Népszabadság, 1968. július (26. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
ARANYLÁZValóságos, százezreket pusztító betegség volt ez a múlt században. Ha valahol fellépett egy fertőzés , azaz találtak egy nagyobb aranyleletet, az arany, a gyors meggazdagodás utáni vágy mindig magával hozta a fertőzést, az aranylázat is. Járványos betegségként vonult végig a világon, s akik megkapták, odahagytak mindent, otthont, családot, állást, gyakran a biztos, tisztességes megélhetést is és felkerekedtek, szakértelem, megfelelő felszerelés, legtöbbször az illető terület éghajlatának, természeti viszonyainak minden ismerete nélkül. Vakon és könnyelműen rohantak az arany után, gyors és könnyű meggazdagodást remélve. A betegséget, a lázat a hírek, az újságok terjesztették. Ha felröppent egy-egy addig ismeretlen ausztráliai, amerikai, dél-afrikai aranylelőhely neve, azonnal odatódult hajón, vonaton, gyalog, lóháton a szerencsekeresők, aranyásók tömege. Mennyire volt ez a láz pusztító? Nehéz erre pontos választ adni, hiszen megbízható statisztikai adatok nem állnak rendelkezésünkre, de ha nemcsak a kalandor társaik által meggyilkoltakat, a vad vidéken, sivatagi hőségben, sarkvidéki fagyban elpusztultakat számítjuk az áldozatok közé, hanem azokat is, akik semmit sem leltek, vagy amit találtak, rövid időn belül elpazarolva nyomorban, szegénységben, családjuktól távol végezték életüket, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az aranyláz áldozatainak száma sokkal, sokkal magasabb volt, mint a szerencsés „túlélőké”. Az arany utáni — világméreteiben is jelentős — hajsza a nagy földrajzi felfedezések korszakával kezdődött. Arany és más kincsek után kutatva fedezték fel, főleg portugál és spanyol tengerészek a Távol-Kelet országait és az óceánon túl, az addig ismeretlen hatalmas földrészt, az Újvilágot, Amerikát. Ettől kezdve évszázadokon át ömlött az arany az európai kincstárakba, s az aranyfolyam megindulásától számított néhány évtized alatt elpusztultak Dél- és Közép-Amerika hatalmas, virágzó birodalmai, elpusztult vagy rabszolgasorba került millió és millió indián. Mégis, ha aranylázról beszélünk, elsősorban nem erre, hanem a múlt század néhány nagy aranylelete körül támadt népvándorlásra gondolunk. A mi szabadságharcunk idején , 1848-ban tört ki a kaliforniai aranyláz, az addig aranyleleteiről nem ismert észak-amerikai kontinensre irányítva a szerencsevadászok figyelmét. Az akkori közlekedési viszonyok mellett már az odajutás is hatalmas teljesítményt jelentett. Vagy keresztül kellett vágni Amerika akkor még nagyon gyéren lakott középső vidékein (3000—4000 kilométeres út!) vagy hajóval — a Panama-csatorna akkor még nem létezett — Dél- Amerika megkerülésével jutni el az „ígéret földjére”, Kaliforniába. Özönlöttek a kalandorok, a szerencsevadászok, és ettől kezdve fél évszázadon át kisebb-nagyobb aranylázak tartották izgalomban Amerika egész nyugati partvidékét. Aranyat találtak 1851-ben Ausztráliában, 1886-ban Dél-Afrikában is. Az eddig gyéren lakott Ausztráliába meggyorsult a kivándorlás, a gazdag lelet nyomán fellendült a bányászat, az ipar. A dél-afrikai arany — mely egyébként később elhódítja Amerikától az elsőbbséget az aranytermelésben — az angol gyarmatosítók amúgy is mohó hódítási vágyát sietteti, meggyorsítja a délafrikai népek kipusztulását és visszaszorítását, egyik fő okozója lesz a második angol—búr háború kirobbanásának és végső soron sokban hozzájárul a világ egyik legreakciósabb állama létrejöttéhez, a mai Dél-afrikai Köztársaság elődjének kialakulásához. Az utolsó nagy aranyláz messzi északon tört ki, Alaszka és Kanada sarkvidéki területein. .Egy George Cormack nevű aranyásó 1896. augusztus 16-án a Klondike folyó mentén hatalmas aranyleletre bukkant. A következő év nyarán már háromszázezer aranyásó indult Alaszka belseje felé, s mindössze ötvenezren értek oda. Az aranymezőkhöz csak az örök hóba borult Chilkoot-hágón át lehetett eljutni. Ezerméteres kapaszkodás. Élelmiszert, felszerelést, mindent cipelni kell, hiszen az aranymezőkön nincs semmi. A teherhordók csillagászati összegeket kérnek. Aki megcsúszik és lezuhan vagy aki csomagjai súlya alatt rogy a hóba, ott pusztulhat el, nem segít rajta senki. Mindenki rohan, mindenki első akar lenni. Aki túljutott a kegyetlen hegyi úton, annak csónakot vagy tutajt kell építeni, és következett a nyaktörő víziót az őrjöngő, zuhatagos, örvényes Yukon folyón. Aki ezt is túlélte, csónakja nem roppant össze a szirteken, ő maga nem fulladt bele a rohanó vízbe, az megkezdhette túrni, ásni, csákányozni a fagyos alaszkai földet. S ha talált aranyat, ha nem ölték meg érte, nem vették el tőle vetélytársai, rendszerint elvesztette a hirtelen nőtt városok kártyabarlangjaiban, kocsmáiban, szórakozóhelyein. Nagyon sokan meggazdagodtak a klondikei aranyon , de aránylag kevés volt köztük az olyan, aki saját kezével ásta ki az aranyat. Később az aranyláz lecsillapodott. A lelet is fogyott, a romantikus idők elmúltak, a kezdetleges szerszámaikkal aranyat bányászok, aranymosók helyére bányaművek épültek. Az aranylázat, mely lecsillapodása után is még évtizedekig regények, filmek témája volt, mind kevesebbet emlegetik, ha csak — mint napjainkban is — az arannyal kapcsolatos más események fel nem idézik a múlt század második felének ezeket a rengeteg szenvedést okozó eseményeit. Rockenbauer Pál MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A Július 14-i rejtvények helyes megfejtései: Keresztrejtvény: Pátzay Pál. Bory Jenő. Csók István. Vay Miklós — Székesfehérvár. Szótagokra tördelt idézet: Mit nekem te zordon Kárpátoknak, Fenyvesekkel vadregényes tája. Arany-egyveleg: Toldi szerelme. — Családi kör. — Toldi. — Buda halála. — Válasz Petőfinek. — A szegény jobbágy. A július 14-i számunkban közölt rejtvények helyes megfejtéséért a következő pajtásokat jutalmazzuk: Ormay Éva, Bárdudvarnok; Robotka Erzsébet, Pápa; Kálmán Péter, Debrecen; Madari Erika, Dunaföldvár; Juhász Gyula, Magyarszék; Jassó Hédi, Csömör; Belegrai István, Székesfehérvár; Deáki Mária, Hajdúdorog; György Zsuzsa, Dunaharaszti; Balogh Mária, Kiskunmajsa; Bagi Eszter, Kővágószőlős; Tóth Hedvig, Salgótarján; Vosluka Zsuzsa, Tatabánya; Sántha Miklós, Gyoma; ifj. Tiszai József, Kőrösladány; Szerémi Judit, Jászkisér; Szabó Ferenc és Attila, Kecskemét; Rátkai Edit, Kecskemét; Tóth Ibolya, Simán Rezső, Hegedűs Annamária, Burány Éva, Ács Ivaci és Zsuzsi, Gyenes Éva, Bányász Gyöngyi, Kertész Erzsébet, Nyíri Judit, Littyán István, Mann Márta, Belcsik Mária, Budapest. A nyerteseknek a jutalmat postán küldjük el. GÉPKOCSITULAJDONOSOK! A CASCO KÁROK rendezésének meggyorsítása érdekében a károk nemcsak a lakóhely szerint illetékes megyei igazgatóságnál, fióknál, hanem huzamosabb ott-tartózkodás esetén AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ LEGKÖZELEBBI MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNÁL IS BEJELENTHETŐK. A BALATON KÖRZETÉBENtörtént bármilyen gépjárműkár munkanapokon az alábbi helyeken jelenthető be: Keszthely, Kossuth u. 7. Fonyód, Ady E. u. 2. 8-tól 10 óráig, Balatonalmádi, Lenin u. 5/a. Siófok, Fő u. 26. 8-tól 16.30 óráig. A BUDAPESTI ÉS A PEST MEGYEI gépjárműtulajdonosok káraikat 1968. október 1-ig hétköznap 8-tól 16.30 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig a következő helyeken jelenthetik be: A budai kerületekben és a budai járásban lakók: Bp. XII., Magyar Jakobinusok tere 2 — 3. Tel.: 159 — 082, 155 — 831. A pesti kerületekben és Pest megye többi járásában lakók: Bp. XIV., Telepes u. 1/a. Tel.: 831—984, 634 — 028, vagy Bp. XIX. (Kispest), Vöröshadsereg útja 106. Telefon: 475 — 331, 474 — 796, 476 — 763 Állami Biztosító 9 KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. ökölvívó Európa-bajnokunk. 6. Súlyemelő világrekorderünk. 9. Az alumínium vegyjele. 10. A csillagászat pártfogó istennője. 12. Nagyon öreg. 13. Valamilyen egyesülethez tartozó. 15. Szétmállott, finom részeire szétesett föld. 16. Mezőgazdaság. 17. Hagyományos bálnyitó tánc. 19. Szabószerszám. 20. Növényi rész. 21. Mutató szó. 22. Latin elöljáró (ba-be, ban-ben). 23. A szél is teszi. 24. Gyomnövény. 25. Versenyállat is. 26. Hajszál. 27. Madarakat riasztó szerszám. 29. Megszólítás. 30. Hosszú, henger alakú test. 31. Évszak. 32. Nem mozog. 34. Énekesmadár. 36. Személyes névmás. FÜGGŐLEGES: 1. Kicsinyítő képző 2. József Attila egyik gyermekversének címe. 3. Üveget zárnak vele. 4. Európai nemzet. 5. Kelet-ázsiai állam. 6. VA. 7. A szó mondatbeli szerepét fejezi ki. 8. EG. 11. Azonos a függ. 4-gyel. 14. Mély hang. 16. nem valódi. 17. Olimpiai birkózóbajnokunk. 18. Arab szám. 19. A Tisza mellékfolyója. 20. Régi pénznem. 23. Szavaival, viselkedésével leplez, titkol. 24. Gép keverve. 26. Az égitestek között levő tér. 27. Céllövészetben az 1952-es olimpiai második helyezett volt. 28. Női név. 29. Város az O NSZK-ban. 30. Sír. 33. Római ötvenegy. 34. A cérium vegyjele. 35. GI. 37. Nád szélei. Beküldendő a vízszintes 1., 6., a függőleges 17., 27., és a különálló sor, annak a fiatal úszónőnek a neve, aki eddigi kitűnő eredményeivel már biztosította helyét az olimpiai keretben. (A különálló sorba a keresztrejtvény azonos számú kockáinak betűit kell beírni.) ÜGYESKEDJ A kereszt alakú ábrát négy vágással osszátok részekre és azokból rakjatok össze egy szabályos négyzetet. ANAGRAMMAREJTVÉNY Az alábbi főnevekből — a betűk megfelelő átcsoportosításával — képezzetek más-más főneveket. Hogy mi legyen a képzendő szó, azt a könnyebbség kedvéért minden főnév után megjelöltük. ÉBER = fizetése. DARA = erdélyi város. KELEP = pillangó. ÓDA = állami jövedelem. HALOM = lusta. PALA = talapzat. TALAJ = szovjet kikötőváros. SZÉK = befejezett. NYARA = nemesfém. Ha a helyesen összeállított új szavak kezdőbetűit sorrendben összeolvassátok, a gitárhoz hasonló orosz pengetős hangszer nevét kapjátok megfejtésül. ÖSSZERAKÓ A körben látható öt ábrát úgy rakjuk össze, hogy szabályos négyzetet zárjanak körül. SZÁMJÁTÉK írjatok az üres négyzetekbe 1- től 17-ig számokat úgy, hogy az egyenes sorokban vízszintesen és függőlegesen a számok összege 38 legyen. Az egyes szám a helyén marad. Szegedi sírapor alkalmával KERESSE FEL A PÁPAI TEXTILGYÁR KIÁLLÍTÁSÁT A JANCSÓ KOLLÉGIUMBAN. Bemutatunk exporttermékeinkből pizsama-, ing- és kempinganyagokat, pamut és poliészter keveréssel, gyűrtelenített noiron anyagot műgyantás kikészítéssel. AMI MEGTETSZIK, MEG IS VÁSÁROLHATJA A SZEGEDI CENTRUM ÁRUHÁZBAN CSAK A VÁSÁR IDEJE ALATT