Népszabadság, 1967. november (25. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-21 / 275. szám
ppíimni? és te cím ifi a Gyógyszer a volánnál Hazánkban csakúgy, mint a többi civilizált, iparilag fejlett országban, a gépjárművek és a gyógyszerszedők száma egyaránt rohamosan növekszik. Végső fokon mind a kettő kívánatos, sőt hasznos jelenség. Ezért érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a gyógyszerszedés miként befolyásolja a gépkocsivezető fizikai-szellemi teljesítőképességét és a közlekedés biztonságát. Az altatók Hazánkban a gyógyszertárak vény nélkül nem árulnak altatót, és éppen ezért az altatók szedése nem olyan mérvű, mint más államokban, ahol minden kötöttség nélkül vásárolhatók. Ennek ellenére gondolnunk kell arra, hogy az álmatlansággal küszködő betegének altatót felíró orvos nem minden esetben számol azzal, hogy páciense gépkocsit is vezet. Megeshet az is, hogy a gépkocsivezető orvosi vény és utasítás nélkül jut altatóhoz. Ezért kell felhívnunk a gépkocsivezetők figyelmét az altatószedésből esetleg adódó veszélyekre. Az alkalmi altatószedő talán veszélyesebb a közlekedésre, mint az, aki rendszeresen szed ilyen gyógyszert. A rendszeresen altatóval élők közlekedés-élettani szempontból gyakorlatilag alig jelentenek veszélyt, hiszen ezeknek az embereknek volt idejük és alkalmuk kitapasztalni saját idegrendszerük teljesítőképességét és lemérni azt a hatást, amit az este bevett altató a másnap reggeli gépkocsivezetéskor kifejt Egészen más a helyzet az alkalmi gyógyszerszedőnél. Ez rendszerint egyáltalán nem kap útbaigazítást az orvostól (főként, ha nem is orvostól kapja az altatót), s nem ismeri az altatónak a hatását sem. Az orvosok is csak általában tudják, hogy mennyi ideig fejtik ki hatásukat az altatók, előre azonban még ők sem tudják megmondani, hogy az egyes embernél nem fog-e a szokásostól eltérő hatást kiváltani a gyógyszer. Megeshet ugyanis, hogy az általában mindössze egy-két óráig ható úgynevezett gyors elaltató a különlegesen érzékeny embert még 10—12 óra múlva is kábultságban tartja. A kábultság viszont az érzékszervek csökkent működésével, a reflexek romlásával már baleseti veszélyt jelent. Éppen ezért általános érvényű szabálynak tekinthetjük, hogy az altatószedést követő reggelen minden gépkocsivezető — mindenekelőtt az alkalmi altatószedő — fokozott óvatossággal vezessen és eleve számoljon esetleges csökkent fizikaiszellemi teljesítőképességével. Az antihisztaminok A szénanátha, a csalánkiütés és más allergiás betegségek egyáltalán nem tartoznak a ritkaságok közé. Az e betegségekben szenvedők gyakran szednek olyan gyógyszert, amely az úgynevezett antihisztaminok csoportjába tartozik. Hazai gyógyszeriparunk Ahistan, Dehistin, Suprastin, Pipolphen néven hozza e gyógyszereket forgalomba. Ezekről a szerekről tudnunk kell, hogy nemcsak az allergiás jelenségeket szüntetik, hanem mellékesen — sokszor kívánatos, máskor nem kívánatos — altatóhatásuk is van. A felsoroltak közül különösen a Pipolphen az, amely az altatókkal szemben érzékeny embereknél nagyfokú aluszékonyságot okozhat. Ezért megeshet, hogy a csalán kiütése miatt Fipolphent szedő gépkocsivezető egyetlen tablettától elalszik a volán mellett. A Pipolphen altató mellékhatása annál veszélyesebb, mivel a beteg e gyógyszerből nemcsak este vesz be egy tablettát, mint az altatóból, hanem nappal akár háromszor is szed belőle. Az antihisztaminok másik mellékhatása az, hogy érzékeny vegetatív idegrendszerű betegeknél jelentős vérnyomásesést vagy vérnyomás-ingadozást is okozhatnak. Ez viszont az agy vérellátásának hullámzó vagy hirtelen csökkenése miatt pillanatnyi vagy tartós eszméletzavarhoz is vezethet. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy az orvosok valahányszor olyan antihisztamint rendelnek, amely közismert altató mellékhatású, világosítsák fel erről gépkocsivezető betegüket. (A gyógyszergyárak is megtehetnék ezt.) A gépkocsivezető viszont, aki a felsorolt gyógyszerek valamelyikét szedi, ha aluszékony, ne gondoljon természetes fáradtságra, hanem legyen tudatában annak, hogy olyan gyógyszermellékhatásról van szó, amely fokozott óvatosságra int a gépkocsivezetésben. A morfin és társai Sajnos senki emberfia nincs biztosítva az esetleges vese- vagy epekőgörcs ellen. Így történhet azután meg, hogy a gépkocsivezető otthon vagy otthonától távol heveny görcsroham miatt elsősegélyben részesül. Az elsősegély ilyen esetekben morfin vagy a morfinnal egyenlő hatású fájdalomcsillapító adásából áll. A morfin hatására a tűrhetetlen kínoktól megszabadult beteg — különösen lakásától távol — könynyen esik kísértésbe, hogy maga vezesse haza gépkocsiját. Ez pedig szigorúan tilos, mert mind a morfin, mind a morfin hatású fájdalomcsillapítók olyan kábultságot, idegrendszeri zavart okozhatnak, ami a veszélyek felbecsülését lehetetlenné teszi és így baleset forrása lehet. Morfin után tehát még teljesen fájdalommentes állapotban is szigorúan tilos gépkocsit vezetni. Magától értetődik, hogy az idült morfinszedő — bármi okból szedje is e szert — eleve eltiltandó a gépkocsivezetéstől. Hazafelé a repülőtérről külön említést érdemelnek a napjainkban széles körben elterjedt hányásgátlók vagy szédüléscsökkentők. Ezeket a szereket nemcsak hajókon használják a tengeribetegség leküzdésére, hanem — erre nálunk is gyakran sor kerül — a repülés közben esetleg előforduló rosszullét kivédésére is. És ha a légi utas autóbuszon vagy társutasként gépkocsin jut a repülőtérről a városközpontba, nincs is semmi baj. Eléggé elterjedt gyakorlat azonban, hogy az utas saját gépkocsiján teszi meg az utat a repülőtérre és vissza. Márpedig hányásgátlók — ilyen nálunk a Daedalon — szedése után 6—18 óráig nem célszerű gépkocsit vezetni még akkor sem, ha a gyógyszer hányásgátló hatását koffeinnel vagy más élénkítőszerrel kíséreljük megszüntetni vagy ellensúlyozni. Itt célszerű megemlítenünk azt is: alaptalan az a hit, hogy egy dupla vagy tripla feketekávéval, esetleg koffeintablettával vagy más élénkítőszerrel az alkoholhatás közömbösíthető. Ez a tévhit sajnos már sok embernek okozta vesztét. A nyugtatók Külön kell megemlékeznünk a hazánkban is igen széles körben elterjedt régi, hagyományos, de még inkább a modernebb nyugtátokról, az úgynevezett tranquillánsokról. Ezek szedését a lüktető élettempó és a napjainkban egyáltalán nem ritka ideges feszültség és neurózis teszi indokolttá. Tekintettel arra, hogy az ideges feszültség a gépkocsivezető és a közlekedés biztonságát sokkal jobban veszélyezteti, mint a nyugtatószerek, azt kell mondanunk, hogy ezek szedését általában nem célszerű tiltani. A közelmúltban folytattak stockholmi és bázeli kutatók éppen a közlekedésrendészet önként vállalkozó gépkocsivezetőin e szerekkel kapcsolatos vizsgálatokat. Pontos mérések azt mutatták, hogy a tranquillánsok és ebből is az úgynevezett meprokamat (nálunk Andaxin néven van forgalomban) egyáltalán nem csökkenti az érzékszervek működését és nem is rontja a reflextevékenységet. Ugyanezeket a tulajdonságokat viszont — és ráadásul a gépkocsivezetésnél legfontosabb szellemi tevékenységet, a veszélyek megítélését, felbecsülését — már a legkisebb mennyiségű alkohol is rontja. Szórványos megfigyelések szólnak amellett, hogy minimális mennyiségű alkohol (például egy pohár sör vagy egy fröccs) is súlyos részegséghez hasonló állapotot okozhat, ha olyan ember issza, aki egyidejűleg Andaxint is szedett. Az alkoholt a gépkocsivezetőnek persze mindenképpen szigorúan kerülnie kell, de különösen akkor, ha időközben nyugtatót is szedett. Súlyos idegrendszeri zavarban szenvedőknek tilos gépjárművet vezetniük, de nem azért, mert nagyhatású gyógyszert szednek, hanem azért, mert lelkiállapotuk eleve veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát. A doppingolószerek A gépjárművezetők között nem ritka a doppingolószer-szedés. Doppingolószer alatt ez esetben nem egyszerűen teát és feketekávét kell értenünk, amelyek koffeintartalmuk miatt szüntetik a fáradtságérzetet, hanem elsősorban a szintetikus szereket. Noha ezek kiszolgáltatása a gyógyszertárakban orvosi vényhez kötött, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy — főképpen a hivatásos gépkocsivezetők — vény nélkül is hozzájutnak ezekhez. Elhibázott volna tehát struccpolitikát folytatnunk és az élénkítőszerek közlekedést veszélyeztető szerepét figyelmen kívül hagynunk. Az élénkítőszerekkel a fáradt emberi szervezet teljesítőképességét nem lehet korlátlan ideig fokozni. Bizonyos időn túl az élénkítőszerek ellenére is zuhanásszerűen csökken az idegrendszer teljesítőképessége, a vezető elveszti uralmát járműve felett. Sajnos ilyenkor következnek be a legsúlyosabb balesetek még olyan gépkocsivezetőnél is, aki egyébként művésze a szakmájának. Egyáltalán nem ítélhető el persze, ha a gépkocsivezető megiszik egy-egy dupla feketekávét Még ez esetben is számolnia kell azonban néha a normálistól eltérő reakcióval. Különlegesen érzékeny idegrendszerű embereknél két-három hirtelen elfogyasztott dupla feketekávé nem szünteti a fáradtságot és nem javítja a reflextevékenységet, hanem úgynevezett „koffeinspicc”-et okoz. Ebben a részegséghez hasonló állapotban elsősorban a hibás ítéletalkotás, az egyéni és a gépkocsi teljesítőképességének túlbecsülése okozhat súlyos veszélyt, betegséget és így a veszély rendszerint még fokozódik. A vérnyomáscsökkentők szedéséből adódó veszély egyes-egyedül abban áll, hogy a váratlan vérnyomászuhanás hirtelen eszméletvesztést okozhat, ami baleset forrása lehet. Ha viszont a gépkocsivezető tudatában van betegségének és ismeri a vérnyomáscsökkentők szedéséből adódó mellékhatást (a szédülést, a verejtékezést, mint az eszméletvesztés előfutárát), van ideje arra, hogy megálljon és elkerülje önmaga és embertársainak veszélyeztetését. A felsorolásból szándékosan hagytuk ki a cukorbetegség esetén szedett inzulint vagy a szájon keresztül szedett vércukorcsökkentőket, csakúgy, mint a különböző okból szedett véralvadásgátlókat. Ezek felírásakor az orvos eleve úgyis figyelmezteti betegét arra, hogy e szerek szedése milyen veszélyekkel járhat a közlekedésben. NYÁR A HEGYEN Metror film írta: Bacsó Péter és Zimre Péter ♦ Kép : Zsombolyai János Főszereplők: Mensáros László,, ♦ Zene: Fényes Szabolcs Gyöngyössy Katalin, Pécsenke József! ♦ Rendezte: BACSÓ PÉTER Tomanek Nándor, Várhegyi Teréz fh. BEMUTATÓ BUDAPESTEN: NOV. 16. VIDÉKEN: NOV. 23. Ügyes gépek a raktárban Sajátos ága az anyagmozgatásnak a raktározási munka — nélkülözhetetlen eleme ez a kereskedelmi tevékenységnek, de megtaláljuk valamennyi gyártó üzemben is mind a feldolgozandó anyagok, mind a késztermékek és a félgyártmányok tárolásában. Fontos, hogy megfelelő raktárakban minimális időszükséglettel tárolhassák be és szolgáltathassák ki az árukat, mégpedig gyors, gépesített, egyszersmind az árut is kímélő módszerrel. Így alakult ki a raktározástechnika tudománya, amely a hagyományos anyagmozgató gépek megfelelő átalakításával, sajátos típusok kidolgozásával igyekszik a lehető legjobban szolgálni a termelést. Ilyen gépeket találhatunk a bolgár Balkancar vállalat választékában is. Az EB 416-os és 426-os gépek a raktári, magasemelésű villástargoncák családját nyitották meg. Mindkettő 1000 kg teherbírású, s az EB 416-os 3200 mm magasra, az EB 426-os pedig 4500 mm magasra emeli terhét. Ezenkívül e gépek az emelővillát 600 mm távolságon belül előre-hátra is tudják mozgatni (vízszintes irányban), amire főleg a be- és kirakás során van szükség. Rendkívül keskeny szerkezeti felépítésük folytán jól elférnek a keskeny raktári polcsorok között, tehát a polcoszlopok sűrűbb elhelyezésével az épület alapterületének jobb kihasználását is elősegítik. A jármű — a terheléstől függően — 8—10 km/óra sebességgel haladhat, különböző emelő és tehermozgató mozgásainak sebessége 15—35 cm/mp, ami biztonságos kezelhetőség mellett is kihasználhatóvá teszi e „raktárgép” kitűnő teljesítményét. Nálunk is mind több szerephez jutnak majd ezek a gépek. A meglevő raktárakban is maradéktalanul kihasználhatók, de az újonnan tervezett, korszerű elvek szerint épült raktárakban kisebb területen az eddiginél sokszorta nagyobb árumozgatást tesznek lehetővé. Az EB 416-os magasemelésű raktári villástargonca a korszerű raktárgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze. (Az EB 426-os típus ennél 1300 nm-rel magasabbra emeli a terhet.) A magas vérnyomás A civilizált környezetben élő városlakóknál 40 éves kor felett gyakori a magas vérnyomás. Megfelelő gyógyszereléssel és étrenddel a magas vérnyomás mindig mérsékelhető, sőt gyakran normalizálható. Éppen ezért talán nem is célszerű ezeket a viszonylag fiatal és munkaképes állapotban levő, egyébként egészséges embereket a gépkocsivezetésből eleve kizárni. A túlzott szigor ilyenkor gyakran azt eredményezi, hogy a beteg eltitkolja A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat könyvjóváírással átad, vagy elad CSŐVAZAS ÍRÓASZTALOKAT, VENDÉGLÁTÓIPARI GÁZ-ZSAMOLYFŐZÖKET ÉS NAGYMÉRETŰ TŰZHELYEKET. Megtekinthető: Budapest X., Keresztúri út 202. sz. alatti központi raktárunkban Rövid narkózis Foghúzáskor és egyszerűbb nőgyógyászati beavatkozáskor napjainkban gyakran alkalmaznak úgynevezett rövid narkózist. A beteg a műtét során fájdalmat egyáltalán nem érez, és néhány perc múlva felébred rövid öntudatvesztéséből. A rendelőből ilyenkor még gyalog sem célszerű egyedül hazamennie, csak kísérettel. A rövid narkózist követő 24 óra alatt szigorúan tilos gépkocsit vezetni. A gépjármű a KRESZ fogalmazása szerint is „veszélyes” üzem. Az orvosok nézete szerint egyes gyógyszerek szedése is veszélyes. Ez a veszélyesség azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne vezessünk gépkocsit vagy ne szedjünk gyógyszert. Ahogy megtanultunk gyufával, gázzal és villannyal bánni és veszélyességüket elkerülni, ugyanúgy kell tennünk a gépkocsivezetéssel és a gyógyszerszedéssel is. Ez a cikk a veszélyek csökkentését, kivédését kívánta szolgálni, remélhetőleg nem eredménytelenül. Dr. Szendei Ádám