Népszabadság, 1968. április (26. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-02 / 78. szám

1968. április 2. kedd NÉPSZABADSAG A párt akcióprogramjáról tárgyal a CSKP Központi Bizottsága Alexander Dubcek beszéde a jelenlegi politikai helyzetről Hétfő reggel a prágai várban ismét összeült a CSKP Központi Bizottságának plénuma, hogy folytassa a köztársasági elnökvá­lasztás miatt félbeszakított ta­nácskozását. Az ülés napirendjén a CSKP akcióprogramjának és a jelenlegi politikai helyzet egyes kérdéseinek megvitatása szerepel. Az ülésen Alexander Dubcek, a központi bizottság első titkára tar­tott beszámolót a jelenlegi politi­kai helyzetről. Dubce­k rámutatott, hogy az utóbbi hónapok eseményeinek megértése céljából meg kell vizs­gálni azoknak az ellentéteknek a lényegét, amelyek az utóbbi évek­ben a társadalomban és a pártban felgyülemlettek. Lényegüket a szocializmus politikai, gazdasági alapjának kiépítése után kialakult társadalmi és gazdasági helyzet értékelésében kell látni — mon­dotta. — A szocialista forradalom­­ új fázisának megvalósítása az an­­­­tagonizmustól mentes kapcsola­tok szakaszában szükségessé tette a politikai rendszer további for­málását, olyan kialakítását, hogy az megfeleljen az új helyzetnek.­­ Nevezetesen a párt szerepének el­mélyítéséről van szó és általában arról, hogy miképpen áll hozzá a párt a társadalmi fejlődés jelenle­gi feladataihoz — mondta Dub­cek. — Helyes volt — állapította meg —, hogy a párt a megoldásra váró problémák politikai vonalát hang­súlyozta. A CSKP mind határozot­tabban és meggyőzőbben állt a fo­lyamat élére, akkor is, ha az utób­bi három hónap gyors és összetett­­ eseményeinek menetét, a központi­ bizottság nem­ tudta az előre meg-­­­határozott keretek közé szorítani.­­ Az egész folyamat sajátossága, hogy legnagyobb részben — külö­nösen ami az események ütemét illeti — a kommunisták vezette­­ széles tömegek alkotó és egyúttal­­ spontán aktivitása határozta azt­ meg, amely így a CSKP plénumá­nak határozatai értelmében min-­­ den felülről jövő utasítgatás nélk I leül jutott kifejezésre. Növekszik a bizalom a párt I iránt és növekszik az önbizalom I a pártban — hangsúlyozta Dubcek­­ elvtárs. Ezután rámutatott, hogy­­ az aktivitás még nem eléggé ki-­­ egyensúlyozott és néha ösztönös.­ A párt feladata, valamennyi kom-­­ munista feladata, hogy nagyobb alkotó jelleget adjon ennek az ak­tivitásnak. A központi bizottság első titká­ra a továbbiakban hangoztatta, hogy a januári plénum állásfog­lalása helyesnek, sőt nagyon idő­szerűnek és szükségesnek bizo­nyult, mert a helyzet a sok meg­érett és megoldatlan politikai probléma miatt akut politikai vál­sággal fenyegetett. Ezt csak bizo­nyította az a hevesség, amellyel az­­egész társadalom reagált erre. De ez az egész pártot és a köz­ponti bizottságot is arra kötelezi, hogy minden erejét a szocialista demokrácia megvalósítására össz­pontosítsa, elemezze és tovább­fejlessze ezt­ az eddigi pozitív folyamatot. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagy­nia azokat a szélsőségeket, ame­lyek ártanak a mozgalomnak. Mindenkinek és elsősorban a párttagságnak tisztában kell len­nie azzal, hogy nem akármilyen demokráciát, hanem szocialista demokráciát akarunk. Nem lehet szó a párt vezető szerepének gyengítéséről, hanem csakis a le­nini normáknak az új feltételek­kel összhangban álló hatásos és célravezető megvalósításáról — mondta. Az előadó ezt követően arról beszélt, hogy a párt tovább akar­ja fejleszteni, és meg akarja szi­lárdítani mindazt, ami a múltban pozitív volt. Teljesen alaptalan — mondotta —, hogyha ezt a fej­lődési folyamatot egyesek arra akarják kihasználni, hogy som­másan elvetnek és lebecsülnek minden eddig elvégzett munkát. Amikor elvetjük a hibákat és azt, ami túlhaladott, nem vetjük el a becsületes munkát. Az előadó ezután a KB és a párt előtt álló közvetlen felada­tokról beszélt. A legfőbb tenni­való — mondotta — a megújho­dási folyamat elmélyítése, konk­retizálása, megszilárdítása. Egye­lőre a szükséges személyi válto­zások állanak az érdeklődés kö­zéppontjában, de már kirajzo­lódnak a következő, lényegesebb szakasz körvonalai." Csupán sze­mélyi változással nem érhetjük el célunkat, és ugyanúgy nem lehet alapvető változást elérni rögtönzésekkel — mondotta. — Ennek a plénumnak fontos szerepe lesz főleg abban, hogy az akcióprogram realizálásának ki­indulópontjává válik — mondot­ta Alexander Dubcek. — Az ed­digi tapasztalatok, beleértve a já­rási konferenciák tapasztalatait is , módot adnak arra, hogy a párt a legutóbbi plénum szelle­mében bontakoztassa ki tevé­kenységét és elhatárolja magát a demagógia, az anarchia és a kü­lönböző szélsőségek megnyilvá­nulásaitól, amelyek csak zavar­ják a demokratikus folyamatot. Az előadó ezután kifejtette, hogy nem elég a múlt hibáit megállapítani, hanem keletkezé­sük okait is meg kell világítani. Éppen ezért a XIV. kongresszu­sig hátralevő időben el kell vé­gezni az eddigi gazdasági és po­litikai fejlődés alapos elemzését Dubcek ezzel kapcsolatban ki­tért a párt apparátusának eddigi munkájára és hangsúlyozta, hogy a párt funkcionáriusainak, aktí­váinak zöme értékes, becsületes munkát végzett. Méltatta a sajtó dolgozóinak munkáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtóban eddig nem jutott megfelelő súllyal kifejezésre a munkások és a pa­rasztok véleménye. — Nem gondolok arra — mon­dotta Dubcek —, hogy korlátozzuk az értelmiség nagy aktivitását, de az igazság az, hogy a problémák felvetésének ütemét könnyebb fo­kozni, mint megoldani a problé­mákat. Ha nem akarjuk a szub­jektivizmus hibáját elkövetni, ak­kor meg kell határoznunk a fel­adatok értékrendjét. Demagóg, nem időszerű, ingerült követelé­sekkel lehet pillanatnyi népszerű­séget szerezni, de a feladatok megoldása nélkül nem nyerhetjük el az emberek bizalmát, ami pe­dig nélkülözhetetlen. Rövidlátók lennénk — mondotta Dubcek —, ha nem látnánk a januári plénum utáni fejlődésnek egy további je­lenségét: egyes nem szocialista hangulatok, sőt revánshangok fel­éledését. Az ilyen jelenségekkel szemben az az álláspontunk, hogy a párt nem hagyja magát meglep­ni az ilyen hangulatok legalizálá­sára irányuló, esetleges kísérletek­től, amelyek a demokrácia vagy a rehabilitálás leple alatt jelentkez­nek. A párt visszautasít minden olyan kísérletet, amely a haladó, demokratikus, szocialista törekvé­sek gyengítésére és megosztására irányul. Újból ismétlem — mon­dotta az előadó —, hogy a demok­ratizálás, amelyet akarunk, kife­jezetten szocialista jellegű és sem­miféle szocialistaellenes erő nem húzhat belőle hasznot. A döntő azonban az, hogy a társadalom­ban végbemenő megújhodási fo­lyamat egészének jellegét távol­ról sem az egyes szélsőséges irányzatok, elhajlások adják meg. A továbbiakban Alexander Dubcek a központi bizottságnak és az elnökségnek a januári plé­­numon végzett munkájáról szá­molt be. Hangsúlyozta: a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a központi bizottság tagjai az alapvető kérdésekben egységesen lépjenek fel a párt­tagság előtt. Az előadó a továbbiakban rövi­den ismertette a CSKP akcióprog­ramját. — Különös hangsúllyal szerepel benne — mondotta — a párt mun­ka tartalmi és módszerbeli elmé­lyítése. Alexander Dubcek ezután hang­súlyozta, hogy a központi bizott­ság elnökségének és titkárságának átszervezése sürgős feladat. Az előadó ezután arról beszélt, hogy meg kell kezdeni a modern szocialista társadalom alkotmá­nyának kidolgozását. Alapvető változásra van szükség a csehek és a szlovákok államjogi viszo­nyában, mert az 1960. évi alkot­mány­ csaknem felszámolta Szlo­vákia és a szlovák nemzeti szer­vek alapvető jogait. Még a nem­zetgyűlési választások előtt alkot­mányreformra lesz szükség, amely megfelel Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei igényeinek, bizto­sítja nemzeti fejlődésüket és hoz­zájárul a csehszlovák államiság megszilárdításához. Az akcióprog­ram ezzel kapcsolatban felveti Csehszlovákia föderatív formájú elrendezését. Ez a kérdés azonban még további kidolgozást kíván. Alexander Dubcek kifejtette a­­ kommunisták nézetét a Nemzeti­­ Frontról. A CSKP a Nemzeti Frontot politikai platformnak te­kinti, amely nem ismer kormá­­­­nyon levő és ellenzéki pártokat­­ olyan értelemben, hogy ellenzék­­ alakulna ki az állam politikai vo­nalával szemben és politikai harc alakulna ki az államhatalomért. A szocialista demokrácia rendsze­­­­rében többről van szó, mint a for­mális demokráciára jellemző par­lamentarizmus másolatáról. Arról­­ van szó, hogy hogyan növeljük a társadalmi és érdekszervezetek reális önállóságát a képviseleti szervekben — mondotta. Az előadó ezután a gazdasági­­ feladatokról beszélt és hangsú­lyozta, hogy elsőrendű tennivaló : az irányítás új rendszerének kö­­­­vetkezetes érvényesítése. Beszéde befejező részében a­­ nemzetközi kérdésekkel foglalkoz­­­zott Alexander Dubcek. Méltatta a budapesti konzultatív találkozó jelentőségét.­­ Aláhúzta Dubcek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete szófiai ülésszakának je­lentőségét, és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák vezetők minden ta­­l­­álkozó alkalmával tájékoztatták­­ a testvérpártok képviselőit a­­ csehszlovákiai fejleményekről, és megmagyarázták azok­­pozitív je­lentőségét. Ezután elmondotta, hogy széles körű véleménycseré­­­­re került sor a februári győze­­­­lem 20. évfordulója alkalmából a testvérpártok küldöttségeivel.­­ Legutóbb Drezdában volt ilyen megbeszélés. — Meg kell monda­­­­ni — hangsúlyozta Alexander­­ Dubcek —, hogy a tanácskozáson a szocialista országok és pártjaik­­ képviselői, megértéssel fogadták a CSKP Központi Bizottságának az­­ országban végbemenő fejlődéssel­­ kapcsolatos álláspontját. — Bizonyára az egész központi­­ bizottság véleményét fejezem ki — folytatta az előadó —, ha újból hangsúlyozom: mint ahogy to­vábbi utunk szocialista jellege sérthetetlen, éppen úgy sérthetet­lenek a csehszlovák külpolitikai orientáció alapvető értékei. Ezek: a szilárd szövetség és sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, amely az egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök, a be nem avatkozás elvei és a nemzetközi szolidaritá­son nyugszik. Politikánknak ez az alapvető iránya megfelel né­peink biztonságának és gazdasá­gunk fejlődésének. Aki megkísé­relné, hogy bármilyen kétséget támasszon a megingathatatlan csehszlovák—szovjet barátsággal szemben, az csalódni fog. Ez a barátság nemcsak népünk törté­nelmi tapasztalataiból fakad, ha­nem elsősorban annak az ered­ménye, hogy reálisan értékeljük köztársaságunk mai helyzetét a környező világban. Ha ma nem is fenyegeti országunkat semmilyen közvetlen külső veszély, akkor is látnunk kell, hogy ez csak annak az eredménye, hogy szövetség fűz a Szovjetunióhoz, hogy megvéd az a pajzs, amelyet a Szovjetunió jelent számunkra. Nemcsak poli­tikai, hanem etikai szempontból is elképzelhetetlen, hogy a mai antagonisztikusan megosztott vi­lágban valahol a háttérben áll­junk, mintegy semlegességet mu­tatva és arra spekulálva, hogyha majd egyszer baj érné népünket, másokat hívnánk segítségül, hogy helyettünk vérezzenek. A proletár nemzetköziség, ennek gyakorlati érvényesítése a többi szocialista országokhoz fűződő kapcsola­tainkban és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányába; a közös érdekek tiszteletben tar­tása, támogatása mindannak, ami ma a társadalmi haladást jelenti a világban, ez az alapja ma és a jövőben is szocialista országunk külpolitikájának — hangsúlyozta Dubcek. Alexander Dubcek ezután hang­súlyozta, ilyen szemszögből kell megítélni Csehszlovákiának azt a törekvését, hogy aktivizálja kül­politikáját. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságnak kezdeménye­zőbb szellemben kell állást fog­lalnia a különböző nemzetközi kérdésekben. Aktívan kell hozzá­járulnia a szocialista országok nemzetközi politikai tevékenysé­géhez. Hatásosabb európai és min­denekelőtt közép-európai politiká­ról van szó, amely hozzájárul az európai békés kapcsolatok meg­erősítéséhez, a különböző társa­dalmi rendszerű országok együtt­működésének fejlesztéséhez. A csehszlovák külpolitika érdeklődé­se elsősorban a német kérdés meg­oldására irányul, mert ez döntő jelentőségű az európai biztonság szempontjából, amelyben fontos szerepet játszik a Német Demok­ratikus Köztársaság léte és poli­tikája. A nemzetközi imperializ­mus tevékenysége és különösen a revansisták aktivizálódása a Né­met Szövetségi Köztársaságban, arra kényszeríti Csehszlovákiát, hogy tovább fejlessze és magas színvonalon tartsa fegyveres erőit. A vietnami nép elleni amerikai agresszió túlságosan is figyelmez­tető jel, semmint hogy le lehetne becsülni veszélyességét. Éppen ezért Csehszlovákia egyetért a Varsói Szerződés mechanizmusá­nak tökéletesítésére irányuló in­tézkedésekkel, hogy ez a szerződés megfeleljen a mai feltételeknek.” Végül kitért arra is, hogy a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal folytatott gazdasá­gi együttműködésben még kihasz­nálatlan lehetőségek rejlenek, és éppen ezért az állami tervbizott­ság feladatul kapta, hogy kezde­ményező javaslatot dolgozzon ki a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal, különösen a szom­szédos Lengyelországgal, Magyar­­országgal és az NDK-val fennálló együttműködés elmélyítésére. A CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára hangsúlyozta, hogy a párt által kidolgozott ak­cióprogram nagy fontosságú poli­tikai platformot jelent, amelyen egyesülni fog a párt és az egész nép megújhodási törekvése a csehszlovák szocialista társadalom sikeres fejlesztése érdekében. Dubcek elvtárs beszéde után a központi bizottság több munka­­csoportot választott, amelyek kö­zül az egyiknek az a feladata, hogy kidolgozza a központi bi­zottság álláspontját az akcióprog­ram javaslatához. A délutáni órákban megkezdő­dött a vita a központi bizottság Magyar pártkü­ld­ísíisétt­érdve iit V­arsóba A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével hétfőn pártküldöttség utazott Varsóba. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköz­társaság budapesti nagykövete is. Délután a magyar pártküldött­­sé­g megérkezett Varsóba. Tábornoki kinevezések, kitüntetések a néphadseregnél A honvédelem erősítésében végzett kiemelkedő munkájuk el­ismeréseként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — hazánk felsza­badulásának 23. évfordulója al­kalmából — vezérőrnaggyá ne­vezte ki Horváth János, Kiss La­jos, Sárái Tibor és dr. Sajnovics János ezredeseket. A kinevezése­ket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn, ün­nepélyes külsőségek között adta át a Néphadsereg Központi Klub­jában. A honvédelmi miniszter egyidejűleg kitüntetéseket és elő­léptetéseket is átnyújtott. Az ünnepségen megjelent Bor­­bándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, to­vábbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja; ott volt I. V. Tutarinov vezér­­ezredes, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyaror­szági képviselője is. Az Országos Béketanács tiltakozó távirata Az Országos Béketanács táv­iratban tiltakozott a görög kor­mánynál a Manolisz Glezosz éle­tét fenyegető veszély ellen. A Le­rósz szigetén fogva tartott bátor hazafit, akinek egészségét súlyo­san megrongálták a nélkülözések és megpróbáltatások, a napokban a koncentrációs tábor kórházába vitték át. Az Országos Béketanács távira­ta nyomatékosan megbélyegzi, hogy Görögországban ma is bör­tönben sínylődnek az antifasiszta küzdelem kimagasló alakjai. A távirat követeli: bocsássák szaba­don Manolisz Glezoszt és a többi jogtalanul fogva tartott hazafit, s számolják fel a koncentrációs tá­borokat. 3 Komócsin Zoltán látogatása Bukarestben Komócsin Zoltán, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes ve­zetője, 1968. április 1-én baráti látogatást tett a Román Szocialis­ta Köztársaságban. Ez alkalom­mal az MSZMP képviselői Paul Niculescu-Mizillel, az RKP Vég­rehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjával, a KB tit­kárával, Mihai Dalea-val, az RKP KB titkárával és Vasile Vladdal, az RKP KB külügyi osztályának vezetőjével véleménycserét foly­tattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a két párt közötti kapcsolatok fej­lesztésének néhány időszerű kér­déséről. A megbeszélések nyílt elvtársi légkörben folytak.

Next