Népszabadság, 1967. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! Ára 60 fillér NÉPSZABADIÁG 1967. szeptember 1. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXV. évfolyam, 206. szám Új tanév küszöbén Ma kezdődik az új tanév az általános és a középiskolákban. Ilyenkor rengeteg dolguk van a pedagógusoknak. Ki kell osztaniuk a tankönyveket, ellenőrizniük a felszereléseket, hozzá kell fogniuk az osztálytermek otthonossá tételéhez. Feladatuk a statisztikai adatgyűjtés, aztán az ismétlés után megkezdeni az új anyag tanítását. Szülői értekezletet kell tartaniuk, s közben sürget a családlátogatások megkezdése, az őszi kirándulások megszervezése. Ennyi feladat közben bizony kísért a veszély, hogy észre sem veszik, s akaratuk ellenére máris sablonosan, rutinszerűen végzik munkájukat. Azért oly fontos, hogy a tanév eleji sok tennivaló közepette is szakítsanak időt oktató- és nevelőmunkájuk végiggondolására. A pedagógusok önellenőrzésére, szándékaik és az igények, lehetőségek, valóságos állapotok állandó belső összevetésére, s főként a célok szemmel tartására ugyanis mindig szükség van, hiszen csak ez adhat tudatosságot a munkájukban, ez óvhatja meg őket attól, hogy tevékenységük ösztönössé, megszokottá váljék. Szóljunk mindenekelőtt a tanítványokról, különös tekintettel az elsősökre. Rendkívül sok függ a gyermekek fogadtatásától. Lehet őket unottan, kötelességszerűen fogadni, de lehet számukra olyan indítást is adni, amely hosszú évekre szól. Lehet az adminisztratív munkákat, a száraz leckefeladást előnyben részesíteni, s lehet a közvetlen emberi kapcsolatok megteremtését, a tanulás megszerettetését is. Lehet beszélni a diákokkal „magas katedráról”, de itt a nagyszerű alkalom ahhoz is, hogy hozzáfogjanak a jó osztályközösség kialakításához. S mindez vonatkozik azokkal a diákokkal való kapcsolatokra is, akik nem most lépik át először iskolájuk küszöbét. Nem mindegy, megadják-e nekik a lehetőséget és a segítséget, hogy örömmel kezdjék az új tanévet, vagy magukra hagyják őket. A felsoroltakban és minden másban tulajdonképpen a szocialista tanár— diák viszony kialakításának az igényéről van szó, arról az új nevelői magatartásról, amely hasznosan átformálhatná iskoláink belső életét. Szólni kell a tanév elején a nevelőpartnerekről, tehát az ifjúsági és társadalmi szervezetek képviselőiről, valamint a szülőkről is. Milyen sok lehetőség és milyen sok buktató rejlik a velük való kapcsolatokban! A tantestületek bezárkózhatnak az iskola négy fala közé, a gyerekek nevelését tekinthetik csakis a saját szakmai feladatuknak, de tarthatnak szoros kapcsolatokat is az élettel, környezetükkel, szervezhetik és irányíthatják is a szülők és a különböző nevelési tényezők pedagógiai munkáját. Sajnos nem egy iskolában meglehetősen formális a szülői munkaközösségek tevékenysége, s főleg nem mindig törekszik a legfontosabbra: az iskolai és az otthoni nevelésnek az összehangolására. S ha ezekben az iskolákban nagy ritkán találkoznak is egymással a szülők és a pedagógusok, még mindig szinte csakis a „saját gyerek” tanulmányi előmenetelén van a beszélgetés hangsúlya, s alig esik szó az egész osztályról, a gyermekközösség fejlődéséről, az ifjúsági szervezetek tevékenységéről. A szülőkkel és az ifjúsági szervezetekkel való foglalkozást — a nem túlságosan gyakori kivételtől eltekintve — sok iskolában még mindig amolyan kötelező feladatnak tekintik. Pedig itt nem valamiféle pluszmunkáról, hanem a nevelői tevékenység szerves és nélkülözhetetlen részéről van szó. Nyilvánvaló: súlyos hiba volna, ha valaki csupán a pedagógusokat okolná a nevelőmunka valamenynyi hibájáért, viszonylagos elmaradottságáért, mint ahogy a szülői ház kizárólagos elmarasztalása is abszurd egyoldalúság volna. A nevelés javítása érdekében sokat kell tenniük a szülőknek, az ifjúsági és a társadalmi szervezeteknek is. A pedagógusok munkájában, nevelői tevékenységében mindenki által tapasztalt pezsgés indult meg a legutóbbi években, szinte nincs is olyan tanár, tanító, aki legalább néhány vonatkozásban ne javított volna régebbi nevelési felfogásán, tevékenységén. Általában nem is a szándékkal van baj. Inkább az a hiba, hogy a legjobb törekvések is gyakran megrekednek a megvalósulás során valahol a félúton. Úgy tűnik, hogy a körülmények, a mennyiségileg sok és szerteágazó munka eltereli figyelmüket a legfontosabb kérdésekről. Tulajdonképpen e veszély elkerülése érdekében kell a nevelőknek újra és újra végiggondolniuk munkájukat. S van más oka is annak, hogy most, tanévkezdéskor a pedagógusokhoz szólunk. Arról van szó, hogy nekik hivatásuk a nevelés, s helyzetük révén lehetőségeik a legjobbak az erők összefogásához, ők vannak a nevelés központjában, hozzájuk egyformán közel van mind a szülői ház, mind az ifjúsági mozgalom. S hogy pontosan miként kellene hozzáfogniuk a nevelőmunka javításához, s ami ennek feltétele, a tanítványokkal, a szülőkkel és a különböző, neveléssel foglalkozó szervezetek képviselőivel való jobb, termékenyebb kapcsolatok teremtéséhez, ezt bizony mindenkinek magának kell megtalálnia, elhatároznia és megfogalmaznia, amikor önmagában ismét végiggondolja, értékeli nevelőmunkája eredményeit, s esetleg még meglevő hiányosságait. Sok munkájuk van ilyenkor, tanévkezdéskor a pedagógusoknak, s nem nagyon lesz kevesebb később sem. Mégis arra kérjük őket, teremtsenek lehetőségeket a tanítványaikkal, a szülőkkel és minden, a nevelésben érdekelttel való őszinte együttműködés kialakításához, hiszen a nevelés — s most a szülők nevelésére, pedagógiai ismereteinek gyarapítására is gondolunk — bonyolult emberi kapcsolatok dolga. Ha ez sikerül, közelebb kerülnek egymáshoz, könnyebben jutnak közös nevezőre a legbonyolultabb nevelési kérdésekben is. Ehhez kívánunk eltökélt szándékot, odaadást, a szülőktől és a hivatalos művelődési szervektől pedig segítséget. Tóth László Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az igazságügy-miniszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az Országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve, az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés az újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962- ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszere A mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányhatározat egységes szerkezetben foglalja össze a mezőgazdasági nagyüzemeknek (termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknál, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közös A közelmúltban meghirdetett árintézkedések következtében a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emelkedik. Bár ennek hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik, a mezőgazdasági nagyüzemek még így sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevételből fedezni. Ezért továbbra is szakgazdaságainak a gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét, így a közismert — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges.séges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala ne emelkedjék számottevően. Az új jövedelemszabályozási rendszer az üzemi érdekeltség útján ösztönöz a kitűzött gazdaságpolitikai célok elérésére. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gépjavítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket új gépek vásárlására, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő feltételek megteremtése céljából a növényvédő és gyomirtó szerek 1968. évi beszerzési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. (Folytatás a 2. oldalon.) A felvásárlási árszínvonal és az állami támogatás Ma nyílik A szovjet tudomány és technika 30 éve című kiállítás Csütörtök délután mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a sajtó képviselőinek A szovjet tudomány és technika 50 éve kiállítást. A sajtófogadást Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg, majd Konsztantyin Csernyajev, a Szovjetunió Minisztertanácsa tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese, a kiállítás rendező bizottságának elnöke ismertette a kiállítást. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet emberek ezekben a napokban nagy büszkeséggel összegezik a világ első szocialista államának fél évszázados eredményeit. — Népünknek e nagyszerű munkagyőzelmét hivatott bemutatni a testvéri Magyar Népköztársaság fővárosában — mondotta — A szovjet tudomány és technika 50 éve kiállítás. A Budapesti Nemzetközi Vásár mintegy harmincezer négyzetméternyi területén, a legszebb pavilonokban rendezett kiállítás a szovjet tudomány és technika (Folytatás a 2. oldalon.) Egy nyolcszázezer kilowattos turbógenerátor modellje.