Népszabadság, 1967. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
6 A szovjet akadémikusok látogatása Veszprémben és a Balatonnál A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának, hazánkban tartózkodó küldöttsége szombaton Veszprém megyébe látogatott. M. V. Keldis akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, P. N. Fedőszeren akadémikussal és N. K. Kocsetkov professzorral délelőtt felkereste a Veszprémi Vegyipari Egyetemet, ahol csatlakozott a küldöttséghez N. M. Zsavoronkov akadémikus, a Veszprémi Vegyipari Egyetem díszdoktora, aki már pénteken Veszprémbe érkezett. A vendégeket dr. Pálinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes köszöntötte, majd dr. Déri Márta rektorhelyettes tartott ismertetőt az egyetem oktató- és kutatómunkájáról. A szovjet akadémikusok hosszas eszmecserét folytattak az egyetem képviselőivel, majd felkerestek több tanszéket és kutatólaboratóriumot, továbbá megtekintették a kísérleti üzemi csarnokot. A vendégek Veszprém idegenforgalmi látványosságainak megtekintése után a déli órákban a Balatonhoz utaztak. Délután felkeresték a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai kutatóintézetét, ahol dr. Straub F. Brúnó akadémikus és dr. Salánki János, az intézet igazgatója köszöntötte őket. A szovjet akadémikusok ezután a Magyar Tudományos Akadémia több tagjának kíséretében Badacsonyba látogattak. Melljelent a Pártköztéenti Közlemények új száma A Párttörténeti közlemények, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete folyóiratának új száma megjelent. A 250 oldalas kötet rendkívül érdekes tanulmányt közöl Révai József történelemszemléletéről, Erényi Tibor tollából. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a nagyszabású Révai-életmű történeti vonatkozásainak vázlatos áttekintése is meggyőzi az olvasót: megállapításainak zöme megalapozott, helytálló. Elméleti munkásságának történeti vonatkozásairól joggal mondhatjuk el, hogy sok mindent megtestesítenek abból, ami a magyar marxista gondolkodás múltjában maradandó. A folyóirat több más párttörténeti tanulmányt, közleményt, dokumentumot is publikál és gazdag szemlerovat egészíti ki. NÉPSZABADSÁG 1967. július ?, vasárnap Tanácskozik a nyomdászszakszervezet XXXVIII. kongresszusa (Tudósítónktól.) Szombat reggel ült össze az immár több mint száz esztendős hagyományokra visszatekintő Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének XXXVIII. kongresszusa. A SZOT Tárogató úti főiskolájának nagytermében mintegy kétszáz küldött részvételével tartott tanácskozáson megjelent NyersRezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Geréb Sándorné, a SZOT titkára, Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese. A délutáni ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. A kongresszuson Kimmel Emil, a szakszervezet főtitkára számolt be a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkáról, s a szakszervezet előtt álló feladatokról. Az előterjesztett központi vezetőségi beszámoló úgy értékelte, hogy a szakszervezet legutóbbi négy esztendőben eredményes munkát fejtett ki a tagság érdekében és a munkakörülmények javításáért, a szocialista építés megsyorsításáért. A szocialista munkaverseny szervezésével segítette a szakszervezethez tartozó iparágakban a második, illetve a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdasági feladatok teljesítését. A nyomdaiparban a szép könyvek készítéséért folyó versenyben értek el sikereket. A nyomdászok közötti versenynek, is a kiadóvállalatok dolgozói igyekezetének nagy szerepe van abban, hogy a tankönyvek általában idejében és gondos kivitelben kerülnek a tanulóifjúság kezébe. A papíripar dolgozói a tervek hiánytalan teljesítésével, a nagyértékű korszerű új gyártóberendezések tervezett üzembe helyezési idejének lerövidítésével segítik az ipar, a kereskedelem és a lakosság növekvő papír- és csomagolóeszköz-igényeinek jobb kielégítését. A gazdaságirányítás új rendszerében a vállalatok önállósága, a szakszervezetek jogkörének bővülése lehetővé teszi a dolgozók érdekeinek tervszerűbb, hatékonyabb védelmét, az üzemi demokrácia teljesebb kibontakozását. A szocialista építés meggyorsítását, az életszínvonal további emelését szolgáló gazdasági reform bevezetésének időszakában különösen fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok aktív érdemi munkával, a dolgozók véleményének, javaslatainak ismertetésével segítsék a vállalatok termelési, gazdasági terveinek kialakítását, s azok sikeres végrehajtását. A szakszervezethez tartozó iparágak munkaerő-problémáiról szólva Kimmel elvtárs arról beszélt, hogy a nyomdászatban a technika fejlődése következtében egyes szakterületeken bizonyos munkaerő-felesleg mutatkozik, másutt viszont speciális képzettségű szakmunkások hiánya nehezíti a termelési feladatok zavartalan teljesítését. A szakszervezetnek az a véleménye, hogy az ilyen jellegű és várhatóan még növekvő gondokat az érintett dolgozók átképzésével, átcsoportosításával helyes megoldani. A korszerű technika követelményeinek megfelelően szükséges kialakítani, módosítani a nyomda- és papíripari szakmunkásképzést és a továbbképzést. Az új helyzetben a szakszervezet sikeresebben harcolhat a bérezésben mindeddig meglevő, a jó és rossz munkát egy kalap alá vevő egyenlősdi ellen, a munka szerinti elosztás szocialista elvének következetes érvényesítéséért. A munkakörülmények javulását a szakszervezet nem tartja kielégítőnek. Az új mechanizmusban fokozatosan őrködni kell azon, hogy a munkakörülmények a technika korszerűsítésével összhangban fejlődjenek és a vállalatok ne hanyagolják el a szociális és munkavédelmi beruházásokat, s tartsák be a dolgozók egészségét és testi épségét védő törvényes rendszabályokat. A főtitkári beszámoló után Kanders Imre, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztett be jelentést a kongresszusnak, majd megkezdődött a vita. A kongreszszus vasárnap reggel folytatja munkáját. Nyers Rezső elvtárs felszólalása A vitában felszólalt Nyers Rezső elvtárs is. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét a kongresszusnak, a szakma dolgozóinak. Beszélt a gazdasági reform bevezetésének egyes kérdéseiről. A szocialista elosztás elvéről szólva hangsúlyozta, hogy bár a reform új, kedvezőbb feltételeket teremt, ennek az eddig is követett elvnek az érvényesítéséhez, elosztani a jövőben is csak azt lehet, amit megtermelünk. A szocializmus teljes felépítése, a növekvő igények jobb kielégítése megköveteli a népgazdaság termelőerőinek gyorsabb fejlesztését, a meglevő eszközeink ésszerűbb, szervezettebb hasznosítását. Elengedhetetlen a takarékos munkaerőgazdálkodás. A további iparosításban nagyobb szerepet kell juttatnunk a műszaki fejlesztésnek, a korszerű technikának. Az ehhez szükséges anyagi eszközök fedezetét az iparnak hatékonyabb, jövedelmezőbb munkával kell előteremtenie. Elsőrendű követelmény, hogy a felhalmozás aránya és üteme összhangban legyen a pártnak az életszínvonal rendszeres emelésére irányuló politikájával. Nyers elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében az árak, illetve árarányok bizonyos változása törvényszerű és szükséges követelmény. Az árstabilitás döntően nem attól függ — mondotta —, hogy a kormány központilag rögzíti-e az árakat, hanem mindenekelőtt attól, hogy van-e elegendő áru, egyensúlyban van-e a fizetőképes kereslet a kínálattal. A szabad ármozgás megfelelő ösztönzés mellett éppen arra készteti majd a termelőket, hogy a növekvő igényeket a kínálat bővítésével jobban kielégítsék. Nyers elvtárs ezután a szakszervezetek érdekvédelmi feladatairól szólt. Hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezetek egyenrangú társadalmi partnerként dolgozzanak együtt. A gazdasági vezetőknek felelősségteljes feladatuk, hogy a termelés, a jövedelmezőség szempontjait szem előtt tartsák, a szakszervezeteknek viszont kötelességük azon munkálkodni, hogy a dolgozók helyzete a gazdálkodás eredményeivel összhangban javuljon. A jövőben a gazdasági vezetők és a vállalati kollektíva érdekei szorosabban összefüggnek, s jobban együtt sírnak és nevetnek majd, mint eddig. A gazdasági tevékenységben mindig szükség volt utasításokra. De csak parancsokkal, csak utasításokkal nem lehet jól vezetni. Nagyon fontos, hogy aki utasít, annak a kezében legyenek az anyagi, erkölcsi elismerés jogai is. S az is, hogy éljenek és élhessenek ezekkel a jogokkal. Fontos, hogy a nyomda- és a papíripar dolgozói a reform céljait megértve egységes akarattal munkálkodjanak a feladatok sikeres végrehajtásáért. Elutazott az Olasz Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 24-től július 1-ig hazánkban tartózkodott az Olasz Kommunista Párt héttagú küldöttsége, Alessandro Nattának, a politikai bizottság és a végrehajtó bizottság tagjának vezetésével. Az olasz pártküldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Ácséi Györggyel, a Központi Bizottság titkárával és a Központi Bizottság más képviselőivel. A megbeszélések során többoldalú eszmecserére került sor a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről, a nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom időszerű problémáiról. Az eszmecserék során beigazolódott, hogy a két párt a megvitatott kérdésekben lényegileg azonos álláspontot foglal el. Az olasz pártküldöttség ellátogatott Veszprém megyébe is, ahol párt- és gazdasági vezetőkkel, ipari, valamint mezőgazdasági üzemek dolgozóival találkozott. Az olasz delegáció szombaton elutazott hazánkból. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Aczél György és Garai Róbert, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Átadták a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket Ünnepség Semmelweis születésének évfordulóján Szombaton immár hagyománynyá vált ünnepség színhelye volt a Semmelweis-terem: az „anyák megmentőjére” emlékeztek. Semmelweis Ignác születésének évfordulóján ünnepélyesen adták át a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket. Az elnöki asztalnál foglalt helyet a többi között Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, dr. Vedres István, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Tóth Béla miniszterhelyettes, dr. Darabos Pál, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és dr. Sós József, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora. Az ünnepséget dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet, utána átnyújtotta a kitüntetéseket. KIVÁLÓ ORVOS: Dr. Andik István, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense, dr. Benedet János, a Bács-Kiskun megyei Tanács kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Borosi Mihály, a Somogy megyei Tanács kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Brenner Ferenc, a Komárom megyei Tanács kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Dirner Zoltán, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanára, dr. Fülöp Tamás, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tanára, dr. Gergely Imre, a Központi Állami Kórház igazgatófőorvos-helyettese, dr. Goldschmidt Dénes, a Vas megyei Tanács vitapusztai betegfoglalkoztató intézetének igazgató főorvosa, dr. Gráf Ferenc, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docense, dr. Gyulai László, hőgyészi körzeti orvos. dr. Halász Mihály, a Soproni Állami Szanatórium osztályvezető főorvosa, dr. Hargitai Rezső, a Fejér megyei és Székesfehérvár Városi Tanács kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Horváth László, a Magyar Optikai Művek üzemi főorvosa, dr. Jantsek Gyula, Budapest Főváros Tanácsa János kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Katona László, rendőrorvos alezredes, dr. Kishonti Tibor megyei főorvos, dr. Kövér Béla, a Debreceni Orvostudományi Egyetem docense, dr. Kövér Sándor hajdúböszörményi iskolaorvos, dr. Krajcsovics Pál, a Nógrád megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgató főorvosa, dr. Lengyel Bertalan, a Szolnok megyei Tanács Bőr- és Nemibeteg Intézetének vezető főorvosa, dr. Mártha Dezső mezőkeresztesi körzeti orvos, dr. Orsós Sándor, a Vas megyei Tanács kórházának igazgatófőorvos-helyettese, dr. Papolczi Ferenc, Budapest Főváros Tanácsa István kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Kodé Iván, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa, dr. Rostás Oszkár, az Egészségügyi Minisztérium titkárságának vezetője, dr. Szabó István, a Miskolc megyei jogú Városi Tanács egyesített kórházának igazgató főorvosa, dr. Szerényi Tibor, Budapest Főváros Tanácsa Tétényi úti kórházának igazgatófőorvos-helyettese, dr. Tóth István orvos alezredes, dr. Valenta András, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Vargha Géza, a MÁV Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa. KIVÁLÓ GYÓGYSZERÉSZ Brózik András tamási gyógyszertárvezető, Fésűs Arnold, a Budapest Fővárosi Tanács Péterfy Sándor utcai kórház rendelőintézetének főgyógyszerésze, Major Béla, a budapesti 703. sz. gyógyszertár gyógyszertárvezetője, Nagygyőri Elemér szili gyógyszertárvezető, Smetana Aladár, a Nógrád megyei Tanács főgyógyszerésze, Takács Lajos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyógyszertárvezetője. Hetvenen az Érdemes orvos, tizenketten az Érdemes gyógyszerész kitüntető címet nyerték el. A kitüntetett orvosok nevében dr. Dimer Zoltán, a gyógyszerészek nevében Major Béla mondott köszönetet. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter a Kiváló orvos címmel kitüntetett dr. Gyulai László körzeti orvossal és dr. Andik István docenssel beszélget a kitüntetések átadása után. A világ legnagyobb gyógyszerexport üzletkötése: Százhúszmillió rubel értékű szovjet gyógyszerrendelés Hamburger László, a Medimpex vezérigazgatója szombaton sajtótájékoztatót tartott, ahol bejelentette: a vállalat pénteken aláírta a világ eddigi legnagyobb gyógyszerexportüzletét a szovjet Medexport külkereskedelmi vállalattal. A szerződés értelmében a következő három évben 120 millió rubel értékű gyógyszert szállít a Szovjetunióba a Medimpex. A Szovjetunió mind több gyógyszert importál Magyarországról, mert termékeinkkel igen elégedettek. Nemrég magyar gyógyszernapot rendeztek Moszkvában, ahol Petrovszkij szovjet egészségügyi miniszter kijelentet-te, hogy a magyar gyógyszerek legalábbis egyenértékűek a nyugati gyártmányokkal, sőt sok készítményünk jobb is azoknál. Jelenleg 84 féle magyar gyógyszer van forgalomban a Szovjetunióban és további tizennyolcat most próbálnak ki a szovjet tudományos intézetekben és klinikákon. A vezérigazgató még elmondta, hogy az óriási szovjet rendelések lehetővé teszik a magyar ipar számára a gyógyszerek nagy tömegű, tehát olcsó előállítását, így Nyugaton is versenyképes árakkal jelenhetünk meg a piacon. A most aláírt szerződéssel nem fejeződtek be a Szovjetunióval az 1970-ig szóló üzletkötések.