Népszabadság, 1967. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

2 A vietnami béke előfeltétele: az amerikai bombázások megszüntetése U Thant sajtóértekezlete A vietnami háború állott U Thant ENSZ-főtitkár szombati sajtóértekezletének középpontjá­ban. U Thant bevezető nyilatko­zatában kifejezte reményét, hogy az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakán új békekezdeményezé­­sekre kerül sor a vietnami hábo­rú befejezése érdekében. Magát a háborút úgy jellemezte, hogy az „Vietnam lerombolása”. A főtitkár kijelentette, a maga részéről felfüggesztette erőfeszíté­seit megoldás felkutatására, mert úgy véli, semmiféle eredményt sem érhet el egy előzetes feltétel teljesítése nélkül. Ez a feltétel: a VDK bombázásának megszün­tetése. U Thant elutasította azt az amerikai álláspontot, amely a bombázások felfüggesztését ellen­szolgáltatásokhoz köti. Az ENSZ-főtitkár a kérdésekre válaszolva megismételte korábban hangoztatott véleményét, amely szerint a bombázások beszünteté­se után 3—4 héten belül tárgya­lások kezdődhetnének az Egyesült Államok Észak-Vietnam között. A tárgyalások megnyithatnák az utat az 1954-es genfi egyezmények visszaállítására. A Thant kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem alkalmas fórum a vietnami probléma megvitatásá­ra. Nyilvánvaló, hogy a tanács nem képes cselekedni a béke megőrzésére, ha fellépését ellenzi egy nagyhatalom. A főtitkár pél­daként megemlítette, hogy az ENSZ nem tudott közbelépni Do­minikában, mert egy érdekelt ha­talom (az Egyesült Államok) elle­nezte ezt. Vietnam esetében a ta­nács két állandó tagja ellenzi a probléma megvitatását. Nyilván­való, hogy a közgyűlésen a leg­több küldött utalni fog a vietna­mi kérdésre, akár napirenden van a kérdés, akár nincs. Tavaly pél­dául a többség a bombázás fel­függesztése mellett szállt síkra. Végső soron azonban a vietnami kérdés rendezése magára a viet­nami népre tartozik — fejtette ki a világszervezet főtitkára.­­ A közel-keleti helyzetről szólva j ben e szerep betöltésére. Termé­­­ kijelentette, hogy véleménye szer­­­szetesen ideális volna a közvetlen mint még hosszú ideig szükség lesz­­ tárgyalás Izrael és az arab orszá­­egy harmadik fél közvetítésére, s j­­ok között, de nem reális erre az ENSZ van a legjobb helyzet- számítani. Washington megvonta a diplomáciai mentességet az Arab Liga küldötteitől Miként az Al Ábrám című­­ egyiptomi lap szombati számában írja, az Egyesült Államok kormá­nya megvonta a diplomáciai stá­tust és a mentelmi jogot az Arab Liga képviselőitől. A lap szerint az Arab Liga tanulmányozza „az arab—amerikai kapcsolatok e ve­szélyes fejleményét”, majd közli, hogy az arab küldöttek U Thant­­nál tiltakoznak a diplomáciai stá­tus megvonása miatt. Rendkívüli állapot Da Nangban A VDK elleni légi háborúban pénteken az amerikai légierő va­­dászbombázói a Hanoitól 22 kilo­méterre északra fekvő Dong Thon vasúti rendező pályaudvará­ra szórták le bombáikat. További célpontjaik a fővárostól északra fekvő vasúti hidak voltak. A Tonki­ni-öbölben állomásozó anyahajóról felszálló gépek az or­szág déli területeire összpontosí­tották támadásaikat. B-52-es ne­hézbombázók a demilitarizált övezeten belül, illetve attól köz­vetlenül északra bombáztak. Az AP hírügynökség saigoni la­pokra hivatkozva jelentette, hogy Da Nangban, Dél-Vietnam máso­dik legnagyobb városában rend­kívüli állapotot hirdettek ki a buddhista vezetők agitációja miatt. A jelentés szerint szöges­dróttal kerítették be a kormány­­­hivatalokat és megtiltották a 18 é­s 45 év közötti férfiaknak, hogy el­­­­hagyják a várost. Mint korábban­­ már jelentettük, a buddhista vez­­­zetők tiltakozó kampányt indítot­­t­­ak a dél-vietnami kormány által­­ aláírt új buddhista charta miatt. Truong Dinh Dzu saigoni ügy­­­­véd fia péntek este bejelentette,­­ hogy Robert Kennedy szenátor­­i hoz, illetve Fulbright szenátorhoz fordul és közbenjárásukat kéri, hogy semmisítsék meg az édes­apja ellen hozott ítéletet. Ugyan­is, mint már jelentettük, egy sai­goni bíróság a dél-vietnami vá­lasztások második helyezettjét különböző vádak alapján kilenc­­hónapi börtönbüntetésre ítélte. A politikus fia kijelentette, hogy az apja ellen felhozott összes vád hamis. Brezsnyev megbeszélése a DNFF képviselőjével Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Dang Quang Minht, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front állandó moszkvai képviseletének vezető­jét. Dang Quang Minh tájékoztatta az SZKP vezetőjét a DNFF rend­kívüli kongresszusáról, amely új politikai programot fogadott el. A szervezet elnökségének megbí­zásából át is nyújtotta Brezs­­nyevnek a program szövegét. — Az SZKP és az egész szov­jet nép — mondotta a beszélge­tés során vendégének Brezsnyev — sokrétű segítséget nyújtott és fog nyújtani a jövőben is mind a dél-vietnami hazafiaknak, mind a Vietnami Demokratikus Köztár­saságnak a szabadságáért és füg­­get­lenségéért vívott harcában. (MTI) Kairói jelentések Amer marsall öngyilkosságáról (Tudósítónktól.) Az egyiptomi lapok szombaton a szokásos vörös helyett fekete címbetűkkel jelentek meg és Armier marsall fekete gyászkere­tes fényképét köztk az EAK volt alelnökének öngyilkosságáról szó­ló tudósításukban. A jelentések arról számolnak be, hogy Amer marsall halála előtt már három ízben kísérelt meg öngyilkosságot. Először jú­nius 8-án, az izraeli válság kirob­banása után néhány nappal, majd meghiúsított államcsíny­­kísérletét követően, amikor házi őrizetbe helyezték. Szerdán lak­helyén Favzi tábornok, az egyip­tomi haderők új parancsnoka és Riad tábornok, vezérkari főnök kereste fel, idézést hozva maguk­kal, amely felszólítja Amer mar­­sallt, hogy a meghiúsított állam­csínykísérlettel kapcsolatban ki­hallgatáson jelenjék meg. Az idé­zés átvétele után kiment a szo­bából, majd visszatérve közölte a tábornokokkal: — Megmérgeztem magam, hogy véget vessek min­dennek. Rövid rábeszélés után bele­egyezett, hogy orvosi kezelés alá vesse magát. Mihelyt állapota va­lamelyest jobbra fordult, a mar­sall egy Kairó környéki villába szállították. A villában találták meg csütörtök este önkívületi ál­lapotban. Röviddel ezt követően meghalt. Az Al Ahram azt is közli, hogy Amer több méregtablettát, való­színűleg ciánkálit hordott magá­nál. Az igazságügy-miniszter, a fő­ügyész és az igazságügyi államtit­kár kormánybizottságot alakított az öngyilkosság körülményeinek kivizsgálására. Amer halála alighanem lemosta róla az összeesküvés gyalázatát. Erre lehet következtetni abból, hogy az Al Ahram, az arab nem­zet fiának nevezi a marsallt, aki a tőle telhető mértékben szolgálta hazáját. A lap emlékeztet azokra a szolgálatokra, amelyeket Nasz­­szer harcosaként és barátjaként tett. Erősödik Franciaország és Quebec kulturális kapcsolata Pénteken Montrealban közös közleményt hoztak nyilvánosság­ra Peyrefitte francia művelő­désügyi miniszter kanadai láto­gatásáról. A látogatás során há­rom évre szóló és 17 pontot tar­talmazó kulturális együttműkö­dési megállapodást írtak alá. Ennek értelmében Franciaország és Québec kulturális együttmű­ködésének költségvetése a je­lenlegi hatmillió frankról ötven­millióra emelkedik. A megállapo­dás szerint Québecben újabb francia nyelvű iskoláikat nyit­nak és fokozódik a franciaorszá­gi és a québeci diákok cseréje. Peyrefitte, miként hangsú­lyozta, az aláírt megállapodás De Gaulle kezdeményezésének gyakorlati megvalósítását jelenti. (AFP) NÉPSZABADSÁG 1967. szeptember 17. vasárnap KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — né­hány sorban A szovjet hajók augusztus 25-én bejelentett szeizmikus kutatásai véget értek a Csendes-óceán egyes és kettes számú térségében. Ezek a területek így újra megnyílnak a szak­ad hajózás előtt. (MTI) Havannában pénteken szovjet— kubai megegyezést írtak alá az atomenergia békés célú feltesz- e­llátásában való együttműködésről. A megállapodás előírja a kubai tudományos és műszaki káderek képzését, valamint tudományos kutatómunéra megszervezését az atomenergiának a népgazdaság­ban történő hasznosítására. (MTI) Saragat olasz köztársasági elnök pénteken Torontóban bejelentette, hogy jövő évben eleget tesz a Szovjetunióból érkezett meghí­vásnak. Az e­lnököt Fan feni kül­ügyminiszter is elkíséri Moszkvá­ba. A látogatás időpontját nem közölte. (AP) Dobrinyin, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövete, aki szabad­ságáról a napokban érkezett visz­­szza az Egyesült Államo­kba, há­romórás megbeszélést folytatott­­ Dean Rusk amerikai külügymi­­niszte­rrel az ENSZ-közgyűlésre váró feladatokról, a közel-keleti helyzetről, az atomstopegyez­­mény problémájáról; szóba ke­rült Rusk és Gromiko találkozá­sa a közgyűlés alkalmával. (AP) Megérkezett Montrealba pénte­ken az első Iljusin—62, az Aero­­flot küldöttségével fedélzetén. Novembertől a 150 személy szál­lítására alkalmas szovjet gép rendszeresen közleked­ik Moszkva és Monnt­reál között. (Reuter) Pompidou francia miniszterel­nök, aki néhány napos látogatást­­tett Ausztriában, szombaton ha­zautazott Párizsba. (MTI) TASZSZ-ny­ilatkozat az újabb Kuba-ellenes kampányról A TASZSZ nyilatkozatot adott ki a Kuba ellen újabban fokozot­­­­tan megnyilvánuló kampánnyal kapcsolatban. A nyilatkozat elmondja, hogy­­ szeptember 22-én Washingtonban­­ megnyílik az Amerikai Államok­­ Szervezetéhez tartozó országok­­ külügyminisztereinek tanácskozás­­­­a, amelyen megvizsgálják Vene­zuelának Kuba ellen tett beje­­lentését. Ezzel kapcsolatban az­­ Egyesült Államokban és egyes la­tin-amerikai országokban az­­ utóbbi időben fokozott Kuba-elle­­­­nes kampány indult meg. Ezeknek az országoknak az ag-­­resszív körei az AÁSZ leple alatt­­ provokációkra készülnek Kuba el­­­len. Több nyugat-európai és más­­ állam kormánya felé követelések­­ hangzanak el, hogy szakítsa meg­­ a diplomáciai és a kereskedelmi­­ kapcsolatokat Kubával. Terveket­ szőnek Kuba tengeri és légi blo­kádjára. Nemcsak a Kubai Köztársaság­nak és népének érdekei ellen irá­nyulnak azok tervei, akik a fent említett AÁSZ-tanácskozáson Ku­­ba-ellenes határozatokat szándé­koznak megszavaztatni. E tervek valamennyi latin-amerikai ál­­lam nemzeti érdekei ellen irá­nyulnak. Nem véletlen, hogy a mostani Kuba-ellenes kampány során erős nyomás nehezedik a latin-ameri­kai országokra: adják beleegye­zésüket az úgynevezett „Amerika­­közi fegyveres erők” megalakítá­sához. Mint ismeretes, e fegyve­res erők feladata az lenne, hogy a fegyveres megtorlás eszközéül szolgáljanak valamennyi latin­amerikai állammal szemben, amelynek politikája eltér a Wa­shingtonból diktált irányvonaltól. Törvényjavaslat francia kulcsiparágak államosítására A Francia KP nemzetgyűlési képviselőcsoportja két törvényja­vaslatot nyújtott be a nemzet­gyűlés irodájában a legfontosabb kulcsiparágak államosítására vo­natkozóan. Az első törvényjavaslat a vegy- és gyógyszeripar államosítását, irányozza elő. A javaslat indok­lása hangsúlyozza, hogy a vegy­ipar a gazdaság egyik alapágaza­­ta, amely 1965-ben az egész ipari termelés mintegy 10 százalékát adta, s 400 000 embert foglalkoz­tat. A vegyipari üzemek üzleti forgalmukat és tőkéjüket tekint­ve a leghatalmasabb francia üze­mek közé számítanak. A vegy­ipar ma már tagadhatatlanul a monopolizmus jellegét viseli ma­gán, amely több árucikk teljes gyártását kizárólagos ellenőrzése alatt tartja. A kommunista képviselőcsoport másik törvényjavaslata a francia gépkocsiipar államosítását indít­ványozza. A törvényjavaslat in­doklása szerint az államosítás le­hetővé tenné, hogy a gépkocsi­ipar elsősorban a népi szükségle­tek kielégítéséhez igazodjon, és jobban megállja a helyét a nem­zetközi versenyben s egyúttal le­hetővé válna a francia gépkocsi­ipar összehangolt technikai fejlő­dése. (MTI) Franciaország kilép az Atlanti Szerződésből? A párizsi lapok washingtoni jelentései szerint az ammeri­kai fő­város politikai köreiben meglepe­téssel fogadták azt a francia ille­tékes helyről származó közlést, hogy 1968. január 1-től kezdve ismét visszatérnek ahhoz a rend­szerhez, hogy az Atlanti Szövet­ség tagállamainak csak évenként kell majd engedélyt kérniük Pá­rizstól, hogy katonai repülőgé­peik átrepülhessenek Francia­­ország felett. A NATO megalakulásától kezd­ve ez a rendszer volt érvényben. 1966 májusában azonban, amikor Franciaország kilépett a NATO integrált katonai szervezetéből, a francia kormány arra kötelezte a NATO-országokat, hogy havon­­ként kérjék az átrepülési engedé­lyeket. Ez a gyakorlatban nem gátolta a NATO-erők Francia­­ország feletti légi tevékenységét. A légi helyzet visszaállításának ezért Párizsban csak szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak, ugyan­akkor azonban a francia—ameri­kai kapcsolatok javulásának jelét látják benne. Az átrepülési engedélyekre vo­natkozó francia bejelentéssel egy­idejűleg az úgynevezett baloldali gaulleisták egyik vezetője, Louis Vallon, a Notre Republique című gaulleista hetilap legújabb szá­mában arról ír, hogy De Gaulle tábornok a jövő év tavaszán nép­szavazással kívánja eldönteni: vajon Franciaország (amely ed­dig csak a NATO katonai szerve­zetéből vált ki) tagja maradjon-e az Atlanti Szerződésnek, amely­nek érvényessége 1969-ben lejár. Louis Vallon írásának hitelét nö­veli, hogy a cikkírót néhány nap­pal cikke megjelenése előtt fo­gadta De Gaulle tábornok. Mindennek­ ellenére francia po­litikai körökben bizonyos fokú fenntartással fogadják az ismert politikus által közölt értesülést Az ENSZ-bizottság függetlenséget követel a Fidzsi-szigeteknek Az ENSZ huszonnégyet­ bizott­sága határozatban ítéli el Anglia gyarmati politikáját a Fidzsi­­szigeteken. Az ENSZ-közgyűlés már a múltban is több határozat­ban követelte a Fidzsi-szigetek függetlenségét. A huszonnégyes bizottság többsége pénteken elfogadta a nyolc ország — Afganisztán, In­dia, Irán, Irak, Mali, Szíria, Tan­zánia és Jugoszlávia — előter­jesztését erről a kérdésről. A ha­tározat követeli, hogy Anglia tartson választásokat és mielőbb jelölje ki e terület függetlensé­gének időpontját. A határozat ellen csak Anglia, az Egyesült Államok és Ausztrália szavazott. (MTI) NDK tiltakozó távirat Kanadához Otto Wenzer, az NDK külügy­minisztere táviratban tiltakozott Paul Martin kanadai külügymi­niszternél a kanadai hatóságok­nak a bonni kizárólagos képvi­seleti igényhez és az ugyancsak nemzetközi jog­ellenes NATO- határozatokhoz igazodó, az embe­riesség elveit sértő határozata el­len, amellyel megtagadják az NDK képviselőjétől a kanadai beutazási engedélyt, és ezzel le­hetetlenné teszik, hogy a ganderi repülőszerencsétlenségnél súlyo­san megsérült két NDK-állam­­polgárt hazájuk képviselője meg­látogathassa. (MTI) Johnson a fegyverviselés korlátozását sürgeti Johnson elnök pénteken a kongresszushoz intézett levelé­ben sürgette, hogy minél előbb döntsenek a lőfegyverek elterje­dését korlátozó törvényjavaslatá­ról. Az elnök azt írja levelében, hogy tavaly augusztus óta 900 gyilkosságot, 10 000 öngyilkossá­got, 43 500 testi sértést és 50 000 rablást követtek el és 2600 bal­esetet idéztek elő lőfegyverrel az Egyesült Államokban. Tavaly kétmillió lőfegyvert adtak el az országban. (AP)

Next