Népszabadság, 1967. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

1967. január 27. péntek NÉPSZABADSÁG TERMELNI KEZD 1971-BEN • Készülnek a borsodi sörgyár tervei Sokak számára talán furcsának tűnik: a fogm­ogtató télben miért írunk a sörről? De hát a „nyár itala” világszerte veszít idényjellegéből, a borfogyasztás rovására fokozatosan gyarapo­dik a téli sörivók tábora. Ta­valy januárban 100 ezer hektoli­terrel több sör fogyott az ország­ban, mint 1960 első hónapjában. A söripar kereskedelmi szervei már évek óta jelzik: a fokozó­dó igényekkel a termelés nem tud lépést tartani, vagyis a meg­levő gyárak teljesítményét szá­mottevően már nem lehet to­vább fokozni. Megnyugtató meg­oldást csak egy újabb gyár épí­tése hozhat. Évek óta tart az ez­zel kapcsolatos tervezgetés, s ennek nyomán — ha jókora ké­séssel is — elkészültek az új sör­gyár tervei. Miért Borsodban ? Varga Pál elvtárstól, a Magyar Országos Söripari Vállalat ve­zérigazgatójától kértünk ezzel kapcsolatban részletes informá­ciót. — Hazánkban 1918 óta nem épült új sörgyár; üzemeink a bővítések és a rekonstrukciók el­lenére többségükben elavultak — mondta bevezetőben Varga elv­társ. — Ezért is, de még inkább a sörfogyasztás rohamos növe­kedése miatt már évekkel ezelőtt szükség lett volna egy új gyárra. A nemrég lezajlott verseny­­tervtárgyaláson a bizottság úgy döntött, hogy a benyújtott mun­kák közül az Élelmiszeripari Ter­vező Intézet terve a legmegfele­lőbb, ezért ez az intézet készíti a beruházási programot is. Ennek jóváhagyása után számításunk szerint még az idén megkapjuk a kiviteli tervek egy részét, s a jövő év elején megkezdődhet az építkezés. Több gazdaságossági számítás és a fogyasztás alakulása alap­ján döntöttek az új gyár helyé­ről, amelyet Miskolchoz közel, Bocs és Hernádnémedi közsé­gek határában jelöltek ki. Mind­három vidéki sörgyár (Pécs, Sopron, Nagykanizsa) a Dunán­túlon van, az ellátás, a szállítá­sok megkönnyítése végett gaz­daságosabb tehát az ország ke­leti részében építeni az új üze­met. Borsod megyében tavaly már több mint félmillió hektoli­ter sört fogyasztottak, s a szom­szédos Szabolcs megyét Kőbá­nyáról nagyon nehéz ellátni. A gyártáshoz szükséges sörárpa je­lentős hányada a borsodi földe­ken terem, tekintélyes szállítási költséget lehet megtakarítani a közvetlen felhasználással. Sörfőzés — programvezérléssel Megemlítettük Varga Pál ve­zérigazgatónak, hogy a jó sör alapfeltétele a jó víz, milyen a víz Miskolc környékén? — Még a döntés előtt kutató­fúrásokat végeztettünk a víz­művekkel, s a majdani gyár te­rületén kiváló minőségű vizet adó erre találtunk. A tervek sze­rint erről a területről­ látják el a jövőben a megyeszékhely vízhá­lózatát is.­­Ezek után az új gyár gépi fel­szereltségéről, teljesítményéről hallottunk. A Miskolc melletti gyárban meglesz majd minden olyan korszerű technikai beren­dezés, amit ma sikerrel használ­nak a világ új sörüzemeiben. A sörfőző házban automatikus programvezérlő berendezés irá­nyítja majd a több száz hekto­liternyi sörlét egyik üstből a másikba; a malátázóüzemben az automatikus gépek segítségével megszüntetik a söripar legnehe­zebb fizikai munkáját, a malá­taforgatást; a palackozóüzemben olyan gépsorok dolgoznak majd, amelyek óránként 12 000—16 000 üveget töltenek meg. Ezek a nagy teljesítményű berendezések ugyancsak a Borsod környéki sör­­fogyasztási adatok alapján kerül­nek az új gyárba. (Az ország más vidékeihez hasonlóan itt is elsősorban a palackozott sört ke­resik a vásárlók. Ezért a borsodi gyár termelésének 70 százaléka palackokban kerül majd forga­lomba.E­nyékről, akik Kőbányán három évig tanulják a sörgyártás mester­ségét, s azután az új gyár szak­munkásaiként kerülnek haza,fa­lujukba — válaszolta a vezérigaz­gató. A körülbelül 500 millió forint értékű beruházás első üteme előreláthatólag 1970 végére el­készül, így a gyár 1971-ben már félmillió hektoliter sörrel eny­híti a jelenlegi sörhiányt. Hogy addig miként segít magán a sör­ipar, erre ma senki nem tud megnyugtató választ adni. Az új gyár évekkel megkésett. Végre elkészül majd, de addig, a követ­kező négy évre nem ígérhet­nek több sört. Medveczky László A sörgyár makettje. Már tanulnak a jövendő szakmunkások Teljes elkészülte után évente 1 millió hektoliter sört gyárt az új gyár, kétszer annyit, mint például a nagykanizsai gyáregység, de dunántúli társához hasonlóan csak 450 dolgozója lesz. S hol találnak majd elegendő, jól kép­zett szakembert?­­ A korábbi években ipari tanulókat szerződtettünk a kör- A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR elfekvő készletéből megvételre ajánlja fel 80 db német importból származó rozsdamentes NA 50 karimás csatlakozású mágnesszelepét engedményes áron, használt állapotban. A szelepek eredeti beszerzési ára 8400,- Ft/db. Érdeklődni levélben vagy telefonon: NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR Nyíregyháza, Vasgyár utca 5—9. Telefon: 14—26 ügyintéző: Borka Zoltán anyaggazdálkodó Csokonai-karnevál Debrecenben A Hajdú megyei Vendéglátó­­ipari Vállalat rendezésében nagy­szabású farsangra készülnek a Hajdúságban. Február 17-től kezdve kilenc napon át megren­dezik a hagyományos Csokonai farsangi karnevált Debrecenben. A farsangon sor kerül tiszántúli szakácsok „parádéjára” az Arany Bika Szállóban, továbbá a ven­déglátószakma ifjú mestereinek versenyére. Vadászvacsorákat rendeznek és régi receptek sze­rint készítenek el hagyományos ételeket. A Hortobágyon a farsangolás szánkózással kezdődik, amíg a vendégek a pusztát járják, addig a csárdaudvaron fellobog a téli ökörsütés lángja. Hajdúszobosz­lón, Hajdúböszörményben, Hajdú­nánáson és Polgáron is rendez­nek nagyobb farsangi mulatságo­kat. A cement- és mészipar tájékoztatója: Egymillió tonna kapacitású új cementmű épül Beremenden Zavartalan lesz a lakosság ellátása (Tudósítónktól.) A cement- és mészipar terme­lésének alakulásáról, az állami ipar és a lakosság ellátásáról, va­lamint a fejlesztési tervekről adott tájékoztatót csütörtökön Vácott Andrejkó Gyula, az ÉM Cement- és Mészipari Országos Vállalat vezérigazgatója. A cementtermelés tavaly, a ro­hamosan emelkedő szükséglet jobb kielégítésére, jelentékenyen, 218 ezer tonnával nőtt 1965-höz viszonyítva. A lakosság mintegy 400 ezer tonna cementet kapott a magánerőből történő lakásépítés­hez és a javításokhoz. Az iparág 51 ezer tonnával teljesítette túl éves tervét. A vasút tehermente­sítése, és a szállítási költségek csökkentése végett, fokozták az ömlesztett cement kiadását, s 105 ezer tonnával több cementet szál­lítottak közúton, mint 1965-ben. Az országos vállalat teljesítette az égetett mész termelési tervét, s az eternittermékekből sikerült kielé­gíteni az igényeket. Az idén folyamatosan biztosít­ják az állami építőipar és a la­kosság zavartalan cementellátá­­sát; a felhasználás további mint­egy 150—200 ezer tonnával nő, s erre már felkészült az iparág. Az országos vállalat dolgozói fel­ajánlották, hogy az idén 50 ezer tonna cementet, 100 kilométer azbesztcement nyomócsövet, 30 ezer négyzetméter eternit tetőfedő palát és 30 ezer négyzetméter eternit hullámlemezt adnak át terven felül, összesen több mint 30 millió forint értékben. A terv szerint a cementipar ter­melése 1970-re eléri a 3,1 millió tonnát. A harmadik ötéves terv­ben 150 ezer tonnával nő a DCM termelése, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű rekonstrukciójától évi 70 ezer tonnás növekedést vár­nak. Sor kerül a lábatlani, a tata­bányai és a bélapátfalvi gyárak rekonstrukciójára is. Hozzákezde­nek egy, a DCM-hez hasonló nagy cement- és mészmű építéséhez a Baranya megyei Beremenden. Az új üzem a legkorszerűbb gyártás­sal 1 millió tonna cementet és 120—140 ezer tonna meszet termel majd 1972-ben. A brazíliai árvíz pusztításai Több mint ötszáz halott Hivatalos jelentések szerint a hétfői pusztító vihar következté­ben Kelet-Brazíliában több mint ötszázan vesztették életüket. Félő, hogy a mentőosztagok újabb áldozatokat találnak, s így azok száma meghaladhatja a nyolcszázat is. A­ vihar okozta ká­rok miatt több mint négymillió embert fenyeget villany-, víz- és élelmiszerhiány. Felhőátvonulások, futó esőkkel Az Atlanti-óceánnak az Azori-­szigetek és a nyugat-eur­ópai partok közötti térségéből mint­egy 800 kilométer széles sávban enyhe levegő áramlik a szárazföldre. Az enyhe levegő első hullámának frontja csü­törtök délre elérte a Szovjetunió nyugati ha­tárait, a második hul­lám frontja — amelynek egy kisebb szakaszát térképünkön láthatjuk — kb. a Duna középső szakaszáig jutott előre, a további hullámok frontjai pedig Nyugat- Európa fölött találha­tók. Az enyhe léghul­lámok időjárási front­jainak átvonulását a csapadéknak mindenféle fajtája (hó, havas eső, ónos eső) kíséri. Nyu­­gat-Európában a szél is többfelé viharossá erő­södött. A hideg levegő Európa észak­keleti felére — kb. az Oslo—Volgo­­grád vonal mögé — szorult vissza. Csütörtök hajnalban ezen a terüle­ten többfelé mértek mínusz 25—mí­nusz 30 fokot. Hazánk nyugati határaihoz az eny­he léghullám frontja a reggeli órák­ban érkezett meg és a Dunántúlon többfelé esőt okozott. Délre a front a térképen látható helyzetbe, a Duna vonaláig jutott előre, mögötte a csa­padék megszűnt viszont előtte, az or­szág keleti felében, többfelé havazott. A front két oldalán rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki, amint az térképünkön szintén jól lát­ható. Számításunk szerint hazánk időjárá­sát pénteken is a nyugat felől érkező enyhe óceáni léghullámok határozzák meg. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, többfelé futó eső­vel, hózáporral. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél, fő­ként keleten helyenként köd. Várha­tó legmagasabb hőmérséklet plusz 2, plusz 7 fok között. A Duna vízállása csütörtökön Buda­pestnél: 292 centiméter; a mára vár­ható vízállás: 290 centiméter. ­ Január 23 és 25 között Buda­pesten a barátság és a teljes megértés légkörében megtartot­ták a magyar—román műszaki­tudományos együttműködési bi­zottság 16. ülésszakát. A bizottság megvizsgálta a leg­utóbbi ülésszak óta folytatott műszaki-tudományos együttmű­ködési tevékenységet és eszme­cserét folytatott a két ország kö­zötti műszaki-tudományos együtt­működésnek jövőben történő ki­­szélesítése és elmélyítése vonat­kozásában. Az erről készült jegyzőkönyvet magyar részről Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, román részről Virgil Actarian gépipari minisz­terhelyettes írta alá. A jegyző­könyv aláírásánál jelen volt Dumitru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. A jegyzőkönyv előirányozza, hogy a két ország kölcsönösen műszaki dokumentációkat küld és szakembereket fogad a műszaki­­tudományos eredmények meg­ismerésére a vegyipar, a kőolaj­ipar, a gépipar, a kohászat, a könnyűipar és más iparágak te­rületén. Az ülésszak ideje alatt a ro­mán küldöttség több intézményt és ipari üzemet látogatott meg. Közlemény a magyar—román műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról Tervpályázat a magyar televízió új központjának elhelyezésére Az Építésügyi Minisztérium, a Fővá­rosi Tanács végrehajtó bizottsága és a magyar televízió tervpályázatot hirdet a III. kerületi Aranyhegy és környé­­­ke rendezésére. A pályázóknak fő­­­ként az a feladatuk, hogy a tele­vízió aranyhegyi új központjának célszerű elhelyezéséről készítsenek átgondolt városszerkezeti és rendezési tervja­vaslatokat. Ki kell dolgozni még az erre a területre szánt új lakótelep, sportközpont és úttörőtábor terület­rendezési terveit is. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi Miniszté­riumban (Budapest, V., Beloiannisz ut­ca 2—4., fszt. 1.), s az elkészült ter­veket május 8-ig kell eljuttatni — ki­zárólag postán — az ÉM település­fejlesztési főosztályának. A legjobb pályamunkák díjazására és megvásár­lására összesen háromszázezer forin­tot irányoztak elő. KERESÜNK MEGVÉTELRE vagy könyvjóváírás útján történő azonnali átadásra középméretű konyhai tűzhely és 2 db 100, esetleg 200 literes főzőüst fűtéséhez magyar vagy külföldi gyártmányú (Kraufer, Riello típ.) olajporlasztót. Nógrádi Szénbányászati Tröszt Salgótarján. ügyintéző: Faragó. 23—50

Next