Népszabadság, 1968. április (26. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 16 oldal — Ára: 1 forint NÉPSZABADSÁG 1968. április 6. szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 81. szám Meggyilkolták Martin Luther Kinget Könnygázbombákkal oszlatták szét a washingtoni tüntetést • Három halottja van az összecsapásoknak Washingtoni tudósítónk jelenti: Csütörtökön este helyi idő sze­rint hat óra öt perckor a mem­­phisi S­orrain Hotel erkélyén álló dr. Martin Luther Kinget egy orv­lövész egyetlen golyóval lelőtte. E­gy órával később a mem­phisi Szent József kórház közölte, hogy a Nobel-békedíjas világhírű néger egyenjogúsági harcos belehajt nyaksebébe. Rendkívüli állapot Memphisben Dr. Martin Luther King azért tartózkodott Memphisben, hogy vezesse a sztrájkoló köztisztasági alkalmazottak támogatására szer­vezett megmozdulásokat. Egy ko­rábbi, március 28-i felvonulás za­­­­vargássá fejlődött, a néger fiata­lok csoportjai akkor megütköztek rendőrséggel, s az összecsapá­soknak számos sebesültje és egy néger fiatal halottja volt. A ható­ságok rendőri és katonai egysé­geket vetettek be, s rendkívüli ál­lapotot hirdettek ki Memphisben. Martin Luther King és mozgal­ma azért folytatott harcot, hogy kivívja a felvonulások betiltásáról szóló hatósági döntés visszavoná­sát. A Nobel-békedíjas egyenjogú­sági harcos szerdán tért vissza Memphisbe, hogy szervezze a hét­főre tervezett újabb felvonulást. A kritikus csütörtök estén King vacsorára készült a polgár­jogi mozgalom vezetőivel, s mi­előtt a hotelt elhagyta volna, ki­lépett az erkélyre. Ekkor érte a gyilkos golyója, amelyet valószí­nűleg a szemben levő épületből lőttek ki. Szemtanúk a rendőrség szerint a helyszínről egy fehér fiatalembert láttak elmenekülni, aki egy várakozó kocsiba vetette magát, miután eldobta Browning automata fegyverét. A rendőrség körözést adott ki egy kék kocsi megkerítésére, melyben három férfi ült, és egy fehér kocsira, melyben egy fekete ruhás férfi tartózkodott. Letartóztatások A gyilkosság után a rendőrség azonnal lezárta a hotel környékét, s megindult a nyomozás. Clark­­ igazságügy-miniszter utasította az FBI-t (Szövetségi Nyomozó Iroda), hogy teljes erővel kapcsolódjon be a vizsgálatba. A rendőrség letar­tóztatott két személyt, de arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy az őrizetbevételek kapcsolat­ban vannak-e a gyilkossággal. Kennedy elnök meggyilkolása óta nem rázta meg hír ennyire az Egyesült Államok népét. Johnson elnök televíziós nyilatkozatában bélyegezte meg a bűncselek­ményt, s fejezte ki részvétét dr. King családjának. Az amerikai el­nök arra kérte az ország népét, hogy őrizze meg nyugalmát, s ne folyamodjék „vak erőszakhoz” az esemény nyomán. Az elnök kö­zölte, hogy nem vesz részt egy tervezett demokrata párti válasz­tási alapra pénzt gyűjtő vacsorán, s hogy elhalasztotta csütörtök éjfélre tervezett eluta­zását a honolului értekezletre. Az éjszaka folyamán azonban a csillapító nyilatkozatok ellenére a néger tömegek elkeseredése több amerik­ai nagyvárosban zavargá­sokban fejeződött ki. A kilátásta­lan helyzetben élő néger fiatalok, akiknek dr. Martin Luther King az erőszakmentességet hirdetve, szószólójuk volt, sok helyütt tó­dultak az utcákra. Memphisben kezdődött az amerikai nagyváro­sokra kiterjedő kisebb-nagyobb rendzavarási és zavargássorozat. Itt kijárási tilalmat rendeltek el, s vissza­vezényeltek négyezer fő­nyi nemzeti gárdistát a városba. Később átterjedtek a megmozdu­lások, más városokra is. A leghevesebb összecsapásokra New York Harlem negyedében és Washingtonban, az Egyesült Álla­mok fővárosában került sor. Bár Washington polgármestere és Fauntroy, dr. King mozgalmának washingtoni vezetője, a televízió által állandóan közvetített nyilat­kozataikban a rend fenntartására hívták fel a főváros néger polgá­rait, a 14. utca környékén a fel­háborodott fiatalok kirakatokat is betörtek, s tüzeket gyújtottak. A rendőrség könnygázbombákkal próbálta szétoszlatni a tüntetőket. A heves záporeső, mely a főváros­ra zúdult, a rendőrséget segítet­te, s hajnali négy órára azt jelen­tették, hogy „helyreállt a rend”. Tetőponton a feszültség Stékely Carmichael, a „Fekete Hatalom” csoport egyik vezetője sajtóértekezletet tartott a néger­negyedben. Carmichael uszító be­szédében azt mondotta, hogy King meggyilkolásával „a fehér ember hadat üzent a négereknek”. Fel­szólította a néger tömegeket, hogy torolják meg azt, amit King „ki­végzésének” nevezett, s felhívta a fiatalokat, hogy menjenek ki az utcákra. Fegyverre és fegy­verre van szükség, nem kövekre­­ és üres üvegekre, mint előző éj­szaka az összecsapásokban — mondotta. Kijelentette, hogy King meggyilkolásával lezárult egy korszak a néger egyenjogúsági harcban, s Kinggel sírbaszáll majd az a „régi gárda”, melynek a világhírű Nobel-békedíjas egyenjogúsági harcos egyik leg­nagyobb alakja volt, s amely erő­­szakmentes akciókban akarta megszerezni, a szabadságot a né­gereknek. King holttestét pénteken rövid időre felravatalozták Memphis­ben, majd különrepülőgépen a georgiai Atlantába, King ottho­nába szállították. Árkus István Az Országos Béketanács elnökségének részvéttávirata Mély megrendüléssel értesül­tünk Martin Luther King meg­gyilkolásáról. Olyan ember életét oltotta ki a háború megszállottai­nak, a faji gyűlölet konok hirde­tőinek gyilkos golyója, aki életét a népek közötti egyenjogúságért, a demokráciáért és a békéért folytatott nemes küzdelemnek szentelte. Kegyelettel és mély fájdalom­mal hajtjuk meg a magyar béke­mozgalom zászlaját Martin Lu­ther King előtt. Teljes mértékben osztozunk az amerikai nép, az egész haladó világ mélységes fel­háborodásában és gyűlöletében azokkal szemben, akik a politikai gyilkosság aljas módszerét alkal­mazták az amerikai nép és az egész emberiség ügyének e nagy­szerű harcosával szemben. Martin Luther King emlékét örökre meg­őrizzük; hisszük, hogy a béke és a népek egyenjogúságának szent ügye, melyért drága életét áldoz­ta, győzni fog. " ­ Országszerte megünnepelték a felszabadulás évfordulóját I'offadm­inat­ivtivh áss ukj KISZ-tagok (Tudósítónktól.) Legnagyobb nemzeti ünnepün­kön országszerte megemlékeztek felszabadulásunk napjáról. Az események középpontjában a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség új tagjainak fogadalomté­tele állt. Az ifjúsági demonstráció a fővárosban volt a legnagyobb szabású. A Dózsa György úton a Lenin-szobornál megrendezett ün­nepélyes KISZ-fogadalomtételen mintegy 11 ezer fiatal csaknem ötvenezer meghívott jelenlétében tett esküt arra, hogy ha lesz né­pünkhöz, pártunkhoz, a proletár­nemzetköziség nagy eszméjéhez. A dísztribünön — amelyet ezút­tal a Lenin-szobor és a Műcsar­nok között, az útra merőlegesen állítottak fel — megjelent Loson­­csi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Czinege L­ajos honvédelmi miniszter, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Ott volt Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Jelen voltak Méhes Lajos első tit­kárral az élen a KISZ központi bizottsága titkárságának tagjai. Pontban 11 órakor harsonások adtak jelt az ünnepség megkezdé­sére.­­Mintegy ezer sportoló — diá­kok, katonák — nagy sikerű tor­­nagyakorlatai a magyar ifjúság életét, békevágyát szimbolizálták. A színes melegítőbe öltözött, vö­rös és nemzetiszínű zászlókat, színes szalagokat lengető sporto­lók méltán kaptak nagy tapsot. A fiatalok testükből formált betűk­kel írták ki a térre: „Éljen ápri­lis 4!’’, „Éljen a párt!’', „Párt és KISZ!" A sportolók után a demonstrá­ció legfőbb szereplői, a fogadal­mat tevő fiatalok vonultak — ifjú­gárdisták vezetésével — fegyel­mezett sorokban a térre. A me­net élén ifjúgárdista díszegység kísérte azt a vörös selyemzászlót, amelyet­­a párt Központi Bizott­sága ajándékozott a KISZ-nek. A fogadalomtevők feszes vigyázz­állással tisztelegtek a népünk sok évszázados szabadságharcát jelké­pező négy zászló előtt, amelyeket korhű ruhába öltözött egységek hoztak. A Rákóczi-szabadságharc lobogóját lovas kurucok, az 1848 —49-es szabadságharc zászlaját vörössipkás honvédek kísérték. A dicsőséges Tanácsköztársaság zászlaja mögött vöröskatonák egy­Somogyi Imrének, a KISZ bu­dapesti bizottsága első titkárának üdvözlő szavai után Ilku Pál mon­dott ünnepi beszédet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében kö­szöntötte a fiatalokat. Emlékezte­tett rá: a szocializmus hozta meg valamennyiünknek a lehetőséget arra, hogy fejleszthessük és né­pünk, hazánk, magunk­ és csalá­dunk javára kamatoztathassuk vége haladt A lobogót Révész Géza 1919 még élő harcosai nevé­ben nyújtotta át a fiataloknak. A hazánk felszabadításában részt vett kárpát-ukrajnai partizánegy­ség zászlajának néphadseregünk alakulata korszerű, páncélozott járművekkel nyújtott díszkísére­tet, s azt Úszta Gyula altábor­nagy, a partizánegység volt pa­rancsnoka adta át a fiataloknak. A Himnusz hangjai mellett haj­tották meg e zászlókat a Lenin­­szobor előtt,­­ képességeinket. Figyelmeztette az ifjúságot: az élet, a fejlődés meg­­­­gyorsult ritmusa minden terüle­ten megnövelte a becsületes helyt­állás követelményeit, ma többet­­ kell tudnunk és dolgainkhoz job­ban kell értenünk, mint húsz év­vel ezelőtt és a mérce állandóan emelkedik. — „Hűség a néphez, hűség a párthoz!’.’, ez áll a zászlón, amely­re felesküdni készülnek — foly­tatta Ilku Pál. — Önök már tud­ják, hogy a párthoz és a néphez fűződő hűség egyet jelent a szo­cialista hazánk iránti hűséggel. Egyszerre jelenti a népünk boldo­gulását szolgáló feladatok jó meg­értését, s az értük végzett céltu­datos, fegyelmezett munkát, és jelenti a feltétlen odaadást, ra­gaszkodást hazánkhoz, annak minden gondjával, eredményével és nagyszerű távlatával együtt. Nekünk szülőhazánk itt e föld, apánk, anyánk és mindenünk. Ezért ma is és mindig igazak a Szózat szavai: „Itt élned, halnod kell". Mindenki "számára szent kö­telesség a szocialista haza iránti feltétel nélküli értelmi és érzelmi odaadás, a rendíthetetlen hűség. A beszéd elhangzása után a fo­gadalomtevők háromszoros hurrá­val üdvözölték a Magyar Szocia­lista­­Munkáspártot. A KISZ-in­­duló után Honfi Katalin, a II. Rá­kóczi Ferenc Gimnázium I. osztá­lyos tanulója lépett a zászlók elé, s mondta el a fogadalom szövegét, amelyet a mintegy 11 ezer új (Folytatás a 2. oldalon.) Széni kötele*né:*ünk a hűség a szocialista hazához Ilku Pál köszönti a fiatalokat. Hozzák a történelmi zászlókat

Next