Népszabadság, 1968. április (26. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-02 / 78. szám
1968. április 2. kedd NÉPSZABADSAG A párt akcióprogramjáról tárgyal a CSKP Központi Bizottsága Alexander Dubcek beszéde a jelenlegi politikai helyzetről Hétfő reggel a prágai várban ismét összeült a CSKP Központi Bizottságának plénuma, hogy folytassa a köztársasági elnökválasztás miatt félbeszakított tanácskozását. Az ülés napirendjén a CSKP akcióprogramjának és a jelenlegi politikai helyzet egyes kérdéseinek megvitatása szerepel. Az ülésen Alexander Dubcek, a központi bizottság első titkára tartott beszámolót a jelenlegi politikai helyzetről. Dubcek rámutatott, hogy az utóbbi hónapok eseményeinek megértése céljából meg kell vizsgálni azoknak az ellentéteknek a lényegét, amelyek az utóbbi években a társadalomban és a pártban felgyülemlettek. Lényegüket a szocializmus politikai, gazdasági alapjának kiépítése után kialakult társadalmi és gazdasági helyzet értékelésében kell látni — mondotta. — A szocialista forradalom új fázisának megvalósítása az antagonizmustól mentes kapcsolatok szakaszában szükségessé tette a politikai rendszer további formálását, olyan kialakítását, hogy az megfeleljen az új helyzetnek. Nevezetesen a párt szerepének elmélyítéséről van szó és általában arról, hogy miképpen áll hozzá a párt a társadalmi fejlődés jelenlegi feladataihoz — mondta Dubcek. — Helyes volt — állapította meg —, hogy a párt a megoldásra váró problémák politikai vonalát hangsúlyozta. A CSKP mind határozottabban és meggyőzőbben állt a folyamat élére, akkor is, ha az utóbbi három hónap gyors és összetett eseményeinek menetét, a központi bizottság nem tudta az előre meg-határozott keretek közé szorítani. Az egész folyamat sajátossága, hogy legnagyobb részben — különösen ami az események ütemét illeti — a kommunisták vezette széles tömegek alkotó és egyúttal spontán aktivitása határozta azt meg, amely így a CSKP plénumának határozatai értelmében min- den felülről jövő utasítgatás nélk I leül jutott kifejezésre. Növekszik a bizalom a párt I iránt és növekszik az önbizalom I a pártban — hangsúlyozta Dubcek elvtárs. Ezután rámutatott, hogy az aktivitás még nem eléggé ki- egyensúlyozott és néha ösztönös. A párt feladata, valamennyi kom- munista feladata, hogy nagyobb alkotó jelleget adjon ennek az aktivitásnak. A központi bizottság első titkára a továbbiakban hangoztatta, hogy a januári plénum állásfoglalása helyesnek, sőt nagyon időszerűnek és szükségesnek bizonyult, mert a helyzet a sok megérett és megoldatlan politikai probléma miatt akut politikai válsággal fenyegetett. Ezt csak bizonyította az a hevesség, amellyel azegész társadalom reagált erre. De ez az egész pártot és a központi bizottságot is arra kötelezi, hogy minden erejét a szocialista demokrácia megvalósítására összpontosítsa, elemezze és továbbfejlessze ezt az eddigi pozitív folyamatot. Másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia azokat a szélsőségeket, amelyek ártanak a mozgalomnak. Mindenkinek és elsősorban a párttagságnak tisztában kell lennie azzal, hogy nem akármilyen demokráciát, hanem szocialista demokráciát akarunk. Nem lehet szó a párt vezető szerepének gyengítéséről, hanem csakis a lenini normáknak az új feltételekkel összhangban álló hatásos és célravezető megvalósításáról — mondta. Az előadó ezt követően arról beszélt, hogy a párt tovább akarja fejleszteni, és meg akarja szilárdítani mindazt, ami a múltban pozitív volt. Teljesen alaptalan — mondotta —, hogyha ezt a fejlődési folyamatot egyesek arra akarják kihasználni, hogy sommásan elvetnek és lebecsülnek minden eddig elvégzett munkát. Amikor elvetjük a hibákat és azt, ami túlhaladott, nem vetjük el a becsületes munkát. Az előadó ezután a KB és a párt előtt álló közvetlen feladatokról beszélt. A legfőbb tennivaló — mondotta — a megújhodási folyamat elmélyítése, konkretizálása, megszilárdítása. Egyelőre a szükséges személyi változások állanak az érdeklődés középpontjában, de már kirajzolódnak a következő, lényegesebb szakasz körvonalai." Csupán személyi változással nem érhetjük el célunkat, és ugyanúgy nem lehet alapvető változást elérni rögtönzésekkel — mondotta. — Ennek a plénumnak fontos szerepe lesz főleg abban, hogy az akcióprogram realizálásának kiindulópontjává válik — mondotta Alexander Dubcek. — Az eddigi tapasztalatok, beleértve a járási konferenciák tapasztalatait is , módot adnak arra, hogy a párt a legutóbbi plénum szellemében bontakoztassa ki tevékenységét és elhatárolja magát a demagógia, az anarchia és a különböző szélsőségek megnyilvánulásaitól, amelyek csak zavarják a demokratikus folyamatot. Az előadó ezután kifejtette, hogy nem elég a múlt hibáit megállapítani, hanem keletkezésük okait is meg kell világítani. Éppen ezért a XIV. kongresszusig hátralevő időben el kell végezni az eddigi gazdasági és politikai fejlődés alapos elemzését Dubcek ezzel kapcsolatban kitért a párt apparátusának eddigi munkájára és hangsúlyozta, hogy a párt funkcionáriusainak, aktíváinak zöme értékes, becsületes munkát végzett. Méltatta a sajtó dolgozóinak munkáját, és felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtóban eddig nem jutott megfelelő súllyal kifejezésre a munkások és a parasztok véleménye. — Nem gondolok arra — mondotta Dubcek —, hogy korlátozzuk az értelmiség nagy aktivitását, de az igazság az, hogy a problémák felvetésének ütemét könnyebb fokozni, mint megoldani a problémákat. Ha nem akarjuk a szubjektivizmus hibáját elkövetni, akkor meg kell határoznunk a feladatok értékrendjét. Demagóg, nem időszerű, ingerült követelésekkel lehet pillanatnyi népszerűséget szerezni, de a feladatok megoldása nélkül nem nyerhetjük el az emberek bizalmát, ami pedig nélkülözhetetlen. Rövidlátók lennénk — mondotta Dubcek —, ha nem látnánk a januári plénum utáni fejlődésnek egy további jelenségét: egyes nem szocialista hangulatok, sőt revánshangok feléledését. Az ilyen jelenségekkel szemben az az álláspontunk, hogy a párt nem hagyja magát meglepni az ilyen hangulatok legalizálására irányuló, esetleges kísérletektől, amelyek a demokrácia vagy a rehabilitálás leple alatt jelentkeznek. A párt visszautasít minden olyan kísérletet, amely a haladó, demokratikus, szocialista törekvések gyengítésére és megosztására irányul. Újból ismétlem — mondotta az előadó —, hogy a demokratizálás, amelyet akarunk, kifejezetten szocialista jellegű és semmiféle szocialistaellenes erő nem húzhat belőle hasznot. A döntő azonban az, hogy a társadalomban végbemenő megújhodási folyamat egészének jellegét távolról sem az egyes szélsőséges irányzatok, elhajlások adják meg. A továbbiakban Alexander Dubcek a központi bizottságnak és az elnökségnek a januári plénumon végzett munkájáról számolt be. Hangsúlyozta: a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a központi bizottság tagjai az alapvető kérdésekben egységesen lépjenek fel a párttagság előtt. Az előadó a továbbiakban röviden ismertette a CSKP akcióprogramját. — Különös hangsúllyal szerepel benne — mondotta — a párt munka tartalmi és módszerbeli elmélyítése. Alexander Dubcek ezután hangsúlyozta, hogy a központi bizottság elnökségének és titkárságának átszervezése sürgős feladat. Az előadó ezután arról beszélt, hogy meg kell kezdeni a modern szocialista társadalom alkotmányának kidolgozását. Alapvető változásra van szükség a csehek és a szlovákok államjogi viszonyában, mert az 1960. évi alkotmány csaknem felszámolta Szlovákia és a szlovák nemzeti szervek alapvető jogait. Még a nemzetgyűlési választások előtt alkotmányreformra lesz szükség, amely megfelel Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei igényeinek, biztosítja nemzeti fejlődésüket és hozzájárul a csehszlovák államiság megszilárdításához. Az akcióprogram ezzel kapcsolatban felveti Csehszlovákia föderatív formájú elrendezését. Ez a kérdés azonban még további kidolgozást kíván. Alexander Dubcek kifejtette a kommunisták nézetét a Nemzeti Frontról. A CSKP a Nemzeti Frontot politikai platformnak tekinti, amely nem ismer kormányon levő és ellenzéki pártokat olyan értelemben, hogy ellenzék alakulna ki az állam politikai vonalával szemben és politikai harc alakulna ki az államhatalomért. A szocialista demokrácia rendszerében többről van szó, mint a formális demokráciára jellemző parlamentarizmus másolatáról. Arról van szó, hogy hogyan növeljük a társadalmi és érdekszervezetek reális önállóságát a képviseleti szervekben — mondotta. Az előadó ezután a gazdasági feladatokról beszélt és hangsúlyozta, hogy elsőrendű tennivaló : az irányítás új rendszerének következetes érvényesítése. Beszéde befejező részében a nemzetközi kérdésekkel foglalkozzott Alexander Dubcek. Méltatta a budapesti konzultatív találkozó jelentőségét. Aláhúzta Dubcek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete szófiai ülésszakának jelentőségét, és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák vezetők minden találkozó alkalmával tájékoztatták a testvérpártok képviselőit a csehszlovákiai fejleményekről, és megmagyarázták azokpozitív jelentőségét. Ezután elmondotta, hogy széles körű véleménycserére került sor a februári győzelem 20. évfordulója alkalmából a testvérpártok küldöttségeivel. Legutóbb Drezdában volt ilyen megbeszélés. — Meg kell mondani — hangsúlyozta Alexander Dubcek —, hogy a tanácskozáson a szocialista országok és pártjaik képviselői, megértéssel fogadták a CSKP Központi Bizottságának az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatos álláspontját. — Bizonyára az egész központi bizottság véleményét fejezem ki — folytatta az előadó —, ha újból hangsúlyozom: mint ahogy további utunk szocialista jellege sérthetetlen, éppen úgy sérthetetlenek a csehszlovák külpolitikai orientáció alapvető értékei. Ezek: a szilárd szövetség és sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, amely az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a be nem avatkozás elvei és a nemzetközi szolidaritáson nyugszik. Politikánknak ez az alapvető iránya megfelel népeink biztonságának és gazdaságunk fejlődésének. Aki megkísérelné, hogy bármilyen kétséget támasszon a megingathatatlan csehszlovák—szovjet barátsággal szemben, az csalódni fog. Ez a barátság nemcsak népünk történelmi tapasztalataiból fakad, hanem elsősorban annak az eredménye, hogy reálisan értékeljük köztársaságunk mai helyzetét a környező világban. Ha ma nem is fenyegeti országunkat semmilyen közvetlen külső veszély, akkor is látnunk kell, hogy ez csak annak az eredménye, hogy szövetség fűz a Szovjetunióhoz, hogy megvéd az a pajzs, amelyet a Szovjetunió jelent számunkra. Nemcsak politikai, hanem etikai szempontból is elképzelhetetlen, hogy a mai antagonisztikusan megosztott világban valahol a háttérben álljunk, mintegy semlegességet mutatva és arra spekulálva, hogyha majd egyszer baj érné népünket, másokat hívnánk segítségül, hogy helyettünk vérezzenek. A proletár nemzetköziség, ennek gyakorlati érvényesítése a többi szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkban és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányába; a közös érdekek tiszteletben tartása, támogatása mindannak, ami ma a társadalmi haladást jelenti a világban, ez az alapja ma és a jövőben is szocialista országunk külpolitikájának — hangsúlyozta Dubcek. Alexander Dubcek ezután hangsúlyozta, ilyen szemszögből kell megítélni Csehszlovákiának azt a törekvését, hogy aktivizálja külpolitikáját. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak kezdeményezőbb szellemben kell állást foglalnia a különböző nemzetközi kérdésekben. Aktívan kell hozzájárulnia a szocialista országok nemzetközi politikai tevékenységéhez. Hatásosabb európai és mindenekelőtt közép-európai politikáról van szó, amely hozzájárul az európai békés kapcsolatok megerősítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztéséhez. A csehszlovák külpolitika érdeklődése elsősorban a német kérdés megoldására irányul, mert ez döntő jelentőségű az európai biztonság szempontjából, amelyben fontos szerepet játszik a Német Demokratikus Köztársaság léte és politikája. A nemzetközi imperializmus tevékenysége és különösen a revansisták aktivizálódása a Német Szövetségi Köztársaságban, arra kényszeríti Csehszlovákiát, hogy tovább fejlessze és magas színvonalon tartsa fegyveres erőit. A vietnami nép elleni amerikai agresszió túlságosan is figyelmeztető jel, semmint hogy le lehetne becsülni veszélyességét. Éppen ezért Csehszlovákia egyetért a Varsói Szerződés mechanizmusának tökéletesítésére irányuló intézkedésekkel, hogy ez a szerződés megfeleljen a mai feltételeknek.” Végül kitért arra is, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott gazdasági együttműködésben még kihasználatlan lehetőségek rejlenek, és éppen ezért az állami tervbizottság feladatul kapta, hogy kezdeményező javaslatot dolgozzon ki a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, különösen a szomszédos Lengyelországgal, Magyarországgal és az NDK-val fennálló együttműködés elmélyítésére. A CSKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a párt által kidolgozott akcióprogram nagy fontosságú politikai platformot jelent, amelyen egyesülni fog a párt és az egész nép megújhodási törekvése a csehszlovák szocialista társadalom sikeres fejlesztése érdekében. Dubcek elvtárs beszéde után a központi bizottság több munkacsoportot választott, amelyek közül az egyiknek az a feladata, hogy kidolgozza a központi bizottság álláspontját az akcióprogram javaslatához. A délutáni órákban megkezdődött a vita a központi bizottság Magyar pártküldísíiséttérdve iit Varsóba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Nyers Rezsőnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével hétfőn pártküldöttség utazott Varsóba. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Délután a magyar pártküldöttség megérkezett Varsóba. Tábornoki kinevezések, kitüntetések a néphadseregnél A honvédelem erősítésében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából — vezérőrnaggyá nevezte ki Horváth János, Kiss Lajos, Sárái Tibor és dr. Sajnovics János ezredeseket. A kinevezéseket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn, ünnepélyes külsőségek között adta át a Néphadsereg Központi Klubjában. A honvédelmi miniszter egyidejűleg kitüntetéseket és előléptetéseket is átnyújtott. Az ünnepségen megjelent Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, továbbá a néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja; ott volt I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője is. Az Országos Béketanács tiltakozó távirata Az Országos Béketanács táviratban tiltakozott a görög kormánynál a Manolisz Glezosz életét fenyegető veszély ellen. A Lerósz szigetén fogva tartott bátor hazafit, akinek egészségét súlyosan megrongálták a nélkülözések és megpróbáltatások, a napokban a koncentrációs tábor kórházába vitték át. Az Országos Béketanács távirata nyomatékosan megbélyegzi, hogy Görögországban ma is börtönben sínylődnek az antifasiszta küzdelem kimagasló alakjai. A távirat követeli: bocsássák szabadon Manolisz Glezoszt és a többi jogtalanul fogva tartott hazafit, s számolják fel a koncentrációs táborokat. 3 Komócsin Zoltán látogatása Bukarestben Komócsin Zoltán, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, 1968. április 1-én baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Ez alkalommal az MSZMP képviselői Paul Niculescu-Mizillel, az RKP Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagjával, a KB titkárával, Mihai Dalea-val, az RKP KB titkárával és Vasile Vladdal, az RKP KB külügyi osztályának vezetőjével véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a két párt közötti kapcsolatok fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélések nyílt elvtársi légkörben folytak.