Népszabadság, 1966. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
19456. április 30. szombat Meghalt Hegyi Barnabás Kossuth-díjas kiváló művész Hegyi Barnabás, Kossuth-díjas kiváló művész, sok nagy sikerű magyar film operatőre hosszú betegség után, 52 éves korában elhunyt. Az eredeti látásmódról tanúskodó európai hírű operatőr gazdag életművet hagyott hátra. Nemzedékek tanulják majd munkáiból a film fényképezésének művészetét, a formagazdag ábrázolásmódot. Csaknem 60 filmet forgatott, ő volt az operatőre 1947-ben a világsikert aratott Valahol Európában című filmnek, amely életművének egyik legkiemelkedőbb alkotása. Emlékezetesek a Körhinta drámai erejű képei, a sokat emlegetett bravúros körhintaepizód. Ő volt az operatőre a többi között a Forró mezők, a Díszmagyar, a Ludas Matyi, a Különös házasság, a Feltámadott a tenger, az Éjfélkor, az Alba Regia és az Új Gilgames című filmeknek. Művészetét megőrzi a filmszalag, emlékezetét a közönség, a szakma, kollégái és tanítványai, az egész magyar művésztársadalom, amely mély megrendüléssel gyászolja. Hegyi Barnabást a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Filmgyártó Vállalat saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Megkezdődtek a keszthelyi Helikon-ünnepségek Keszthelyen pénteken megkezdődtek a Helikon-ünnepségek. Az ország 31 egyetemének, főiskolájának és felsőfokú intézményének több mint 1500 hallgatója vesz részt a KISZ ének- és zenefesztiválján, amelyet a Helikon-ünnepségek programjaként tartanak meg. A hagyományos kulturális seregszemlét az agrártudományi főiskola dísztermében nyitották meg, ahol dr. Láng Géza rektor köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó János, a KISZ központi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A háromnapos ének-zenei fesztivál és ünnepség másfél ezer részvevője megemlékezett Bartók Béláról is, akinek ott-tartózkodása emlékére fát ültettek a Helikon-parkban. Az ünnepségen részt vett a merseburgi felsőfokú technikum, a hallei Luther Márton Egyetem és a drezdai műszaki egyetem mintegy 130 diákja is. (MTI) & SZABÓ PÁL: égi május, régi gyermekkor Az első politikai, de inkább forradalmi lendületű írásokat már gyermekkoromban, a Szabad Szóból és kalendáriumából olvastam. Ezeknek az írásoknak, képeknek a hitele, íze, mindmáig benne él a lélekben. Nagyon a gyermek szívére, értelmére hatók voltak ezek az írások, már csak azért is, mert merőben másmilyen vágyakat és reményeket ébresztgettek, mint amineket adhatott vagy adott a falu s a táj. Ezekben az írásokban benne voltak soha nem látott városok, völgyek, hegyek, bányák, gyárak, mindaz, amit önmagától soha nem tudott volna bejárni a képzelet. Hiszen... a mi falunk még mindég jobbágyfalu volt (később is, igen sokáig), aminek a létezését az egymással határos s így összefüggő nagybirtokrendszer határozta meg , tartotta féken, bezápulva a jellegét, egyrészt. Másrészt meg a talaj törvénye és minősége. Szikes legelő, és mocsár, és nádas és legkevesebb volt a szántó. A java földek merevül urasági földek voltak. S ráadásul: a dűlőkön, de bent, a falu utcáin is néha por és néha sár. Mégpedig olyan nagy sár, hogy szinte feneketlen. Mikor mentünk ősszel iskolába, úgy lépegettünk, hogy hol egyik, hol másik lábunkon fogtuk két kézzel fent, a csizmaszárat, mert másképp a szurokszerű sár lehúzta volna a lábunkról. Nemcsak az utcákon, kihajtó utakon, hanem az udvarokon is éktelenül mélyre vágta a sárt a jószág és a kerék. Aztán urasági igák oda és visszában végig s keresztbe a falun! Négy ló, hat ló befogva az igásszekerekbe, és a kocsisok ostora olyan annyira cserdül, hogy cseng belé a falu, s csattog a lábak s kerekek alatt a sár... De az ökörigák is legkevesebb négy darab. Jöttek az igák keresztül-kasul a falun, egy sor emerről, másik sor amarról az ostorok cserdítettek, az első lóiga első nyergeslovának a nyakában vezércsengő csengett, ma autó zúg meg traktor dübörög? Hallották volna meg csak az akkori zajt! Kint meg... harangok kolompoltak a gulyával a réteken... Hát emígy és ó,beh másként is meg ismerkedtünk mi, gyermekkorunkban a táguló élettel és jövendőnkkel, amikor aztán iskolába adtuk s megtanultuk az ábécét, majd olvasni kezdtünk. Egyelőre azt, amit az iskolakönyvek adtak, de hamarosan azt is, amit a felnőttektől kaptunk. Jó néhány családot hamarosan megismertem, de jó kis cimborámékhoz, Dékány Lajosékhoz, aki mellettem ült mindvégig, tehát hat évig az iskolában, a Szabad Szó, ez az eléggé követelős agrárszocialista szellemű hetilap járt, és ennek a kalendáriuma minden esztendőben! Ebből, ezekből olvastam én először május elsejéről, nem tudom, hogy azon időkből csendül-e még ma is viszsza néha a lélekbe, vagy későbbi időkből: ,,... Majd, ha felkel a hegy, a völgy, a bányakatlan!’' De ábrázolások, képek is beszéltek hasonlókról, nemcsak a szövegek. Szívet dobogtatok voltak olvasni sztrájkokról, bebörtönzésekről ... A gyermek nő, mind több betű jut el hozzá, amíg végre valósággá válik szinte minden, amiről csak hallott vagy olvasott. Tizenkét éves elmúltam, tizenháromba jártam, ami elsősorban is azt jelenti, hogy gyerünk csak azonnal napszámra! Határrendezés, árokásásók, de persze, én nem ásós vagyok, csak lapátos. Ami délelőtt még csak megjár, de estefelé már egyszerűen megfordul a lapát a kézben, s a föld leborul. Nem elejti az ember vagy hogy nem bírja, csak egyszerűen fordul egyet a lapát és nincs rajta semmi. Nem érzi az ember, hogy nehéz, csak egyszerűen kifordul. Mintha esze volna és kímélni akarná a gyermeket. De ezt a hasonlót soha nem olvastam semmilyen újságban vagy könyvben. De arról már igen, hogy itt és itt, ekkor és ekkor sztrájkoltak a parasztok. Mint ahogyan mi is sztrájkba léptünk egy hajnalon, inkább, mint reggelen a kastély előtt. Ezt tudtuk, hogyan kell. Mert olvastuk. Tehát tanultuk. Persze a sztrájkot az emberek mondták ki, és mi, gyermekek úgy izgultunk, örültünk, hogy majd megvesztünk, hiszen eddig az emberek napszámra negyven krajcár, a mienk meg húsz és több lesz ezután! Zaj, beszéd, zsibongás, a kulcsár, számtartó, csőszök, jönnekmennek, de hallgatnak a kastély ablakai. És egyszer csak fergeteges, gyorsuló csattogás, lovas csendőrök vágtatnak erre és bele a népbe egyenest. De milyen kár, hogy én semmit, de semmit nem láttam többet, mert csak tudom, de érzem is, hogy mint a béka, ott kucorgok a széles, lapos árok közepén, ami tele van fiatal, tavaszi vadvízzel, de nem kurutytyolok. Azt nem. Lehet, hogy akkor kuruttyoltam volna, ha tudtam volna, hogy majd, valaha én leszek annak a lapnak a tulajdonosa és felelős szerkesztője, amiből annyi mindent tanult a falu. Meg aztán azt is, ha tudtam volna, hogy... a kastélyból iskola lesz majd, az idők sodrán, s hogy jelenleg pedig pedagógusok lakják. Micsoda szédületesen nagy ív-t öleli át az időt akkori május elsejétől mostanig! Ez, alig kifejezhető. KULTURÁLIS HÍREK MAGYAR—JUGOSZLÁV ÜNNEPSÉGEKET rendeznek Szombathelyen és Muraszombaton Pável Ágoston, a magyar és a szlovén nép kulturális kapcsolatainak elmélyítésén fáradozó költő és tudós filológus halálának 20. évfordulóján. A II. DÉL-ALFÖLDI KIÁLLÍTÁS május 1-én nyílik meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. OLASZORSZÁGI VENDÉGSZEREPLÉSRE indul május 28-án a sárospataki népi együttes. Műsorukat a többi között Torinóban is bemutatják.* ZENAIDA MANFUGAS kubai zongoraművésznő a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként Budapestre érkezett. Egyhetes itt - tartózkodása idején ismerkedik a magyar zenei élettel és jövő évi fellépéséről tárgyal. NÉPSZABADSÁG A történelemtudományok népszerűsítői Beszélgetés a Hadtörténelmi Intézetben Hadtörténelmi kutatások hazánkban a honvédség tudományos intézményénél, a Hadtörténelmi Intézetben folynak. A múzeum az ország egyik leglátogatottabb múzeuma, a levéltárban pedig értékes dokumentumokat őriznek, dolgoznak fel. A hadtörténeti osztályon Tóth Sándor történész vezetésével a második világháború anyagán dolgoznak, s az osztály munkájának része a hadtörténelmi tudományok népszerűsítése is. A múlt évben kiadták A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon című munkát, legújabban pedig a MAFILM népszerű-tudományos stúdiójában a katonai stúdióval közösen egy nagy, négy részből álló filmalkotás készül a második világháború történetéről Mementó címmel. De mi az oka annak, hogy a történelemtudományok e fontos területén a népszerűsítő munka viszonylag ilyen későn, a háború után húsz évvel hozza meg gyümölcseit? A második világháború dokumentumai — Az ötvenes évek végén kerülhetett arra sor — mondotta Tóth Sándor őrnagy —, hogy eredeti dokumentumok alapján foghassunk hozzá a második világháború történeti kérdéseihez. Ekkor váltak hozzáférhetővé azok a szovjet levéltári anyagok és azok a részmonográfiák, amelyeket a szovjet történészek a Nagy Honvédő Háború egyes periódusairól készítettek. Munkájuk jelentősen megkönnyítette a baráti országok történészei számára a történelmi események mélyebb elemzését. Ennek részeredményeként született meg egy dokumentumkötet a magyar internacionalistáknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban való részvételéről. Ezt követően sokoldalúbban foglalkozhattunk újabb dokumentumok alapján Magyarország második világháborús szerepével és a szovjet hadsereg hazánkat felszabadító harcaival. Alapvető célunk a tudományos munka, de a tudományos munka eredményeinek népszerű feldolgozását is fontos feladatnak tartjuk. A történelmi dokumentumok kutatása és gyűjtése, feldolgozása és értékelése során merült fel az a gondolat, hogy dokumentumfilmet készítsünk a szovjet hadsereg felszabadító harcairól úgy, hogy az egyben Magyarország második világháborús szerepét is a lehető legpontosabban és az igazságnak megfelelően dokumentálja. Ebből az elgondolásból fejlesztettük ki további célunkat, hogy meg kellene mutatni a második világháború történetét eredetétől, a háborút kiváltó okoktól egészen addig, ,amíg a háborús felelősség kérdését mindazon ismereteknek a birtokában a filmen ábrázolni lehet, amelyeknek megszerzésére az elmúlt két évtized adott lehetőséget. Hogy ez a téma bizonyára érdekli az embereket, azt már az amerikai ítélet Nürnbergben, a szovjet Hétköznapi fasizmus és más filmek is megmutatták. Egymillió méter filmdokumentum — Történelmi események filmen ugyanis mindig nagy élményt jelentenek, azonban ha becsületesen akarjuk a nézők elé vinni a történelmi igazságot, a tudományosan megállapított összefüggéseket, igen nagy archiváló- és feltárómunkát kell végezni. Lakatos Vincével és Vitéz Gáborral, a MAFILM népszerű-tudományos stúdiójának rendezőjével és történész dramaturgjával pontosan egymillió méter eredeti dokumentumot néztünk végig, s ilyen hatalmas anyagból válogattuk össze készülő filmünk nyersanyagát. Először Berlinben néztük meg a potsdami filmarchívum második világháborús teljes anyagát, a korabeli híradóktól kezdve a nyilvánosan nem vetített titkos filmekig, amelyeket az SS és Hitler közvetlen környezetébe tartozó kivételesek készítettek a fasiszta vezetők magánéletéről. Láttuk Hitlert filmen, civilben, amikor elejtette a megszokott pózokat, polgári ruhában, csapott vállúan, meggörnyedt tartásával, farkaskutyájával, és azzal a néhány emberrel, akik bizalmasai voltak. Egy gyároscsaládnak volt egyedüli engedélye, hogy a privát Hitlerről felvételeket készítsen. Ez Vöglein volt, Braun Éva rokona. Olyan filmeket is láttunk a fasizmus borzalmairól, a szisztematikus népirtásról, amelyeket talán nem is lehetne vetíteni, annyira borzalmasak; számunkra nagyon fontosak voltak azok az anyagok, amelyekből világosan kitűnik a háború előkészítésének számos oldala. Kutatásokat folytattunk Romániában, a román csapatok magyarországi harcairól gyűjtöttünk anyagot. Bulgáriában megkaptuk a szeptember 9-i felkelés történetének csodálatosan szép, izgalmas és megrázó anyagát, amely igen gazdag, s feltárja egy ízig-vérig népi forradalom nagyszerűségét. A legnagyobb munkát természetesen a Szovjetunióban végeztük el. Teljes tárgyilagosságra törekedtünk, napi nyolc órán keresztül néztük a filmeket minden hadműveletről, minden politikai eseményről, ami a második világháború történetében akár a legkisebb szerepet is kapta. Film Európa felszabadításáról A tudományos történelmi művek megalkotása — a dokumentáció összegyűjtése, értékelése és feldolgozása már magában véve is — bizonyos időt és távlatot igényel. Milyen új munkák készülnek a második világháborúról? — Az elmúlt húsz év alatt sok könyv jelent meg és különböző filmek is íródtak a második világháború eseményeiről. Ezeket a műveket az jellemzi, hogy korunk nagy kérdéseihez a legkülönfélébb szempontok alapján nyúlnak, de éppen a dokumentumok, a távlat hiánya miatt nem mindig azt adják, amit a tudományosan kialakított történeti szemlélet megkívánna. Dokumentumfilmek serege készült a német fasizmusról, a német kispolgár felelősségéről. Egyszóval sok műben számos fontos, de végeredményben mégiscsak részletkérdésről van szó. A legfontosabb feladat azonban — nekem úgy tűnik —, a második világháború hiteles történetének feldolgozása és bemutatása még megoldatlan. Szükség van a második világháború történetének minél hitelesebb kidolgozására azért is, mert kereteiben lehet igazi jelentőségében megmutatni és megérteni a Nagy Honvédő Háború történetét. Felfogásom szerint ezen az úton még világosabb, megdöbbentőbb képet kapunk a német, imperializmus és a fasizmus, s a vele kapcsolatos angol—amerikai politikai koncepciók szerepéről is. Ezen az úton történettudományos művek még nemigen közelítették meg a második világháború témáját. Ezért tartom igen nagy jelentőségűnek a legújabb szovjet filmvállalkozást, amely Európa felszabadítását viszi vászonra. Bár a film játékfilm lesz, de a valóságra épülő játékfilm, amely hiteles történelmi eseményeket elevenít fel, tudományos elemzések alapján íródik. Azokon a helyeken forgatják majd egész Európában, ahol a második világháború harcai dúltak. A film katonai szakértői sorában a legkiválóbb történészek mellett ott találjuk majd a második világháború egyes hadvezéreit is. Tudomány és honvédelmi nevelés A hadtörténeti tudományok népszerűsítésével milyen célokat követ a Hadtörténelmi Intézet. — Intézetünkben alkotói kollektívánk, amely történészekből és muzeológusokból áll, erőteljesen törekszik a honvédelmi nevelés elősegítésére és alátámasztására a tudomány eredményeire. Bár ez bizonyos túlterhelést okoz nekünk, mégis szívesen felkarolunk és támogatunk e téren minden olyan kezdeményezést, amely elsősorban történelmileg pontos ismeretek terjesztésére irányult Ezzel kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy gyakran bizonyos felelőtlenséggel kezelik a hadtörténelem, főként a második világháború témáit, különböző, nem eléggé ellenőrzött dokumentumokat használnak fel. Így például sokszor nem veszik figyelembe, hogy a háború alatt számos jelentést, harcparancsot, az ellenség félrevezetése céljából tendenciózusan adtak közre. Az is gyakran előfordul, hogy a hadtörténelmi eseményeket fontos összefüggések vizsgálata nélkül és jelentőségüket tekintve olykor felnagyítva ábrázolnak és népszerűsítenek. Magától értetődik, hogy a történelemtudományok népszerűsítéséért nemcsak tárgyi dokumentumokra van szükség, hanem azoknak az intézeteknek együttes munkájára is, amelyek történelemtudományi kutatással foglalkoznak. Egy-egy téma keretében érvényre kell jutnia a tudományos eredményeknek általában is. Például a magyar ellenállási mozgalommal és a magyarok részvételével az antifasiszta ellenállási mozgalmakban intézetünkben tudományosan foglalkozunk, évek óta gyűjtjük és rendszeresen feldolgozzuk a dokumentumokat, tárgyi emlékeket, visszaemlékezéseket; együttműködünk a Partizán Szövetséggel, a Párttörténeti Intézettel és külföldi tudományos intézményekkel is. Szluka Emil 7