Népszabadság, 1965. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

2 Az indonéz hadsereg újabb területen oszlatta fel a kommunista pártot A Reuter jelentése szerint az Indonéz hadsereg kedden betil­totta a nyugat-kalimantani kom­munista pártszervezet tevékeny­ségét, és ezzel további lépést tett kommunistaellenes hadjáratában. A nyugat-kalimantani kommunis­ta pártszervezetek betiltásával most már négy tartományban szüntették meg erőszakosan a kommunista párt működését. Ed­dig a nyugat-jávai, a Maluku­­(Fűszer-)szigeteki és a dél-sulawesi (dél-celebeszi) kommunista párt­­szervezeteket oszlatták fel. Amint a Reuter megjegyzi, a hadsereg továbbra is sürgeti Sukamo el­nököt, hogy egész Indonéziában tiltsa be a kommunista pártot.­­ Nasution tábornok, hadügymi­niszter hétfőn felszólította az Egyesült Muzulmán Pártot: fo­kozza tevékenységét a kommunis­ta mozgalom ellen. A katolikus párt kérésen for­dult Sukamóhoz, hogy hozzon in­tézkedéseket a növekvő gazdasági válság ellensúlyozására — jelenti az Antara. Az árak ebben a hó­napban tovább emelkedtek és a munkások élelmezése növekvő nehézségekbe ütközik. (MTI) A Szudáni KP főtitkárának nyilatkozata Mahgub, a Szudáni KP főtitká­ra nyilatkozatot adott a Khar­­túm News Service hírügynökség­nek. Nyilatkozatában hangoztat­ta, hogy a Szudáni KP elleni ösz­­szeesküvést már régen előkészí­tették. Ennek az összeesküvésnek az volt a célja, hogy elszigetelje a kommunista pártot más demok­ratikus szervezetektől. Az amerikai külügyminiszté­riumhoz közel álló sajtó az egyik cikket a másik után jelentette meg a szudáni kommunisták el­len. Egy héttel a párt elleni ak­ció ürügyéül szolgáló omdurmani incidens előtt Szudánba érkezett az amerikai kémszervezet, a CIA közép-keleti részlegének vezetője. Nyugaton nagyon is tisztában vannak azzal, milyen veszélyt je­lent az ő számukra, ha Szudán­ban demokratikus rendszer van hatalmon, és legálisan működik a Szudáni Kommunista Párt. Gazdasági együttműködési programot fogadott el az AÁSZ-értekezlet Hétfőn a késő esti órákban be­fejeződött az Amerikai Államok Szervezete külügyminiszteri ér­tekezletének utolsó munkaülése. A hétfő esti ülés egyhangú döntést hozott arról, hogy az AÁSZ legközelebbi rendkívüli konferenciáját Buenos Airesben rendezik meg 1966 júliusában. A tanácskozás másik aktusa az volt, amikor egyhangúlag megszavaz­ták a „Rio de Janeiró-i gazda­sági és szociális nyilatkozatot”. A nyilatkozat 30 pontban fog­lalja össze az AÁSZ tagállamai­nak gazdasági együttműködési programját, és a következő elvek érvényesülését javasolja­­az AÁSZ módosított alapokmányá­ban, amelyet a jövő évi rendkí­vüli értekezletnek kell elfogad­nia. " Az AÁSZ jövőbeni tevékeny­­­­ségét a gazdasági szolidaritás elveinek ugyanolyan mértékben kell meghatároznia mint a politikai szo­lidaritásnak; a nyugati félgömb országai­­­­nak kötelezettséget kell vál­lalniuk, hogy közös erőfeszítéseket fejtenek ki gazdasági életük stabili­zálására, egymás kölcsönös támoga­tására, különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra; a tagországok közti vám­koz- • lások megszüntetése, a nyers­anyagok árának támogatása a világ­piaci áringadozásokkal szemben, s a latin-amerikai közös piac meg­teremtésének célja; 4 a Szövetség a haladásért cí­­­­mén az Egyesült Államok ál­tal létesített tőkeberuházási program határidejének meghosszabbítása. (MTI) Belgiumban gyilkolt, Ausztriában kémkedett A bécsi Verbelen-per Jan Verbelen, egy flamand SS- egység parancsnoka, aki belga ellenállók legyilkolásáért áll a bécsi bíróság előtt, szemmel lát­hatóan sértődött azért, hogy idő­közben szerzett érdemei ellenére felelnie kell hajdani tetteiért. Amint részletesen beszámolt er­ről, a háború után vezető szere­pet játszott az ausztriai amerikai hírszerző szolgálatban, a CIC osztályvezető-helyettese volt. Az államszerződés aláírása után — bár az amerikaiakkal mehetett volna — az országban maradt, és 1958-tól az osztrák rendőrség számára dolgozott. — Többször nyilvánította kö­szönetét munkámért a belügy­miniszter — hangoztatta Verbe­len. Verbelent a belga bíróság tet­teiért 1947-ben halálra ítélte, és azóta is körözik. (MTI) A gyilkost bevezetik a tárgyalásra. Tárgyalások a Közös Piac és Franciaország viszonyáról A Közös Piac Brüsszelben folyó miniszteri tanácsának ülésén részt vevő öt tagállam képviselői kedden munkaebéden vitatták meg az értekezletet bojkottáló Franciaországgal való újabb egyezkedés lehetőségeit. A nyugati hírügynökségek leg­frissebb jelentései szerint az öt tagállam képviselői felkérték Co­lombo olasz minisztert, mint a miniszteri tanács jelenlegi elnö­két, hogy a Közös Piac válságá­nak megszüntetése céljából foly­tassa a tárgyalásokat Franciaor­szággal. (AFP) 1965. december 1. szerda NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK " néhány sorban Burgiha tunéziai elnök és Mo­­dibo Keita mali elnök Barnaké­ban aláírták a két ország ba­rátsági és együttműködési szer­ződését. (TASZSZ) Dzsha indiai külügyi állam­miniszter hétfőn magához kéret­te az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagykövetét, és tár­gyalt velük az indiai szubkonti­nens helyzetéről. (MTI) Az ENSZ különleges politikai bizottsága megkezdte a vitát az apartheidpolitikáról, s ennek so­rán az afrikai és az ázsiai kül­döttek támadták a nyugati ha­talmakat, mert továbbra is fenn­tartják kereskedelmi kapcsola­taikat a fajvédő Verwoerd-rend­­szerrel. (MTI) A Dán EP központi bizottsági ülésén megvitatták a községtaná­csi választások előkészületeit, és nyilatkozatot fogadtak el az atomfegyverek eltiltásáról. A plénum megválasztotta az új po­litikai bizottságot. (TASZSZ) A norvég külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy gondosan tanulmányozni fogják Kekkonen finn elnök hétfőn tett javaslatát egy norvég—finn atomfegyver­mentes övezet létesítésére. (Reu­ter) Josef Klaus osztrák kancellár hétfőn Washingtonban tárgyalt Bush amerikai külügyminiszter­rel. Klaus javaslatot tett arra, hogy hívjanak össze Bécsben egy nemzetközi konferenciát a béke ügyének megtárgyalására, első­sorban a vietnami kérdés rende­zése érdekében. (MTI) Ben Barka fivére magánvádló­ként lépett fel az ismert marok­kói vezető elrablása ügyében.­­ Nemzetközi elfogatási parancs ki­­­ bocsátását kérte Ufkir marokkói belügyminiszter és Dlimi őrnagy, a marokkói titkosszolgálat főnöke ellen. (MTI) Csou En-laj kínai miniszterel­nök fogadta Jean Chauvelt fran­cia nagykí­­zétet, aki a francia ipari kiállítást nyitotta meg Pe­­kingben. A beszélgetés fő tárgya a vietnami kérdés volt. (AFP) Karjalainen finn külügyminisz­ter ötnapos hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. (Reuter) Eltemették Erzsébet belga anya­­királynét. (AP) November 29-én és 30-án tár­gyalások folytak a Le Duan első titkár vezette vietnami pártkül­döttség és a Kanadai Kommunis­ta Pártnak Tim Buck elnök veze­tésével Hanoiban tartózkodó kül­döttsége között. (TASZSZ) Ennek előbb-utóbb be kellett következnie. Elő­ször volt a sit-in (sit — ülni, ülésezni), azután jött a lie-in (bie ) feküd­ni), majd pedig a teach­­in (teach — tanítani. „teach-in”-nek nevezték az amerikai egyetemi if­júság vitamozgalmát, amely a vietnami hábo­rúra követelt az ország vezetőitől magyarázatot. ( A Szerk.) Most pe­dig eljutott hozzánk a hír Latin-Amerikából, hogy az ottani ifjúságot a spit-in (spit­i köpni) foglalkoztatja. A spit-in-ek két utol­só áldozata Robert Ken­nedy szenátor és Dean Rusk külügyminiszter volt. Mindkettő „jószol­gálati” küldetést teljesí­tett Latin-Amerikában, s bár dél-amerikai poli­tikánkat illetően egy­mással nem értettek egyet, mindkettőjüket egyaránt leköpték a bal­oldali diákok. A külügyminiszté­riumban súlyos aggodal­mat okoztak a spit­in­­ek, mivel nem látszanak az ügy diplomáciai vo­natkozásai. Ismeretes, hogy a CIA mind Rus­­kot, mind Kennedyt fi­gyelmeztette, hogy a kommunista diákok nyu- ART BUCHWALD­­ lat gyűjtve készülnek a látogatásaikra, de egyi­kük sem tanúsított elő­vigyázatosságot. A CIA sürgette Mr. Ruskot és Mr. Kennedyt, hogy vi­seljenek beépített ablak­törlőkkel ellátott űrha­jós sisakot, amikor a dél-amerikai diákokkal érintkeznek. De ők csak legyintettek az ötlet hal­latára.­ Ekkor a biztonsági tisztek arra intették őket, hogy tartsanak 15 lábnyi távolságot a diákoktól, ami még szél­irányban is veszélyte­lennek tekinthető. De Mr. Kennedy és Mr. Rusk mindezt elutasítot­ta. Mr. Kennedy így ér­velt: „Önök sohasem fogják megérteni a la­tin-amerikai álláspon­tot, ha ennyire távol tartják magukat a diákoktól.” Mr. Rusk azt mondta: „Van ott néhány diák, aki Castro köpködő kép­­ ­-áradat mása, de ott van a sok­sok diák, aki a mi olda­lunkon áll.” Elutazása előtt Mr. Kennedy eligazítást ka­pott Nixon volt alelnök­től, aki elsőként esett át ilyenfajta heccen. Mr. Nixon azt mond­ta Mr. Kennedynek: „Ki kell figyelni, mely diákok majszolnak rágó­gumit.” Megmondta Mr. Ken­nedynek, hogy viseljen gumírozott esőkabátot, és mindig tartson ma­gánál tiszta zsebkendőt. Azt is tanácsolta Mr. Kennedynek: „Minél többet kígyóz­zék és hajladozzék, hogy ne mutasson álló célpontot”. Nem lehet tudni, Mr. Kennedy mellőzte-e Mr. Nixon tanácsait, vagy pedig a diákok tapasz­talták-e ki a védekezés­nek ezt a módját.­­k Később Mr. Kennedy megemlítette: „Bár hajladoztam vol­na, amikor kígyóztam.” Nem szerepelt ugyan az AÁSZ-értekezlet na­pirendjén, de az Egye­sült Államok felvétette a Rio de Janeiró-i kon­ferencia tárgykörébe a spit-in-eket. Az Egyesült Államok a következő kiegészítést szerette volna az AÁSZ- egyezményhez csatoltat­­ni: Aki leköp egy ame­­rik­ai diplomatát vagy szenátort, azt büntessék akár 50 dolláros pénz­bírsággal, akár kormá­nya megbuktatásával, ak­ár mindkettővel. De ezt a latin-ameri­kai diplomaták elutasí­tották. A kiegészítés egyik el­lenzője így nyilatkozott: „Éppen elég nehéz az embereinket visszatarta­nunk, hogy ne köpköd­jenek az autóbuszokon és a járdákra. Teljesen lehetetlen arra kérni őket, hogy politikusokra és diplomatákra se köp­jenek.” „Akkor hát — kérdez­te Mr. Rush — mit ta­nácsol, mit tegyünk?” „Amit a latin-ameri­kai politikusok eszten­dők óta tesznek. Mi visz­­szaköpünk.” (Megjelent a New York Herald tribuneban.) Az Olasz EP sikere a pótválasztásokon Sok fontos helyi tanács a baloldali erők kezébe kerül (Római tudósítónk telefonjelen­tése.) Vasárnap és hétfőn pótválasz­tásokat tartottak Olaszországban. Egy és negyed millió szavazó részvételével újjáválasztották há­rom megye, 17 nagyváros és 151 egyéb helység helyi vezető szer­veit, tanácsait. Olasz politikai körök vélemé­nye szerint a mostani pót­választás eredményeiből meg­bízható általános következtetése­ket lehet levonni az egész olasz nép politikai hangulatáról, a bal- és a jobboldal erőinek alakulásá­ról, a koalíciós kormány tömeg­befolyásáról. Ami a baloldal erejét illeti: az olasz baloldali pártok a legtöbb­ helyen növelték szavazataik szá- l mát. Elsősorban az Olasz Kom-­­ munista Párt ért el több helyen­ nagyszerű eredményt. A szóban forgó három megye közül kettő­ben az OKP lényegesen előre­tört: Pesaróban 36,5 százalékról 37,2 százalékra, Vercelliben 28,5 százalékról 29,4 százalékra, Viter­­bo megyében az OKP csekély szavazatveszteséget szenvedett: 29,9 százalékról 29,5 százalékra. Nagy győzelmet aratott az OKP az észak-olaszországi, százezer lakosú Novara városban (18,3-ről 23,2-re), az igen fontos észak­olasz ipari központban, a 80 ezer lakosú Vigevanóban, ahol vala­mennyi induló párt közül a leg­erősebbnek bizonyult (38,2 száza­lék), és az ugyancsak észak­olasz, 30 ezer lakosú ipari város­ban, Valenzában, Nenni pártja, az Olasz Szocia­lista Párt továbbra is visszafej­lődőben van. A tömegek mind­inkább átfordulnak attól a párt­tól, amely a kommunistákkal va­ló akcióegység helyett most a szociáldemokratizálódás útjára lépett. A három megye összesí­tett eredményei alapján az Olasz Szocialista Párt szavazatainak aránya 12,3 százalékról 9,6 száza­lékra csökkent. A szocialisták el­vesztett szavazatait a szilárdan baloldali és a kommunistákkal együttműködő Proletár Egység Olasz Szocialista Párja szerezte meg. Ami a jobboldalt illeti: a mos­tani választás alig hozott válto­zást. A szélsőjobboldali pártok, elsősorban a fasiszták és a mo­­narchisták vagy megtartották ed­digi pozícióikat, vagy kevés sza­vazatot vesztettek. A középbal koalíció pártjai, néhány kivételtől eltekintve, ál­talában teret vesztettek. Pesaro megyében, Vigevano városban és még sok kisebb-nagyobb község­ben és városban a négypártos koalíció elvesztette eddigi abszo­lút többségét. Nagyon valószínű, hogy ezeken a helyeken új, bal­oldali — kommunista, szocialista, proletár szocialista — tanács jön létre. Néhány, elsősorban dél-olasz­országi választókörzetben az Olasz Kommunista Párt nem tudta megtartani eddigi pozícióját és szavazatokat vesztett. A dél­olasz viszonyok — a nyomor, az emigrálás, az általános gazdasá­gi elmaradottság, az ipar hiánya és a tömegek vallásos világnézete — továbbra is a keresztényde­mokrata pártnak kedvez. Buzási János Megállapodás a CGIL és a CGT együttműködéséről Rómában nyilvánosságra hoz­ták az Olasz Általános Szakszer­vezeti Szövetség (CGIL) és a Francia Általános Szakszerveze­ti Szövetség (CGT) tárgyalásairól szóló közleményt. A közlemény leszögezi: a Közös Piac és általában Nyugat-Európa országaiban olyan helyzet alakult ki, amely szükségessé teszi a szó­ban forgó országok dolgozói és szakszervezetei közös frontjának megteremtését a monopóliumok­kal szemben. A két szakszervezet elhatároz­ta:­ Létrehoz­nak egy állandó bi­­­­zottságot a CGIL és a CCT nyugat-európai szakszervezeti ak­cióegységre irányuló kezdeményezé­seinek összehangolása végett; 2 nyilatkozatot tesznek közzé, s • azt elküldik az összes nyugat­­euró­jai szakszervezeti központok­nak; 3 közös kezdeményezéseket tesz­­•­nek, a· annak kivívása végett, hogy elismerjék jogukat a francia és az olasz dolgozók képviseletére a Közös Piac intézményeiben, és hogy a római szerződésben bizto­sított keretek között felléphesse­nek a dolgozók védelmében; b) hogy megteremtsék a Közös Piac hat országának szintjén a szakszervezetek közös frontját. A közlemény befejezésül a köl­csönös együttműködés elmélyíté­sére szólítja fel a­ két szakszerve­zet tagságát. (MTI)

Next