Népszabadság, 1968. július (26. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután a Mamajev-kurgánra lá­togatott el a küldöttség. Ezen a kis dombon — egyébként a város legmagasabb pontján — öt hóna­pig dúlt a csata, s mint a győze­lem után összeszámolták, minden négyzetméterre 1200 repeszdarab jutott. A volgográdi vízi erőműben — küldöttségünk látogatásának kö­vetkező állomásán — természete­sen vasárnap is dolgoznak, így delegációnk üzem közben tekint­hette meg ezt a hatalmas elektro­­centrálét. A magyar küldöttség nagy érdeklődéssel hallgatta az igazgató szakszerű magyarázatait. Különösen az ragadta meg őket, hogy a volgográdiak termelik a bratszkiak után a legkisebb ön­költséggel az elektromos energiát a Szovjetunióban. A délutáni program kellemes pontja volt a négyórás hajókirán­dulás a „volgográdi tengeren”, a duzzasztógát által létrehozott hatalmas mesterséges tavon. Este a területi pártbizottság díszvacsorán búcsúzott a magyar párt- és kormányküldöttségtől. A jó hangulatú vacsorán Kubicsen­­ko elvtárs, a területi pártbizott­ság első titkára és Kádár elvtárs mondottak pohárköszöntőt. Hétfőn 12 órakor érkezett meg küldöttségünk különgépe Tallinn­­ba, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába. Ide elkí­sérte delegációnkat Katusev elv­társ, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. A tallinni repülőtéren Johannes Kabin, Észtország Kommunista Pártja Központi Bizottságának el­ső titkára, Aleksei Maurissop, a köztársaság legfelsőbb tanácsának elnöke, Walter Klausen, a köztár­saság minisztertanácsának elnöke fogadta a magyar delegációt. A népviseletbe öltözött lányok virág­csokorral kedveskedtek, és a re­pülőtéren összegyűlt tallinniak nagy tapssal köszöntötték Kádár elvtársékat. Kádár elvtársék tiszteletére vil­lásreggelit adtak, s ez jó alkalom volt, hogy a testvéri észt nép ve­zetőivel elbeszélgessen küldöttsé­günk, megismerkedjék a köztár­saság eredményeivel, munkájával, problémáival. Ezután a gyönyörű és a rendkívül sok középkori mű­emléket őrző észt főváros neveze­­zetes pontjaira vitték el küldött­ségünket a vendéglátók. A városnézés egyben az észt tör­ténelemmel való ismerkedés is volt, hiszen a zegzugos utcák, a bűbájos kis paloták csakúgy, mint a Várhegy, a Harju-domb és a Linda-domb bemutatása mind egy-egy alkalom, hogy a vendég­látók az észtek viszontagságos múltjáról és szocialista jelenéről szóljanak. Délután fél hatkor az észt nem­zeti eposz hőséről, Kalevről elne­vezett tallinni sportcsarnokban baráti gyűlést rendeztek küldött­ségünk tiszteletére. Nemes János Kedves elvtársak, észt baráta­ink! — kezdte beszédét Kádár elv­társ. Testvéri érzéssel és szándék­kal jöttünk a nagy szovjet földre. Küldöttségünk látogatásának cél­ja, hogy közelebbről megismerjük a kommunizmust építő szovjet nép hatalmas alkotómunkájának újabb eredményeit, továbbfej­lesszük pártjaink, országaink együttműködését, még erősebbé, még megbonthatatlanabbá tegyük a magyar—szovjet barátságot. Nagyon örülünk annak, hogy utunk során eljöhettünk ide, az Kedves elvtársak! Barátaink! A magyarok és az észtek egy­aránt a finnugor népek családjá­hoz tartoznak, népeinket a közös származás, a rokonság szálai és máig élő emlékei is összekapcsol­ják. Még abban is sok a hasonló­ság, hogy népeink az elmúlt szá­zadokban sokáig harcoltak idegen elnyomók ellen, s a közelebbi év­tizedekben a magyar és az észt nép öntudatos fiai súlyos és válta­kozó sikerű harcot vívtak a tár­sadalmi felszabadulásért, míg vé­gül is győztek, és a szocializmus építésének útjára léptek. Nálunk van egy eléggé elterjedt szólásmondás arról, hogy az em­berek megítélésénél nem az a döntő, hogy honnan jön valaki, hanem az, hogy hová tart. A finnugor származás révén­­roko­nok vagyunk, ez azonban csak a múltra, arra utal, honnan jöttünk. Az észt és a magyar nép ma va­lóban és igazán testvér, mert egy úton jár, vállt vállnak vetve együtt harcol, mert közös az esz­me, közös a cél: a szocializmus, a kommunizmus és a béke. Elvtársak! Barátaim! Hivatalos magyar párt- és kor­mányküldöttség most először jár itt, de az észt—magyar kapcsola­tok már az élet sok területén ki­bontakoztak és fejlődnek. Párt­önök gyönyörű köztársaságába. A magyar párt- és kormányküldött­ség minden tagja nevében szívből megköszönöm Rabin elvtársnak baráti szavait, valamint a gyűlés elnökségének és minden részve­vőjének, Tallinn város lakosságá­nak azt a meleg, testvéri fogadta­tást, amelyben részesítettek ben­nünket. Átadjuk önöknek, az önök személyében az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság népének a magyar kommunisták, a szocia­lizmust építő magyar nép forró, testvéri üdvözletét, munkások, miniszterek, képvise­lők, tudósok kölcsönös látogatáso­kat tettek országainkban, kultúr­­kapcsolataink jelentősek, népeink mindjobban megismerik egymás életét. Ismerjük az észt munkásosztály, a dolgozó nép hősi harcát, ame­lyet kommunista pártja vezeté­sével a szocialista forradalom győzelméért, az Észt Szovjet Szo­cialista Köztársaság megterem­téséért vívott. Tudjuk, hogy hősiesen küzdöttek a fasiszta megszállók ellen, a szabadságért. Nagy áldozatokkal járt a köztár­saság újjáépítése, hiszen a hábo­rú alatt az ipari üzemek 45 száza­léka, a lakóházak töb mint fele elpusztult. Önök köztársaságuk iparát, a­­ vegyipart, a gépgyártást, az elekt­­­­rotechnikai ipart magas színvo­­­­nalra emelték. Az ország mező­­gazdasága kimagasló eredménye­ket ért el. Tudományos, kulturá­lis, irodalmi életük fejlett, ma öt és félszer annyi egyetemi és főis­kolai hallgatójuk van, mint a bur­zsoá köztársaságban volt. A tíz­ezer lakosra jutó több mint 28 or­vos bizonyítja, hogy az egészség­­ügyi ellátottság tekintetében Észt­ország egész Európában az élen jár. A nép hősi harcát, nagyszerű helytállását bizonyítja az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság­nak adományozott magas kitün­tetés, a Lenin-rend is. Engedjék meg, hogy mi is gratuláljunk nagyszerű eredményeikhez és új sikereket kívánjunk a kommunis­ta építésben testvérünknek, az észt népnek. KADAR JÁNOS: Aki internacionalista, mindent elkövet mozgalmunk egységéért Azért is testvérek vagyunk, mert egy közös cél felé haladunk NÉPSZABADSÁG I. Kabin: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok erősöd­ése job­ban van h­at az észt köztársaságban is A gyűlésen beszédet mondott I. Kabin, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára. Bevezetőben meleg szavak­kal köszöntötte Kádár Jánost és a magyar küldöttség minden tagját. Ezután az Észt Szovjet Szocia­lista Köztársaság eredményeiről szólott. A köztársaság ma 22-szer annyi ipari terméket állít elő, mint 1940-ben — mondotta. — A köztársaság mezőgazdasága — amelyben nem egészen húsz esz­tendővel ezelőtt győzött a kolhoz­­rendszer — szintén jelentős ered­ményeket mutathat fel. A terme­lés mennyisége három és félsze­resére növekedett — a gabonáé megkétszereződött —, az állatte­nyésztés hozama is jóval megha­ladja a burzsoá időszak legjobb parasztgazdaságainak eredmé­nyeit. A szovjethatalom tette az észt nép közkincsévé a kultúra és a tudomány vívmányait. Jelenleg tízezer lakosra 164 egyetemi hall­gató, illetve 201 műszaki középis­kolai tanuló jut. Megkétszerező­dött az érettségizettek száma. Az 1 300 000 lakosú észt köztársaság­ban az észt nyelven évente meg­jelenő könyvek példányszáma el­éri a tízmilliót. A lapok és folyó­iratok példányszáma mintegy 1 700 000. Beszéde további részében Rabin méltatta a KGST jelentőségét a szocialista országok közöti gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésében, majd rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköz­társaság gazdasági kapcsolatai erősödésének kedvező hatását az észt köztársaságban is érzik. Mint mondotta: Sikereinkben az önök munkájának is része van. Nagyon sok észt üzemben működnek ma­gyar szerszámgépek, különböző berendezések. Autóbuszaink több mint egynegyede az Ikarus-gyár­­ból került ki. Vannak autóbuszve­zetőink, akik az önök gyárában készült Ikaruson generáljavítás nélkül több mint egymillió kilo­métert tettek meg. Ugyanakkor mi exkavátorokat, villanymotoro­kat, kazánberendezéseket, fényké­pezőgépeket, villanólámpákat, ze­negépeket, pamutszövetet és kü­lönböző mezőgazdasági terméke­ket szállítunk önöknek. I. Kabin beszédét a leninizmus, a szovjet—magyar barátság, a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt éltetésével fejezte be. Majd szólásra emelkedett Kádár János elvtárs. Szocialista építőm­unkánk eredményei Kedves elvtársak, barátaink! A magyar nép a Szovjetunió né­peivel együtt ünnepelte tavaly a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulóját. Október eszméi vezették a magyar mun­kásosztályt is, amikor létrehozta 1919-ben a Magyar Tanácsköztár­saságot. Hazánkat a hitlerista iga alól a Szovjetunió szabadította fel, s ennek nyomán született meg nálunk is a munkáshatalom, amely végérvényesen megszabadí­totta népünket a kapitalizmus rabságától. Pártunk, munkásosz­tályunk forradalmi harca, népünk szorgalmas munkája mellett a Szovjetunió szolidaritásának, ál­landó és önzetlen támogatásának köszönhetjük, hogy ma a magyar­­ nép szocialista terveinek megva­­­­­ósításán munkálkodhat és biza­kodva tekinthet a jövőbe. Pártunk, munkásosztályunk, né­pünk történelmi múltja ugyan­csak­ küzdelmes volt és sok nehéz csatát kellett megvívni szocialista jelenünkért. A felszabadulást kö­vetően munkásosztályunk kivívta, 1956-ban a nemzetközi munkás­­osztály internacionalista támoga­­t­­ásával az ellenforradalmi táma­dással szemben megvédte, s azt követően megszilárdította hatal­mát. Pártunk eszmei és politikai harcban győzte le a dogmatiz­­must, a revizionizmust, a szocia­­listaellenes politikai áramlatokat. Államunk a hatalom eszközeivel számolt le azokkal, akik erőszak­kal támadtak szocialista rendünk ellen. Elvi szilárdságunk és politikai harcunk biztosította, hogy a ma­gyar nép tovább haladjon a szo­cializmus építésének útján. Az utóbbi tíz évben ipari termelé­sünk megkétszereződött, mező­­gazdaságunk termelése 25 száza­lékkal növekedett, jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvo­nala, kultúrája és közben sikerrel megoldottuk a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének nagy fel­adatát is. Állami és társadalmi rendünk ma szilárd, a dolgozó tö­megek öntudatára, bizalmára és hazaszeretetére épül. Pártunk és népünk méltónak bizonyult a tá­mogatásra, helyreállítottuk a Ma­gyar Népköztársaság becsületét a haladó világ előtt. Pártunk a marxizmus—leniniz­mus elveihez hűen, internaciona­lista szellemben dolgozik, követ­kezetes bel- és külpolitikai irá­nyítást biztosítva forradalmi párt­hoz méltóan törekszik a fejlődés új kérdéseinek helyes megoldásá­ra. Pártunk IX. kongresszusa meghatározta soros tennivalóin­kat, amelyek összessége a szocia­lista társadalom felépítésére irá­nyul. Ezeknek az új követelmények­nek megfelelően ez év elején ha­zánkban megreformáltuk a gazda­ságirányítás rendszerét. Eddiginél hatékonyabb, tudományosabb és megalapozottabb szocialista terv­­gazdálkodást igyekszünk kialakí­tani. Az a célunk a reformmal, hogy a szocializmust minél előbb teljesen felépíthessük hazánkban. Az első kedvező eredmények már­is érezhetők. Nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére; arra törekszünk, hogy társadalmunk minden dol­gozó rétegét, hazafias erejét szo­cialista nemzeti egységbe ková­csoljuk. Ez jutott kifejezésre a Hazafias Népfront közelmúltban megtartott kongresszusán is. Né­pünk támogatja, helyesli pártunk programját, s a párt eszmei, poli­tikai vezetése érvényesül az ideo­lógia, a politika, az állami élet, a gazdasági és kulturális tevékeny­ség minden területén. Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaságnak, a magyar népnek a szocialista ter­vek valóra váltásához biztonságra és békére van szüksége. Ezért tö­rekszünk őszintén és fáradhatatla­nul minden nép és ország viszony­latában a rendezett, normális kapcsolatokra. Külpolitikánk sar­kalatos tétele a Szovjetunióhoz fűződő megbonthatatlan barátsá­gunk, a sokoldalú kapcsolatok és testvéri együttműködés szüntelen fejlesztése a szocializmus első or­szágával. Ezt jól kifejezi a múlt év szeptemberében megkötött új barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződé­sünk, amelyet híven megtartunk és tartalommal töltünk meg. Or­szágainkat érintő minden fontos kérdésben tanácskozunk szovjet barátainkkal, s érdekeinknek megfelelő, egyeztetett álláspont szerint járunk el. 1968. július 2, kedd Tárgyalásaink megelégedésünkre szolgálnak Internacionalista és saját né­peink iránti hazafias kötelessé­günk, hogy erősítsük a szocialista országok kapcsolatait, az össze­fogással megsokszorozzuk erőn­ket, mert az imperialisták nem nyugszanak bele a szocializmus térhódításába, pozícióik elveszté­sébe. Az ellenforradalmi puccsol szervezésétől kezdve, az ideoló­giai diverzión át a brutális, ag­resszív háborúk kirobbantásáig minden fegyvert bevetnek. Csak az vallhatja magát igazi interna­cionalistának, az vállal valóban felelősséget saját népe és más né­pek sorsáért, az méltó a megtisz­telő kommunista névre, aki min­dent elkövet a szocialista országok összefogása, az antiimperialista akcióegység kikovácsolása, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom megbontott egységé­nek helyreállítása érdekében. A szocialista országok erejét súlyát, erőfeszítéseinek hatékony­ságát növeli, ha egységesen lép­nek fel. Azok a kapcsolatok, ame­lyek a közelmúltban megkötött magyar—szovjet, magyar—NDK magyar—lengyel vagy a napok­ban aláírt magyar—csehszlovák szerződésekben megnyilvánulnak, csak a szocialista, a szocializmust építő országok között lehetsége­sek. Ezek a kapcsolatok az egy­más önállóságának tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás és a kölcsö­nös segítségnyújtás elveire épül­nek. Mi, magyar kommunisták, a nemzetközi élet alapvető kérdé­seinek megítélésében a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságával, a szovjet kor­mánnyal azonos nézeteket val­lunk. Együtt érzünk a vietnami néppel és minden lehetséges mó­don támogatjuk hősi harcát, amelynek kimenetele nem lehet kétséges: a nép győzni fog, az agresszoroknak ki kell takarod­niuk abból az országból, ahol semmi keresnivalójuk sincs. Any­­agi szenvedés és hősi áldozatvál­lalás után a vietnami nép szá­mára is el fog érkezni a béke, s a nép a legjobb belátása szerint maga fogja a­lakítani a sorsát. Meggyőződésünk, hogy az im­perialisták által szított küzdelem­ben az arab népek ügye is győzni fog. A Magyar Népköztársaság kormánya egyetért az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának novemberi határozatával és elítéli Izrael kormányát és a mögötte álló im­perialista erőket azért, mert sza­botálják e határozat végrehajtá­sát. Megoldásra váró feladatok kö­zé tartozik az európai biztonság szavatolása. Éberen figyeljük a Prémet Szövetségi Köztársaság kormányának lépéseit, tetteit, amelyek nyomán a militarista, re­­vansista, újfasiszta erők na­gyobb mozgási lehetőséget kap­nak, és felemeljük tiltakozó sza­vunkat e jelenségek ellen. Mi szolidárisak vagyunk és teljes erőnkkel a szocialista országok­kal együtt a Német Demokratik­us Köztársaság oldalán állunk. Teljes a nézetazonosság párt­jaink és kormányaink között a nemzetközi munkásmozgalom előtt álló feladatok tekintetében is. Közösen valljuk, hogy különös jelentősége van annak, hogy min­den párt politikája homlokterébe helyezze az internacionalista kö­telékek erősítését. Az előttünk ál­ló feladatok megvalósítása érde­kében, úgy véljük, soha nem volt nagyobb szükség a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanács­kozására, mint most. November 25-én pártunk képviselői is Moszkvában lesznek a kommu­nista és munkáspártok tanácsko­zásán, és képviselni fogják az ösz­­szefogás, az egység, az antiimpe­­rialista front gondolatát. Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának kép­viselőivel eddig folytatott tárgya­lásaink megelégedésünkre szol­gálnak. Hozzájárulnak a népeink közötti kapcsolatok további erő­sítéséhez, a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítéséhez és nemcsak az országaink ügyét szolgálják, hanem hasznára vannak a szocia­lista országok közösségének is. Emlékezetes marad számunkra tallinni látogatásunk. Hazánkba visszatérve, szép emlékeket, ma­radandó élményeket viszünk ma­gunkkal. Megcsodáltuk városukat, sok új barátot szereztünk, nagyon jól éreztük magunkat. Engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak a meghívásukért, szívé­lyes vendégszeretetükért. Úgy ér­zem, küldöttségünk látogatása hozzájárul népeink barátságához, s ezen belül az észt—magyar ba­rátság és együttműködés elmélyí­téséhez. őszintén köszönjük pártunk és a magyar­ nép iránt tanúsított ba­rátságukat, a szívélyes üdvözle­teket, amelyeket küldöttségünk hazavisz magával. Mi a magunk részéről még egyszer szívből új, nagy sikereket kívánunk önöknek a kommunizmus építésében. Éljen, és virágozzék az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság! Éljen és erősödjék szüntelen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! — fejezte be Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszédét

Next