Népszabadság, 1968. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!* XX­­0 fillér NÉPSZABADSÁG 1968. március 29. péntek A MAGYAR SZOCIALISTA M LAKÁS PÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 75. szám Repülőszerencsétlenség áldozata lett JURIJ GAGARIN Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mélységes meg­rendüléssel közli, hogy 1968. március 27-én egy próbarepülés közben bekövetkezett repülőszerencsétlenségben tragikus módon életét vesz­tette Jurij Alekszejevics Gagarin ezredes, a világűr első meghódítója, a Szovjetunió ünnepelt űrhajósa, az SZKP tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldötte, a Szovjetunió hőse. E repülőgép-katasztrófában meghalt Vlagyimir Szergejevics Szer­jogin mérnök-ezredes, repülőegység-parancsnok, az SZKP tagja, a Szovjetunió hőse. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa az elhunyt elv­társak hozzátartozóinak mélységes együttérzését tolmácsolja. Az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének és a Szovjetunió Minisztertanácsának rendelete szerint Gaga­rin és Szerjogin temetésére kormánybizottságot hoztak létre Andrej Kirijenkónak, az SZKP Központi Bizottsága titkárának, a politikai bi­zottság tagjának vezetésével. A kormánybizottság közölte, hogy az elhalálozottak hamvait tartalmazó urnát a szovjet hadsereg központi házának vörös zászlós termében helyezik el. A terem március 29-én 9 órától este 21 óráig lesz nyitva, hogy a szovjet nép búcsút vehes­sen hős fiaitól. Gagarin és Szerjogin hamvait a Vörös téren, a Kreml falában temetik el. (TASZSZ) A Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány részvéttávirata Az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány a következő táviratot küldte az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a szovjet kormánynak: Kedves Elvtársak! Az egész magyar közvélemény mély megrendüléssel értesült Ju­rij Alekszejevics Gagarin ezredes, űrhajóspilóta, a Szovjetunió hőse és Vlagyimir Szergejevics Szerjogin mérnök-ezredes, repülőegység­parancsnok, a Szovjetunió hőse tragikus haláláról. Eltávozott közülünk a szovjet népnek az a hős fia, aki történelmi küldetést vállalva, először tört ki a Föld légköréből, megnyitva az emberiség űrkorszakát. A szovjet nép annyi bátor fiának áldozata után, most Jurij Gagarinnal és Vlagyimir Szerjoginnal két felejthe­tetlen embert veszített el az emberiség szebb jövőjéért, boldogságáért folytatott küzdelemben. Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin életük­kel, tetteikkel, hősiességükkel és áldozatkészségükkel egy új korszak szimbólumai. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány egész népünk nevében mélységes részvétét fejezi ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertaná­csának. Népünk, átérezve a két nagyszerű ember áldozatát, osztozik a szovjet nép és a gyászoló családok mélységes fájdalmában. & Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter A. A­­ Grecsko marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága a Komszomol központi bizottságának küldött részvéttáviratot. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Új szabálysértési törvényt alkottak • Ma a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tart beszámolót Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülé­sen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nyers Rezső és Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletei­ről szóló jelentését a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudo­másul vette. Az elnök ezután tájékoztatta a képviselőket arról, hogy dr. Ko­rom Mihály igazságügy-miniszter a Minisztertanács megbízásából benyújtotta hozzá a szabálysérté­sekről szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsá­ga előzetesen már megtárgyalt. Bejelentette: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság indítványt nyújtott be az országgyűlés ügy­rendje egyes szakaszainak módo­sítására. A javaslatot a képvise­lők szintén megkapták. A mosta­ni ülésszakra öt képviselő jegy­zett be interpellációt Az inter­pellációk tárgyát Prieszál Olga jegyző ismertette, majd ezt köve­tően az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat; 2. a legfőbb ügyész beszámo­lója; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolója; 4. a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének megválasztása; 5. az országgyűlés ügyrendjé­nek módosítása; 6. interpellációk. Ezután dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter megtartotta a szabálysértésekről szóló törvény­­javaslat expozéját. III. Korom Mihály igazságü­gy-m­iniszter expozéja — Jogos büszkeséggel állapít-­­ hatjuk meg — mondotta a beve­zetőben a miniszter —, hogy ha­­­­zánkban rend és jogbiztonság­­ van, társadalmi rendünk szilárd. Ebben jelentős szerepe van a jognak, illetve a jogszabályalko­tásnak. Szocialista államunk, a szükséghez mérten, a jogi szabá­lyozás eszközeivel is igyekszik mindig a legmegfelelőbb módon fellépni az életviszonyok rende­zése, a társadalmilag kívánatos és helyes közösségi és egyéni ma­gatartás kialakítása érdekében. Az országgyűlés elé terjesztett, szabálysértésekről szóló törvény­­javaslat is ezt a célt szolgálja. A magyar országgyűlés cr­a­­nem 90 évvel ezelőtt alkotta el az 1879. évi 40. törvényt a k­if­­­gásokról. Ez önmagában is indo­kolná az új törvény megalkotá­sának szükségességét, de nyom­ó­­­­sabb érv az, hogy megértek az új, korszerű szabályozás társadalmi feltételei. Szólt arról a miniszter, hogy a szocialista építés viszonyai között sem ismeretlen a jogsértés.­­ Meggyőződésünk, hogy csakis a szocialista rendszer tudja felszá­molni a jogsértések társadalmi gyökereit, így a jogellenes maga­tartásokat is. Azt is tudjuk azon­ban, hogy ez hosszú folyamat. Az emberek tudata általában lassab­ban fejlődik, mint a gazdasági, termelési viszonyok. Sajnos sok­szor találkozunk még felelőtlen­séggel, könnyelműséggel, törvé­nyek, rendeletek tudatos vagy gondatlan megsértésével. Például hazánkban évente körülbelül 350 000 személyt kell felelősség­re vonni szabálysértés miatt, s a kiszabott bírság összege megha­ladja az évi 50 millió forintot Különösen gyakoriak a közleke­dési szabálysértések, amelyek száma meghaladja az évi 150 000-et. Évente több mint 25 000 személyt kell felelősségre vonni tulajdon elleni szabálysér­tésért, azaz csekélyebb értékű dolgok ellopásáért, megrongálá­sáért stb. Figyelmet érdemel, hogy a garázdaságért felelősségre vontak száma a legutóbbi három évben megháromszorozódott, to­vábbá hogy évente több mint (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozik az országgyűlés.

Next