Népszabadság, 1966. november (24. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

MEGTÉVESZTŐ ÁLLATNEVEKA tudomány egymillió­nál is több állatfajt tart számon név sze­rint. Nagy részükről azonban csupán a kutatók tudnak, hi­szen az ezernyi apró bogarat és legyet csak ők ismerik. Az állat­fajok jelentős részének azonban nemcsak latin vagy görög „tudo­mányos nevük” van, az ismertebb madarakat és emlősöket minden nép elnevezte már többé-kevésbé találó módon. Azonban úgy a tu­dományos, mint a széles körben elterjedt állatnevek közül igen sok tévedés vagy éppen kohol­mány alapján keletkezett. A koholmányon alapuló állat­nevekre jellegzetes példa egy hasznos, fecskére emlékeztető madarunk, melyet „kecskefejő­nek” neveznek. E név alapjául nyilván az szolgált, hogy e ma­dárnak viszonylag kis csőre ha­talmas szájnyílásban folytatódik, s különösen estefelé előszeretet­tel tartózkodik a nyájak és az istállók közelében. A hiedelem szerint széles szájnyílása segítsé­gével a tehenek és a kecskék tejét szívja, s ettől véres lesz a háziállatok teje. A valóság ezzel szemben az, hogy a kizárólag rovarokkal táp­lálkozó, rendkívül hasznos ma­dár az állatállomány körül száll­­dosó legyeket és szúnyogokat fog­ja össze röptében, s e tevékeny­ségében van segítségére tág száj­nyílása. E hasznos madárról el­terjedt koholmányt egykor ta­lán a tudósok is elhitték, hiszen a „caprimulgus” tudományos ne­vet adták neki, ami szó szerint „kecskefejőt” jelent. A tudo­mányos nevet már nem lehet megváltoztatni, azonban hazánk­ban mindjobban terjed a már Herman Ottó által is javasolt „lappantyú” név. Ugyancsak kellemetlen hang­zású állatnév a „fülbemászó” is. Egy teljesen ártalmatlan, hosz­­szúkás testű rovart neveznek így, melyről az a tévhit terjedt el, hogy előszeretettel bújik a mezőn alvó ember fülébe. Egyes állatnevek gyakran fél­reértésre adhatnak alkalmat. Így a gyermekmesékből is ismert kedves jószágról, a „sündisznó­ról ” joggal gondolhatnánk, hogy a sertésekkel van rokonságban, holott mint rovarevő, inkább a cickányokhoz áll közelebb. Nevét nyilván mozgékony, valóban a disznókra emlékeztető orra ré­vén nyerte. Ugyancsak közismert és hely­telen eredetű állatnév a „víziló” is, hiszen állatkertjeink közked­velt lakójának még külsejében sem fedezhetünk fel hasonlóságot a lovakkal. Itt azonban már év­ezredekkel ezelőtt történt a té­vedés, hiszen­ Hérodotosz is „fo­lyami ló”-ként emlegette. En­nek az állatnak valóban nehéz felfedezni a rokonságát, s így történhetett, hogy a régi arabok „vízibivalynak” nevezték. Egyip­tom környékén pedig „rer”-ként ismerték, ami egyszerűen „vízben élőt” jelent. A tudomány megál­lapítása szerint a víziló a serté­sek rokona, helyes neve tehát inkább „vízidisznó” lehetne. . Némiképp hasonló a helyzet hazánk egyik legkevésbé is­mert állatfajával, az úgyneve­zett „földikutyával” is. Ez a sa­játos, a talajban vakondok mód­jára élő, járatokat ásó rágcsáló természeti ritkaságaink közé tartozik. Valószínűleg örök rej­tély marad, hogy miért kapta nevét, hiszen semmiképp nem rokona a kutyáknak, s inkább a patkányokhoz áll közel. Az ugyancsak a talajban élő „vakondok” már közismert állat, neve mégis két félreértésnek alapja is lehet. Sokan ugyanis valóban „vak”-nak tartják, s úgy hiszik, szeme a bőre alatt van. A valóság ezzel szemben az, hogy a vakondok nem vak, bár szeme kicsiny és csökevényes. A tévedésen alapuló vagy ép­pen megtévesztő hazai állat­nevek közül csupán a leggyako­ribbakat említhetjük, így pél­dául kevesen gondolnák, hogy a „sárgarigó” — ugyanis valóban sárga — nem rigó, hanem a málinkók közé tartozik, s így helyesebb a madártankutatók ál­tal javasolt „aranymálinkó” név. Egyik leggyakoribb téves állat­nevünk a „teknősbéka” is. A teknős a hüllők csoportjába tar­tozik, tojásból kikelt utódai azon­nal tüdővel lélegzenek, míg a béka kétéltű, s így porontyai lár­vakorukban kopoltyúikkal ve­szik fel a vízben oldott oxigént. Gyakran előfordul, hogy egy állatfajnak két neve van. Ilyen például a „süllő” és a „fogas”. Sok ember úgy gondolja, hogy a „fogas” speciális balatoni hal­faj, mely sehol másutt nem található. Az igazság ezzel szem­ben az, hogy a süllő és a fogas ugyanazon halfaj két neve. Hasonló a helyzet a párducok­kal és a leopárdokkal. Ugyanis tökéletesen mindegy, hogy pár­ducot vagy leopárdot mondunk, mivel mindkét név egyaránt el­terjedt és helyes. A megtévesztő állatneveik egész seregét találjuk a tengeri állatok körében, így például a „tintahal” nem hal, hanem tíz­lábú, puha testű, a polipok roko­­na, s helyesebben szépiának kel­lene neveznünk. A „tintahal” névből azonban csupán a „hal”­­ra való utalás téves, ugyanis a szépiák valóban rendelkeznek sö­tét váladékot termelő mirigyek­kel, melyeknek váladékából a szépiafestéket készítik. A tenger élővilágának gyakori tagjai a tengeri sünök és tenge­ri ugorkák is. Talán mondanunk sem kell, hogy ezek nem sünök, s nem ugorkák. Elnevezésük azonban természetesen nem té­vedésen, hanem költői hasonlaton alapul. Dr. Farkas Henrik KERESZTREJTVÉNY A vízszintes 1., 30., 42. és a füg-i­gőleges 1­­4., 19. egy-egy ország fővárosa. (Ezek a beküldendő megfejtések.) VÍZSZINTES. 7. Régi magyar név. 11. Betű­t kimondva. 12. Adásvétel útján kerül forgalom­ba. 13. Nyári zi­vatarban gyakori az ilyen csapás. 14. Régi méltó­ság. 16. Határozó­­szó. 17. Titokban figyel. 20. Kitűnő idős színészünk vezetékneve. 22. Eötvös Loránd Tudományegyetem. 24. IKZ. 25. Kapu közepe. 26. Cakó Ferenc. 28. Figyel­met felhívó szó, rendszerint a hadd szóval együtt használjuk. 29. Ilyen világítás is van. 32. Rendben (ameri­kai szólás-mondás — ékezettel). 33. VFI. 35. Mikszáth Kálmán egyik regé­nyének címe: .. . Miklós. 37. Kairóban lakó. 39. ... France, francia légitár­saság (ékezetfölösleg). 40. Kéve fele. 41. Olasz köszönés. FÜGGŐLEGES. 2. Úgynevezett. 3. Három betű az ábécéből. 5. Földrész. 6. Televízió. 7. A holland légitársaság rövidítése. 7. A télire ejtett alma is ilyen. 9. őrsé­gek, őrhelyek (régi katonai kifejezés). 10. Betű­k kimondva. 15. Mesefilm cí­me. 13. Szántásnál nélkülözhetetlen. 21. Régiek, nem használhatók (ékezet­tel). 23. Városi házakon van (fölös ékezet.) 27. Csomagolásra használják. 31. Helyhatározó rag. 34. A vaj készí­tésekor keletkezik. 36. IRR. 37. Kató, Cili. 38. Ifjúsági Bizottság. 40. A fel­­szabadulás előtt az illegális kommu­nista párt segélyakciójának rövidí­tése volt. A sok ezer helyes megfejtés közül sorsolással választják ki a nyertese­ket. (HÁROM) Egy férfi emlékezik Az ez évi Karlovy Vary-i fesztivál díjnyertes jugoszláv filmje • BEMUTATÓ: NOVEMBER 17. Egy tízfilléresekkel teli táskát teszek az asztalra. Elfordulok és megkérem egyik pajtásomat, mar­koljon a pénzbe és pénzzel teli kezét tegye a háta mögé. Ezután én is belemarkolok a pénzbe és a pénzt zsebre teszem. Azt mon­dom a pajtásomnak, körülbelül felezze meg a nála levő pénz­­mennyiséget és a felét dobja vissza a tálba Ekkor előveszem a nálam levő pénzt és megkér­dezem, elhiszi-e, hogy nálam ugyanannyi pénz van, mint ná­la, meg öttel több, sőt ezenkívül még annyi, hogy a nála levő pénzmennyiséget ki tudom egé­szíteni egy tucatra. Megkérem, hangosan számolja vissza a ná­la levő pénzdarabokat a tálba. Miután ez megtörtént, én is le­számolok annyi pénzdarabot, amennyi nála volt, majd még ötöt, végül pedig még annyit, amennyivel együtt a nála levő pénzdarabok száma tizenkettőt tesz ki. A kezemben pedig nem marad semmi. Megoldás: Tizenhét darab tíz­fillérest készítek előre a zsebem­be. Nem tudom, hogy a néző mennyit vett ki, ezért dobatom vele vissza a pénz felét. Ha úgy látom, hogy tíznél kevesebbet dob vissza, újra megfeleztetem, mert az a lényeg, hogy a nézőnél tíz­nél több pénzdarab ne marad­jon. Én a pénzbe belemarkolok, de csak az üres öklömet teszem a zsebembe és az előre elkészí­tett tizenhét pénzdarabot csör­getem. Teljesen mindegy, hogy a nézőnél mennyi pénz van, mert ha azt kiegészítem egy tucatra, az mindig tizenkettő, és hozzá­adok még ötöt, az tizenhét. Az előadásnál persze először az öt­tel több pénzt számoljuk le, csak ezután egészítsük ki egy tucatra, mert így a gondolatmenet kevés­bé követhető. Ha nincs elég tíz­filléresünk, golyókkal vagy kavi­csokkal is előadhatjuk a mutat­ványt. F qVolfo­n/CívtSz/Q Játék a nevekkel Az alább felsorolt neveket he­lyezzétek el az ábrában úgy, hogy a vastagon szedett négyzetekbe kerülő betűk átlós irányban fe­lülről lefelé olvasva egy hetedik nevet adjanak. Megfejtésül ezt a hetedik nevet küldjétek be. K O N R A D VENCEL C S A N A D KAROLY ELEMÉR MARTON MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A november 6-i szám rejtvényeinek megf­ejtése: Keresztrejtvény; Petrográd. Hős vá­ros, Az Auróra, Leningrád. Rejtett szavak: Jókai Mór. A november 6-i számunkban közölt rejtvények helyes megfejtéséért a kö­vetkező pajtásokat jutalmazzuk: Sulyok Mária, Balaton; Brumán Ka­talin, Tisza­szederkény; Varga Rózsa, Dunavecse; Király Tivadar, Gyula; Pintér József, Kaposvár; Szóth Sán­dor, Kerékteleki; Varga Miklós, Ná­­dasdladány; Némedy Bernadetté, Sop­ron; Budai Dénes, Kun­fehértó; Ko­vács László, Debrecen; Ficsór Ágnes, Erdőteleki; Szőke Zsuzsa, Eger; Erdé­lyi Gizella, Veszprémvasvány; Szalai Péter, Páli; Neiser Klára, Visegrád; Szanyi Borbála, Pápa; Pekárik Mária* Kondoros; Mezey Cecília, Hőgyész; Deák Mária, Salgótarján; Madar Jut­ka, Püspökladány; Trapp István, Sár­­keresztes; Falusi Sarolta, Mátranovák; Szakács Judit, Duka; Farsang Lajos, Pázmánd; Kováts Kálmán, Kisláng; Pömneki Éva, Burány Kati, Mezei Ist­ván, Szegedi Éva és Kokály Erzsi, Bu­dapest. A nyerteseknek a jutalmat postán küldjük el. IICORVI­Ni [^ORVtN M | LEGNAGYOBB I 1 fmrtífí* ÁRUHÁZ I­I ml 110h legnagyobb■ áruhá^^álasztéki

Next