Népszabadság, 1967. november (25. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

­­ppíimni? és te cím ifi a Gyógyszer a volánnál Hazánkban csakúgy, mint a többi civilizált, iparilag fejlett ország­ban, a gépjárművek és a gyógyszerszedők száma egyaránt rohamosan növekszik. Végső fokon mind a kettő kívánatos, sőt hasznos jelenség. Ezért érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a gyógyszerszedés miként befolyásolja a gépkocsivezető fizikai-szellemi teljesítőképességét és a közlekedés biztonságát. Az altatók Hazánkban a gyógyszertárak vény nélkül nem árulnak altatót, és éppen ezért az altatók szedé­se nem olyan mérvű, mint más államokban, ahol minden kötött­ség nélkül vásárolhatók. En­nek ellenére gondolnunk kell arra, hogy az álmatlansággal küszködő betegének altatót felíró orvos nem minden esetben szá­mol azzal, hogy páciense gépko­csit is vezet. Megeshet az is, hogy a gépkocsivezető orvosi vény és utasítás nélkül jut altatóhoz. Ezért kell felhívnunk a gépkocsi­­vezetők figyelmét az altatószedés­ből esetleg adódó veszélyekre. Az alkalmi altatószedő talán veszélyesebb a közlekedésre, mint az, aki rendszeresen szed ilyen gyógyszert. A rendszeresen alta­tóval élők közlekedés-élettani szempontból gyakorlatilag alig je­lentenek veszélyt, hiszen ezeknek az embereknek volt idejük és al­kalmuk kitapasztalni saját ideg­­rendszerük teljesítőképességét és lemérni azt a hatást, amit az este bevett altató a másnap reggeli gépkocsivezetéskor kifejt Egé­szen más a helyzet az alkalmi gyógyszerszedőnél. Ez rendszerint egyáltalán nem kap útbaigazítást az orvostól (főként, ha nem is or­vostól kapja az altatót), s nem is­meri az altatónak a hatását sem. Az orvosok is csak általában tud­ják, hogy mennyi ideig fejtik ki hatásukat az altatók, előre azon­ban még ők sem tudják megmon­dani, hogy az egyes embernél nem fog-e a szokásostól eltérő hatást kiváltani a gyógyszer. Megeshet ugyanis, hogy az általában mind­össze egy-két óráig ható úgyne­vezett gyors elaltató a különlege­sen érzékeny embert még 10—12 óra múlva is kábultságban tartja. A kábultság viszont az érzékszer­vek csökkent működésével, a ref­lexek romlásával már baleseti ve­szélyt jelent. Éppen ezért általá­nos érvényű szabálynak tekint­hetjük, hogy az altatószedést kö­vető reggelen minden gépkocsi­­vezető — mindenekelőtt az alkal­mi altatószedő — fokozott óvatos­sággal vezessen és eleve számol­jon esetleges csökkent fizikai­szellemi teljesítőképességével. Az antihisztaminok A szénanátha, a csalánkiütés és más allergiás betegségek egyál­talán nem tartoznak a ritkaságok közé. Az e betegségekben szenve­dők gyakran szednek olyan gyógyszert, amely az úgynevezett antihisztaminok csoportjába tar­tozik. Hazai gyógyszeriparunk Ahistan, Dehistin, Suprastin, Pi­­polphen néven hozza e gyógysze­reket forgalomba. Ezekről a szerekről tudnunk kell, hogy nemcsak az allergiás jelenségeket szüntetik, hanem mellékesen — sokszor kívánatos, máskor nem kívánatos — altatóhatásuk is van. A fel­soroltak közül különösen a Pi­­polphen az, amely az altatókkal szemben érzékeny embereknél nagyfokú aluszékonyságot okoz­hat. Ezért megeshet, hogy a csa­lán kiütése miatt Fipolphent sze­dő gépkocsivezető egyetlen tab­lettától elalszik a volán mellett. A Pipolphen altató mellékhatása annál veszélyesebb, mivel a beteg e gyógyszerből nemcsak este vesz be egy tablettát, mint az altató­ból, hanem nappal akár három­szor is szed belőle. Az antihisztaminok másik mel­lékhatása az, hogy érzékeny ve­getatív idegrendszerű betegeknél jelentős vérnyomásesést vagy vérnyomás-ingadozást is okozhat­nak. Ez viszont az agy vérellá­tásának hullámzó vagy hirtelen csökkenése miatt pillanatnyi vagy tartós eszméletzavarhoz is vezethet. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy az orvosok vala­hányszor olyan antihisztamint rendelnek, amely közismert al­tató mellékhatású, világosítsák fel erről gépkocsivezető betegü­ket. (A gyógyszergyárak is meg­tehetnék ezt.) A gépkocsivezető viszont, aki a felsorolt gyógysze­rek valamelyikét szedi, ha alu­­székony, ne gondoljon természe­tes fáradtságra, hanem legyen tudatában annak, hogy olyan gyógyszermellékhatásról van szó, amely fokozott óvatosságra int a gépkocsivezetésben. A morfin és társai Sajnos senki emberfia nincs biztosítva az esetleges vese- vagy epekőgörcs ellen. Így történhet azután meg, hogy a gépkocsive­zető otthon vagy otthonától távol heveny görcsroham miatt elsőse­gélyben részesül. Az elsősegély ilyen esetekben morfin vagy a morfinnal egyenlő hatású fájda­lomcsillapító adásából áll. A morfin hatására a tűrhetetlen kí­noktól megszabadult beteg — kü­lönösen lakásától távol — köny­­nyen esik kísértésbe, hogy maga vezesse haza gépkocsiját. Ez pe­dig szigorúan tilos, mert mind a morfin, mind a morfin hatású fáj­dalomcsillapítók olyan kábultsá­­got, idegrendszeri zavart okoz­hatnak, ami a veszélyek felbe­csülését lehetetlenné teszi és így baleset forrása lehet. Morfin után tehát még teljesen fájda­lommentes állapotban is szigo­rúan tilos gépkocsit vezetni. Magától értetődik, hogy az idült morfinszedő — bármi okból szed­je is e szert — eleve eltiltandó a gépkocsivezetéstől. Hazafelé a repülőtérről külön említést érdemelnek a napjainkban széles körben el­terjedt hányásgátlók vagy szé­düléscsökkentők. Ezeket a szere­ket nemcsak hajókon használják a tengeribetegség leküzdésére, hanem — erre nálunk is gyak­ran sor kerül — a repülés köz­ben esetleg előforduló rosszullét kivédésére is. És ha a légi utas autóbuszon vagy társutasként gépkocsin jut a repülőtérről a vá­rosközpontba, nincs is semmi baj. Eléggé elterjedt gyakorlat azon­ban, hogy az utas saját gépkocsi­ján teszi meg az utat a repülőtér­re és vissza. Márpedig hányás­gátlók — ilyen nálunk a Dae­­dalon — szedése után 6—18 óráig nem célszerű gépkocsit vezetni még akkor sem, ha a gyógyszer hányásgátló hatását koffeinnel vagy más élénkítőszerrel kísérel­jük megszüntetni vagy ellensú­lyozni. Itt célszerű megemlíte­nünk azt is: alaptalan az a hit, hogy egy dupla vagy tripla feke­tekávéval, esetleg koffeintablet­tával vagy más élénkítőszerrel az alkoholhatás közömbösíthető. Ez a tévhit sajnos már sok ember­nek okozta vesztét. A nyugtatók Külön kell megemlékeznünk a hazánkban is igen széles körben elterjedt régi, hagyományos, de még inkább a modernebb nyugtá­tokról, az úgynevezett tranquil­­lánsokról. Ezek szedését a lük­tető élettempó és a napjainkban egyáltalán nem ritka ideges fe­szültség és neurózis teszi indo­kolttá. Tekintettel arra, hogy az ideges feszültség a gépkocsivezető és a közlekedés biztonságát sok­kal jobban veszélyezteti, mint a nyugtatószerek, azt kell monda­nunk, hogy ezek szedését általá­ban nem célszerű tiltani. A közelmúltban folytattak stockholmi és bázeli kutatók ép­pen a közlekedésrendészet ön­ként vállalkozó gépkocsivezetőin e szerekkel kapcsolatos vizsgála­tokat. Pontos mérések azt mutat­ták, hogy a tranquillánsok és eb­ből is az úgynevezett meproka­­mat (nálunk Andaxin néven van forgalomban) egyáltalán nem csökkenti az érzékszervek műkö­dését és nem is rontja a reflex­tevékenységet. Ugyanezeket a tu­lajdonságokat viszont — és ráadá­sul a gépkocsivezetésnél legfonto­sabb szellemi tevékenységet, a ve­szélyek megítélését, felbecsülését — már a legkisebb mennyiségű alkohol is rontja. Szórványos megfigyelések szólnak amellett, hogy minimális mennyiségű alko­hol (például egy pohár sör vagy egy fröccs) is súlyos részegséghez hasonló állapotot okozhat, ha olyan ember issza, aki egyidejű­leg Andaxint is szedett. Az alko­holt a gépkocsivezetőnek persze mindenképpen szigorúan kerül­nie kell, de különösen akkor, ha időközben nyugtatót is szedett. Súlyos idegrendszeri zavarban szenvedőknek tilos gépjárművet vezetniük, de nem azért, mert nagyhatású gyógyszert szednek, hanem azért, mert lelkiállapotuk eleve veszélyeztetheti a közleke­dés biztonságát. A doppingolószerek A gépjárművezetők között nem ritka a doppingolószer-szedés. Doppingolószer alatt ez esetben nem egyszerűen teát és feketeká­vét kell értenünk, amelyek kof­feintartalmuk miatt szüntetik a fáradtságérzetet, hanem elsősor­ban a szintetikus szereket. Noha ezek kiszolgáltatása a gyógyszer­­tárakban orvosi vényhez kötött, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy — főképpen a hivatásos gépkocsivezetők — vény nélkül is hozzájutnak ezekhez. Elhibá­zott volna tehát struccpolitikát folytatnunk és az élénkítőszerek közlekedést veszélyeztető szerepét figyelmen kívül hagynunk. Az élénkítőszerekkel a fáradt emberi szervezet teljesítőképes­ségét nem lehet korlátlan ideig fokozni. Bizonyos időn túl az élénkítőszerek ellenére is zuha­násszerűen csökken az idegrend­szer teljesítőképessége, a vezető elveszti uralmát járműve felett. Sajnos ilyenkor következnek be a legsúlyosabb balesetek még olyan gépkocsivezetőnél is, aki egyébként művésze a szakmájá­nak. Egyáltalán nem ítélhető el persze, ha a gépkocsivezető meg­iszik egy-egy dupla feketekávét Még ez esetben is számolnia kell azonban néha a normálistól el­térő reakcióval. Különlegesen érzékeny idegrendszerű embe­reknél két-három hirtelen elfo­gyasztott dupla feketekávé nem szünteti a fáradtságot és nem ja­vítja a reflextevékenységet, ha­nem úgynevezett „koffein­­spicc”-et okoz. Ebben a részeg­séghez hasonló állapotban első­sorban a hibás ítéletalkotás, az egyéni és a gépkocsi teljesítőké­pességének túlbecsülése okozhat súlyos veszélyt, betegséget és így a veszély rend­szerint még fokozódik. A vérnyomáscsökkentők szedé­séből adódó veszély egyes-egyedül abban áll, hogy a váratlan vér­nyomászuhanás hirtelen eszmé­letvesztést okozhat, ami baleset forrása lehet. Ha viszont a gép­kocsivezető tudatában van be­tegségének és ismeri a vérnyo­máscsökkentők szedéséből adódó mellékhatást (a szédülést, a ve­rejtékezést, mint az eszméletvesz­tés előfutárát), van ideje arra, hogy megálljon és elkerülje ön­maga és embertársainak veszé­lyeztetését. A felsorolásból szándékosan hagytuk ki a cukorbetegség ese­tén szedett inzulint vagy a szá­jon keresztül szedett v­ércukor­­csökkentőket, csakúgy, mint a különböző okból szedett véralva­dásgátlókat. Ezek felírásakor az orvos eleve úgyis figyelmezteti betegét arra, hogy e szerek sze­dése milyen veszélyekkel járhat a közlekedésben. NYÁR A HEGYEN Metror film írta: Bacsó Péter és Zimre Péter ♦ Kép : Zsombolyai János Főszereplők: Mensáros László,, ♦ Zene: Fényes Szabolcs Gyöngyössy Katalin, Pécsenke József! ♦ Rendezte: BACSÓ PÉTER Tom­anek Nándor, Várhegyi Teréz fh. BEMUTATÓ BUDAPESTEN: NOV. 16. VIDÉKEN: NOV. 23. Ügyes gépek a raktárban Sajátos ága az anyagmozgatás­nak a raktározási munka — nél­külözhetetlen eleme ez a keres­kedelmi tevékenységnek, de meg­találjuk valamennyi gyártó üzemben is mind a feldolgozan­dó anyagok, mind a késztermékek és a félgyártmányok tárolásában. Fontos, hogy megfelelő raktárak­ban minimális időszükséglettel tárolhassák be és szolgáltathas­sák ki az árukat, mégpedig gyors, gépesített, egyszersmind az árut is kímélő módszerrel. Így alakult ki a raktározástechnika tudomá­nya, amely a hagyományos anyagmozgató gépek megfelelő átalakításával, sajátos típusok ki­dolgozásával igyekszik a lehető legjobban szolgálni a termelést. Ilyen gépeket találhatunk a bol­gár Balkancar vállalat választé­kában is. Az EB 416-os és 426-os gépek a raktári, magasemelésű villástar­goncák családját nyitották meg. Mindkettő 1000 kg teherbírású, s az EB 416-os 3200 mm magasra, az EB 426-os pedig 4500 mm ma­gasra emeli terhét. Ezenkívül e gépek az emelővillát 600 mm tá­volságon belül előre-hátra is tud­ják mozgatni (vízszintes irányban), amire főleg a be- és kirakás során van szükség. Rendkívül keskeny szerkezeti felépítésük folytán jó­l elférnek a keskeny raktári polc­sorok között, tehát a polcoszlopok sűrűbb elhelyezésével az épület alapterületének jobb kihasználá­sát is elősegítik. A jármű — a terheléstől füg­gően — 8—10 km/óra sebesség­gel haladhat, különböző emelő és tehermozgató mozgásainak sebes­sége 15—35 cm/mp, ami bizton­ságos kezelhetőség mellett is ki­­használhatóvá teszi e „raktár­­gép” kitűnő teljesítményét. Ná­lunk is mind több szerephez jut­nak majd ezek a gépek. A megle­vő raktárakban is maradéktala­nul kihasználhatók, de az újon­nan tervezett, korszerű elvek sze­rint épült raktárakban kisebb te­rületen az eddiginél sokszorta na­gyobb árumozgatást tesznek le­hetővé. Az EB 416-os magasemelésű rak­tári villástargonca a korszerű raktárgazdálkodás nélkülözhetet­len eszköze. (Az EB 426-os típus ennél 1300 nm­-rel magasabbra emeli a terhet.) A magas vérnyomás A civilizált környezetben élő városlakóknál 40 éves kor felett gyakori a magas vérnyomás. Megfelelő gyógyszereléssel és ét­renddel a magas vérnyomás min­dig mérsékelhető, sőt gyakran normalizálható. Éppen ezért ta­lán nem is célszerű ezeket a vi­szonylag fiatal és munkaképes állapotban levő, egyébként egész­séges embereket a gépkocsiveze­tésből eleve kizárni. A túlzott szigor ilyenkor gyakran azt ered­ményezi, hogy a beteg eltitkolja A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat könyvjóváírással átad, vagy elad CSŐVAZAS ÍRÓASZTALOKAT, VENDÉGLÁTÓIPARI GÁZ-ZSAMOLYFŐZÖKET ÉS NAGYMÉRETŰ TŰZHELYEKET. Megtekinthető: Budapest X., Keresztúri út 202. sz. alatti központi raktárunkban Rövid narkózis Foghúzáskor és egyszerűbb nő­­gyógyászati beavatkozáskor nap­jainkban gyakran alkalmaznak úgynevezett rövid narkózist. A beteg a műtét során fájdalmat egyáltalán nem érez, és néhány perc múlva felébred rövid öntu­datvesztéséből. A rendelőből ilyenkor még gyalog sem cél­szerű egyedül hazamennie, csak kísérettel. A rövid narkózist kö­vető 24 óra alatt szigorúan tilos gépkocsit vezetni. A gépjármű a KRESZ fogal­mazása szerint is „veszélyes” üzem. Az orvosok nézete szerint egyes gyógyszerek szedése is veszélyes. Ez a veszélyesség azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne vezessünk gépkocsit vagy ne szedjünk gyógyszert. Ahogy megtanultunk gyufával, gázzal és villannyal bánni és ve­szélyességüket elkerülni, ugyan­úgy kell tennünk a gépkocsive­zetéssel és a gyógyszerszedéssel is. Ez a cikk a veszélyek csök­kentését, kivédését kívánta szol­gálni, remélhetőleg nem ered­ménytelenül. Dr. Szendei Ádám

Next