Népszabadság, 1968. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fe oldal - Ara:­i forint 1968. augusztus 23. vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVI. évfolyam, 199. szám A békemozgalom két évtizede Ma húsz esztendeje, 1948. augusztus 25-én ült össze Wroc­­lawban az az értelmiségi világ­­kongresszus, amely a háború elle­ni küzdelem nagy kérdését tűzte napirendre. Negyvenöt ország legkiválóbb tudósai, írói, művé­szei, gondolkodói emelték fel sza­vukat a közöny és a megalkuvás ellen, üzentek hadat az emberi­ség békéjét veszélyeztető agresz­­szív háborús törekvéseknek. Az első békeharcosok sorában ott volt Frédéric Joliot-Curie, An­­dersen-Nexe, Soloh­ov, Ehrenburg, Eluard, Picasso, Lukács György, és üzenetben tett hitet a kong­resszus célja mellett Einstein és Chaplin. A wroclawi kongresszus kül­döttei létrehoztak egy nemzetközi összekötő bizottságot, amelyből később kinőtt a mai nemzetközi békemozgalom irányító és koor­dináló szerve, a Béke-világtanács. A wroclawi felhívás a kultúrák és emberek közötti kölcsönös megértésre apellálva indítványoz­ta, hogy minden országban hívja­nak össze kongresszusokat és ala­kítsanak nemzeti bizottságokat a béke védelmében. A wroclawi gondolat az emberiség leghőbb vágyának, béketörekvésének adott kifejezést, s ezzel tízmilliókat és százmilliókat szólított a békéért vívott küzdelem zászlaja alá. „Az emberek nem akarnak há­borút — mondta Fagyejev húsz évvel ezelőtt —, de nem elég nem akarni, hanem cselekedni is kell”. Ez a program sohasem volt idő­szerűbb, mint éppen napjaink­ban, amikor az imperialista ha­talmak Vietnamtól a Közel-Kele­tig agresszív cselekedetekkel szít­­ják-táplálják az emberiség létét fenyegető új világháború poten­ciális tűzfészkeit. A húsz év előtti kezdeménye­zés a szó szoros értelmében cse­lekvő erővé vált. A nagy, sors­döntő nemzetközi kérdések mér­legelésekor ma már nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a békéért küzdő milliók óhaját, akaratát. Erről tanúskodik az atomcsend- és az atomsorompó-egyezmény megszületése, s ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok — bár jól tudjuk, nem utolsósorban manőverezési szándékoktól vezé­relve —, de mégiscsak a vietna­mi béke helyreállításáról folyta­tott tárgyalásokba kényszerült. Hét éve folyik az amerikaiak fegyveres intervenciója Dél-Viet­­namban, s negyedik éve hullanak a bombák a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területére. Viet­nam ma a béke és háború erős összecsapásának csomópontja lett. Érthető tehát, hogy a vietnami háború került a békemozgalom figyelmének is a középpontjába. A népek tiltakozása az amerikai agresszió ellen egyre hatalmasabb áradattá válik és egyre inkább elszigeteli a támadót. Ez a moz­galom hívta életre az amerikaiak háborús bűneit vizsgáló nemzet­közi bizottságot és Russell nemzet­közi bíróságát, amelyek cáfolha­tatlan tények sorával rántották le a leplet ,az amerikai imperia­lizmus brutális, emberellenes cse­lekedeteiről. Mint ahogy a béke őszinte vágya hatja át azokat az amerikai fiatalokat is, akik kato­nai behívójuk elégetésével, dezer­tálással mondanak véleményt kormányuk szennyes háborújá­ról. A wroclawi kongresszuson el­vetett magvak jó talajba hullot­tak. A két évtizeddel ezelőtt harc­ba szólító békefelhívás mindennél erősebb és elnémíthatatlanabb visszhangra talált az emberiség szívében. Akkor, húsz esztendővel ezelőtt, alig három évvel a máso­dik világháború befejezése után, a világ haladó értelmiségét az a nyugtalanító tény ösztönözte a nemzetközi békekongresszus ösz­­szehívására, hogy az amerikai és az európai imperializmus — noha még alig ült el a fegyverek zaja, még nem apadt el az árvák és öz­vegyek könnye —, máris új me­rényletre készült az emberiség békéje, biztonsága ellen. S mint ahogy történelmi tapasztalat arra mutat: az első és második világ­háború "egyaránt Európában lob­bant lángra, s onnan terjedt át a ''többi földrészre, ugyanúgy az is igaz, hogy a harmadik világhábo­rú ismét Európa szívéből fenye­geti a világ népeit. Igaz, 1945 után — a szocialista tábor létrejöttével — alapvetően megváltoztak az európai erővi­szonyok. A szocialista országok — rendszerük természetéből fakadó — békepolitikájával szemben azonban ott áll az agresszív indí­tékokkal létrehozott NATO, s a béke és a szocializmus Németor­szágával, a Német Demokratikus Köztársasággal szemben ott áll a militarizmus és a revansizmus Németországa, a Német Szövet­ségi Köztársaság. "Nyugat-Európa háborús erői — az amerikai támogatás ellenére — tisztában vannak azzal, hogy katonai úton többé nem remélhe­tik az európai status quo megvál­toztatását. Éppen ezért folyamod­tak és folyamodnak a szocialista országok társadalmi rendje belső fellazításának, egységük megbon­tásának aljas eszközéhez. A reak­ciós és ellenforradalmi csoportok bátorításával, támogatásával, a kommunista párt bomlasztásával és rágalmazásával igyekeznek aláásni a szocialista országok ere­jét, és ezzel együtt az európai né­pek biztonsága legfőbb támaszát. Ékes példája ennek mindaz, ami Csehszlovákiában történt, ahol a belső szocializmusellenes és a külső imperialista erők az ellen­­forradalmi fordulat küszöbére ta­szították szocialista testvérorszá­gunkat. Ismeretes, hogy az öt szo­cialista, ország — köztük hazánk — habozás nélkül eleget téve a szo­cializmus vívmányaiért aggódó csehszlovák elvtársak kérésének, segítséget nyújtott a veszély el­hárításához. Ez a lépés — amely keresztül­húzta az imperialista mesterke­déseket — szükségszerűen egyet jelent a szocialista világrendszer életbevágó érdekeinek védelmé­vel, s ezzel Európa biztonsága és békéje legfőbb támaszának meg­erősítésével, így az európai béke és biztonság megszilárdításával is. Bizonyos, hogy az imperialista mesterkedések nyomán előállott helyzetben fokozódott az európai és a nemzetközi feszültség. Ám az is nyilvánvaló, ahogy megszi­lárdul a szocialista rendszer Csehszlovákiában, és megerősö­dik a szocialista országok egysé­ge, úgy szilárdul meg az európai béke és biztonság is. A wroclawi kongresszus husza­dik évfordulóján megelégedéssel és jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a világ népei megértették és magukévá tették a nagy fran­cia költő, Paul Eluard Wroclaw­­ban megfogalmazott igazát: „A háborút törvényen kívül kell he­lyezni. Nem lehet ember névre méltó az az ember, aki közönyös marad a béke reménye iránt.” Mert a béke ügye sohasem re­ménytelen. Húsz év múltán még fényesebben világítanak a wroc­lawi felhívás szavai: „A világ né­pei nem akarnak háborút, és elég erejük van ahhoz, hogy megvéd­jék a békét.” Tovább folytatódnak Moszkvában a csehszlovák—szovjet megbeszélések Moszkva, augusztus 24. (TASZSZ) Augusztus 24-én folytatódtak a tárgyalások a Ludvik Svoboda elnök vezette csehszlovák kül­döttség és az SZKP, valamint a szovjet kormány vezetői között. A tárgyalások ugyanúgy, mint augusztus 23-án, nyílt, elvtársi légkörben zajlottak le. A felek arra a kölcsönös meg­állapodásra jutottak, hogy a tár­gyalásokat augusztus 25-én foly­tatják SZOMBAT ESTI JELENTÉS a csehszlovákiai helyzetről A TASZSZ jelenti: A Csehszlovákiából érkező je­lentések szerint az országban augusztus 24-én lényeges válto­zás nem történt. Mint azonban már korábbi jelentések megálla­pították, a reakciós erők nem hagynak fel azon igyekezetük­kel, hogy forróbbá tegyék a poli­tikai légkört, incidenseket provo­kálnak, vad rágalmazó propagan­dakampányt folytatnak Csehszlo­vákia hazafias erői és a szövet­séges szocialista államok erői el­len. Több hír van arról, hogy pro­vokátorok tüzeltek a szövetséges hadseregek harcosaira, így pél­dául augusztus 23-án a kormány­épületeknél őrt álló katonákra nyitottak automata fegyverekből tüzet. Bűnöző elemek diverziós cse­lekményeket hajtanak­ végre. Akadályokat építenek az utakon és kivonják a forgalomból a köz­lekedési és a hírközlési eszközö­ket. Prágában és néhány más vá­rosban titkos fegyverraktárakat találtak. Prága egyik kerületében föld alatti bunkerban álcázott rádióadót lepleztek le, éppen ak­kor, amikor ellenséges adást su­gárzott. A helyszínen szintén ta­láltak fegyvereket. Az ellenforradalmárok a lakos­ságot a szövetséges hadseregek harcosai ellen igyekeznek han­golni, egyidejűleg pedig megfé­lemlítik Csehszlovákia becsületes állampolgárait azzal, hogy rajtuk és családjukon fogják megtorolni, ha sírtraszállnak a szocialista vív­mányok védelméért. A­ csehszlo­vák nép legbőszebb ellenségei az országban az anarchia és a tör­vénytelen terror légkörének ki­alakítására törekszenek, hogy fegyveres összetűzést idézhesse­nek elő. Ez a veszélyes játék a tűzzel, amelyet külföldről érkező utasí­tások alapján folytatnak, vég­eredményben azok ellen fordul, akik kitervelték azt. Ilyen körülmények között a csehszlovák dolgozók előtt egyre világosabbá válik, hogy miért voltak szükségesek azok az ak­ciók, amelyeket a csehszlovák nép segítségére siető testvérorszá­gok hajtottak végre, jóllehet a lakosság egy része még mindig az országban hónapok óta akadály­talanul folytatott szocialistaelle­nes propaganda hatása alatt áll A csehszlovákiai szocializmus pozícióinak megszilárdítására fo­ganatosított határozott intézkedé­sek arra kényszerítették a szocia­listaellenes erőket, hogy hama­rabb tárják fel azokat az ellen­­forradalmi terveiket, amelyek megvalósítására — amint ez most lelepleződött — szívósan és ala­posan felkészültek. Most segítségükre siettek az imperialista körök, amelyek poli­tikai hisztériát keltenek országaik­ban és az ENSZ-ben. Figyelmet érdemel az a tény, hogy ehhez az imperialista kórushoz csatlakoz­tak Jugoszlávia és Románia veze­tői, akik aktív segítséget nyújta­nak a csehszlovákiai szocialista­ellenes erőknek. Éppen Belgrádban és Bukarest­ben szövik intrikájukat azok a prágai politikai kalandorok, akik ezekben a napokban Csehszlová­kia határain kívül tartózkodtak. Hogy milyen messzire mennek az antiszocialista erők jugoszláv pártfogói, arról tanúskodik pél­dául a jugoszláv kormánynak az ENSZ-hez intézett provokációs nyilatkozata az úgynevezett cseh­(Folytatás a 2. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN: Szerkesztőségi cikk: Mi mellett és mi ellen ? (3. oldal.) Panaszügyek színe és visszája (5. oldal.) Egy hét egy olasz faluban Munkatársunk riportsorozata (6. oldal.) Hogy állunk a közönséggel? (8. oldal.) Cseres Tibor, Hámos György és Sorbán-Szabó Zoltán írásai (8—9—10. oldal) Meleget has as ésszthi­ssel Fordított időjárás Európában —■. Eső, zivatar Fejtetőre állított időjárás ala­kult ki Európában a hét végére. Pénteken Helsinkiben 26 fok volt, Leningrádban a 27 fokos hőmér­séklet 6 fokkal haladta meg az évszaknak megfelelő átlagot, Moszkvában meg éppenséggel 29 fokot mértek. Ezzel szemben Kö­­zép-Európa egy részén, valamint Olaszország, a Balkán és Ukrajna táján felhős, helyenként erősen felhős, többfelé pedig esős, ziva­taros, az évszakhoz képest hűvös volt az idő. Az említett helyeknél jóval délebbre fekvő Belgrádban 24, sőt Szombathelyen 20, Mün­chenben pedig mindössze 19 fok volt a maximum. Viszont ennél is mélyebben délre, Lisszabonban 34, Madridban pedig 36 fokot mértek Hazánkban a szombat elég sze­szélyes időjárással köszöntött be. Az északkeleti részeken, például Sárospatakon, ahol több volt a felhő, csak 16 fokig süllyedt a hő­mérséklet, a nyugati-délnyugati területeken viszont — például Szombathelyen és Szentgotthár­­don —, ahol az éjszaka folyamán teljesen kiderült az ég és a levegő már eredetileg is szárazabb volt, mindössze 7 fokot mértek. A nap­pali csúcs 20—25 fok között ala­kult ki. Egy-két helyen élénk volt az északi szél, Szombathelyen pél­dául 45 kilométeres sebességű széllökéseket regisztráltak a mű­szerek. A reggeli órákban észak­keleten kisebb esők voltak, kora délután pedig Miskolc tájékáról zivatart, Békéscsabáról záport je­lentettek. Az előjelek szerint ma estig változóan felhős lesz az idő, né­hol esővel, zivatarral. Az észak­nyugati-északi szél azonban, amely időnként meg fog élénkül­ni, most a tőlünk északra fekvő melegebb légtömegeket hozva, a szorzással ellentétben nem hűti, hanem fűti a levegőt. A hőmér­séklet tehát kissé emelkedni fog. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet valószínűleg 12—17, a leg­magasabb nappali hőmérséklet pedig 23—27 fok között alakul ki. Dél-Vietnamban a partizánok folytatják offenzívájukat Dél-Vietnam különböző részei­ben a partizánok folytatták tá­madásaikat. A szombatra virra­dó éjszaka a partizánok Saigon­tól alig 15 kilométerre, a Bien Hoába vezető forgalmas úton tőr­be csalták a dél-vietnami kor­mánycsapatok egyik gépkocsiosz­lopát. Az amerikaiak tengerész­­gyalogosokat szállítottak a hely­színre, hogy felmentsék szoron­gatott szövetségeseiket. A közép­vietnami fennsíkon, ahol a par­tizánok pénteken behatoltak az amerikai különleges erők Dúc Lap-i táborába, szombaton ame­rikai vadászbombázók és ágyú­val felszerelt helikopterek pró­bálták kiszorítani a jól beásott támadókat. Az AFP jelentése szerint a partizánok továbbra is ellenőrzik a tábor második vé­delmi vonalát. összecsapásról érkeznek jelen­tések Dél-Vietnam legészakibb tartományaiból is, ahol az ame­rikai parancsnokság nagyszabá­sú partizánoffenzíva megindulá­sától tart. A partizánok tüzérsé­ge Kemtum térségében akcióba lépett. Ebben a körzetben már korábban elvágták az amerikai közlekedési vonalakat. Da Nang északi körzetében, az előző napi harcok színhelyén szombaton to­vábbra is érvényben volt a ki­járási tilalom. (MTI)

Next