Népszabadság, 1967. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

6 A szovjet akadémikusok látogatása Veszprémben és a Balatonnál A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, hazánkban tar­tózkodó küldöttsége szombaton Veszprém megyébe látogatott. M. V. Keldis akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke, P. N. Fe­dőszeren akadémikussal és N. K. Kocsetkov professzorral délelőtt felkereste a Veszprémi Vegyipari Egyetemet, ahol csatlakozott a küldöttséghez N. M. Zsavoronkov akadémikus, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem díszdoktora, aki már pénteken Veszprémbe érke­zett. A vendégeket dr. Pálinszky Károly művelődésügyi miniszter­­helyettes köszöntötte, majd dr. Déri Márta rektorhelyettes tartott ismertetőt az egyetem oktató- és kutatómunkájáról. A szovjet aka­démikusok hosszas eszmecserét folytattak az egyetem képviselői­vel, majd felkerestek több tan­széket és kutatólaboratóriumot, továbbá megtekintették a kísér­leti üzemi csarnokot. A vendégek Veszprém idegen­­forgalmi látványosságainak meg­tekintése után a déli órákban a Balatonhoz utaztak. Délután fel­keresték a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai ku­tatóintézetét, ahol dr. Straub F. Brúnó akadémikus és dr. Salánki János, az intézet igazgatója kö­szöntötte őket. A szovjet akadé­mikusok ezután a Magyar Tudo­mányos Akadémia több tagjának kíséretében Badacsonyba látogat­tak. Melljelen­t a P­ártköztéenti Közlemények új száma A Párttörténeti közlemények, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete folyóiratá­nak új száma megjelent. A 250 oldalas kötet rendkívül érdekes tanulmányt közöl Révai József történelemszemléletéről, Erényi Tibor tollából. A tanul­mány hangsúlyozza, hogy a nagy­szabású Révai-életmű történeti vonatkozásainak vázlatos átte­kintése is meggyőzi az olvasót: megállapításainak zöme megala­pozott, helytálló. Elméleti mun­kásságának történeti vonatkozá­sairól joggal mondhatjuk el, hogy sok mindent megtestesíte­nek abból, ami a magyar marxista gondolkodás múltjában maradandó. A folyóirat több más párttör­téneti tanulmányt, közleményt, dokumentumot is publikál és gazdag szemlerovat egészíti ki. NÉPSZABADSÁG 1967. július ?, vasárnap Tanácskozik a nyomdászszakszervezet XXXVIII. kongresszusa (Tudósítónktól.) Szombat reggel ült össze az immár több mint száz esztendős hagyományokra visszatekintő Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének XXXVIII. kongresszusa. A SZOT Tárogató úti főiskolájának nagy­termében mintegy kétszáz kül­dött részvételével tartott tanács­kozáson megjelent Nyers­­Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, Geréb Sándorné, a SZOT titkára, Földi László, a könnyű­ipari miniszter első helyettese. A délutáni ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT főtit­kára is. A kongresszuson Kimmel Emil, a szakszervezet főtitkára számolt be a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban végzett mun­káról, s a szakszervezet előtt ál­ló feladatokról. Az előterjesztett központi ve­zetőségi beszámoló úgy értékelte, hogy a szakszervezet legutóbbi négy esztendőben eredményes munkát fejtett ki a tagság ér­dekében és a munkakörülmények javításáért, a szocialista építés megsyorsításáért. A szocialista munkaverseny szervezésével se­gítette a szakszervezethez tarto­zó iparágakban a második, illet­ve a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdasági feladatok tel­jesítését. A nyomdaiparban a szép könyvek készítéséért folyó versenyben értek el sikereket. A nyomdászok közötti versenynek, is a kiadóvállalatok dolgozói igyekezetének nagy szerepe van abban, hogy a tankönyvek álta­lában idejében és gondos kivi­telben kerülnek a tanulóifjúság kezébe. A papíripar dolgozói a tervek hiánytalan teljesítésével, a nagyértékű korszerű új gyár­tóberendezések tervezett üzembe helyezési idejének lerövidítésé­vel segítik az ipar, a kereskede­lem és a lakosság növekvő pa­pír- és csomagolóeszköz-igényei­nek jobb kielégítését. A gazdaságirányítás új rend­szerében a vállalatok önállósá­ga, a szakszervezetek jogkörének bővülése lehetővé teszi a dolgo­zók érdekeinek tervszerűbb, ha­tékonyabb védelmét, az üzemi demokrácia teljesebb kibontako­zását. A szocialista építés meg­gyorsítását, az életszínvonal to­vábbi emelését szolgáló gazdasá­gi reform bevezetésének idősza­kában különösen fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok aktív érdemi munkával, a dolgozók vé­leményének, javaslatainak ismer­tetésével segítsék a vállalatok termelési, gazdasági terveinek ki­alakítását, s azok sikeres végre­hajtását. A szakszervezethez tartozó iparágak munkaerő-problémáiról szólva Kimmel elvtárs arról be­szélt, hogy a nyomdászatban a technika fejlődése következtében egyes szakterületeken bizonyos munkaerő-felesleg mutatkozik, másutt viszont speciális kép­zettségű szakmunkások hiánya nehezíti a termelési feladatok zavartalan teljesítését. A szak­­szervezetnek az a véleménye, hogy az ilyen jellegű és várha­tóan még növekvő gondokat az érintett dolgozók átképzésével, átcsoportosításával helyes meg­oldani. A korszerű technika kö­vetelményeinek megfelelően szükséges kialakítani, módosítani a nyomda- és papíripari szak­munkásképzést és a továbbkép­zést. Az új helyzetben a szak­­szervezet sikeresebben harcol­hat a bérezésben mindeddig meglevő, a jó és rossz munkát egy kalap alá vevő egyenlősdi el­len, a munka szerinti elosztás szocialista elvének következe­tes érvényesítéséért. A munkakörülmények javulá­sát a szakszervezet nem tartja kielégítőnek. Az új mechaniz­musban fokozatosan őrködni kell azon, hogy a munkakörülmények a technika korszerűsítésével összhangban fejlődjenek és a vállalatok ne hanyagolják el a szociális és munkavédelmi beru­házásokat, s tartsák be a dolgo­zók egészségét és testi épségét vé­dő törvényes rendszabályokat. A főtitkári beszámoló után Kanders Imre, a számvizsgáló bi­zottság elnöke terjesztett be je­lentést a kongresszusnak, majd megkezdődött a vita. A kongresz­­szus vasárnap reggel folytatja munkáját. Nyers Rezső elvtárs felszólalása A vitában felszólalt Nyers Re­zső elvtárs is. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága üd­vözletét a kongresszusnak, a szakma dolgozóinak. Beszélt a gazdasági reform bevezetésének egyes kérdéseiről. A szocialista elosztás elvéről szólva hangsú­lyozta, hogy bár a reform új, ked­vezőbb feltételeket teremt, ennek az eddig is követett elvnek az ér­vényesítéséhez, elosztani a jövő­ben is csak azt lehet, amit meg­termelünk. A szocializmus teljes felépítése, a növekvő igények jobb kielégítése megköveteli a népgazdaság termelőerőinek gyor­sabb fejlesztését, a meglevő esz­közeink ésszerűbb, szervezettebb hasznosítását. Elengedhetetlen a takarékos munkaerőgazdálkodás. A további iparosításban nagyobb szerepet kell juttatnunk a műsza­ki fejlesztésnek, a korszerű tech­nikának. Az ehhez szükséges anyagi eszközök fedezetét az iparnak hatékonyabb, jövedelme­zőbb munkával kell előteremte­nie. Elsőrendű követelmény, hogy a felhalmozás aránya és üte­me összhangban legyen a párt­nak az életszínvonal rendszeres emelésére irányuló politikájával. Nyers elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaságirá­nyítás új rendszerében az árak,­­ illetve árarányok bizonyos válto­zása törvényszerű és szükséges követelmény. Az árstabilitás dön­tően nem attól függ — mondotta —, hogy a kormány központilag rögzíti-e az árakat, hanem min­­­­denekelőtt attól, hogy van-e ele­gendő áru, egyensúlyban van-e a fizetőképes kereslet a kínálattal. A szabad ármozgás megfelelő ösz­tönzés mellett éppen arra készteti majd a termelőket, hogy a nö­­­­vekvő igényeket a kínálat bőví­tésével jobban kielégítsék. Nyers elvtárs ezután a szak­­szervezetek érdekvédelmi felada­tairól szólt. Hangsúlyozta: elen­gedhetetlen, hogy a gazdasági ve­zetők és a szakszervezetek egyen­­rangú társadalmi partnerként dolgozzanak együtt. A gazdasági vezetőknek felelősségteljes fel­adatuk, hogy a termelés, a jöve­­­­delmezőség szempontjait szem­­ előtt tartsák, a szakszervezetek­­­­nek viszont kötelességük azon munkálkodni, hogy a dolgozók­­ helyzete a gazdálkodás eredmé­nyeivel összhangban javuljon. A­­ jövőben a gazdasági vezetők és a vállalati kollektíva érdekei szo­rosabban összefüggnek, s jobban együtt sírnak és nevetnek majd, mint eddig. A gazdasági tevékenységben mindig szükség volt utasításokra. De csak parancsokkal, csak uta­sításokkal nem lehet jól vezetni. Nagyon fontos, hogy aki utasít, annak a kezében legyenek az anyagi, erkölcsi elismerés jogai is. S az is, hogy éljenek és él­hessenek ezekkel a jogokkal. Fontos, hogy a nyomda- és a pa­píripar dolgozói a reform céljait megértve egységes akarattal munkálkodjanak a feladatok si­keres végrehajtásáért. Elutazott az Olasz Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására június 24-től július 1-ig hazánkban tartózkodott az Olasz Kommunista Párt héttagú küldöttsége, Alessandro Nattá­­nak, a politikai bizottság és a végrehajtó bizottság tagjának ve­zetésével. Az olasz pártküldöttség meg­beszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Ácséi Györggyel, a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bizottság más képvi­selőivel. A megbeszélések során többoldalú eszmecserére került sor a két pártot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, a nemzetközi helyzet és a kommunista világ­mozgalom időszerű problémái­ról. Az eszmecserék során be­igazolódott, hogy a két párt a megvitatott kérdésekben lénye­gileg azonos álláspontot foglal el. Az olasz pártküldöttség ellátoga­tott Veszprém megyébe is, ahol párt- és gazdasági vezetők­kel, ipari, valamint mezőgazda­­sági üzemek­­ dolgozóival talál­kozott. Az olasz delegáció szombaton elutazott hazánkból. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztá­lyának helyettes vezetője búcsúz­tatta. Átadták a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket Ünnepség Semmelweis születésének évfordulóján Szombaton immár hagyomány­­nyá vált ünnepség színhelye volt a Semmelweis-terem: az „anyák megmentőjére” emlékeztek. Sem­melweis Ignác születésének év­fordulóján ünnepélyesen adták át a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetése­ket. Az elnöki asztalnál foglalt helyet a többi között Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osztályveze­tője, dr. Vedres István, az egész­ségügyi miniszter első helyette­se, dr. Tóth Béla miniszterhe­lyettes, dr. Darabos Pál, az Or­vos-egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára és dr. Sós József, a Budapesti Orvos­­tudományi Egyetem rektora. Az ünnepséget dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium pártbizottságának titkára nyitot­ta meg, majd dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet, utána átnyújtotta a ki­tüntetéseket. KIVÁLÓ ORVOS: Dr. Andik István, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem docense, dr. Bene­­d­et János, a Bács-Kiskun megyei Tanács kórházának osztályvezető fő­orvosa, dr. Borosi Mihály, a Somogy megyei Tanács kórházának osztály­vezető főorvosa, dr. Brenner Ferenc, a Komárom megyei Tanács kórházá­nak osztályvezető főorvosa, dr. Dir­­ner Zoltán, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanára, dr. Fülöp Tamás, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tanára, dr. Gergely Imre, a Központi Állami Kórház igazgatófőorvos-helyet­tese, dr. Goldschmidt Dénes, a Vas megyei Tanács vitapusztai betegfog­lalkoztató intézetének igazgató főor­vosa, dr. Gráf Ferenc, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docense, dr. Gyulai László, hőgyészi körzeti orvos. dr. Halász Mihály, a Soproni Állami Szanatórium osztályvezető fő­orvosa, dr. Hargitai Rezső, a Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Ta­nács kórházának osztályvezető főor­vosa, dr. Horváth László, a Magyar Optikai Művek üzemi főorvosa, dr. Jantsek Gyula, Budapest Főváros Ta­nácsa János­ kórházának osztályve­zető főorvosa, dr. Katona László, rendőrorvos alezredes, dr. Kishonti Tibor megyei főorvos, dr. Kövér Bé­la, a Debreceni Orvostudományi Egyetem docense, dr. Kövér Sándor hajdúböszörményi iskolaorvos, dr. Krajcsovics Pál, a Nógrád megyei Közegészségügyi és Járványügyi Ál­lomás igazgató főorvosa, dr. Lengyel Bertalan, a Szolnok megyei Tanács Bőr- és Nemibeteg Intézetének ve­zető főorvosa, dr. Márth­a Dezső me­zőkeresztesi körzeti orvos, dr. Orsós Sándor, a Vas megyei Tanács kór­házának igazgatófőorvos-helyettese, dr. Papolczi Ferenc, Budapest Fővá­ros Tanácsa István­ kórházának osz­tályvezető főorvosa, dr. Kodé Iván, az Országos Onkológiai Intézet osz­tályvezető főorvosa, dr. Rostás Osz­kár, az Egészségügyi Minisztérium titkárságának vezetője, dr. Szabó István, a Miskolc megyei jogú Váro­si Tanács egyesített kórházának igaz­gató főorvosa, dr. Szerényi Tibor, Bu­dapest Főváros Tanácsa Tétényi úti kórházának igazgatófőorvos-helyette­se, dr. Tóth István orvos alezredes, dr. Valenta András, a Sátoraljaújhe­lyi Városi Tanács kórházának osztály­­vezető főorvosa, dr. Vargha Géza, a MÁV Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa. KIVÁLÓ GYÓGYSZERÉSZ Brózik András tamási gyógyszertár­vezető, Fésűs Arnold, a Budapest Fő­városi Tanács Péterfy Sándor utcai kórház rendelőintézetének főgyógy­szerésze, Major Béla, a budapesti 703. sz. gyógyszertár gyógyszertárvezetője, Nagygyőri Elemér szili gyógyszertár­vezető, Smetana Aladár, a Nógrád megyei Tanács főgyógyszerésze, Ta­kács Lajos, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem gyógyszertárvezetője. Hetvenen az Érdemes orvos, tizen­­ketten az Érdemes gyógyszerész ki­tüntető címet nyerték el. A kitüntetett orvosok nevében dr. Dimer Zoltán, a gyógyszeré­szek nevében Major Béla mon­dott köszönetet. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter a Kiváló orvos címmel kitüntetett dr. Gyulai László körzeti orvossal és dr. Andik István docenssel beszélget a kitüntetések átadása után. A világ legnagyobb gyógyszerexport üzletkötése: Százhúszmillió rubel értékű szovjet gyógyszerrendelés Hamburger László, a Medim­­pex vezérigazgatója szombaton sajtótájékoztatót tartott, ahol be­jelentette: a vállalat pénteken aláírta a világ eddigi legnagyobb gyógyszer­exportüzletét a szov­jet Medexport külkereskedelmi vállalattal. A szerződés értelmé­ben a következő három évben 120 millió rubel értékű gyógyszert szállít a Szovjetunióba a Med­­impex. A Szovjetunió mind több gyógyszert importál Magyaror­szágról, mert termékeinkkel igen elégedettek. Nemrég magyar gyógyszernapot rendeztek Moszk­vában, ahol Petrovszkij szovjet egészségügyi miniszter kijelentet-­­­te, hogy a magyar gyógyszerek legalábbis egyenértékűek a nyu­gati gyártmányokkal, sőt sok ké­szítményünk jobb is azoknál. Jelenleg 84 féle magyar gyógy­szer van forgalomban a Szovjet­unióban és további tizennyolcat most próbálnak ki a szovjet tu­dományos intézetekben és klini­kákon. A vezérigazgató még elmondta, hogy az óriási szovjet rendelések lehetővé teszik a magyar ipar számára a gyógyszerek nagy tö­megű, tehát olcsó előállítását, így Nyugaton is versenyképes árak­kal jelenhetünk meg a piacon. A most aláírt szerződéssel nem fe­jeződtek be a Szovjetunióval az 1970-ig szóló üzletkötések.

Next