Népszabadság, 1968. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-20 / 16. szám
1088. január 20. szombat NÉPSZABADSÁG FÉVÉJELENETES BOR AMBRUS: BESZÉLŐ (Péntek, 20.20). A televízió új műsorformája, a péntek esti tv-színház bemutatója. — A darab, amelyet Bor Ambrus a tv felkérésére, egyik karcolatéról írt, egy, e fiatalkorból alig kilépett fiúról szól — mondja a dramaturg, Sémlét Jenő —, akivel a történet kezdetén a börtönben ismerkedhetünk meg. A fiú autófeltörések miatt került ide, s a beszélőre jelentkezőkkel folytatott dialógusokból ismerhetjük meg az előzményeket. A fiú — Sztankay István alakítja — ekkor még dédelgeti magában a reményt, hogy a tárgyaláson mindannyian neki fognak drukkolni, fizikailag és érzelmileg egyaránt mellette fognak állni. Ez erőt ad számára az ellenálláshoz, hogy semmit se ismerjen be, hogy tagadja felelősségét. A tárgyalásra azonban a börtönlátogatók közül senki sem megy el... Tudományos híradó. A szerkesztő, Várhelyi Tamás: — Bátran állíthatom, hogy rendkívül érdekes adásnak lehetnek tanúi a nézőit. Gömöri Pál akadémikus a szívátültetés kérdéseit elemzi, beleértve a közvéleményben kialakult félreértések eloszlatását is, és egyben reálisan magyarázza meg a sajtóban, a szívátültetéssel kapcsolatosan megjelent túlzásokat. Szó lesz azokról a nehézségekről is, amelyekkel még meg kell küzdenie a tudománynak, és a gyógymód távlatairól is. Az adás többi része is az orvostudománynyal, ennek új eredményeivel, gépeivel foglalkozik. Bemutatunk egy ultrahanggal működő diagnosztikai berendezést, amelynek segítségével, a többi között a koponyaűri sérülésekről kaphatnak pontos értesüléseket az orvosok. Egy másik riportfilmünk egy hazai gyógyintézet új, kísérleti rákterápiájáról számol be; az eddigi kobalt- és röntgenbesugárzás helyett, most részecskegyorsítással próbálkoznak az orvosok, például protonok gyorsításával, amelyek viszonylag pontosan nyalábosatok, és így az egészséges szövetekben nem okoznak károsodást. Irodalmi képeskönyv: Jack London novelláinak tv-változata. A századelő amerikai irodalma kiemelkedő egyéniségének három novelláját láthatjuk. A dramaturg, Szántó Erika mondja: " A dramatizált változatban képernyőre kerülő darabokat elsősorban az kapcsolja össze, hogy valamennyi romantikus hangvételű és igen kiélezett helyzetekben játszódik. Jack London kiváló mesélő volt, és műveiből az éles társadalomrajz sem hiányzik. Az Egy napi kvártély egy — úgy tűnik, szokványos — szerelmi háromszögről szól, de mivel Alaszkában játszódik, a körülmények rendkívülisége alkalmas arra, hogy még inkább sűrítse a történet atmoszféráját. A Csak húsban két kisszerű gengszter jut — életükben először — nagyobb zsákmányhoz, csakhogy éppen kisszerű kapzsiságuk és kegyetlenségük miatt esnek el mindketten a konctól. Az egyetlen melegebb színekkel megrajzolt darab az Egy szelet sült, amely egy öregedő bokszoló utolsó mérkőzéséről szól, aki ekkor döbben rá, arra, hogy elődei is mit éltek át azon a bizonyos utolsó meccsen. Érdekességként említem meg, hogy a bokszolót Papp László alakítja. J. Gy. DELTA (Vasárnap, 18.45). SZERENCSEVADÁSZOK (Vasárnap, 20.20). Múzeumközség a Balatonnál (Tudósítónktól.) A Veszprém megyei Szigligeten száznál több olyan ősi kőház van, amely megérdemli a műemléki védettséget. Az Országos Műemléki Felügyelőség elképzelései szerint — az észak-magyarországi Hollókőhöz hasonlóan — itt is a négyutcányi teljes ősi negyed kerülne védelem alá, mint népi műemlék-egység és a festői utcácskák egyes házait majd a bakonyi ősi foglalkozások (vadászat, szénégetés, kőbányászat, pásztorkodás stb.) kis múzeumaivá rendeznék be.. A távlati tervek szerint kitűnő autóút visz fel majd a híres szigligeti várromhoz, valamint a nádfedeles, barokk Lengyel-kúriához, amelynek — a szigligeti hegyoldalon — most kezdődött meg műemléki felújítása. ÚJ GYÁRTMÁNYOK Az Anód Áramirányítógyárban most kikísérletezett Sirály I. és II. berendezések hideg, téli időben jelentősen segítik a gépkocsiparkkal rendelkező vállalatokat. Az egyszerűen kezelhető, könynyen mozgatható szerkezettel, szakképzettség nélkül, bárki beindíthatja, akár 40 fokos hidegben is a gépkocsik motorját. A 3000 lóerős, szilícium-egyenirányítós villanymozdonyok részére a gyárban sorozatban készítik az egyenirányító berendezéseket. Képünkön: Sirály I-es berendezések a gyár elektromos ellenőrző állomásán. MAI MAGYAR FALU Leomló válaszfalak ■— Mi volt és mi ma az emberi értékmérő Karódon? Meghökkentő a kérdés Árvai József, a Búzakalász Tsz fiatal párttitkára számára. De némi gondolkodás után így fogalmazza meg a választ: — Én még gyerek voltam a régi világban, de azt tudom, hogy falunkban az egyedüli értékmérő az volt, ki hány hold földet mondhatott magáénak. Akinek birtoka volt, az már tekintélyt kölcsönzött neki. Ahogy nőtt a holdak száma, vele arányosan növekedett a tekintélye is. Szerencsére mindez a múlté. Ma az emberek megítélésében, a tekintélyszerzésben az egyetlen mérce: ki hogyan áll helyt a szövetkezetben, a közösségért végzett munkában. Emlékezés a falusi kasztrendszerre Annyi bizonyos, hogy — mint a legtöbb magyar faluban — a 3200 lakosú Karódon is a felszabadulás előtt a vagyoni helyzet szinte áthidalhatatlan válaszfalat emelt az egyes paraszti rétegek közé. Valóságos kasztrendszerben éltek a cselédek, a szegény- és középparasztok, valamint a nagygazdák, hiszen a birtokmegoszlás a következő képet mutatta: 1—5 holdja volt 603, 6—10 holdja 258, 11—15 holdja 87, 16—20 holdja 43, 21—25 holdja 29 családnak és 25 holdnál nagyobb birtoka 22 családnak. Kétségtelen, hogy a holdak száma, a családi eredet megszabta minden karádi paraszt helyét a falu társadalmában. Persze ez ma már csak az idősebb generáció — Horkai József, Dobos István, Fábri József és társaik — emlékezetében él. De érdemes felidézni, okulásul, hogy lássuk a megtett utat. — Községünkben sokáig Posza Imre bíró volt a mindenható úr. Az akkori szólás-mondás szerint: akinek az isten földet, annak hatalmat is adott. Posza bíró összeharácsolt magának 70 holdat, és ez egyből tekintélyt szerzett neki. Társai voltak a falu vezetésében a Vacskó testvérek, a János meg a József. Egyiknek 35, a másiknak 30 holdja volt. Ők alakították meg az úgynevezett kaszinót, ahová a kisparasztoknak — hogy a cselédekről ne is beszéljek — kuss volt a bemenetel. Vigyáztak erre a csendőrtollak. Még a templomi ülésrend is a paraszti rétegződés szerint alakult ki. A nagygazdákra az első padsorban kiváltságos hely várt, a kisgazdák a hátsó sorban foglalhattak helyet. A szegényembereknek, cselédeknek csak állóhely jutott, íratlan szabályok, megrögzött szokások, irányították sorsunkat, amelyeket a vagyoni helyzet, a kasztszellem alakított ki. Hogy mást ne mondjak: a fiatalok párválasztásánál is a holdak száma, a várható örökség volt a fő szempont. A föld a földdel házasodott — szoktuk mondani. Mennyire embertelen volt ez, mennyi életet tönkretett — sorolhatnánk az eseteket —, hiszen a vagyon utáni sóvárgás, a földszerzés hajszája szülője ellen fordította gyerekét is, gyereke ellen az apát és anyát. Nem véletlenül él úgy a köztudatban községünk, hogy Karád a „bicskások faluja’’. Hogy a bálokon, búcsúkon nálunk vér folyt és ebből sírig tartó haragok származtak, annak nem valamiféle különleges karádi legényvirtus volt az oka, hanem egyesek így akarták megőrizni társadalmi rangjukat, mások pedig bicskával lázadtak a kialakult hierarchia ellen. tettak számára egyedüli reménységül ez szolgált a szolgasorsból való kijutásra, társadalmi elismerésre. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy az addigi falusi ranglétra legfelső fokén állók — a nagy gazdák — helyzete nem csábított többé, hiszen ez az 50-es évek elején, együttjárt a „kuláklistával”. Ettől pedig mindenki félt, hiszen állandó zaklatást, politikai megbélyegzést vont maga után. — A múlt és jelen szétválásának pontos dátuma 1959 — bizonyítják a község vezetői. — Ekkor „egy falu egy nóta elve” alapján, egyetlen szövetkezetbe tömörült a község népe, az 5500 holdas Búzakalászba. Kérdés: hogyan tanult meg közös nyelven beszélni, egymást megérteni és becsülni ez a vegyes összetételű szövetkezeti közösség? Tóth Ferenc tanácselnök: — Nem mondanánk igazat, ha azt bizonygatnánk, hogy ez zökkenőmentesen történt. Voltak súrlódások az egyes paraszti rétegek között bőségesen. A „pógárok” azt hangoztatták: nem lesz jó vége a számunkra, ha a senkiháziakkal (volt cselédekkel, szegényparasztokkal) egy tálból cseresznyézünk. Jobb lenne külön úton járni, nekünk való közös gazdaságot alakítani. És tessék-lássék módon fogtak a közös munkához. A megvádoltak viszont azzal vágtak vissza: nem dolgozunk a naplopók helyett, akiknek sose fűlött a foguk a munkához. Kromek Pál tsz-elnök: — Ha visszaemlékezem a 60-as évek elejére, a kasztrendszer a közösben is érvényesülni próbált: az egykori gazdák fogatosok lettek, mondván: a lovamat én akarom hajtani, a volt nincsteleneknek pedig az állatok körüli munka maradt, mert ezek gondozását kevesen vállalták jószível. Szerencsére már az indulásnál gondosan ügyeltek arra, hogy a tsz-vezetésben — társadalmi hovatartozás szempontjából — biztosítsák az arányos képviseletet a hajdani nincsteleneknek, szegény- és középparasztoknak. Ma is a tsz-vezetőség tagjai közül Szűcs Imre, Rosta József, Parrag János egykori nincstelen családból származik, Kétszeri János, Komáromi Imre, Magyarica József középparaszt volt, Strangli Jánosné, Horváth Imre is 20 holdon felüli birtokon gazdálkodott. Az ember új értékmérője Az idő jó orvosnak bizonyult Kóródon is. Még egy évtized sem telt el egészen, s ez az időszak nagy és biztató változásokat eredményezett. Feltétlenül érvényesül a közös munka emberformáló, jellemalakító hatása. Ez — a karádiak tevékeny közreműködésével — döngette, bomlasztotta a régi társadalmi válaszfalakat. Napjainkban, tapasztalható, hogy az egykori rangok, régi tekintélyek, a falu hajdani társadalmi rendje a karádi szövetkezeti emberek szeme előtt omlik össze. Az egységes parasztosztály alakulásának, formálódásának lényeges eleme, hogy ne azt nézzük, ki honnan jött, hanem azt, ki hova megy. Jó dolog, hogy a szövetkezeti emberré válásban ez a helyes nézőpont érvényesült Katádon is. Az új változó világban új ambíciók bontakoztak ki, új mesterségek vannak születőben, új tekintélyek nyernek elismerést, polgárjogot. Számon tartja a falu népe a hozzáértő brigád- és munkacsapat-vezetőket, az ügyes szakmunkásokat, a rátermett traktorosokat. „Zöld a jelzés” minden emberi érték és tehetség előtt, s szerencsére olyan szunyíryadó kincsek is felszínre törhetnek, amelyek a régi társadalmi tagozódásban rejtve voltak, nem érvényesülhettek. Hogy példát is mondjak: egyaránt tekintélye van Komáromi János főmezőgazdásznak, aki valamikor cselédgyerek volt a hírhedt Posza bírónál és Birkás Lajos állattenyésztő agronómusnak, akinek otthon is volt mit a tejbe aprítania, mert jómódú középparaszti családból származik. Két traktorossal is beszélgettem. Egyik Keresztes János, a másik Volák Lajos. Büszke rájuk a tsz-vezetőség, mondván: „legkiválóbb traktorvezetőink s ugyanakkor jó barátok, szinte egymás keze alá dolgoznak”. Azt firtattam, honnan indultak, hogy így egymásra találtak a közösben. — Nekünk 25 hold földünk volt — mondta Keresztes János. — Apám is, én is cseléd voltam — tette hozzá Volák Lajos. — De hát kit érdekel ma már az, hogy gazdag vagy szegény volt-e azelőtt? — próbálják szinte egybehangzóan elhessegetni a múlt árnyékát. — Egyedül az számít, hogy hozzáértő mesterei legyünk gépünknek, megkeressük a havi két és fél ezret és emberi módon éljünk. Emberibben, mint a régi világban, mikor Keresztesek a fogukhoz verték a garast, hogy megtartsák a vagyont, vagy ha lehet, még több földre tegyenek szert Volákék pedig azért keltek hajnali kongáláskor a pusztán, hogy meglegyen a mindennapi kenyerük. Türsei József házassága Hol van már az a világ Karódon, amelyet beszélgetésünk elején Harkai Józsi bácsi úgy jellemzett: a föld a földdel házasodott. Ez ugyancsak a múlté, mint annyi más, amely tartóoszlopa volt a régi falusi hierarchiának. Ma már természetes dolog, hogy Tipszics József traktoros, aki jómódú középparaszti szülők gyereke, egy pusztai cselédlányt, Kovács Magdit vette feleségül. A falusi közvélemény egyetértésével találkozott Türjei József házassága is. Ez az egykori 25 holdas fiatalember, ma gépszerelő a tsz-ben, és egy nincstelen árva parasztlány, Huber Ilonka „fejét kötötte be”, összehozott a véletlen Türjei Józseffel a gépműhelyben. — Boldogok? — A feleségem véleményét is tolmácsolom: jobban egyikünk se választhatott volna. Van egy kisfiúnk és egy kislányunk, a Laci meg a Zsuzsi. Érdemes egymásért is és értük is dolgozni. íme semmi akadálya már, hogy a szerelem igazi jogai igazán érvényesüljenek. Nem áll útjában a vagyonszerzés, hogy szétzúzza a legszebb emberi kapcsolatokat. Az egységes szövetkezeti parasztosztály alakulását vizsgálva, szükséges szólni — az elismerés hangján — a Búzakalász Tsz kommunistáinak közösségéről, amely erjesztő kovásza volt az új életforma kialakításának és rombolója a régi, hierarchikus társadalmi rendnek. Árvai József párttitkár szerint a pártszervezet munkamódszerének lényege a következő: az emberekkel való őszinte kapcsolat kialakítása, a megfelelő hangnem megtalálása, amely a parasztság különböző rétegeit öszszekapcsolja, egymáshoz közelíti. Arra törekedtek a kommunisták, hogy a hajdani ellentéteket tompítsák, megszüntessék, elfelejtessék a régi, fájó emlékeket. Mondhatjuk — mint az eddigi példák is bizonyítják —, sikerrel. — És ami a fő nyereség — folytatta —, egyre több szövetkezeti paraszt találja meg az utat a pártba. Csak egy számot mondok: 1960-ban csupán 15 párttagot tartottunk nyilván, most pedig a kommunisták száma pontosan 50 a Búzakalász Tsz-ben. Hogy kik kérték felvételüket? Mindegyik volt paraszti rétegből nevelődnek kommunisták. Markas József traktoros például 22 holdas parasztnak a fia, Szűcs Imre fogatos brigádvezető pedig egykori cselédgyerek. Tempóra mutantur... az idők változnak, és az emberek is formálódnak, alakulnak benne. Emberibb, becsületesebb életformát teremtenek maguknak a mai karádiak a régi falusi kasztrendszer helyett. Major Lajos Fordulat: a Búzakalász Tsz megalakulása Ne gondolja senki, hogy Kóródon a régi évszázados életszemlélet, a társadalmi szokások és beidegződések az új élet kezdetén, 1945-ben, egy csapásra megváltoztak. Nem. Sőt a „holdszemlélet” sokáig tartotta magát, hiszen a volt cselédek, az új földhözjutta 11