Népszabadság, 1966. december (24. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
1966. december 4. vasárnap NÉPSZABADSÁG Az MSZMP Központi Bizottságának fogadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a IX. pártkongresszus befejezése alkalmából a kongresszuson részt vett külföldi pártküldöttségek tiszteletére szombat este fogadást adott a Magyar Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A fogadáson részt vettek az MSZMP újonnan megválasztott Központi Bizottságának tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Ott voltak a kommunista és munkáspártok hazánkban tartózkodó delegációinak vezetői és tagjai A meleg, baráti fogadáson Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pohárköszöntőt mondott. Kádár János fogadta Leonyid Iljics Brezsnyevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártjának a IX. kongresszuson részt vett küldöttségét . Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, a küldöttség vezetőjét, J. V. Andropovot, a kb titkárát, K. F. Katujevet, a kb tagját, a Gorkij területi pártbizottság első titkárát, O. P. Kolcsinát, a kb póttagját, a Moszkva területi pártbizottság első titkárát és F. J. Tyitovot, a kb tagját, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. A találkozón magyar részről jelen volt: Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkárai, Puja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője, Erdélyi Károly, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, hazánk moszkvai nagykövete. A szívélyes légkörű, baráti találkozón a két testvérpárt képviselői véleményt cseréltek az őket kölcsönösen érdeklő időszerű kérdésekről. Elutazott a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet pártküldöttség Szombat este elutazott Budapestről a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán. A delegációt Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezette. Tagjai voltak: J. V. Andropov, a központi bizottság titkára, K. F. Katusev, a központi bizottság tagja, a Gorkij megyei pártbizottság első titkára, O. P. Kolcsina, a központi bizottság póttagja, a moszkvai területi pártbizottság első titkára és F. J. Tyitov, a központi bizottság tagja, budapesti szovjet nagykövet, aki Budapesten búcsúzott a küldöttség többi tagjától. A szovjet vendégek búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságánakelső titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Pója Frigyes, a Központi Bizottság osztályvezető-,je, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Szipka József moszkvai magyar nagykövet, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. (MTI) Testvérpártok delegációinak látogatásai Az MSZMP IX. kongresszusára érkezett külföldi delegációk közül szombaton három küldöttség látogatott el üzemekbe és intézményekbe. . A bolgár pártküldöttség Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a minisztertanács elnökének vezetésével meglátogatta a Bolgár Kultúra, valamint a magyar—bolgár Agromas és Intranszmas társaság budapesti irodáját. A vendégeket elkísérte Vaszil Bogdánon, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Bolgár Kultúra munkájáról, feladatairól Sztojan Radev igazgató tájékoztatta a vendégeket.. Az Intranszmas budapesti irodájában Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint a szervezet vezetői, az Agromas budapesti irodájában pedig Kiss János kohó- és gépipari miniszterhelyettes, valamint Bodolai Imre igazgató tájékoztatták a vendégeket munkájukról és feladataikról.A mongol delegáció, amelyet Demcsigij Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára vezet, szombaton Andrásfi Gyulának hazánk ulánbátori nagykövetének társaságában a Budapesti Húsipari Vállalatot látogatta meg. A mongol vendégeket Csikvári Jenő, a IX. kerületi Pártbizottság titkára, Köves Béla, a Húsipari Tröszt vezérigazgatója és Dömötör Károly, az üzem pártszervezetének titkára üdvözölte. Gaston Plissonniere-nek, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével, a francia küldöttség a Budapesti Keksz- és Ostyagyárba látogatott. A vendégeket elkísérte Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára. A francia küldötteket a gyárban Szeles Gábor, a X. kerületi Pártbizottság titkára, valamint a gyár vezetői fogadták. A kongresszus erőt, ösztönzést adott Szerszámgépipari Művek : Tovább javítjuk pártmunkánk módszereit A Szerszámgépipari Művek székesfehérvári gyáregységében a műszakkezdést megelőző negyedórákban kis csoportok tárgyalnak a kongresszus eseményeiről, a felszólalásokról. Csaknem egy hét óta, mióta a kongresszus tart, mindennaposak ezek a „spontán röpgyűlések” — mondja Glaez Ferenc szb-titkár. — Élénk visszhangja van a kongresszusnak. A munkások nem elégszenek meg azzal hogy este otthon elolvassák az újságot vagy meghallgatják a rádiót. kíváncsiak egymás véleményére is. Paksi József művezetőtől kérdezem, hogy a kongresszuson eddig elhangzottak közül mi ragadta meg leginkább a figyelmét? — .Ami a legjobban megragadott: az elmúlt négy esztendő munkájának értékelése. Hogy jó volt az, amit mi, kommunisták csináltunk e négy esztendő alatt. A párt vezetése alatt az öszszes dolgozók derekas munkájából gazdagabb lett az ország, jobban élnek az emberek. Ez — véleményem szerint — egyértelműen kiviláglik a beszámolóból, és ez az igazság. Vannak gondok, bajok is, hogyne. Négyévi munkánknak ez a kongreszszusi összegezése mégis megnyugtat s további erőt ad. Jó érzés biztosan tudni azt, hogy helyes úton járunk. Ritter György műszaki csoportvezető hozzáfűzi: — Én — afféle gyakorlatias műszaki módjára igyekeztem nyomban „lefordítani” a gyár nyelvére azt, ami a gazdasági mechanizmusról a kongresszuson elhangzott. Általában tetszik nekem az a szemlélet, ahogy a kongresszusi beszámoló — és a felszólalások is — a gazdaságirányítás kérdéseit megközelítették. Az új, korszerű formák bevezetésének legfőbb szorgalmazója a párt. — S ez vonatkozik a pártmunka módszereinek javítására is — teszi hozzá Molnár Ernő öntödei művezető. — Mélységesen egyetértek azzal, amit erről Biszku elvtárs elmondott. A szervezeti szabályzat a mostani módosításokkal alkalmasabb keretet ad a kommunisták tevékenységének. Elhatároztuk, hogy a kongreszszust követő első taggyűlésen alaposan megvitatjuk ezeket a kérdéseket, és tovább javítunk pártmunkánk módszerein. T. Mezőberényi Aranykalász Tsz: Bizakodón nézünk a jövő elé A hó és az eső a mezőberényi Aranykalász Tsz tagságát is beszorította a házakba. Jócskán van most idő a közös ügyek megtárgyalására. De nincs is olyan este, hogy kisebb-nagyobb csoportok ne gyűlnének össze a szövetkezet székházába. Az emberek mérlegelik, megtárgyalják gazdaságuk helyzetét. Amikor most rájuk nyitottam, éppen egy bizakodó beszélgetés közben találtam a szövetkezeti embereket. A párt IX. kongresszusán a szövetkezetek tevékenységéről adott értékelés és a jövőre szóló javaslatok elégedettségre hangolták a szövetkezet tagjait. — Még sohasem volt ilyen jól előkészítve a jövő esztendő, mint most — mondja Kocka Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke. — S minden okunk megvan rá, hogy bizakodjunk a jövőben, hiszen a mi munkánkhoz is nagy segítséget nyújtanak azok a tervezett intézkedések, amelyekről Kádár elvtárs beszélt a kongreszszuson. A szövetkezetben sokat foglalkoznak most a földtulajdon tervezett rendezésével. A könyvelők már ki is számították, hogy a tszben több mint 200 olyan úgynevezett „bebíró” földtulajdonos van, akik nem is laknak a községben. A zárszámadások idején ezért a szövetkezet sok-sok ilyen EGYÜTT LENINNEL A nagy tanácskozás második szó napján Leonyid Iljics Brezsnyev, miután elmondta felszólalását, Lenin-portréval ajándékozta meg a kongresszust. A hangulat, amely addig is gazdag volt érzésekben, egyszerre felforrósodott. Lenin a megnyitás első percétől kezdve szellemi ihletője volt kommunistáink számadásának, de a küldöttek az ajándékozás nagyszerű pillanatában, talán a portré szuggesztív művészi erejétől is lenyűgözve, szinte tapinthatóan érezték jelenlétét. A teremben ülő, idős veterán tekintete a boltozatos homlokra, Lenin arcmására tapadt, és szinte hallani vélte a messze hangzó szavakat, melyek hatására egykor a felbolydult Petrográdban örökre elkötelezte magát a forradalomnak. A kongresszus művészvendége, aki maga is többször megfogalmazta már a nagy forradalmár alakját, a forró pillanatban a fellelkesült emberek között meglelte és megérezte azt, akit mindig is keresett Leninben: az ihletet, a tettek, a gondolatok serkentőjét. A fiatalok a tiszta emberség, a harcos, küzdeni kész humanizmus Leninjének jelenlétét érezték. S az volt igazán jóleső megérzés, hogy a portréból áradó emberszeretet nem csupán szimbólum maradt. Lenin jelenlétében az emberért való harc lett a kongresszus vezérlő gondolata. Tovább a lenini úton! Ez a jelszó világított a tanácskozóterem homlokzatán, ezt az eltökélt szándékot példázta a Központi Bizottság számadása, ez volt a mélyreható elemzés alapgondolata is. Napról napra többet tenni az emberekért. Lenin szellemében megteremteni az ésszerű gazdasági rendet, melyben még teljesebben kibontakozhatnak az ember alkotó értékei. Mind jobban megbecsülni a munkát, a szorgalmat. Tartalmas életet, biztonságos, nyugodt öregkort teremteni mindenkinek, aki dolgozik. Egy idős borsodi bányász írta a kongresszushoz címzett levelében, hogy számára nagy megnyugvás Lenin szellemét érezni a felszólalásokban. „Együtt Leninnel, ez a legfontosabb!" — írta levele befejezéseként, figyelmeztetve arra, hogy nagyon becsüljünk meg minden jó szándékot, minden értelmes tettet, s minden hazánkfiát, aki verejtékezni kész a közös boldogulásért. S testvéri népek koszorújába fonódva — méltó nemzeti önérzettel, de fullánkos nacionalista indulatok nélkül —, Lenin szellemében szolgáljuk a szocialista forradalom ügyét. Az elvek, a szándékok tisztasága, a torzítások és a túlzások elleni határozott kiállás, a hibák lankadatlan felkutatása, az előrelépés lehetőségeinek szenvedélyes keresése jelezte Lenin jelenlétét a kongresszuson. Az a közvetlenség és mélyen őszinte hang, ahogyan például az ófehértói tszelnökasszony beszámolt gondjairól, s az a segíteni kész együttérzés, amellyel szavait elvtársai fogadták. A Szovjetunió Kommunista Pártjától kapott szép ajándék, a Lenin-portré tehát nem maradt elvont jelkép csupán, hiszen a barátság, az újért való harc, a kor megértésére való törekvés serkentő levegője áradt körülötte. S mély tisztelete a roppant műnek, melyet Lenin örökül hagyott. Kékesdi Gyula földtulajdonossal levelez, a földjáradék kifizetése végett. A tulajdonosoknak és a szövetkezetnek egyaránt hasznos lesz ennek megegyezés alapján történő rendezése — ez a tagság véleménye. A szövetkezetben nem csökken, hanem növekszik a fiatalok száma. Prorok János technikus, a KISZ titkára immár 40 tagú szervezet vezetője. E fiataloknak mintegy fele már itt tanul szakmát, vagy iskola után itt kezdi az életét, a faluban. Általános a helyiek véleménye, hogy a jövőben, a kedvező javaslatok alapján, még több fiatal tér vissza. Liska János elvtársat, a szövetkezeti pártszervezet titkárát sokan keresik fel ezekben a napokban. Mind többet olvasnak el a kongresszusi tanácskozás anyagából a szövetkezet tagjai, s egyik-másik problémát megvitatják a párttitkárral is. A kommunisták egy csoportja Biszku elvtárs referátumának elolvasása után arról vitatkozott, miként kell majd módosítani a kommunisták munkáját, miután a jövőben tagjelöltség nélkül veszünk fel új tagokat a pártba. Egyöntetű volt a vélemény, hogy valóban megérett már a helyzet a tagjelöltség rendszerének megszüntetésére, viszont nagyobb gonddal kell törődni azzal, hogy valóban jól ismerjük a felvételüket kérő embereket. Ezért gondosabban kell figyelni és segíteni a társadalmi szervezetek, a szocialista brigádok aktivistáinak munkáját, hogy a legjobbak mindenkor eljussanak a párthoz. Megalapozott bizakodást váltottak ki a berényi szövetkezeti tagokban a párt kongresszusának javaslatai, s ez a bizakodás felfokozta a még jobb munkára való készség egészséges hangúvát is. T. P. Kender-Juta : Urális számvetés Érthetően jó a hangulat a Kender-Jutában: 14 napi nyereséget terveztek erre az évre, s már 21-nél tartanak. A gyáriak azonban azt is felmérik, hogy minek tulajdonítható ez az eredmény. Elsősorban és döntően a vállalat megjavult munkájának. A dolgozókat a párt kongresszusán elhangzott országos számadással együtt ez is foglalkoztatja, hiszen mindkét számadásnak ugyanaz a fő tanulsága. Klárik Györgyné, az előfonó hattagú Előre brigádjának vezetője példákkal bizonyítja: a kongresszus reális számvetést adott az életszínvonalról. Az árrendezés mellett például azt is tapasztalhatták a gyárban, hogy az idén 10 százalékkal emelkedtek a keresetek. Csak a második félévben több mint félmillió forint prémiumot kaptak a fizikai dolgozók — minden korábbinál többet. — Világos, őszinte beszéd hangzott el a kongresszuson: az életszínvonal további emelkedése attól függ, miként dolgozunk, mennyivel adunk többet és jobbat — mondja. — Vannak egyesek, akik csak kapni szeretnek, és sűrűn benyújtják igényeiket, sőt, követelőznek. De a dolgozók többsége azt vallja, hogy csak a több munka érdemel nagyobb anyagi megbecsülést. Zombik Sándor szövődei üzemvezető megjegyzi: — Napról napra figyelem a kongresszus tanácskozását, és átgondolom, mennyi új, nagy feladatot tartogatnak a következőévek. Bizonyos, hogy a növekvő feladatok több felelősséget s több tettet is kívánnak tőlünk, műszaki vezetőktől. Például nem szabad megrekedni a tavaly még dicsért, de jövőre már elavultnak számító módszereknél. Ami a jövőt illeti, az szép: 1967-ben korszerű importgépsoron megindul nálunk a műszálgyártás. Nagy vállalkozás ez, hiszen világviszonylatban is még csak a kísérletezés szakaszában van a gyártástechnológia. Persze nem könynyű szakítani az évtizedeken át megszokott juta, kender és lertkóc alapanyaggal. De mernünk kell vállalni az újat. Csak így lehetünk versenyképesek. Nagyobb szakképzettségre lesz szükségünk, tanulni kell, kísérletezni, gazdálkodni — röviden: felelősséggel s áldozatvállalással dolgozni, örvendetes, hogy valamennyien így látjuk ezt, s húzódozás nélkül egyetértünk a tennivalókban. A Kender-Jutában is bizakodást, újult erőt és ösztönzést adott a párt IX. kongresszusa. A gyár dolgozói készen állnak, hogy megvalósítsák a kongresszusi határozatokból a rájuk háruló feladatokat. I. Cs. 11