Népszabadság, 1966. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-10 / 136. szám
1868. június 10. péntek N E I’ SZ A B A D S A Mongólia eredményei példázzák a nem kapitalista fejlődés lehetőségeit Folytatja munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusa Kocsis Tamás a Népszabadság és az MTI kiküldött munkatársa jelenti. Történelmi feladatot állít a mongol nép elé a Mongol Népi Forradalmi Párt most folyó XV. kongresszusa: az ipari-agrár Mongólia megteremtését, a szocializmus teljes felépítését abban az országban, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt méltán emlegettek az elmaradottság példájaként — hangoztatták a mongol pártkongresszus küldöttei és a külföldi testvérpártok képviselői csütörtökön a kongresszus tanácskozásának harmadik napján. A küldöttek szinte kivétel nélkül hangsúlyozzák azt is, hogy milyen nagy jelentőségű Mongólia számára a szocialista országokkal való tervszerű és sokoldalú gazdasági együttműködés, a szocialista országoktól kapott segítség. Csütörtökön újabb külföldi pártküldöttségek képviselői szólaltak fel a kongresszuson, s beszédeikben gyakran visszatért az a fontos megállapítás: a mongol népnek az elmúlt 45 évben elért sikerei egyértelműen példázzák, milyen nagy lehetőségek állanak azok előtt a gyarmatosítók által elmaradottságba kényszerített országok előtt, amelyek a fejlődés nem kapitalista útját választják. Üdvözölte a kongresszust Vasile Patilinet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, M. Sabolcik, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségének póttagja, M. Marinko, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végreható bizottságának tagja. Lazzarino, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Miana, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Óriási tapssal fogadta a kongresszus Dang Quang Minhnek, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front központi bizottsága tagjának felszólalását, aki hangoztatta, hogy az SZKP XXIII., a Csehszlovák Kommunista Párt XIII. és most a Mongol Népi Forradalmi Párt XV. kongresszusa megmutatta, hogy a szocialista országok népei milyen figyelemmel kísérik a vietnami nép helyzetét, és szolidaritást tanúsítanak harca iránt. Köszönetet mondott a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak, a kommunista pártoknak, a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, a világ népeinek a vietnami nép harcához nyújtott támogatásért.ségek nevében Fehér Lajos mondott beszédet. A többi között kijelentette: — úgy hiszem, nincs túlzás abban, ha azt mondom: ez a gyár is szimbóluma a mongol nép forrradalmi eredményeinek, annak a történelmi 45 esztendőnek, ami a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével kivívott népi forradalom győzelme óta eltelt. S egyben szimbóluma a gyár a szocialista országok napról napra fejlődő együttműködésének is. Lelkesedéssel és büszkeséggel tölt el valamennyiünket, hogy a Mongol Népköztársaság dolgozó népe, pártja vezetésével eredményesen építi a szocializmust, és olyan célt tűz maga elé, mint a szocializmus építésének betetőzése. A mongol népmunkájának sok sikere önmagáért beszél, s a Mongol Népi Forradalmi Párt helyes marxista—leninista politikájának fényes bizonyítéka. A szocialista országok — közöttük Magyarország — számára is öröm és természetes kötelesség, hogy ebben a munkában lehetőségeikhez mérten együttműködnek a mongol néppel, és segítik a Mongol Népköztársaságot. A kommunista és munkáspártok abszolút többsége — folytatta Fehér Lajos —, közöttük a Mongol Népi Forradalmi Párt is — a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért küzd, mert úgy véli, hogy ez elengedhetetlen feltétele a közös ellenség, az imperializmus elleni eredményes harcnak. Mongol elvtársainkkal együtt kommunista meggyőződéssel valljuk, mi is, hogy minden olyan cselekedet, ami az egységet gyengíti, ellenkezik a marxizmus-leninizmus tanításaival és a népek érdekeivel. Ennek szellemében ma valamennyi szocialista országnak és valamennyi marxista-leninista pártnak proletár internacionalista kötelessége az amerikai imperialista agresszió ellen harcoló vietnami nép tettekben kifejezett, egybehangolt támogatása. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a mon- r gol kommunisták is ezt vallják. Fehér Lajos beszéde az ulánbátori textilgyárban A Fehér Lajos elvtárs vezette magyar pártdelegáció csütörtök délelőtt, a kanadai, a görög és a venezuleai testvérpárt küldöttségével együtt, látogatást tett a mongol kisipari szövetkezetek országos szövetségének gyermekruhakészítő üzemében. A magyar küldöttség az üzemben találkozott azokkal a mongol fiatalokkal, akik korábban budapesti textilgyárakban dolgoztak. Később a delegáció megtekintette az épülő ulánbátori ruhagyárat. Az építkezés magyar segítséggel, magyar szakemberek közreműködésével folyik. Délután az MSZMP küldöttsége — három kontinens hét testvérpártjának delegátusaival együtt — az ulánbátori ipari kombinát textilgyárát látogatta meg. A külföldi vendégeket elkísérte Dugerszuren miniszterelnök-helyettes és Damdin iparügyi miniszter. A gyárban — amely termékeinek harmadátexportálja — három magyar mérnök, dr. Aczél Györgyné, Gerhát Zoltán és Halasi Sándor közreműködésével most kísérletezik ki a műszállal kevert gyapjúszövet termelésének módszereit. Damdin iparügyi miniszter nagy elismeréssel szólt a magyar szakemberek munkájáról. A gyárban rendezett munkásgyűlésen a külföldi pártküldött tudtak megegyezni. Az ügy anynyira izgalmassá vált, hogy Macneton amerikai hadügyminiszterhelyettes és Brosio, a NATO főtitkára is sürgősen a görög fővárosba repült. Végül is elérték, hogy Grivasz a szigeten maradhasson. De milyen áron? A Grivasz-ügy kis híján megtorpedózta a Sztefanopulosz-kormány egész konszolidációs programját. A szélsőjobboldali úgynevezett Progresszív Párt vezére, Markezinisz kijelentette, hogy ha Grivasz távozik, akkor pártja megvonja a kormánytól a támogatást. Ez egyet jelentett volna a kormány bukásával. A másik oldalról Cirimokosz külügyminiszter és hívei vették tűz alá a miniszterelnököt. Az ügy Cirimokosz lemondásával végződött. Néhány napra megszűnt a kormány parlamenti többsége. Ismét működésbe lépett a megvesztegetési gépezet: ötmillió drachmát és miniszteri tárcát ajánlottak a Papandreu-féle Centrum Unió bármelyik képviselőjének, ha hajlandó megfordítani a köpönyegét, így szereztek nagy keservesen újabb három disszidenst, és állították helyre a mindössze két lelket számláló kormánytöbbséget a parlamentben. Héthónapos parlamenti szünet ki gondolta volna még egy fél évvel ezelőtt is, hogy Sztefanopulosz, aki sohasem tartozott a jobboldali szélsőségesekhez, s főleg a Papandreuval szembeni személyi elfogultsága vitte az ellentáborba, oda jut, hogy a Markezinisz-féle félfasisztákkal kollaborál? Sőt a Grivasz-ügy óta mindinkább nyilvánvaló, hogy a kormány függőségbe került a szélsőjobboldaltól, és ma már Markezinisz jobban tudja érvényesíteni akaratát, mint akár a miniszterelnök. Ez visszatükröződött a májusi kormányátalakításban is, amikor hat tárca cserélt gazdát. A mérsékelt Ciimokosz helyét a külügyminisztérium élén a hírhedten jobboldali Tombasz, a ciprusi kérdés NATO-megoldásának szószólója foglalta el. Markezinisz stílusára ismerhetünk abból is, hogy a kormány — példátlan módon — hét hónapban állapította meg a parlament „nyári szünetét”. (Az intézkedés megszavaztatásának pillanatában a kormány mindössze egy szavazattöbbséggel rendelkezett a parlamentben.) A jobboldal nem csinál titkot belőle, hogy miért akarja ily hosszú időre kivonni a kormányt a törvényhozás mindenféle ellenőrzése alól. A héthónapos szünetet tervezik felhasználni a demokratikus szervezetekkel való leszámolásra. A sajtójuk megírja, hogy mindenekelőtt a Lambrakisz nevét viselő ifjúsági mozgalom van az útjukban. Ez a harcos, dinamikus szervezet áll a diákmegmozdulások élén. A „Damoklesz-hadművelet" A kormányból kivált Chimokosz lapja, a Machi pedig izgalmas leleplezést közöl a fegyveres testületekben zajló jobboldali szervezkedésről. A görög vezérkari főnökség különleges irodát hozott létre, amely a „Kommunizmus elleni harc” nevet viseli. Hivatalosan azt állítják, hogy a haladó mozgalmak elleni pszichológiai hadviselés az iroda feladata, a Machi azonban úgy tudja, hogy máris kidolgoztak egy „Damoklesz-hadművelet” elnevezésű akciótervet, amelynek a feladata a haladó szervezetekkel való erőszakos leszámolás, és a Karamanlisz-időkre emlékeztető újfasiszta rend létrehozása lenne. Jellemző a légkörre, hogy a kormány betiltotta a Tömb című film bemutatását: a film a görög ellenállási mozgalomnak állított emlékművet. Papandreu egyik nyilatkozatában ellenállási mozgalomnak nevezte azt a mai tömegmozgalmat is, amely július óta a disszidens kormány ellen folyik, mert szerinte „mindinkább szükségessé válik, hogy az ellenállás formái hasonlítsanak a náci megszállás elleni harcra”. A nyugati NATO-politikusokat érthető módon ismét nagy izgalomban tartja a görög helyzet. Alig van olyan hét, hogy ne érkezzen egy-egy magas állású amerikai személyiség Athénba. Legutóbb Raymond A. Hare külügyminiszter-helyettes járt ott, s nyíltan meg is mondta az újságíróknak: „Az Egyesült Államokat nyugtalanítja a NATO délkeleti szárnyának helyzete." Közben Cipruson Makariosz óvatos, de félreérthetetlen kezdeményezéseket tesz a görög és a török lakosság ellentétének felszámolására (például 800 000 font segélyt szavaztatott meg a harcokban megsérült török lakóházak helyreállítására), nyilatkozataiban nem olvasunk az Enoziszról, de annál többet Ciprus nemzeti függetlenségéről. Kezdenek tehát kibontakozni a tavaly júliusi királyi puccs távolabbi következményei. Egy görög válság helyett ma már kettő van: az egyik a görögországi reakció és a demokratikus tömegek konfliktusa, a másik pedig az új arcot öltő ciprusi válság, amely mind kevésbé a görög többség és török kisebbség, s mindinkább a haladó ciprusiak és az Athénban kormányzó reakció konfliktusa. A két görög válság együtt pedig a NATO általános bomlásának egyik igen lényeges eleme. Szabó L. István Erdei Ferenc felszólalt a Jugoszláv dolgozók Szocialista Szövetségének kongresszusán (Belgrádi tudósítónktól.) A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége VI. kongresszusának csütörtöki ülésén felszólalt Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy a két ország történelmi fejlődése a különböző vonások ellenére sokban hasonlít. Ez lehetővé teszi, hogy tapasztalataik kölcsönösen értékesek és tanulságosak legyenek egymás számára. A tapasztalatcsere akkor is értékes, ha eltérő tapasztalatokkal ismerkedünk meg, mert ez gondolkodásra ösztönöz, és akkor is, ha hasonlóságukkal már alátámasztják egyes törekvéseink megalapozottságát. Erdei Ferenc megállapította, hogy a két ország állami, társadalmi és gazdasági kapcsolatai örvendetesen bővülnek, majd a falu és a mezőgazdaság kérdéseiről szólt, ami a kongresszusnak egyik központi témája. Lengyel pártmunkásküldötség érkezett Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Ferdriccd Habernak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével csütörtökön lengyel pártmunkásküldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Balló István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Jelen volt Jan Kiljanczyk budapesti lengyel nagykövet is. ( 3 A KÖZÉLET HÍREI A kubai nagykövet búcsúfogadása Dr. Juan José Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a közeljövőben végleg eltávozik Magyarországról, csütörtök este búcsúfogadást adott a városligeti Gundel Étteremben. A fogadáson megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója, Czinege Lajos vezérezredes, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Pója Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az úttörő-találkozó részvevőinek tisztelgése a hősi halottak emlékművénél A IV. országos úttörő-találkozót ünneplő pajtások csütörtökön országszerte tisztelegtek történelmünk és munkásmozgalmunk nagy halottainak emlékművei előtt. Koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten a haza szabadságáért és függetlenségéért elesett hősök emlékművénél. Sok száz úttörő és kisdobos állt sorfalat, amikor elhelyezték a Magyar Úttörők Országos Szövetsége, és a szomszédos országokban tevékenykedő testvérszervezetek koszorúját, majd az egyes kerületek küldöttei rótták le kegyeletüket. Hasonló megemlékezésre került sor a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél, ahol ugyancsak népes gyereksereg adózott tisztelettel és hálával a felszabadító harcokban a magyar haza szabadságáért hősi halált halt katonáknak. A főváros valamennyi kerületében és az ország minden városában és községében megkoszorúzták az úttörők küldöttei az emlékműveket és az emléktáblákat. Úttörők koszorúznak a Hősök terén. (Tormai Andor felvétele / MTI Fotó.) 3£agtjar—saovjvt htsztíisútfi gt/űrvsít Ssiffoli Unhagytírban Csütörtök délután magyar— szovjet barátsági gyűlés volt a Szegedi Ruhagyár művelődési termében. A közvetlen hangulatú összejövetelen szép számban megjelentek azok a munkások és munkásnők, akik szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn az odesszai és a jereváni ruhagyárak dolgozóival. Részt vett a gyűlésen Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, s ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A gyűlésen Perjési László, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára méltatta a szocialista országok közötti együttműködés és a magyar—szovjet barátság jelentőségét, majd F. J. Tyitov szólalt fel. A gyűlésen részt vett vendégek megtekintettek néhány üzemrészt és elbeszélgettek a munkásokkal.