Népszabadság, 1967. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-12 / 189. szám
» • __ • • EZER APRÓCIKK - EZER OROM — ha van. Ha nincs.— bosszúság vagy még az sem. Az aprócikkcsaládba tartozó tárgyak nagy részére ugyanis az jellemző, hogy hiányukat nem érzékeli, aki nem tud létezésükrő. Mi is tartozik az aprócikkek közé? A család szétágazó. Vasedény, műszaki-, üveg-porcelán, vegyi, háztartási, papír-, rövidáru szerettei már az első cikklistán, ami 1962 februárjában jelent meg a kereskedelmi értesítőben. Az igazsághoz híven azonban le kell szögezni, hogy már ez előtt az időpont előtt megnyíltak az első aprócikküzletek (az első Székesfehérvárott) és az első aprócilkosztályok, amelyeknek száma országosan ma már mintegy 60- ra tehető. Feladatuk a mindennapokon nélkülözhetetlen, a házimunkát, a lakás karbantartását megkönnyítő apróságokat többnyire önkiszolgáló módszerekkelnyílt és könnyen elérhető rendszerbe foglalni, kínálni. Böngésző módszer, ésszerűen felrakott áruk sora könnyíti a választást. Háziasszony legyen a talpán, aki végig tud menni az aprócikkek sora között anélkül, hogy a látottak eszébe juttatnának valami múlhatatlan vásárolnivalót, valamit, amire már régen szüksége lenne, valamit, amit minduntalan elfelejt beszerezni. Apró szegek, csavarok, függönykarikák, fűszerdobozok, mosószerek, mosogatószivacsok, pogácsaszaggatók, papírszalvéta, stoppolófa és fonal, ceruza, notesz, sörnyitó, teaszűrő, fakanál, sószóró... Néhány az ezerből. A legdrágább sem kerül 15 forintba és nem egy filléres áru van közöttük. S az ismert tárgyak mellett és között néha újak, ismeretlenek is feltűnnek. Hazai gyártású és importból származó konzervnyitók, vajformáló, zöldségtisztító kés, talpas teaszűrő... Kis mennyiség, jelentéktelen tétel, amellyel foglalkozni sem érdemes — a jelek szerint. Tapasztalható ugyanis, hogy az aprócikküzletek és aprócikkosztályok kereskedelmi élete tempósan folydogál, s elvesztette minden korábbi érdekességét, lendületét. Ki mit keres, megtalálja — ha nem tartozik a krónikus hiánycikkek közé. Ki mit kér, megkapja — hanem. De felvilágosító, vagy éppenséggel propagandamunka ezeken az osztályokon nem folyik. Ki mit kér, megkapja — de ezen túl egy szót sem! Pedig milyen jó volna, ha a pult mögött (vagy gondola mellett) álló kereskedelmi dolgozó háziaszszony átérezné a másik háziaszszony, a vásárló gondját és megkockáztatná egy-egy „és talán ez is érdekli?”t Természetesen az sem ártana, ha valamilyen belső kirakat magyarázná, legalább felirattal (és milyen jó volna, ha fényképpel!), melyik cikk mire való. Apró kényelmi eszközökről van szó, nem nagy jelentőségű, nagy értékű árukról. Éppen ezért volna fontos, hogy a kereskedelem szervezett intézkedései mellett ismét előtérbe kerüljenek, a velük foglalkozóknak legalább egy kicsit szívügyévé váljanak. Ideje volna, hogy az évente kétszer ismétlődő hiánycikkfelmérést valóban a krónikus hiánycikkek pótlása kövesse. Ami pedig az izgalmas apró importcikkeket illeti (mint amilyenek például az angol konyhai eszközök voltak), külkereskedelmi szerveinknek érdemes volna a sok ezreknek apró örömöt jelentő aprócikkválasztékot bővíteni, akár más — hazai gyártmánnyal kielégíthető — áru terhére is. Pataki Mária KONYHÁBAN 1. Kis kötény, egyszínű mosóanyagból (maradékból), a zsebek szélét és az alját kockással dolgozzuk el. 2. Csíkos kartonkötény pettyes zsebeikkel. 3. Egyszínű vászonkötény, a blúz anyagából készült kerek rátett zsebbel. 4. Karton kötényruha és fejkendőt pótló sapka. A sapka tetejét kerek lapból szabjuk, a szélét eldolgozó visszahajtott pántba gumit fűzünk. 5. Két lapból álló vászonkötény rátett zsebekkel. A lapokat oldalt kötjük össze, a paszpól anyagából készült rollaival. 6. Fejkendővel kiegészített kockás konyhai munkaruha kartonból. Elején cipzárral csukódik. Blúzzal, pulóverrel is viselhető. Vastag vagy több rétegű textilanyag két lapjából varrjuk. Védi a kezet a tűz és az edények melegétől. A 11 forintért leégétvelt áron kapható kockás konyharuhából sok minden készülhet. Ha színes pikósarral körülhorgoljuk, csinos set, kettőt illetve négyet összehorgolva reggeliző abrosz, de lehet belőle kötény is; két felső szélét behajtjuk és nyaknál, derékban megfelelő I színű , rpszsza, laggal rögzítjük a rajz szerint. Fogókesztyű — 1^1 o»— Soltész Nagy Anna NYÁRI ÖTLETEK Ha ízetlen és kemény az őszibarack, ami gyakran megesik, készítsünk belőle nyers barackkrémet. A lehúzhatatlan héjú példányokat tegyük 2 percre forrásban levő vízbe. Ettől lejön a héja. A puhább barackokat csakúgy, mint a keményeket, daraboljuk minél apróbbra, csavarjuk rá egy egész citrom levét, tegyünk hozzá — a barack menynyiségétől függően — egy-két evőkanál porcukrot, s kavarjuk néhány percig, amíg a barack, a citrom és a cukor alaposan átjárja egymást. Hűtve tálaljuk, és nem áruljuk el, hogy azért „preparáltuk”, mert egyébként nem sok élvezetet okozott volna az időnap előtt leszedett gyümölcs. Ha a zöldpaprika megmarad, és fonnyadni kezd, készítsünk belőle sültpaprika-salátát A paprika szárát vágjuk le annyira, hogy a tompa végére tudjuk állítani. A gázra vagy villanyra helyezzünk fedőlapot, és a paprikát amúgy szárazon, „talpán”, és minden oldalról pörköljük, pattogtassuk. Amikor a hártya körbe-körbe sötétre sült, felpattogzott, dobjuk hideg vízbe, és az amúgy is emészthetetlen hártyától megszabadítva, tegyük cukrod ecetbe. Ettől az elkészítéstől a paprika egészen különleges aromát kap, diétás savanyúság! Aki szereti a töltött paprikát, de a paradicsommártástól gyomorégést kap, az készítsen sült töltött paprikát A paprikát hoszszába vágjuk félbe, tisztítsuk ki. A tölteléknek elkészített húsba rizs helyett áztatott zsemlyét tegyünk. Szalonnabőrrel megkent tűzálló tálba rakjuk sorjába a töltelékkel halomba púpozott fél paprikát. Mindegyik tetejére hajszálvékony szelet szalonnát arra paradicsomkarikát tegyünk, és 2 deci tejföllel leöntve, locsolva süssük. Főző- és fűtőkészülékek bemutatója A Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat péntek délelőtt nyitotta meg Budapesten, a Lenin körút 77. szám alatti bemutatótermében a korszerű főző- és fűtőkészülékek kiállítását. A bemutató bővelkedik a hagyományos salgótarjáni Superkalóz kályháktól kezdve, a hordozható vagy beépíthető zalaegerszegi cserépkályhákon át a legmodernebb kivitelű gáz- és olajkályhák, valamint a „rálátós”, illetve „világítós” sütővel ellátott propán-bután gázzal használható tűzhelyekben. A magyar ipar termékein kívül látható és kapható az „Effekt” csehszlovák gyártmányú, modern kivitelű főzőkészülék, a „Super— 2” román készítésű, fehér, zománcozott, kis helyet foglaló, hagyományos széntüzelésű kályha és a jugoszláv, kéménybe köthető, gázfűtésű kályha is. A főző- és fűtőkészülékek mellett megtalálhatók — eddig ugyancsak hiánycikkek voltak — a különböző színű, zománcozott füstcsövek, a rozsdamentes kályhaelőtétek, a tetszetős hővédők, ellenzők, a gázzal működő falifűtők és vízmelegítők, de a szeneskannák, a piszkavasak, a szeneslapátok is. A vállalat vezetői elmondották: a kiállítást a gyártó üzemekkel közösen rendezik. A bemutatón a kiállított tárgyak, néhány gyártmány kivételével (két-három olyan import készülék van csak, ami 1968-ban lesz kapható) azonnal megvásárolhatók készpénzért vagy OTP- hitellevélre. A kiállítás hétköznap délelőtt 11-től délután 6 óráig, szombaton 11-től délután 2 óráig tekinthető meg, s augusztus 21-én zárul 1967. augusztus 12. szombat Hogy válaszunk világos legyen, elöljáróban két rendelkezést kell ismertetnünk. Az egyik: a társadalombiztosítási szabályok szerint ha a dolgozó munkaviszonyának megszűnését követő első vagy második napon betegszik meg, táppénzre ugyanúgy jogosult, mintha munkaviszonyban lett volna. Fennáll a táppénzre való jogosultság akkor is, ha a dolgozó igénye a munkaviszony megszűnését követő 3. és 15. nap közötti időben nyílik meg, ha utolsó munkaviszonya legalább 180 napon át megszakítás nélkül tartott. A táppénz összege ilyenkor hatvanöt százaléknál nem lehet a többi A másik rendelkezés: a dolgozót a betegállományban töltött időre munkabér nem illeti meg. A vállalat e két szabályt vette alapul, amikor a levelében leírtak szerint intézkedett Helyesen állapították meg, hogy mivel levélírónk a felmondást követő negyedik napon betegedett meg, táp Válaszok munkaügyi kérdésekre MIKOR KÖTELEZHETŐ A VÁLLALAT A KIESŐ KERESET MEGTÉRÍTÉSÉRE? Ádám József budapesti olvasónknak munkahelyén június 1-én felmondtak. Az elbocsátást megfellebbezte, s a vállalati munkaügyi döntőbizottság visszahelyezte eredeti munkakörébe. A munkát azonban nem tudta megkezdeni, mert elbocsátása után megbetegedett és azóta sem gyógyult meg. A munkaügyi döntőbizottság kötelezte a vállalatot arra is, hogy a kieső időre átlagkeresetét térítse meg. A vállalatnál visszahelyezése elől nem zárkóztak el, de a kieső kereset megtérítését megtagadták, hivatkozással arra, hogy mivel beteg, táppénzt kell kapnia, s már a június hónapra eső részt ki is utalták. A táppénz összege: fizetésének 65 százaléka. Ezzel kapcsolatban kérdezi: szabályos-e, hogy csak 65 százalékos táppénzt kapott, s kérheti-e a táppénz és az átlagkereset közötti különbözet megtérítését? pénzre jogosult s hogy arra az időre, amelyre egyébként sem kapott volna munkabért átlagkereset nem jár. A munkaügyi döntés bizottságnak levélírónk betegségéről valószínűleg nem volt tudomása, azért hozott határozatot az átlagkereset megtérítéséről. Ügyének elbírálásánál azonban — annak ellenére, hogy ebben az esetben a fenti két rendelkezés valóban irányadó — hibát követettek el. Figyelmen kívül hagyták ugyanis, hogy a munkaügyi döntőbizottság határozatának eredményeként munkaviszonyában nem történt változás, hét és fél évi munkaviszonyának folyamatossága nem szakadt meg, ezért nem 65, hanem 75 százalékos táppénzre tarthat igényt. Az a dolgozó ugyanis, aki legalább két éve ugyanazon vállalatnál dolgozik 75 százalékos táppénzre jogosult Ezt a tíz százalék különbözetet jogosan kérheti. További követelése azonban nem lehet HÁNY NAP A FIZETETT SZABADSÁG AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉTTEL DOLGOZÓ VÁLLALATOKNÁL? Máté Sándor nagykátai olvasónk írja, hogy tizenkét nap fizetett szabadság jár részére, munkahelyén mégiscsak tíz napra akarják elengedni. Úgy tájékoztatták, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek ötnapos munkahéttel dolgoznak, az évi fizetett szabadság nem 12 nap mint máshol, hanem csak tíz. Kéri, írjuk meg: megfelel-e a valóságnak, hogy az ötnapos munkahéttel foglalkoztatott dolgozókra kedvezőtlenebb a rendelkezés, mint a többiekre? Vállalatánál pontatlanul tájékoztatták. A rendelkezés, amely kimondja, hogy a dolgozónak naptári évenként 12 munkanap alapszabadság s minden letöltött két év után egy nap pótszabadság (az 1945 előtti időre három év után) jár, egyaránt vonatkozik a hat-, és az ötnapos munkahéttel foglalkoztatott dolgozókra. A félreértés ott lehet hogy az ötnapos munkahéttel foglalkoztatott vállalatoknál a szabadságot úgy adják ki, hogy nem napokban, hanem órákban számolnak. A vállalatoknál a törvényesen meghatározott munkaidő — ha valamilyen ok miatt nem csökkentik — heti negyvennyolc óra. Az ötnapos munkahéttel dolgozó vállalatoknál ezt a heti 48 órát nem hat hanem öt nap alatt dolgozzák le, általában úgy, hogy hétfőn tíz órát a többi napon pedig kilenc és fél órát teljesítenek. Az, akinek 12 nap szabadság jár — heti negyvennyolc órás munkahetet figyelembe véve — 96 órát lehet távol a munkából, s 96 órára kell munkabérét is megkapnia. S hogy ez a 96 óra hány napot tesz ki, az attól függ, mely napokon megy el szabadságra, azokon a napokon-e, amelyeken tíz órát dolgoznak, vagy azokon-e, amelyeken 9 és fél órát. Ha a szabadságát egyszerre veszi ki, akkor tíz napot hiányzik a munkából, de ez éppen úgy 96 óra, mint a hatnapos munkahéttel foglalkoztatott dolgozóknál a 12 napos távollét KÖTELES-E A VÁLLALAT A FELMONDÁSHOZ HOZZÁJÁRULNI? Szegvári Imre budapesti olvasónk betegségére való hivatkozással vállalatánál kérte, engedjék el, hogy más munkahelyre mehessen dolgozni, ahol véleménye szerint egészségi állapotának megfelelő munkát tudnak adni. Vállalatánál ehhez nem járultak hozzá. Az elutasítást azzal indokolták, hogy munkájára szükség van, s pillanatnyilag nem is tudják pótolni. Kérdés: köteles-e a vállalat az áthelyezési kérelemhez hozzájárulni? járulni. Szegvári Imre leveléből nem derül ki, hogy a vállalat a rendelkezésben előírt határidőn belül ajánlott-e fel egészségének megfelelő munkakört. Amennyiben nem — s azt is orvosilag bizonyítja, hogy a munkakör egészségét súlyosan veszélyezteti —, kötelesek áthelyezési kérelméhez hozzájárulni, s munkakönyvét „Áthelyezve” bejegyzéssel kiadni még akkor is, ha pillanatnyilag nem is tudják pótolni. Tájékoztatásképpen közöljük még, hogy más okokkal indokolt áthelyezési kérelem teljesítésére nem lehet a vállalatot kötelezni. Ha a kérelmet elutasítják, fellebbezésnek, jogorvoslatnak nincs is helye. Ezzel kapcsolatban a fennálló rendelkezések a következőket mondják: a vállalat köteles a dolgozót kérelmére az általa megjelölt vállalathoz áthelyezni, ha munkakörének ellátása egészségét súlyosan veszélyezteti és új munkahelyén ilyen veszélyeztetésnek nincs kitéve. Köteles a vállalat a kérelemhez hozzájárulni akkor is, ha nem a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, s új munkahelyén ilyen munkakörbe kerülhet. Ha a vállalat a kérelem bejelentésétől számított tizenöt napon belül a dolgozó egészségének, illetve szakképzettségének megfelelő munkakört biztosít, akkor nem köteles a kérelemhez hozzá