé­nak. Tért hódít s már 7000 hek­tárra terjed ki a földművelés, ter­melnek gabonát, silónakvalót, zöldséget és burgonyát. A tsz főbb árucikkei a hús, a tej, a gabona, a gyapjú és a nyersbőr. Egy család átlagos havi jövedelme 500 tug­­rik (100­­ugrik —­ 313,64 forint). A szövetkezetben eltöltött nap érdekes és szép volt. A tsz-elnök először egy artézi kúthoz kalau­zolta a küldöttséget. A kutat ma­gyar mesterek fúrták 1962-ben. Naponta 6000 állatot itatnak vizé­ből. Ezután egy 120 tehénnek he­lyet adó téli szállást tekintettek meg a vendégek, majd egy lege­lésző jakcsordához vezetett az útjuk. A­ nyájat két asszony őrzi, mondani sem kell, hogy mind­egyik lovon ül. Vendégségben Bezár pásztoroknál A szövetkezet egyik tejfarmján küldöttségünket két jurtában lát­ták vendégül. Kádár és Cedenbal elvtárs H. Bazar marhapásztor jurtáját látogatta meg. A házi­gazda felesége kiváló fejénő, és a 14 éves kislány is ügyes tanít­ványnak bizonyul. Tavaly 4900 tagrik volt a Család évi jövedel­me. A jurta belseje jó ízlésre és rendszere­letre vall. Az egyik sa­rokban telepes Orion rádió szól, felette tucatnyi könyv látható. Egy tükrös szekrényen pipere­cikkeket, kölnit, rúzst fedeztünk fel. A kedves vendégeket tejes­­teával, aludttejjel, sajttal és ku­misszal kínálták meg. Cedendal elvtárs megkérdezte a pásztortól, hogy melyik írást ismeri, az újat-e vagy a régit. — Egyiket sem — hangzott a válasz —, vi­szont nagyon jól tudok számolni. — Bazar 63 éves, de a 45 éven alu­liak között már nincs írástudat­lan. Nem sokkal később kancafejés­­nek lehettek tanúi a látogatók. De közben már mozgolódni kezdett a közelben legelésző ménes. Az ügyes és bátor lovasok nyeles ponyvával vadlovakat válasz­tottak ki a ménesből és ezeket a küldöttség szeme láttára törték be. Ugyancsak a vendégek előtt futott be a célba a versenylova­­sok népes csopor­tja. Egy 6 éves kisfiú lett a győztes, a második helyezett egy 8 éves kislány. Ünnepi ebéden Ezután ünnepi ebéd követke­zett. Az elnök megkérte Kádár elvtársat, hogy szeletelje fel és ossza szét a főtt bárányt, a mon­golok legkedveltebb ételét. Az ebédnél a szövetkezet elnö­ke, majd Kádár elvtárs,­ utána a megyei párttitkár, végezetül Ce­denbal elvtárs mondott pohárkö­szöntőt. Az elnök elmondta, hogy a szövetkezet már eddig is sok segítséget kapott Magyarország­tól: artézi kutat, öntözőberende­zést és áramfejlesztő telepet. Most filmvetítő gépet és külön­böző vetőmagvakat hozott aján­dékba a küldöttség­ telepére. A fogadáson megjelent J. Cedenbal, a Mongol Népi for­radalmi Párt első titkára, a mi­nisztertanács elnöke, Zs. Szambó, a nagy népi határ elnökségének elnöke, valamint a párt, az ál­lami és a társa­l­lmi élet számos kiemelkedő képviselője. A fogadáson Andrássi Gyula, Kádár János és J. Cedendal mon­dott pohárköszöntőt. Bócz Sándor Taálkozás a szövetkezet tagságával Ebéd után küldöttségünk sza­badtéri gyűlésen találkozott a szövetkezet tagságával. A hallga­tóság fele lóháton ülve hallgatta meg a tsz-elnök, majd Kádár és Cedental elvtárs beszédét. Az el­nök megkérte Kádár elvtársat, tolmácsolja az üdvözletüket a mezőtúri... Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz tagságának. Az elnök közölte, hogy Kádár és Cedenbal elvtársat tiszteletbeli szövetkeze­ti taggá választották, és átadta az erről szóló oklevelet, valamint a munkakönyvét. Közölte azt is, hogy a közgyűlés határozatának megfelelően, a barátság jeléül egy ezüstveretű kantáros és nyer­ges lovat ajándékoznak a ma­gyar küldöttség vezetőjének. Kádár elvtárs megköszönte a meleg vendégbarátságot, majd be­szédet mondott. Elismeréssel szólt a gazdaságban látottakról, majd a két ország együttműködéséről. Megállapította: — Pártjaink és or­szágaink barátsága szilárd, fej­lődik. Népeink elhatározták, hogy szabadságban élnek, a szocializ­must építik és megvédelmezik a békét. A szocialista világfejlődés legyőzhetetlen, de még van ere­je az imperializmusnak is. Eb­ben a helyzetben a szocialista és a békeszerető erőknek össze kell fogniuk. A mongol—magyar ba­rátság a békeszerető erőket szol­gálja. — Végezetül Kádár elv­társ jó egészséget és további si­kereket kívánt a szövetkezet tag­ságának. Cedenbal elvtárs beszédében méltatta a magyar népnek a szo­cializmus építésében kivívott si­kereit, majd elmondotta, hogy a mongol és a magyar párt- és kor­mányküldöttség a legutóbbi na­pokban bensőséges elvtársi meg­beszéléseket folytatott a két or­szág együttműködéséről, a nem­zetközi helyzetről és a nemzet­közi munkásmozgalom időszerű problémáiról. — Ezek a tárgya­lások tovább erősítik országaink barátságát — fűzte hozzá. — Ör­vendetes dolog, hogy nézeteink minden kérdésben megegyeznek. Megemlítette, hogy Magyaror­szág az előző ötéves időszakhoz hasonlóan, a jövőre kezdődő új mongol ötéves terv végrehajtásá­hoz is segítséget nyújt, s ezért újból köszönetet mondott. — A barátság őseink legdrá­gább kincse volt, és a mi szá­munkra is az maradt. Őrizzük, csiszoljuk, fényesítsük a mon­gol—magyar barátságot — fe­jezte be Cedenbal. * Andrásfi Gyula, hazánk ulán­­bátori nagykövete csütörtök este az Ulánbátor Szálló éttermében fogadást adott a Mongol Népköz­­társaságban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tisz­ 1­­c14 a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke jelen­tést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének ta­pasztalatairól. A kormány a jelen­tést megvitatta, elfogadta, s a fa­­kitermelés, -feldolgozás, -fel­­használás, a fával való takarékos­ság, valamint a fahelyettesítő anyagok termelésének anyagi ösz­tönzésére határozatot hozott. (Ez­zel a napirenddel kapcsolatos kommentárunk a lap 7. oldalán.) Az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről, s fel­hívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósítá­sukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi miniszternek az or­vosképzés helyzetéről, a földmű­velésügyi miniszternek a mező­gazdasági munkák menetéről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforga­lom szállítási kérdéseiről szóló tá­jékoztatóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. (MTI) 1966. március 29-re összehívták az SZKP XXIII. kongresszusát Az SZKP Központi Bizottsá­ga, mint megírtuk, szerdán ha­tározatot hozott a XXIII. kong­resszus összehívásáról. A hatá­rozat a következőképpen hang­zik:­­ 1. Hívják öss.7-- vu SZKP XXIII. kongresszusát 166b. fadét. uL iWe. 2. Hagyják jóvá az alábbi napi­rendet: O Az­ SZKP Központi Bizott­­ságának beszámoló jelenté­se. Előadó: LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámoló je­lentése. Előadó: N. MIJRAV­­JOVA, a revíziós bizottság elnöke.­­ Az 1966—70-es ötéves nép­gazdaság-fejlesztési terv kongresszusi irányelvei. Előadó: ALEKSZEJ KOSZIGIN, a minisztertanács elnöke. /fJftfch A párt központi szerveinek §5®* - —-------3. Hagyják jóvá a következő képviseleti szabályokat: Minden 2500 párttagot egy szavazati jogú küldött és minden 2500 tagjelöl­tet egy tanácskozási jogú küldött képviseljen. 4. A párt­ szervezeti szabály­zata értelmében a XXIII. párt­­kongresszus küldötteit a területi és határterületi pártkonferenciá­kon, valamint a szövetségi kom­munista pártok kongresszusain titkos szavazással válasszák meg. Az ukrán, a belorusz, az üzbég és a kazah kommunista párt ,V4­ J Ijarlaliinil küldötteit területi pártkonferenciákon válasszák meg. A továbbiakban a határozat a fegyveres erőknél, valamint a külföldön szolgálatot teljesítő szovjet katonai egységeknél hatá­rozza meg a küldöttválasztás rendjét. (TASZSZ) . Sz S2Z£P Központi Bizottságának határozata a szovjet ipar tevékenységének megjavításáról Az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma határozatában elfo­gadja azokat a javaslatokat, ame­lyeket a központi bizottság elnök­sége dolgozott ki . Alekszej Ko­szigin ismertetett az iparigazga­tás megjavítására, a tervezés tö­kéletesítésére és az ipari termelés gazdasági ösztönzésének fokozásá­ra. A plénum megbízza az SZKP­­ Központi Bizottságának elnöksé­gét és a minisztertanácsot, hogy­­ hozzanak döntést ezekben a kér-­­­désekben, továbbá terjesszék a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé az iparigazgatási szervekről szóló javaslatokat. A plénum megbízza a pártszer­veket és a minisztertanácsot, hogy rövid határidőn belül dönt­sék el az iparági minisztériumok megalakításával, valamint a helyi gazdasági irányító szervek létre­hozásával összefüggő összes szer­vezeti kérdéseket. Az irányítás szervezésének meg­javítására és az iparigazgatás gazdasági módszereinek tökélete­sítésére javasolt intézkedések fő jelentősége abban áll, hogy egye­sítik az egységes állami tervezést a vállalatok teljes önálló gazda­sági elszámolásával, a központo­sított iparági irányítást a köztár­sasági és a helyi gazdasági kez­deményezésekkel, az egyéni kez­deményezés elvét a termelési kol­lektívák szerepének növelésével — állapítja meg a határozat. A gazdasági irányításnak ez a­­ rendszere teljesebben megfelel a­­ korszerű követelményeknek, és lehetővé teszi, hogy jobban ki le­hessen használni a szocialista rendszer fölényét. ___________ Az iparigazgatás iparági elvé­re való áttérés, továbbá a gazda­sági ösztönzők fokozása, a ter­melés fejlesztésében még maga­sabbra emeli a pártszervezetek szerepét, fokozza a vállalatok és a gazdasági szervek munkájáért rájuk háruló felelősséget. A rendelkezésre álló ipari tar­talékok teljes kihasználását, a nemzeti jövedelem növekedését főleg a termelékenység növelésé­vel, a termelés hatékonyságának fokozásával, a beruházások és a termelési állóalapok átadásának megsokszorozásával, a legszigo­rúbb gazdasági takarékossággal, a pazarlás megszüntetésével és a nem produktív költségek felszá­molásával lehet biztosítani, va­lamint azzal, hogy átfogóan kifej­lesztik a dolgozók alkotó kezde­ményezését e feladatok megoldá­sában. A határozat megállapítja, hogy az iparigazgatás jelenlegi szerve­zeti felépítése, továbbá a terve­zési módszerek és a gazdasági ösztönzők nem felelnek meg a korszerű­ követelményeknek és a termelőerők fejlettségi szintjének. A határozat­ rámutat, hogy az iparigazgatásban számottevő fo­gyatékosság a gazdasági módsze­reit rovására menő túlzott admi­nisztrálás. A központi bizottság megálla­pítja: az iparigazgatást ágazati elv szerint kell felépíteni, s en­nek megfelelően létre kell hoz­ni a szövetségi köztársasági és szövetségi iparági minisztériumo­­kkat. Az­ iparvállalatok tevékeny­ségéből ki kell küszöbölni a fö­l­­ösleges előírásokat, csökkenteni kell a tervmutatók számát, és­­ jobban ki kell használni — mint­­ fontos gazdasági mozgatóerőket ,­s a jövedelmet, az árat, a pré-­í miumot és a hitelt. A határozat értelmében a párt­­ és a szovjet kormány a vállalati­­ önállóság bővítése mellett a fon­­­­tosabb fejlesztési irányzatokban,­­ a műszaki korszerűsítésben, a be­­­­ruházásokban, az árakban, a­­ munkabéreknél és más pénzügyi­­ intézkedéseknél továbbra is egy­­­­séges tervpolitikát folytat.­­ A határozat megállapítja, hogy rendkívül jelentős a gazdasági­­ élet tervirányításának tökéletesí­tése, az állami tervezés tudomá­nyos színvonalának emelése. A tervek összeállításánál be kell tartani a következő főbb elveket: a szocializmus gazdasági törvé­nyeit, a gazdaságfejlesztési ará­nyokat, valamint azt, hogy a leg­kisebb ráfordítással az ipari ter-­­­mékek maximumát állítsák elő. A határozat leszögezi, hogy a munkatermelékenység növelésé­nek gazdasági ösztönzői hatéko­nyan előrelendítik a szocialista gazdálkodást a kommunista gaz­dálkodás irányába. Ezzel egyide­jűleg a párt továbbra is gondos­kodik a dolgozók kommunista öntudatának fokozásáról, a mun­ka iránti kommunista magatar­tás kiformálásáról. A pártszerve­zetek kötelessége, hogy az embe­rekben kifejlessze a munka irán­ti helyes erkölcsi magatartást, és megteremtse a feltételeket a tö­meges kommunista alkotómunká­hoz. (MTI)

Next